SZEMPONT
A Rovatból

Gyarmati István az európai sorkatonaságról: Ez egy félreértés vagy félremagyarázás

A Magyar Atlanti Tanács főtitkára szerint szó sincs arról, hogy Manfred Weber kötelező sorozást vezetne be. A volt csúcsdiplomatával a magyar uniós elnökség kihívásairól is beszélgettünk. Szerinte ritkán fordul az elő, hogy a helyzet ennyire kiélezett legyen, mint most.


A választási kampányban Orbán Viktor már a harmadik világháború lehetőségéről beszél, a Fidesz hirdetésekben mond nemet a sorkatonaságra, amit szerintük Manfred Weber vezetne be Európába, a kormány pedig folyamatosan blokkolni próbálja Ukrajna katonai támogatását és az Oroszország elleni újabb szankciókat. Utóbbit egyre élesebben kritizálja az unió többi tagállama. A Politico vasárnapi cikke szerint

az EU soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere már arról beszélt, ideje megfontolni, hogy megfosszák a szavazati jogától Magyarországot, amely a jövő hónapban veszi át az uniós elnökséget.

De a múlt héten a litván külügyminiszter is szokatlan nyíltsággal bírálta a magyar kormányt. Úgy fogalmazott: túl messzire mentek a vétókkal, és meg kell találni a módot, hogy ezt megkerüljék. Milyen magyar uniós elnökségre számítsunk ilyen előzmények után? Elsősorban erről beszélgettünk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel, volt csúcsdiplomatával, a Magyar Atlanti Tanács főtitkárával.

– Szijjártó Péter a múlt héten újabb Ukrajnának szánt segélycsomagot blokkolt. Pedig egy, korábban már a miniszterelnök által megszavazott békekerettel kapcsolatban kellett volna jóváhagyni bizonyos kifizetéseket.

– Ez egy nagyon nem jó helyzet, minél gyorsabban megoldást kellene erre találni. Nyilvánvalóan nem úgy, hogy valaki száz százalékig feladja a saját álláspontját. Ezt hívják diplomáciának, bízom benne, hogy találnak rá megoldást. Szerintem fognak, eddig is találtak.

– A hírek arról szóltak, hogy most már kezdtek elszabadulni az indulatok, már kifejezetten nem barátságos hangnemben kommunikáltak Szijjártóval. A litván külügyminiszter azt vágta magyar kollégája fejéhez, hogy eddig az Ukrajnával kapcsolatos határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta, és hogy módszeresen meghiúsítja az Unió külpolitikáját.

– Ott összeszokott emberek ülnek. Én is voltam számos olyan tárgyaláson, ahol jól ismertük egymást, ilyenkor nem feltétlenül a diplomáciai formaságok mentén folyik az eszmecsere, amiket az emberek elvárnak, hanem akkor úgy beszélgetünk és vitatkozunk egymással, mintha „normális” emberek lennénk.

– Ezek szerint ilyen nem csak most fordulhatott elő, csak most szivárgott valami miatt ki ez az egész?

– Ezt én nem tudom, hogy mi történt, de ezek nem szoktak kiszivárogni. Én inkább azt tartom furcsának, hogy kikerült. Ahogy mondtam, különösen összeszokott emberek ülnek ott, minden héten látják egymást, kétszer is már lassan, tehát pontosan ismerik egymást.

– Azt lehet mondani, hogy akkor valakinek valamilyen célja volt azzal, hogy ez most nyilvánosságra kerüljön?

– Igen, de ezt ne tőlem kérdezzék meg.

– Vannak, akik azt mondják, hogy végső soron ennek a hektikus húzd meg-ereszd meg vétópolitikának igazából egy célja van: a visszatartott és blokkolt pénzek megszerzése. Lehetséges, hogy erre az egyetlen szálra van felfűzve a magyar politika ebben az ügyben?

– Ez nagyon fontos, de nem hiszem, hogy ez lenne az egyetlen ok egyébként. Itt egy koncepcionális vita folyik. Bár mindenhez mindennek köze van, de nagyon sok szempontból nincsen köze ehhez az egy, tényleg nagyon fontos dologhoz. Amikor meg soros elnökök leszünk, az egy speciális helyzet lesz, mert

a soros elnöknek úgy kell viselkedni, hogy nem a saját érdekeit nézi az elnöki pozíciójában.

Én is voltam olyan tárgyalásokon, ahol mi, Magyarország ült az elnöki székben, és volt egy Magyarország tábla, ami mögött megint egy másik magyar ült, és időnként vitatkoztunk egymással.

– Szijjártó Péter emlegetett valamiféle európai sorkatonaságot, amiről viszont még határozattervezet sincsen.

– Ez egy félreértés vagy félremagyarázás. A sajtó félremagyarázza azt, amit Manfred Weber javasolt, és én azt gondolom, hogy ez egy megelőző csapás akart lenni, hogy nehogy előjöjjön a javaslat tervezet formájában sem.

– Térjünk rá a soros elnökségre. Már volt egyszer Magyarország soros elnök 2011 első félévében. Az hogy sikerült, milyen annak az emlékezete?

– Kifejezetten jó, de ez egy más világ volt. A mostanihoz képest akkor még egy kegyelmi időszak volt a világban nagyjából. Az nagyon jól sikerült, jól csináltuk, jól csinálták, de nincs garancia arra, hogy most is ugyanolyan jó lesz, mert egy másik világban élünk. Azóta a világ nagyon-nagyon megváltozott.

– Amikor az Európai Uniónak van egy olyan tagállama, amely majdnem minden lényeges, sarkalatos kérdésben szembemegy a mainstreammel, akkor milyen telepített aknák lehetnek egy ilyen pozícióból induló soros elnökségben?

– Sok-sok minden. Egyébként azért nem ilyen egyszerű a dolog, nem egyedül és nem mindenben, de én azt az eljárást javaslom, hogy

el kell különíteni egymástól a soros elnökség csapatát és a magyar delegációt, és a kettőnek egymástól külön, autonóm módon kellene működnie.

Itt két csapda van. Az egyik az, hogy a nemzeti érdekeket próbálja meg belevinni a soros elnök az elnökségbe, a másik meg, hogy az elnökség feladataiba feloldódnak a nemzeti érdekek. Egyik sem jó a kettő közül, én azt gondolom, hogy ezzel a szétválasztással lehet megoldani ezt a problémát. Nem egy egyszerű dolog és jó diplomatákat és jó politikusokat igényel.

– Vannak?

– Tudnék mondani. Igen, vannak.

– És lát arra törekvést, hogy ez így valósuljon meg, hogy egy külön csapat foglalkozzon a soros elnökséggel?

– Nem tudom. Nem látok ennyire bele ezekbe a belső előkészületekbe, nem is akarok.

– Volt-e mindkét esetre példa, tehát amikor egy adott ország a soros elnökségébe bevitte a nemzeti érdekeket, vagy fordítva?

– Ezeket a párhuzamokat azért nem feltétlenül tudjuk itt most megvonni, mert ritkán fordul az elő, hogy a helyzet ennyire kiélezett legyen, mint most.

Több olyan kérdés van az unió napirendjén, amik nagyon bonyolult problémák.

Nem feltétlenül azért, mert valaki, akár Magyarország, akár más különvéleményt képvisel, hanem a kérdések, amik felmerülnek, olyanok, hogy nagyon különböző válaszok vannak rá, és ebből adódóan nagyon nehéz közvetíteni. De ez a szép feladat, ezt szereti egy igazi diplomata.

– Július elsején veszi át Magyarország a soros elnökséget, és ráadásul nem is akármikor, hanem akkor, amikor az Európai Unió egész intézményrendszere megújul a választás után – vagy ha nem is az egész, de a választott testületek jó része. Az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen például, akit annak idején többek között kompromisszumként Magyarország is javasolt, de azóta itthon a kormány szemében mumus lett. Ilyen esetben hogyan tudja a magyar soros elnökség összehangolni a nemzetek akaratát, mennyiben van befolyása a soros elnöknek arra például, hogy maradjon-e ő a tisztségében, vagy sem?

– Annak a soros elnökségnek, amelyik ilyen periódusban szokott lenni, tehát amikor választások vannak, igazából úgy néz ki a munkája, hogy semmi mással nem tud foglalkozni. Most ezt a luxust nem engedheti meg magának az elnök, tehát most egyszerre kell foglalkozni nagyon égető problémákkal, és ezekkel a nagyon kontroverziális, viszont nagyon fontos a jövőt befolyásoló döntésekkel.

Ezek a döntések általában csomagban szoktak megszületni, és ebben a csomagban érdekes egybeesések vannak.

A csomagban benne van a NATO főtitkára és az Európa Tanács főtitkára is, tehát most a tárgyalás erről fog folyni, és itt alakulnak ki majd az alkuk, hogy én támogatlak téged abban, ha te megtámogatod az én jelöltemet amott. Tehát ez egy csomag lesz, amiben nem gondolom azt, hogy olyan lesz a megegyezés, hogy megegyezünk abban, hogy most ki lesz a főképviselő, mert az is egy ilyen kérdés, nagy kérdés, és akkor azt nyilvánosságra hozzák és mennek tovább. Azt gondolom, hogy egyben fognak megállapodni róla.

– Ezek szerint az is lehet, hogy nagy meglepetések lesznek, mert végül is teljesen más névsor jön ki a kompromisszumok miatt?

– Minden meglehet, persze, ilyenkor minden nyitott. Általában a tapasztalat az – nem mondom azt, hogy most is ez fog érvényesülni –, hogy a legelőször felmerülő jelöltek nem szoktak bejönni. És vannak oldalvágások is. Tehát például azt gondolom, hogy

Iohannis román államelnök jelentkezése a NATO-főtitkár posztjára, nem azért történt, mert ő NATO-főtitkár akar lenni, hanem azért, mert az EU-ban szeretne egy pozíciót megkapni,

és akkor ennek a csomagnak a része lehet, hogy na jó, akkor mi, románok feladjuk azt, hogy NATO-főtitkár legyen, de akkor legyen ő a főképviselő vagy a bizottság elnöke például.

– Nézzük tovább. A választások után szóba fog kerülni, hogy milyen pártok, milyen frakciókba ülnek be. A Fidesz helyzete finoman szólva nem megoldott, amióta a Néppárttól kénytelen volt elköszönni. Hol találhatja meg a Fidesz a helyét, mivel most már azt látjuk, hogy Meloni mellett Le Penék is inkább elhatárolódnának attól a politikától, amit a jelenlegi magyar kormány képvisel, elsősorban Oroszország viszonylatában?

– Ez sem ilyen egyszerű dolog. Nagyon valószínű, hogy ha szabad ilyen régi, elavult és a valóságot már nem igazán tükröző kifejezéseket használni, hogy egy jobbratolódás következik be. Olyan, ami látható lesz, de nem fogja megváltoztatni az alapvető erőviszonyokat minden valószínűség szerint. A Néppárt elsőbbségét valószínűleg senki sem fogja veszélyeztetni. Több nagyon érdekes és fontos esemény történt az elmúlt héten, aminek erre kihatása lesz. Az egyik, hogy karanténba zárták az AfD-t, tehát az a probléma, amit az AfD jelentett, ebben az értelemben lekerült az asztalról. A másik Meloni, nem meglepetés, hogy milyen álláspontot képvisel az orosz-ukrán ügyben.

A meglepetés az a pár nappal ezelőtt mondott Marine Le Pen beszéd a parlamentben, ahol ő egyértelműen odaállt a Meloni-vonal mellé, ami azért van, mert ő szeretne Melonival együtt az EU meghatározó nagyasszonya lenni.

A harmadik érdekes meglepetés Geert Wilders kijelentése, aki szerint ő is ugyanazt a politikát fogja folytatni az orosz-ukrán ügyben, mint elődje, márpedig a holland kormány Mark Rutte vezetésével a legerőteljesebb ukrán párti volt a NATO-n és az EU-n belül is. Eközben Magyarországon meglepetésszerűen bizonytalanná vált a kimenetele a választásoknak, nem tudjuk, hogy ki fog bekerülni végül is a parlamentbe. Még az is elképzelhető egyes közvélemény-kutatások szerint, hogy csak három párt fog bekerülni képviselővel az Európai Parlamentbe. Azt nem tudjuk, hogy a Fidesz hova fog csatlakozni, és még kevésbé tudjuk, hogy a Magyar Péter-féle formáció hogyan fog szerepelni, és ha bekerül, akkor hova fog ülni. Végül nem tudjuk az erőviszonyokat sem, hogy milyenek lesznek. Az, hogy ki kivel szövetkezik, nem csak a programok alapján történik, bár minden ellenkező híreszteléssel szemben annak alapján is.

De ha össze kell kotorni a többségeket, akkor 4-5 szavazat is sokat számíthat, ha kiegyensúlyozottak az erőviszonyok.

Egyelőre nagyon-nagyon bizonytalan a helyzet, és merész lenne az, aki most elkezdene jósolgatni, hogy mi lesz majd a választások után. A választásokat meg kell várni, hogy mi az eredmény, hogyan oszlanak meg majd a helyek, és utána lehet majd spekulálni.

– Annak idején a Fideszt is azért tartották olyan sokáig a Néppártban, mert értékes volt a 14 képviselője...

– Ez nem így van. Értékes volt, de nem volt szükség a többséghez a Néppártnak ezekre a szavazatokra. Ennek inkább azt gondolom, elvi politikai okai voltak. Ez most megváltozhat egyébként, mert

ha csökken a Néppártnak a túlsúlya, akkor lehet, hogy szüksége lesz 6-8-10 szavazatra is esetleg.

– És akkor kevésbé lesznek az elveik mentén finnyásak?

– A politikus mindig az elvei mentén finnyás, utána befogja az orrát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás: Ha ez bejön Orbán Viktornak, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt
A nemzetközi jogászt szerint Orbán Viktor kockáztat, de pörög a neve, és ezen nyerhet is. A Patrióták Európáért nevű frakció összehozásával sikert ért el, viszont ebben Le Penék belépése után csak másodhegedűs lehet.


Még csak alig több, mint egy hete Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, de Orbán Viktor máris komoly politikai vihart kavart egyes lépéseivel. Kijevi, moszkvai, majd pekingi útja váratlanul érte az európai vezetőket, akik nem győzték posztjaikban és nyilatkozataikban hangsúlyozni, hogy a magyar miniszterelnök nem az unió nevében tárgyal. Ő ezt nyíltan nem is állítja, de megszólalásaiban mégis igyekszik komoly játékosként feltüntetni magát a nemzetközi politikában. A Patrióták Európáért frakció megalakításával, majd Le Penék csatlakozásával pedig egy látványos sikert is elért az uniós színtéren, hiszen az új közösség mindjárt az Európai Parlament harmadik legnagyobb erejévé vált.

Mit akar valójában Orbán Viktor? Lehet-e bármilyen szerepe egy orosz-ukrán béketárgyalásban? És mekkora politikai haszna származhat új frakciójából, ha ott nem a Fidesz a legnagyobb párt? Erről kérdeztük Lattmann Tamás nemzetközi jogászt.

– Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége még csak nyolc napja tart, de finoman szólva sok minden történt. Orbán Viktor alaposan felkavarta az uniós politika amúgy sem túlzottan álló vizét. Elég, ha csak a gyors egymás után következő kijevi, moszkvai és pekingi utakra gondolunk. Általában jellemző, hogy ennyire nagy hévvel kezdődjön egy soros elnökség?

– Jellemzően nem. Alapvetően ott van egy félreértés, amire persze politikai szereplők mindig rá tudnak játszani, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége sokkal inkább egy belső munkaszervezési feladat, nem pedig egy külső képviselet.

Nem csoda, hogy különböző európai uniós politikai aktorok egymás hegyén-hátán mondják el folyamatosan, hogy a soros elnökség nem arra való, amire most használják, Orbán Viktor pedig nem az Európai Unió nevében beszél.

Hiszen az Európai Unió külügyi képviseletére nagyjából mindenki másnak komolyabb hatáskörei vannak. Az Európai Tanácsot magát a Tanács elnöke képviseli, az Európai Bizottságot, vagyis az Európai Uniót, mint olyat, a külügyi főképviselő – aki a bizottság elnökhelyettese. Itt az egyik zavart az okozza, hogy Orbán Viktor úgy adja elő magát, és Vlagyimir Putyin is úgy beszél róla mint EU-elnökről, de az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége soha nem egy személy, hanem egy állam. Ennek az államnak ugyan a képviseletében eljárhat Orbán Viktor miniszterelnök, de bármit, amit mond, a magyar állam nevében mondja, nem pedig az Európai Unió nevében. Természetesen a belpolitikai kommunikációban Orbán és magyar kormány ezt úgy adja el, hogy ő egy fontos szereplő, ő képviseli az Uniót. Csakhogy ezt maga az Unió nem gondolja így, ez látszik is a nyilatkozatokból. És persze Vlagyimir Putyinnak is nagyon jó, hogy ő úgy kommunikálhat Orbán Viktorról, mint aki az Európai Uniót képviseli, ami ugyan nem igaz, de ez annyira Putyint sem kell, hogy zavarja, mert ő is alapvetően a saját belső közönségének játszik, ez is politikai kommunikáció.

Miután lepattan róla Orbán Viktor, Putyin azt tudja mondani az oroszoknak, hogy lám, még az Európai Unió elnöke is lepattant rólam, annyira kemény vagyok.

Tehát igazából a politikai kommunikációs célokat remekül szolgálja, hogy ezeket a finom különbségeket ne magyarázza el senki. De a lényeg az, hogy a Tanács soros elnöksége, ami most Magyarországé, nem egy személyhez kötődik, hanem egy államhoz, és ennek a feladata az, hogy az Európai Unió belső, elsődlegesen jogalkotási folyamatait koordinálja, elősegítse, működtesse.

Ez a pozíció nem külső képviseletről szól, soha nem is szólt arról, és jellemzően az elmúlt évtizedekben, amióta létezik, ennyire direkt módon nem is próbálta senki egy ilyen külső képviseletre, önmaga jelentőségének növelésére felhasználni.

Ez egy sajátos politikai kommunikációs játék.

– Orbán Viktor ezt békemissziónak nevezi. Egyébként mi érdeke, mi haszna lehet még ezekből a tárgyalásokból akár neki, akár az Európai Uniónak?

– Konkrétan nem tudom, hogy milyen haszna lehet belőle, de egyvalami biztos: egy politikai szereplő számára a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása bármikor konvertálható bármilyen előnyre, haszonra, ezért is csinálják, a diplomáciának ez az egyik legfontosabb feladata. Hogy pontosan mit szeretne elérni, nem tudhatjuk.

Befelé nyilvánvalóan azt, amiről szól is a kormányzati média napok óta, hogy lám, Orbán Viktor mekkora főnök a világon, mindenki odafigyel rá, megoldja a világbékét is akár.

Aztán vagy megoldódik a világbéke, vagy nem – leginkább valószínűleg nem –, de teljesen mindegy, mert a lényeg az, hogy a politikai kommunikációban lehet rajzolni egy képet, ahol Orbán Viktor egy globális nagyszerűségű, globális befolyású politikus.

– Nagyon sok európai politikus is megszólal, ki keményebben, ki visszafogottabban. A világban – akár Európában, akár azon kívül – milyen visszhangja van annak, hogy az Unió soros elnök államának vezetője Kínában, Oroszországban tárgyal?

– A politikai hatása ennek mindenhol érezhető. Orbán Viktor számára ez egy tökéletesen jó lehetőség arra, hogy emelje magát és a saját befolyását. Még akkor is, ha ez egy kudarcos körút lesz, nem tör ki a világbéke, abból a szempontból ez nagyon fontos neki, hogy az ő neve most „pörög”. És ami azt illeti, a helyében a világ összes politikusa ugyanezt csinálná valószínűleg. Ez tehát nem feltétlenül Orbán Viktor-specifikus dolog, és nem is biztos, hogy érdemes nagyon intenzíven kritizálni miatta Orbán Viktort. Csakhogy azt idáig minden nyugat-európai politikus érezte az elmúlt sok évben, hogy a Tanács soros elnökségét erre használni potenciálisan visszaüthet. Mert el lehet mondani a választóknak, hogy én vagyok a világon a legfontosabb, de

amikor utána nem történik semmi, akkor visszaharap a valóság,

és kibukik, hogy mégsem az illető politikus a legfontosabb a világon. Ezt más nyugat-európai államokban, ahol régebb óta játsszák ezt a játékot, a politikusok már beárazták: nem érdemes megpróbálni ezzel operálni, mert lehet, hogy sokkal fájdalmasabb, amikor az emberek rájönnek, hogy meg lettek vezetve. Ezért nem történt az elmúlt években így, Orbán Viktor viszont most eljátssza ezt a játékot.

Ha bejön neki, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt.

De ettől függetlenül, amikor a nemzetközi médiában megjelenik, hogy Orbán Viktor tárgyal Putyinnal vagy Kínával, akkor általában nem állnak neki szétszálazni, hogy most ő az EU-elnökség képviselőjeként ment vagy nem. Ott annyi lesz a hírekben, hogy Orbán Viktor, és a hírfogyasztóknak is ez marad meg. Azaz Orbán politikai ázsiója fog megnőni, és valószínűleg ez is volt a cél. Mivel nem biztos, hogy lesz eredmény, ez politikailag némileg kockázatos, a miniszterelnök viszont láthatóan úgy döntött, hogy vállalja ezt a kockázatot.

– Az intenzív kezdés után mi várható? Unalmasabb tárgyalások, monoton bürokratikus munka?

– Igen, ahogy a legelején mondtam: az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége egy belső szervező, orientáló, koordináló munka, nem pedig külső képviselet. Orbán Viktor egyéni munkabírásának függvénye, hogy milyen intenzitással bírja ezt a dolgot tovább csinálni. Ugyanis van egy nagyon fontos szempont: hogy

a most induló magyar soros elnökségnek az európai uniós struktúrában nem sok dolga lesz. Ugyanis választási évben vagyunk,

most áll össze egy vadonatúj Európai Parlament, most kell majd megválasztani az új bizottsági elnököt, aztán összerakni az új bizottságot. Az új bizottság az én tippem szerint október előtt egészen biztos, hogy nem lesz operatív, mert addig még elszórakozik az összeurópai politika a biztosjelöltekkel, folyamatos viták várhatóak. Ez nem kizárólag magyar történet, de várható, hogy amikor Orbán Viktor biztost jelöl, mondjuk érdemei elismeréséül Bóka Jánost, akkor kitör a lázadás az Európai Parlamentben. Ahogy annak idején Navracsics Tibor esetében is volt vita, Trócsányi Lászlót mint jelöltet pedig egyenesen vissza is tudták nyomni. Októberre mondjuk, hogy talán összeáll egy bizottság, és amíg nincsen meg a két bizottság, addig nincsen jogalkotás, mert nincs, aki elkezdje a folyamatot, aki letegye az asztalra javaslatokat. A belga elnökség, aminek most lett vége, nagyon intenzíven dolgozott azon, hogy üres asztalokat hagyjanak maguk után, hogy minél több mappát lezárjanak, még a magyar elnökség előtt. Ez azt jelenti, hogy ez a belső szervező, koordináló munka nagyon sok erőforrást nem feltétlenül fog lekötni, mert nem lesz sok ilyen feladat. Aminek köszönhetően a soros elnökség keretében

a magyaroknak lesz energiája, erőforrása, hogy az ilyen külpolitikai barbatrükkökre fókuszáljanak.

Én nem tartom lehetetlennek, hogy egy külpolitikai szempontból elég intenzív és aktív elnökségi időszak lesz. Az egy másik kérdés, ismétlem, hogy a soros elnökségnek nem ez lenne elsődlegesen a feladata. Ugyanakkor azt is fontos elmondani, hogy a politika, különösen a külpolitika, egy kicsit tényleg olyan, mint a támadó jellegű futball, azaz mindig kapura kell menni.

– Ha már focis hasonlat: az elmúlt napokban az európai politikában Orbán Viktor más területen is tudott „gólt rúgni”: megalakult a Patrióták Európáért EP-frakciója, ráadásul csatlakozott hozzájuk Le Penék Nemzeti Tömörülése. Mekkora siker ez egy olyan pártnak és vezetőjének, akiket nem is olyan régen talán még a frakciónélküliség veszélye fenyegetett az Európai Parlamentben?

– Abból a szempontból mindenképpen siker, hogy a Fidesz EP-képviselői nem frakció nélkül fognak ülni az Európai Parlamentben. Mert az európai parlamenti feladatok leosztásánál ez is nagyon fontos. De az eddigi hírek alapján, amik informálisan hozzám eljutottak, azért ezt a patrióta frakciót – fogalmazzunk úgy – nem tervezik agyonbombázni bizottsági elnöki helyekkel és hasonlókkal. De az is nagyon fontos, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban vagy egy jogalkotási eljárásban is egy EP-képviselőnek legyen felelős, mondjuk raportőr, vagyis jelentéstevő feladata. Ez is majdnem lehetetlen egy frakció nélküli képviselő számára. Ahhoz képest viszont, hogy az Európai Néppártból, a legnagyobb frakcióból esett ki Orbán Viktor pártja, ez mindenképpen egy visszalépés, akár a harmadik legnagyobb frakció lesz a PfE, akár nem. És ami nagyon érdekes, hogy miért fogadták el vajon Marine Le Penék belépési szándékát.

Ezzel ugyanis ebben a frakcióban Orbán Viktor is legjobb esetben maximum második szintű szereplővé válik.

A legtöbb, 30 főt a Le Pen-féle Nemzeti Front hozza, így ez nem lesz Orbán Viktor kvázi saját frakciója. Ráadásul nem ez lett a nagy, egységes, új jobboldali frakció. Egyrészt mert annyira nem is nagy, másrészt mert ez igazából a szélsőjobboldal újraosztása. Ha gonoszak akarunk lenni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy a Fidesz belépett az ID csoportba (Identitás és Demokrácia, az EP euroszkeptikus, radikális jobboldali csoportja), ami hálából megváltoztatta a nevét, hogy ne legyen annyira ciki. Ha Le Penék pozícióba, a kormány közelébe kerültek volna Franciaországban a hétvégi választáson, akkor elképzelhető, hogy megmaradt vagy nőtt volna a gravitációs erejük az ID-n belül, és akkor maradtak volna abban a frakcióban. Nekem ezért volt egy picit furcsa, hogy úgy döntöttek, hogy beállnak ebbe a történetbe, de azért azt meg kell hagyni, hogy itt nem ült el még a csatazaj. A következő hónapokban, években, ezért várhatóan lesznek mozgások ezen a területen.

– Le Penék belépésével az is kérdésessé vált, hogy ki az új frakció vezetője: a Fidesz, akik lényegében összehozták azt, vagy a Nemzeti Tömörülés, akik a legtöbb tagot adják.

– Szerintem nem kérdés.

Az új frakció elnöke Le Pen-párti politikus lett, aki egyébként a francia miniszterelnök lett volna, ha összejön nekik a győzelem.

Számomra nem kérdés, hogy ennek igazából Le Pen lesz a vezetője, ugyanakkor az biztos, hogy Orbán Viktornak lesz befolyása a döntésekre, még ha nem is döntő befolyása, de ismét visszatérek az előző pontra: ezért mindig több, mint a semmi, azaz a frakciónélküliség.

– Az Európai Konzervatívok és Reformisták kikosarazta Orbán Viktort, most pedig fej-fej mellett van a két párt taglétszáma, és még nem zárult le, hogy hova hányan csatlakoznak. Van valami jelentősége annak, hogy a két kisebb párt közül melyiknek van akár csak eggyel is több képviselője?

– Azt majd a jövő fogja eldönteni a parlamenti működés során, hogy e között a két frakció között lesznek-e valamiféle egymást erősítő szinergiák, amikkel együtt tudnak majd működni, vagy ne adj Isten kialakul valami huzakodás a sok szereplő között.

Azt tudjuk, hogy vannak alapvető feszültségek Giorgia Meloni és Le Pen között, ahogy én borítékolom, hogy most már vannak feszültségek Meloni és Orbán között is.

Azt is tudjuk, hogy Meloni elkezdett egy mozgást a közép felé, és az ECR-ben több olyan párt is van – például a lengyel PiS – amelyik hasonló irányt mutat. Éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a két frakció között valamiféle nagyon komoly együttműködés legyen, mert Orbán Viktor politikai irányvonala nagyon nem erre mutat. De ezt alapvetően az idő fogja eldönteni.

– Patrióta, nacionalista és a nemzeti szuverenitást képviselő pártok szövetsége ez. Ilyen alapokon mennyire lehet tartós egy ilyen sok országot képviselő csoport, ahol az alapvető érdekek ennyire különbözőek lehetnek?

– Szerintem már most is hatalmas különbségek vannak az egyes tagpártok ilyen-olyan elképzelései, elgondolásai között. Mindjárt itt van például a Flamand Érdek Pártja, amelyik Belgiumban a regionalitás, az autonómia pártján áll, célja, hogy legyen önálló Flandria, és mellettük ott van Spanyolországból a Vox, ami „az állam mindenek fölött” elvet vallja, gyűlöli a baszkokat, meg a katalánokat, és súlyosan ellenzi az autonómiát is.

Az már csak a hab a tortán, hogy ilyen társaságban Orbán Viktor hogyan tudja eladni akár a határon túli magyarok autonómiájának gondolatát.

Ezeket az ellentéteket egy ideig le lehet fojtani azzal, hogy most nincs vita, a megalakulás öröme van. De azt mutatja a gyakorlat, hogy egy idő után ezek össze tudnak törni egy pillanat alatt. A kedvenc példám a 2007-ben az ITS (Identity, Tradition, Souverenity) néven futó frakció volt, ami ugye 2007. január 1-től novemberig működött, dicsőséges 10-11 hónapig. 2007. január elsejével Románia EU tag lett, és a szélsőjobboldali Nagy Románia Párt lett az ötödik, amivel ezt a frakciót létre tudták hozni. Itt az olasz fasiszták vitték a prímet akkor. Eldöcögött a rendszer gond nélkül egy ideig, amikor aztán az év őszén megtörtént a baj, mert Rómában egy román állampolgárságú roma férfi leszúrt valakit. Mire a frakcióülésen fölállt az olasz fasiszta, és közölte, hogy minden román cigány. Nyilvánvalóan a Nagy Románia pártosok ettől boldogtalanok lettek, azonnal kiléptek, és szétesett az egész. Tehát nem lehet azt garantálni, hogy egy ilyen struktúra mindig nagyon klasszul működni fog. Mindig lehetnek vagy később előjöhetnek olyan problémák, amik töréspontkohoz vezetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Beszóltak a fidelitasosok: A Fideszt elkezdték azzal azonosítani, hogy az idősek pártja
Kifejezetten türelmetlennek ható észrevételeket is megfogalmaztak a fiatal fideszesek, akik azt is elmondták, mit szeretnének.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. július 02.



„Most nem a legjobb brand talán a Fidesz, ettől függetlenül, nekünk ki kell tartanunk” – többek között ezt mondták a Mandinernek a Fidelitas nyári szabadegyetemének résztvevői.

„A Fideszt elkezdték azzal azonosítani, hogy az idősek pártja”

– hangzik el a videóban. Kifejezetten türelmetlennek ható észrevételeket is megfogalmaztak a fiatal fideszesek. Egyikük például így fogalmazott:

„Szükségünk van megújulásra, szükségünk van új, fiatal politikusokra. Szükség van arra, hogy odaengedjenek olyan fiatal tehetségeket az asztalhoz, akik tudnának változtatni egy kicsit.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A kijevi gyerekkórházat orosz robotrepülő találta el, bármit is hazudik Moszkva és a magyar kormánymédia
Az Oroszország-szakértő több pontban szedte össze a bizonyítékokat arra, hogy miért hamis az állítás, amit a kormánypárti média is átvett, miszerint Patriot rakéták okozták volna a szörnyű bombázást.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, súlyos orosz támadás ért egy kijevi gyerekkórházat, több gyerek megsérült. A Magyar Nemzet pedig ezzel kapcsolatban az orosz propaganda dezinformációját tálalta, ami szerint amerikai Patriot rakétákkal találták el az intézményt.

Ezzel kapcsolatban hosszú magyarázó posztot tett közzé Rácz András Oroszország-szekértő. Bejegyzésében azt írja: „A kijevi gyerekkórházat orosz H-101-es robotrepülőgép találta el, bármit is hazudik Moszkva (és a magyar kormánymédia)”.

Ezután pontokba szedi, hogy mik a bizonyítékok az orosz támadásra:

„1. Egyrészt, több térfigyelő kamera is rögzítette a robotrepülőgép becsapódását. A H-101-es viszonylag lassú, hangsebesség alatti típus, így normál térfigyelő kamerák is képesek értékelhető felvételeket készíteni róla. Nagyon jellegzetes, könnyen felismerhető alakja van.

2. Másrészt, a becsapódás helyszínén az ilyenkor megszokott módon igyekeznek összegyűjteni a támadó fegyver darabjait is (teljesen rutin munka), és a darabokból is megállapítható, hogy H-101-es volt.

3.Harmadrészt,

a kórházat ért pusztítás egyszerűen túl súlyos és túl kiterjedt ahhoz, hogy légvédelmi rakéta okozhatta volna, hiába állítják ezt az oroszok.

Ők két típusról beszélnek, a NASAMS-ről és a Patriot-ról. A felvételeken viszont jól látszik, hogy a kórház egy kisebb épülete részben leomlott, a főépületben is súlyos károk keletkeztek és a robbanás több száz méteres körzetben betörte az ablakokat.”

Arról is ír, hogy a szóban forgó „egy régebbi, hangsebesség alatti, repülőgépről indítható, sugárhajtású eszköz. Felszerelhető hagyományos robbanófejjel is (ez a H-101-es változat), vagy termonukleáris töltettel is (H-102). A három, hadrendben álló orosz hadászati bombázórepülőgép típusból kettő, a Tu-95 és a Tu-160 biztosan képes indítani a H-101-et.”

Rácz András arról is ír, hogy „Kijevet a Patriot légvédelmi rendszer PAC3-as rakétái védik. Ezekben a robbanótöltet mintegy 18 kilogramm tömegű. A NASAMS által használt Sidewinder rakéták töltete mintegy 9 kilogramm, és a másik, NASAMS-ből kilőhető rakéta, az AIM-120 AMRAAM robbanófeje is csak mintegy 20 kilogramm.

Ezeknek a légvédelmi rakétáknak a robbanótöltete egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy akkora, strukturális pusztítást végezzen, mint ami az Ohmatdit kórházat érte.”

Plusz egy pontként megjegyzi, hogy a „történet orosz tálalása fontos tanulságokkal szolgál az orosz információs hadviselés működéséről is. Az orosz propaganda azzal vádolja Ukrajnát, hogy nyugati fegyverek találták el a kórházat. Egyszerre emlegetnek az oroszok Patriot és NASAMS légvédelmi rakétákat is, mint lehetséges okokat.” Hozzáteszi: „Újdonságot legfeljebb az jelent, hogy a magyar közmédia, ideértve a szebb napokat látott Magyar Nemzetet is, szemrebbenés nélkül terjeszti a támadásról szóló orosz narratívát, a kritikai megközelítés árnyéka nélkül... egy olyan tragikus eset kapcsán, mint egy gyerekkórház elleni támadás, eddig ilyet még tőlük sem láttunk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A taxisszövetség elnöke az Árpád hídi tragédiáról: Ez a baleset kivédhetetlen volt
Metál Zoltán szerint arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába.


A szerda éjjeli szörnyű baleset egy évvel és két nappal azután történt, hogy egy gyalogost gázoltak halálra az Árpád-hídon. Amellett, hogy a mostani eset még szörnyűbb volt, hiszen a forgalommal szembe száguldozó rablóval szemben semmi esélye sem volt az áldozatoknak. Külön sokkoló volt a rendőrség délelőtt kiadott közlése, miszerint az elkövetőt aznap már előállították kábítoszerhasználat miatt.

Az Országos Taxis Szövetség elnökével Metál Zoltánnal beszélgettünk arról is, hogyan lehet csak úgy elkötni egy modern autót, mit kellene tenni az Árpád-híd biztonságáért, ki lehetett-e volna védeni a tragédiát?

– Van-e információ a megsérült taxis állapotáról?

– Nincs semmilyen információnk.

– És az a kollégájuk, akitől a taxit elrabolták, ő milyen állapotban van?

– Nem, arról sincs semmilyen információ. Az érintett fuvarszervezők nem adtak ki ezzel kapcsolatban semmilyen tájékoztatást. Gondolom, sokkos állapotban van mindenki, aki érintett volt ebben az ügyben. Sajnálatos, hogy két ártatlan embernek kellett meghalnia és több embernek megsérülnie. Nem utolsó sorban két munkatársunk vesztette el a járművét, a munkaeszközét, a megélhetését.

– Arról van hír, hogy biztosítva voltak-e ezek a járművek?

– Nincsenek ilyen információk a birtokunkban.

– Az eset kapcsán felmerülhet-e az, hogy a taxisok fizikailag is erősebb védelmet kapjanak? Vannak olyan országok, ahol egy megerősített kabinban ülnek az autón belül.

– Nagyon ritka az ilyen jellegű cselekmény. Mindenki rossz időben volt rossz helyen. Arra nem számíthat sem egy taxis, sem egy állampolgár, amikor kiszáll az autójából, hogy valaki odalép hozzá, kitépi az ajtót és beül az autójába. Technikailag fontos részlet ebben a történetben, hogy ezeknek a hibrid autóknak van egy úgynevezett ready-kapcsolója, ez az elektromos autókra is jellemző.

Ezzel készenléti állapotban marad a jármű kulcs nélkül is, ha a sofőr elhagyja a gépjárművet a kulccsal együtt. Így ha valaki beül és el akarja vinni az autót, megteheti, mivel gyújtáson, készenléti állapotban van az autó.

A következő leállításig ez az autó mozgásképes marad. Ezt vagy tudta az elkövető, vagy véletlenül kihasználta a helyzetet, de ezt már sosem fogjuk megtudni.

– Ez azért felvet biztonsági kérdéseket. Talán ezt a funkciót ki kellene kapcsolni, vagy nem lenne szabad használni?

– Nem volt még erre precedens, a járműgyártók pedig kényelmi szempontból használják. Nem arra készül fel a gyártó, hogy bárki el fogja rabolni az autót. Ennek a típusnak a sajátossága, hogy kulcs nélkül is el lehet vinni. Persze figyelmeztet arra a jármű a műszerfalán, hogy távolodik a kulcstól, de addig nem állítja le a járművet, amíg az készenléti állapotban marad. Ez minden típusnál máshogy működik.

Például, a Volkswageneknél nem lehet így elindítani az autót.

Ez teljesen véletlenszerű helyzet volt, és valóban mindenki rossz időben volt, rossz helyen. Ezt használta ki az elkövető, dulakodott a kolléganővel. Egy férfi fizikai ereje egy nőhöz képest mindig erősebb. Próbálta a kolléganő, ahogy hallottam, visszatartani, kinyitni az ajtót, kapaszkodott bele, de az elkövető erősebb volt, magára húzta az ajtót, és elment. Aztán sajnos nem jutott messzire.

– Milyen típusú autó volt, amit így el lehetett indítani?

– Toyota Camry.

Az autólopások új aranykora: a kulcs nélküli rendszerek buktatói

Az elmúlt tíz évben a gépjárműipar szakértői többször is figyelmeztették a gyártókat a kulcs nélküli rendszerek biztonsági kockázataira. A figyelmeztetéseket azonban gyakran félvállról vették, ami az autólopások számának drasztikus növekedéséhez vezetett. Az autólopások megszaporodása pedig természetesen a biztosítási díjak emelkedését is magával hozta.

A modern autók egyik legnépszerűbb funkciója, a kulcs nélküli nyitás és indítás, sajnos komoly biztonsági rést jelent. Az ADAC, a német autóklub, régóta figyelmeztet ezekre a hiányosságokra. Bár kényelmes és menő dolog a slusszkulcs használata nélkül, egy érintéssel nyitni az autókat, ez a lopások szempontjából is ideális feltételeket teremt.

Legbiztonságosabb modellek:

•Tesla Model S és X: Ezek a modellek fejlett biztonsági funkciókkal rendelkeznek, beleértve a PIN-to-Drive funkciót, amely további biztonsági réteget ad.

•BMW 5-ös és 7-es sorozat: Ezek az autók több szintű biztonsági rendszert kínálnak, beleértve az anti-theft riasztórendszereket és a keyless entry védelemet.

•Mercedes-Benz E és S osztály: Fejlett lopásgátló rendszerekkel és különféle biztonsági funkciókkal rendelkeznek.

Kevésbé biztonságos modellek

•Nissan Leaf: Egyes modellek kevésbé fejlett kulcs nélküli beléptetési és indítási rendszerekkel rendelkeznek, ami növeli a lopás kockázatát.

•Ford Fiesta: Bár népszerű modell, a kulcs nélküli rendszerei viszonylag könnyen megkerülhetők a relé támadások által.

•Volkswagen Golf: Bizonyos évjáratokban gyengébb biztonsági intézkedések találhatók, különösen a kulcs nélküli beléptetésnél.

– Annak az opciónak, hogy ha már elindult az autóval, akkor a legközelebbi leállásig megy, gondolom, közlekedésbiztonsági okai vannak, hogy ne egy életveszélyes helyzet közepén váljon mozgásképtelenné a jármű?

– Persze.

– Én gyakran megyek át az Árpád hídon, és azt tapasztalom, hogy sajnos a hidat sok autós autópályaként használja. Mit gondol, hogyan lehetne megszelídíteni ezt a hidat?

– Úgy tudom, hogy a tavalyi sajnálatos esemény után, amikor a vétlen biciklisnek kellett meghalnia két versenyautót játszó autós miatt, akkor volt arra elhatározás, hogy állandó traffipaxot telepítenek a hídon.

– Ez mégsem történt meg.

– Azt gondolom, hogy annak kellene valakinek utánajárnia, hogy ennek mi az oka. Ahogy én hallottam, a főváros bizonyos engedélyeket nem adott ki, ami az ő kötelezettsége lett volna. A BRFK többször felajánlotta ebben a tekintetben az együttműködést és a segítséget, de nem tudom, hogy hol állt meg a történet.

Nem tudni, hány embernek kell még meghalnia egy ilyen közlekedési eseménynél az Árpád hídon,

ahol tényleg a sebességet valahogy mindenki hajlamos elfelejteni. Nagyon jó burkolata van a hídszerkezetnek, szélesek a sávok, és ez ad némi illúziót az autósnak, hogy úgy érezze, egy kicsit elengedheti magát.

Viszont a tegnapi baleset kapcsán erről nem lehet beszélni, hiszen

arra senki nem számíthat, hogy ha 70-es tempóval megy valaki a belső vagy a középső sávban, akkor vele szemben megjelenik egy hetvennel vagy százzal száguldozó autó.

Ez kivédhetetlen. A másodpercek töredéke alatt tűnhetett fel a közlekedőknek, hogy ott van előtte egy autó, és mire elrántaná a kormányt, ha egyáltalán lehetősége lenne rá, már régen összeütköztek. Ez egy kivédhetetlen baleset volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: