hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Így lettem eljegyezve a covid osztályon” – nővérek beszélnek a pozitívumokról, ami szükséges, hogy bírják

Soha ennyi nehézséggel nem küzdöttek az egészségügyi dolgozók, mint most. Elmondják, mi tartja bennük a lelket, miért érdemes bemenni, mi segít.
Belicza Bea, fotó: Veresné Ani friss tetoválása - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Gömöri Márti öt hónapja dolgozik Covid-osztályon, másodállásban katona. Maga is azt kérte a kollégáitól, hogy osszanak meg vele minden jó szót, szép emléket, ami feledteti kicsit a mindennapi keserűséget.

„Hiába vagyok erős, nem bírom már elviselni a barátaim sírását a telefonban, amikor a hozzátartozójuk állapotáról kérdeznek, az utolsó lélegzetvételt, az oxigén süvítését, a tehetetlenséget, hogy mindenkinek jusson elég oxigén, a lélegeztetők sípolását, csipogását, ezt a rengeteg halált, a zsákolást.

Reggel megint megyek és kellene néhány pozitívum, egy kis remény, hogy minden a régi lesz, minden rendben lesz.”

Sok jó szót kapott, ez volt az egyik legkedvesebb: „Te vagy a legvidámabb nővérke, a legmosolygósabb íjász anyuka, a legpillangósabb kiképző tanonc, az egyik legjobb és legsegítőkészebb ember akit ismerek! A kis csipogós, aki még a betegeket is felvidítja!"

Juhászné Szabó Andreának egy vicces betege adott erőt. A 65 év körüli férfi súlyos légzési nehézséggel, lázzal került kórházba.

„Minden másnap szolgálatban voltam és naponta többször is bementem a kórterembe, branült szúrni, infúziót bekötni, oxigént ellenőrizni, vércukrot mérni... stb. Elég régóta élvezi kedves betegünk a Covid-osztályon lévő kis ágyikóját. Mikor bementem hozzá mindig szóltam hozzá pár szót, érdeklődtem hogyléte felől. Egyszer csak jobban lett, nem volt szüksége oxigénre és vígan járkálgatott. Rögtön jobb kedvre derültem én is. Abban a percben míg én a szobatársaival voltam elfoglalva, megszólított:

hirdetés
„Nővérke! Elfogadja tőlem ezt a gyűrűt?"

„Milyen gyűrűt?" - kérdezem tágra nyílt szemekkel.

„Hát ezt ni!" Látom a kezében az oxigén palack kék lezáró kupakját, összehajtogatva gyűrű formára. Mindenki nevetett a kórteremben. Mondtam neki, hogy na, akkor húzza  fel az ujjamra! Így lettem én eljegyezve a covid osztályon!"

Bartos Anett eredetileg ortopédián dolgozik. Onnan a covid-osztályra kerülni nagy megpróbáltatás. Szembesülnie kell a halállal.

„A covidon nagyon nehéz elfogadni, hogy akivel ma beszélek, az lehet hogy holnap már nincs.”

A gyógyult betegekkel erősíti magát, azt mondja, vannak azok is bőven.

„A hosszabban bentfekvőket jobban megismerem,

hálásak minden érintésért, minden korty vízért, jó szóért.

És emiatt szeretek bejárni dolgozni. A másik a jó társaság, fantasztikus csapattal dolgozom.”

A betegek és a körülöttük dolgozók kapcsolata a kórházban a világon mindenhol ugyanolyan. A kinti világnál itt minden sokkal bensőségesebb, itt a bolha tényleg elefánt nagyságú lehet, jó és rossz értelemben is.

Angliában önkéntes takarítóként két hónapot töltöttem Covid-osztályon. Tele voltam ilyen történetekkel. Volt egy idős néni, aki azt mondta, ezentúl mindig én jutok majd az eszébe, ha megkérdezik, hogy van?

Errefelé millióféleképpen tudják elmondani, milyen remekül vannak, ez egy kórházban hihetetlenül hangzik. A kérdésem után már mosolyogva kérdeztem, hogy tényleg olyan jól? Azt mondta, van hosszabb válasz is, de arra kevesen kíváncsiak. Megnyugtattam, hogy én olyan helyről jövök, ahol nem kertelünk a hogylétünkkkel, állok elébe, nem lep meg. Ebből lett egy jó beszélgetésünk és elárulta, hogy nagyon szomjas, de nagyon nem ízlik neki a tea, amit kapott, túl erős.

Másnap egy másik osztályon dolgoztam, de a szünetben átugrottam hozzá egy magam készítette teával, mert én sem szeretem a kávét bárhogy. Vittem neki egy teát. Túl gyenge volt. Nem adtam fel, vittem vizet, teafiltert és tejet külön, és így már maga állíthatta össze a kedvenc italát, ami most épp az egyetlen jó dolog az életében.

Később arról beszélgettünk a kollégákkal, hogy

minden nap vinni akarok valamit a betegeknek, rádiót annak, aki unatkozik, füldugót, szemtakarót az alváshoz vagy csak egy kis csokit, mert a hozzátartozók messze vannak.

Az évek óta a kórházban dolgozó, szintén takarító kolléganőm elmesélte, hogy épp most vett rejtvényújságot egy betegnek. Nem csinálhatja mindig, mert tönkremenne, de ez most kellett. A szünet után beugrottam az ő osztályára, hogy üdvözöljem a teás nénit. Ott ült az ágy mellett és készült haza. Ott volt mellette két rejtvényújság. Mosolyogva néztem, hogy ő volt a kolléganőm segítettje is.

Feledhetetlen volt az is, amikor a férj és a feleség külön osztályon feküdtek hetekig, egymástól elég távol a kórházban. Már javulóban voltak, az asszony már lassan mehetett haza, a férfinek azonban posztcovidos tünetei miatt még maradnia kellett. A feleség izgatottan mutatta a kis rózsáját, hogy

ma este nagy randi lesz, a nővérek szervezték Valentin napra.

Biztonságos helyen együtt vacsorázhatnak, semmi különlegeset, csak a kórházi menüt, de itt az együtt volt a fontos.

Nagy Éva szerint mindenhol van legalább két pozitív ember.

„Ha úgy érzed, feladnád, amikor mások is monoton robot üzemmódban teszik a dolgukat, mert fáradtak, látják a soha véget nem érő harcot. Ilyenkor kell egy pozitív gondolat, egy aprócska figyelmesség, egy jó szó, ami új lendületet ad.”

Ő igyekszik a maga vidámságával megnyugtatni a betegeket.

„Egyszer direkt benne hagytam az alsó ruhában a telefonom és zenét hallgattam, mert nekem ez ad extra erőt. Bementem tisztába tenni az idős néniket. Ők több hete ingerszegényen feküdtek. Hihetetlen módon tetszett nekik. Természetesen

nem perdültek táncra, de a szemük csillogott, és nem a láztól.”

Éva szerint a remény soha nem szabad feladni. Egy betege emlékezteti erre. Egy hatvanas nő két lábon érkezett hozzájuk és egy lábon mehet majd haza.

„Nem rogyott meg, nem hagyja el magát. Hihetetlen, milyen erő van benne. Mindig kérdezem, hogyan birkózik meg ezzel, szeretne segítséget? Nem kér, van két unokája, dolga van. Mosolyog, szemében a reménnyel. Van mit tanulni tőle."

Egy Dóró Sándor idézet jut eszébe: „Mosollyal az arcomon, hadat üzenek, míg élek, barátja leszek a reménynek."

Nagy Zsuzsi édesapja életéért kimondhatatlanul boldog és hálás. „70 éves, cukorbeteg, túlsúlyos, kínaival vírusra oltott. A leletei alapján nem sok esélye volt kijönni. A kórházba kerülés előtti napokra nem is emlékszik, mert már oxigénhiányos volt, kiszáradva, brutál gyulladással a szervezetében. Aztán valami csoda folytán, egy hét alatt lenyomta a betegséget. Hihetetlenül hálás, egyrészt nekünk, hogy gyorsan reagáltunk, másrészt az ápolóinak, orvosainak, amiért ilyen alapos munkát végeztek és tartották benne a lelket.

Azóta naponta sírdogál szegényem. Köszönjük a munkátokat, megmentettétek Édesapám életét.”

Veresné Ani egy éve került intenzív osztályra, előtte nem volt dolga lélegeztetett betegekkel. Igazán kemény négy hónapja volt ott. Most a sürgősségin dolgozik, a helyzet egyre nehezebb ott is. Minden nehézség ellenére, úgy érzi, és mások is ezt mondják: ő sokkal jobb ember lett a járvány óta. Egy tetoválással emlékszik erre az időre. A barátaitól kapta az örök emléket, a megkoronázott nővért a hátára.

Több közösségi munkában vett részt. Az első hullámban a taxisok segítették az egészségügyi dolgozókat, ő meg a sofőröknek szerzett benzint. Ő lett a „taxisok arca".

Varga Vanda az a típusú folyton mosolygó nővér, akinek nagyon fontos a lélek ápolása, sosem fogy ki ötletekből. Az első hullámban az ő ötletére rajzolgattak kis kártyákat a covidos nagymamáknak anyák napjára. „Megkerestük minden beteg néni gyerekeinek a nevét és beleírtuk egy kis szívbe. Folytak az örömkönnyek, amikor megkapták.”

Egy éve volt. Azt mondja, saját édesanyja szeretete vezette e meglepetés készítésére. Akkor el sem tudta képzelni, hogy neki is baja eshet. Két hete elvesztette őt, azt az embert, akire a legjobban vigyázott, akiért a legkitartóbban harcolt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Zacher: „Az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – lehet összefüggés a terasznyitás és a romló szennyvízadatok között

A főorvos nagyon reméli, hogy nem okoznak negyedik hullámot a teraszokra kirajzó tömegek. Beszélt arról is, hogy egyre több poszt-covidos beteget kezelnek, hosszabb távon ez még jelentősebb probléma lehet, mint maga a járvány.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a 17. héten a szennyvízminták koronavírus-eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt.

Több településen, például Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán ugyan folytatódott a javuló tendencia, Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon azonban ismét emelkedésnek indult a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége.

Másfél héttel vagyunk a teraszok újranyitása után, melynek kapcsán a kialakuló hatalmas tömeget látva többen (például Kemenesi Gábor és Lantos Gabriella) megkongatták a vészharangot.

Az aggódó hangokhoz csatlakozott Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is, aki akkor azt nyilatkozta:

„Nagyon nagy fokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy. Remélem, tévedek. Remélem, nem lesz igazam.”

hirdetés

A friss adatok nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a főorvost, lehet-e összefüggés a kettő között.

„Van benne logika, hogy a kettő között párhuzamot vonjon az ember, a terasznyitás óta eltelt idő elméletileg elég lehet ahhoz, hogy az akkor kialakult rajzás következménye legyen a koncentráció emelkedése” – mondta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: ebben az esetben mindig rá kell számolni némi lappangási időt, amíg a romló adatok a betegszámban is megjelennek.

„Adja az ég, hogy tévedjek, és nem lesz emögött negyedik hullám, de az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – fogalmazott.

A kórházak leterheltségéről Zacher elmondta, egyértelműen érzékelhető némi fellélegzés: legutóbbi 24 órás ügyelete során három beteget vettek fel a Covid-osztályra, míg ez a szám a csúcson a 20-at is elérte.

Arról is megkérdeztük, véleménye szerint mikortól lehet felelősségteljesen közösségbe menni.

„Én mindenkit óvatosságra intek, hiszen láttunk két oltás után kórházba kerülteket is, még ha nem is nagy számban. De alapvetően a második vakcina után 10-12 nappal már kialakul egy olyan fokú védettség, ami a lakosság jelentős része számára megnyugvást okozhat”

– válaszolta. Tehát akire igazak a fentiek, elkezdhet visszatérni a normális életéhez, ugyanakkor a változatlanul érvényben lévő szabályok, úgy mint a maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés betartása nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a vírus továbbadására jó eséllyel azok is képesek, akik egyébként már védettek.

Zacher doktor kitért a poszt-covidos betegekre is, akiknek a száma elmondása szerint egyre nő: az imént említett műszak során 3 „normál” koronavírusosra 8 ilyen eset jutott náluk. A tünetek rendkívül szerteágazóak lehetnek, akár a fertőzés lezajlása után 2-3 hónappal is: nem múló köhögéstől periodikus nehéz légzésen át hajhullásig, emésztési problémákig vagy alvászavarig rengeteg variációval találkoztak már.

„A poszt-Covid egy teljesen új történet, amit még javában tanulunk, de bőven képes meglepetéseket okozni. Nem csoda, hogy sorra nyílnak az erre fókuszáló ambulanciák a sürgősségi osztályok tehermentesítése miatt, például nálunk is, Hatvanban. Nem lepődnék meg rajta, ha hosszabb távon még jelentősebb problémát okozna, mint maga a járvány” – foglalta össze.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Hiába oltják be az itt élő külföldi állampolgárokat, védettségi igazolványt feltűnően sokan nem kapnak

Egyelőre rejtély, miért épp az ő postaládáikat kerülik el a kártyát rejtő borítékok.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Ahogy egyre jobban dübörög az oltásvonat, úgy jönnek elő az újabb és újabb problémák. Nyilvánvalóan naiv és hiú ábránd volt azt hinni, hogy napi 100 ezer új beoltottnál a védettségi igazolványok postázása könnyen megy majd, és a gyanú be is igazolódott: van, aki 3 nap alatt megkapja a kártyát, más hónapok óta vár. Azzal pedig, hogy a nyitás újabb lépéseként az igazolványtól függ minden, jócskán felértékelődött a kis plasztikkártya.

A legtöbbeknek ez jelenti a lépést a szabadság felé: lehet menni moziba, be lehet ülni egy sörre, újra lehet wellnesszelni a Balatonon. Másoknak ez a kártya jelenti azt, hogy hónapok óta újra láthassák családjukat, érdekes módon azonban pont ők nem kapják meg az igazolványt.

Évek óta Magyarországon élek szlovák állampolgárként, TAJ-számom, bejelentett lakcímem és tartózkodási engedélyem is van, az adót is itt fizetem, annak rendje és módja szerint be is hívtak oltásra. Az április 10-én kapott első adag után azonban csak nem akart megérkezni a kártya, holott több olyan beoltottnak is megérkezett már, akik velem egy időpontban kapták meg a vakcinát, vagy akár jóval később. Saját tapasztalat alapján kezdtem informálódni több olyan Facebook-csoportban is, amelyek a határontúliakat tömörítik, vagy ahol épp az oltásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon más is indokolatlanul sokat vár-e a kis kártyára.

Többen érdeklődtek ugyanis arról, hogy akadt-e olyan külföldi állampolgár, amit Magyarországon oltottak be, mégsem kapta meg a kártyát. Az eredmény meglepett: szinte alig volt olyan kommentelő, aki igennel válaszolt volna, ellenben záporoztak azok a hozzászólások, amely szerint senki nem kapta meg az igazolványt. Miután az ismerősi körömön is végigfuttattam a kérdést, egyre gyanúsabbá és biztosabbá vált:

valamiért nem érkezik meg a kártya azokhoz, akik külföldi állampolgárként élnek Magyarországon, rendelkeznek TAJ-számmal és lakcímmel is, és be is oltották őket valamelyik magyar oltóponton.

Akad egy-két olyan szerencsés kivétel, aki külföldi állampolgársággal is kapott kártyát, ám jóval többen vannak azok, akik nem. Pedig utánanézve a jogszabályoknak semmi sem mondja ki, hogy nem kap kártyát az itt élő külföldi annak ellenére, hogy beoltják.

Mit lehet tenni?

Túl sok mozgástere nincsen annak, aki ki akar deríteni egy olyan teljesen egyszerű információt, hogy kaphat-e egy külföldi kártyát. Lehet próbálkozni a kormányzati vonalakon, amely a leterhelt vonalak miatt időigényes, de legalább az igazsághoz sem visz közelebb. A kormányzati információs vonalon az ügyfélkapun beadható ügybejelentő lapot ajánlották kitölteni, amelyhez csatolni kell egy fotót az oltási lapról vagy a betegségen átesettek esetén az erről szóló igazolást. Arra a kérdésre, hogy van-e bármi plusz teendője egy külföldi állampolgárnak, illetve miért van az, hogy nem kapnak igazolványt, annyit felelt:

hirdetés
„Ha kapott oltást, automatikus kéne legyen a kiállítás, az állampolgárság itt irreleváns.”

A Magyar Népegészségügyi Központ zöldszámain nagyon hasonló választ adtak: jelezzem az ügyfélkapun keresztül, nincs semmilyen megkülönböztetés, várjak, hisz millióknak kell kiküldeni a kártyát.

Jobb híján a második oltásom helyszínén, az egyik budapesti oltóponton próbáltam információt szerezni ezzel kapcsolatban. Az adminisztrációt végző dolgozók kedvesek és segítőkészek voltak, ám fogalmuk sem volt arról, hogy miért történhet mindez. Abban is megerősítettek, hogy nem tudnak semmilyen olyan plusz dokumentumról vagy adatról, amelyet a külföldi állampolgároknak meg kéne adniuk. A szokásos jó tanácsot kaptam, miszerint várjak, majd egyikük azt is hozzátette, hogy őt januárban oltották, nemrég jött csak meg a kártya.

Az operatív törzset még a múlt hét elején kerestem a kérdéssel, hogy mégis mi a helyzet az itt élő és adózó, ám külföldi állampolgársággal rendelkező emberekkel, ám a kérdésre nem hangzott el válasz a sajtótájékoztatón.

Az egyik kommentelő a Magyar Orvosi Kamara által közreadott ismertetőt ajánlotta, amelyben azt írják: „a védettségi igazolvány kiadása hivatalból megtörténik, a menüpont használatára csak abban az esetben van szükség, ha az oltott személy külföldi, vagy a nyilvántartástól eltérő címre, vagy módon kéri a kézbesítést”. Az említett menüpontot azonban a felhasználó nem, csak az adatokat rögzítő egészségügyi dolgozó tudja feltölteni. A leírás szerint két rubrikát kell kitölteni azoknál, akik külföldiek: egyrészt bepipálni a „nem magyar állampolgár” részt, másrészt megadni az útiokmány számát. Ezt azonban azoknak kéne tudniuk, akik kezelik az EESZT-t, és a kommentek alapján ez sem vezet sikerre: többen azt írták, hogy hiába szerepel bent a külföldi útiokmány és a cím, a kártya továbbra sem érkezett meg. Minden felajánlott megoldásra érkezik több tucat olyan komment, hogy igen, próbáltuk, semmi eredmény. Több itt élő szlovák állampolgár írta azt, hogy hónapok óta nincsen sem kártya, sem válasz az ügyfélkapun benyújtott igénylésre.

Nagyon úgy fest tehát, hogy nemcsak a külföldön oltott magyarok vannak arra ítélve, hogy a bürokrácia útvesztőjében bolyongva ne kapjanak igazolványt, hanem a Magyarországon élő külföldi állampolgárok is nagyon hasonló cipőben járnak.

Márpedig a legtöbbjüknek nagyobb szüksége lenne a védettségi igazolványra annál, minthogy moziba vagy konditerembe mehessen: a szigorú határszabályok miatt rengetegen nem látták a családjukat hónapok óta. Saját tapasztalatból kiindulva a szlovák határon a közelmúltig működő rendkívül szigorú szabályok miatt sokan karácsony óta nem tudtak eljutni szeretteikhez. A beszámolók alapján a határon hol ellenőriznek, hol nem, ám akinek éppen nincsen szerencséje, azt egészen mostanáig 14 nap kötelező karanténnal kínálták meg, amelyből leghamarabb a 8. napon lehetett csak szabadulni egy negatív teszttel. A csütörtökön elfogadott kormányrendelet szerint viszont Magyarországra már be lehet lépni védettségi igazolvánnyal anélkül, hogy kötelező karantén vagy teszt várná az utazókat. Emellett a legtöbb határon is a védettségi igazolványhoz kötik a karantén- és tesztmentes áthaladást.

Márpedig a határátlépéshez – amely sokak számára azt jelenthetné, hogy hónapok kihagyása után ismét láthatná a határon túl élő szeretteit – kelleni fog a kártya, ám épp azok nem kapnak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.

A hivatalos álláspont tehát jelenleg az, hogy nincsen semmilyen megkülönböztetés a Magyarországon oltott külföldi állampolgárok esetében, ugyanúgy meg kéne kapniuk a kártyát. A gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy szinte alig van olyan, aki már kiemelhette a postaládájából az egyre értékesebbé váló kis kártyát. Emellett persze ott van az is, hogy rengeteg magyar állampolgár is vár heteket, hónapokat a kártyára, az azonban több mint furcsa, hogy az oltottak közül épp a külföldiek közül maradnak ilyen nagy számban hoppon. Megoldás pedig egyelőre úgy tűnik, nincs.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Megfertőződnek a beoltottak? Több fiatal kapja el a vírust? Tények és tévhitek az indiai koronavírus-járványról

Egyelőre hatásosnak tűnnek a vakcinák az indiai variánsok ellen, viszont a tehénvizelet nem gyógyítja a Covidot. A rengeteg hamvasztás miatt csak kicsit lett rosszabb a levegő Indiában.
Fotó: Northfoto/ZUMA Press - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Hetek óta India jelenti a legtöbb koronavírusos esetet a világ országai közül. Annyi ember haldoklik a világ második legnépesebb országában, hogy a krematóriumok nem tudják tartani a lépést az áldozatok számával. A legtöbb szakértő szerint a fertőzöttek és az elhunytak valós mértéke jóval meghaladhatja a hivatalos jelentésekben szereplőket. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rengeteg hamis információ terjed az eddigi legsúlyosabb járványhullámról, melyeket sokan ellenőrzés nélkül kész tényként fogadnak el.

A CNN utánajárt, hogy mi igaz a leggyakrabban feltett kérdésekre adott olykor sokkoló válaszokból.

Több fiatal kapja el a koronavírust?

A helyi orvosok mellett a politikusok is azt terjesztik, hogy a tízmilliókat érintő második hullámban jóval több fiatal fertőződik meg, mint az első hullám alatt. Arvind Kejriwal április 15-én a Twitteren közölte, hogy ezúttal sokkal több fiatalt érint a világjárvány, mint hónapokkal korábban. A delhi miniszterelnök ezért a posztban azt szorgalmazta, hogy a fiatalok az eddigieknél is körültekintőbben járjanak el.

A valóság ugyanakkor az, hogy az indiai kormány statisztikái szerint semmivel sem fertőződik meg több fiatal, mint korábban. Míg az első hullám idején a fertőzöttek 31 százaléka volt 30 év alatti, ezúttal pedig 32 százalék a korcsoport aránya a betegek között. Az összes fertőzött 21 százaléka volt 30-45 év közötti az első hullámban, és pont ugyanez az arány a pusztító második hullám esetében is.

Tavaly minden ötödik elhunyt volt 50 évnél fiatalabb. A 20 százalékos arány egyetlen százalékkal 19-re csökkent a második hullám idején.

hirdetés

Elkapják a Covid-19-et a már beoltott egészségügyi dolgozók?

Az indiai média beszámolói szerint több olyan orvos is megfertőződött, aki korábban már megkapta valamely oltás mindkét dózisát. Emiatt az emberek joggal kezdtek aggódni, hogy az országban forgalomba került vakcinák talán nem nyújtanak védelmet az Indiában terjedő mutációk ellen, ráadásul szabad szemmel láthatóan is néhány nap alatt döbbenetesen felgyorsult a járvány terjedése.

A statisztikák azonban ezt az állítást sem igazolják. Az ország saját fejlesztésű vakcinájával, a Covaxinnel eddig beoltott 1,7 millió emberből 695 esetében lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,04 százalékos aránynak felel meg. A Covishieldet, vagyis tulajdonképpen az AstraZeneca védőoltását 15 millióan kapták meg, közülük 5014-en fertőződtek meg, ami 0,03 százalékos arányt jelent.

A már beoltott, de fertőzött egészségügyi dolgozók száma azért tűnhet különösen magasnak, mert szombatig bezárólag Indiában csak a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat és a legkiszolgáltatottabbakat oltották be.

Az új mutánsok állnak az indiai második hullám mögött?

Az indiai egészségügyi minisztérium még március 24-én jelentette be, hogy több aggodalomra okot adó variáns mellett azonosítottak egy duplán mutálódott koronavírust is. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fertőzések robbanásszerű terjedésének hátterében a B.1.617 névre keresztelt variáns állhat. Több vélemény szerint ez a mutáció ráadásul képes lehet megkerülni az oltások által nyújtott védettséget is.

Ezzel szemben továbbra sincs bizonyíték egyik állításra sem. A tudósok egyelőre még mindig vizsgálják, hogy mennyire befolyásolta a tízmilliókat érintő második hullám berobbanását az új mutáns, amiről az sem derült még ki, hogy fertőzőképesebb vagy halálosabb lenne, mint az eddig ismert verziók. Az indiai járványszakértők szerint azonban van összefüggés az országban kialakult mutációk és az egyre gyorsuló járvány között. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy már náluk is megjelent a brit variáns, ami szintén felelős lehet az ugrásszerűen növekvő esetszámért.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harc a védettségi igazolványért külföldi állampolgárként, magyar szappanopera, 211832. rész

A szélmalomharc legújabb epizódjából kiderül, hogy a külföldi személyi igazolványok a ludasok, az viszont még nem, hogy mi a megoldás.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

nem volt tömeg, és a sor is gyorsan ment.

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

És ahogy az lenni szokott, akkor nyílt ki a pokol legmélyebb bugyra, amikor a szlovák személyi igazolványom előkerült.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

hirdetés
„hát ezeket ám még nem képes kezelni a rendszer."

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: