SZEMPONT
A Rovatból

A leghihetetlenebb balesetek a magyar utakon: fej nélküli motoros, repülő Lada és dinoszauruszok

A rendőrök általában azt gondolták, hogy a túlélők csak a sokk miatt beszélnek félre. Dr. Melegh Gábor igazságügyi közlekedési szakértő az elmúlt 40 évben szinte mindent látott már. Amit biztosan nem vállalna újra, az a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügye.

Link másolása

Az igazságügyi szakértők munkájáról szóló sorozatunk következő részében Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjármű közlekedési, balesetelemző szakértővel beszélgettünk, aki az elmúlt 40 évben 28 ezer szakvéleményt készített el a rendőrség, az ügyészség, bíróságok kirendelésére és ügyvédek felkérésére. Korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Egyesület Elnökségi tagja, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület elnöke volt. Jelenleg nyugdíjas, de aktív életet él, továbbra is, mint c. egyetemi tanár tanít és kutat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Aki ma Magyarországon igazságügyi közlekedési szakértő akar lenni, annak a gépész, vagy közlekedési mérnök MSc szak elvégzése után, két év mérnöki gyakorlat megszerzését követően, 2 éves másoddiplomás képzésen kell részt vennie, majd 3 év gyakorlatot kell szereznie egy tapasztalt szakértő mellet.

Aztán a jelölt esküt tesz és a minisztériumtól megkapja a szakértői igazolványát. De Melegh Gábor szerint ez közel sem jelenti azt, hogy meg fog tudni élni ebből a szakmából.

„Ez egy kicsit olyan, mint a jogosítvány, ahhoz sem adnak autót. Na ez is ilyen. Van jogosítványom, de nem biztos, hogy tudok, és tudok mit vezetni.”

A szakértői igazolvány megszerzése után a minisztérium hivatalból értesíti azokat a szerveket: rendőrség, bíróságok, ügyészség, akik igénybe vehetik a frissen végzett igazságügyi közlekedési szakértő szolgáltatását. Aztán a jelölt az első néhány alkalommal megmérettetik.

„Fontos, hogy milyen minőségben, mennyi idő alatt csinálja meg a véleményt, mennyiért, mennyire értik amit leír, ezek lényeges kérdések ilyenkor, ahogy az is, hogy a leírtakat a hatóság, és egy másik szakember előtt képes-e megvédeni, a véleményét mennyire tudja érthetően előadni.

Aztán vagy megerősödik és egyre többet és többen hívják, vagy nem rendelik ki többet”- magyarázza a szakember.

Ráadásul a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a szakértőnek is lépést kell tartania a közlekedés legújabb vívmányaival.

„A díjazást viszont nagyon régen nem módosították. Pedig komoly beruházás is kell, hiszen a szakértők által használt adatbázisokat, naprakészen kell tartani.”

Kellenek hozzá több ezer eurós balesetelemző programok, és egy profi számítástechnikai rendszer.

„Manapság a hatóság már eleve azt igényli, hogy a szakértő szimulálja, szemléltesse a balesetet. Hogy repült a gyalogos amikor elütötték, vagy hogy ütközött az autó. Most már a technika olyan lehetőségeket ad, amit el is várnak tőlünk.

Ehhez képest azonban jelenleg a balesetelemző igazságügyi szakértő óradíja 4000 forint.”

A szakértői kamara ugyan többször is jelezte a szakminisztériumnak, hogy ez a díj megalázóan kevés, eddig mégsem emeltek. Holott a mérnökök például 25-30 forintos óradíjjal dolgoznak, nem is beszélve egyéb szakmákról.

„Polgári perekben, magánemberek is felkérnek minket, ott a szakértő maga állapítja meg a díját. Ilyen esetben, ha valaki eltúlzott összeget kér, azt nem veszik igénybe” – mondja Melegh Gábor aki hozzáteszi:

„Egy százezer forintos pervitát nyilván nem egy ötszázezer forintos szakértői véleménnyel akarnak eldönteni.”

A szakértőket ilyen perekben ráadásul csak utólag fizetik ki. Viszont ha a vélemény valamelyik félnek nem tetszik, az fellebbez - bevett gyakorlattá vált azonban, hogy a szakértő személyét bírálják, ilyen esetekben a fizetés is elhúzódik. Akár éveket is.

„Márpedig nehéz olyan véleményt adni, ami mindkét, általában ellenérdekű félnek tetszik.”

Dr. Melegh Gábor mégis 40 éve űzi ezt a szakmát. Azt mondja főleg azért szereti, mert szinte folyamatos a sikerélmény, egyediek az események.

„Ha megoldottam egy problémát, amivel valószínűleg több embernek segítek, nyugodtan tudok aludni, akkor az egy sikerélmény. Nálunk ez gyakori, hiszen minden vélemény elkészítése siker.”

A közlekedési igazságügyi szakértő feladata egy büntető ügyben tulajdonképpen az, hogy rekonstruálja az eseményeket, megállapítsa, hogy pontosan mi történt, és minek kellett volna történnie ahhoz, hogy a baleset ne következzen be.

„Mindezt manapság a szakértő egy alkalmas matematikai szimulációval kiszámolja, és képileg is szemlélteti.”

Aztán a bíróságon mindenki láthatja egy kivetítőn, hogy mi történt. A vádlott pedig hiába próbál védekezni azzal, hogy nem is ment 100-al csak 50-el, mert akkor a szakértő szembesíti azzal, mi történt volna akkor, ha tényleg 50-el megy, például az elütött gyalogos nem oda repült volna, ahol megtalálták.

„A nyomrögzítés nagyon fontos, a nyomok, és a véghelyzet rögzítésén áll vagy bukik a mi munkánk. Ebben teljesen a helyszínelő rendőrökre hagyatkozunk” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, sokszor nem a ők nehezítik meg a munkájukat, hanem a jótékony járókelők.

„Az emberek sokszor jószándékból a balesetben elrepült táskát, ernyőt, vagy bármit felvesznek és visszaviszik a sérülthöz, na ez nekünk nagyon megnehezíti a dolgunkat.”

Az elrepült táska, anyagmaradvány, megtalálási helye alapján ugyanis ők már sok adatot ki tudnak számolni.

A súlyos sérüléssel, vagy halállal járó közlekedési baleseteknél egyébként jól kiképzett baleseti helyszínelők rögzítik a nyomokat. Fényképeket, méretarányos helyszínrajzot készítenek és szinte mindent dokumentálnak.

„A baleseti helyszínelőket mi is képezzük, nagyon fontos, hogy mit és hogyan rögzítenek. Nekünk akkor könnyebb dolgozni, ha ők is jól végzik a munkájukat."

A szakértő szerint a dolguk sokkal nehezebb a kisebb, koccanásos baleseteknél, amelyekből viszont sokkal több van.

„Ezekből van a legnagyobb vita. Vagy nincs rendőr, vagy a helyszínre kiérkező járőr azon van, hogy minél hamarabb újra induljon a forgalom, ezért az érintetteket félreállítja, így az eredeti állapot már nem ismert. Ezeket a helyzeteket nagyon nehéz később megbízhatóan rekonstruálni”- fejti kis a szakember.

Dr. Melegh Gábor azonban nem a modern balesetmegelőző szoftverek használatával kezdte a munkát. Amikor ő igazságügyi szakértő lett, a legtöbben még csak papírral, ceruzával és számológéppel dolgoztak.

„Pont azért kezdtem el ezt a pályát, mert életemben először, amikor találkoztam ilyen üggyel, valakit azért próbáltak felelősségre vonni, mert egy Trabanttal elütött egy gyalogost, elgurult a Trabant fényszóró karikája, úgy gondolták, hogy az csak úgy leesik, és hogy milyen magasról esik le abból számoltak sebességet.

Pont azt nem vették figyelembe, hogy az gurul, mint egy keménykalap és ki tudja hol áll meg. Engem teljesen megdöbbentett, hogy így próbálták megállapítani egy ember felelősségét egy súlyos balesetben.”

Melegh Gábor ekkor harmadéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elkezdte kutatni a témát, majd diplomatervét és az első doktori, majd kandidátusi disszertációját is ebből írta.

„Kifejlesztettem legalább 30 programot ezekhez az elemzésekhez, de akkor én még csak szerettem volna szakértő lenni.”

Később azonban amikor a 80-as években elkezdte a pályát, nagy hasznát vette ezeknek a saját fejlesztésű programoknak, mert a többiekkel ellentétben, neki már nem kellett napokig számolnia papíron. A számítógép ugyanis lényegesen gyorsabban elvégezte helyette a kalkulációt.

„Persze ez a számítógép a mai eszközökhöz képest lassú és nehézkes volt, grafikája sem volt, de a műveletekre tökéletesen működött.”

A ’90-es évek elején külföldi kollégáival megalapították az EVU-t, vagyis az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet, amelynek két évtizedig elnökségi tagja volt.

„Ennek az a lényegi célja az volt, hogy a szakértői szakma szinkronban legyen, még akkor is, ha külföldön történik a baleset. A mai programok már 20-30 nyelven futnak, így szakszerű fordítással jelennek meg a jegyzőkönyvek is.”

Dr. Melegh Gábor az elmúlt 40 évben körülbelül 28 ezer szakvéleményt készített, azt mondja azokra az ügyekre emlékszik, amelyeknek megoldásához valamilyen logikai csavar vezetett.

„Egyszer kihívtak egy halálos balesethez, ahol egy hölgy nekiment egy fának és a saját édesanyja meghalt mellette. Azt mondta, hogy megijedt, mert szembe jött vele egy motor, amin nem ült senki.”

A rendőrök azt hitték a nő a sokk miatt beszél össze-vissza, de azért kihívták a közlekedési szakértőt, akinek a sofőr elismételte, hogy egy motoros nélküli motor miatt történt a baleset.

„Én már annyi mindent láttam, hogy nem lepődtem meg. Úgy voltam vele, tegyük fel, hogy valóban nem ült a motoron senki.

Elkezdtem keresni és találtam is a baleset helyszínétől vagy 200 méterre a kukoricásban egy motorkerékpárt. Senki nem volt a közelében, de még meleg volt”
– meséli.

A rendőrök ekkor elkezdték rendesen kikérdezni az asszonyt, arról, hogy pontosan mit látott és hol, majd megtalálták a motorost jóval távolabb az út mellett, már holtan.

„Aláfutott egy magas széles pótkocsinak, ami sajnos csonkolta a fejét, viszont a motorkerékpár elment a pótkocsi alatt és utána magától ment az úton. Ezt látta a hölgy”
– emlékszik vissza a szakértő. Aztán folytatja:



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Református Egyház Zsinata Balog Zoltán „személye elleni méltatlan támadásokat” az egyházzal szembeni támadásnak tekinti
Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként, de több református szerint Balog ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választották meg Balog Zoltán utódjaként a Zsinat lelkészi elnökének szerdán a reformátusok éves tavaszi zsinatán Balatonszárszón. Az egybegyűltek emellett határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát.

A határozatban többek között azt írják, hogy

„a Magyarországi Református Egyház Zsinata kifejezi köszönetét és hálát ad a Mindenható Istennek mindazért, melyet a XV. zsinati ciklus első három évében Balog Zoltán püspök hűséges egyházépítő szolgálata eredményezett”.

„Egyházunkért és nemzetünkért végzett jószándéka közéleti szerepvállalásában minden ponton felismerhető. Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek.”

A határozatában leszögezik, hogy az eltérő véleményeket tiszteletben tartják, és hogy a hibáért és annak következményeiért Balog Zoltán püspök különböző fórumokon, és a zsinat közösségében is, „bűnbánó szívvel bocsánatot kért”.

Balog Zoltánt arra kérték, maradjon meg „református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára”.

„Alázattal elfogadjuk a Balog Zoltán püspök személyét ért méltányos kritikát, de az utóbbi hónapokban személye elleni méltatlan támadásokat egyházunk nevében a Zsinat az egyházzal szembeni támadásnak tekinti.

Ezért a Magyarországi Református Egyház határozottan visszautasít minden kívülről vagy belülről jövő olyan beavatkozást, amely az egyházunk belső autonómiáját sérti. Visszautasítjuk azt a törekvést is, mely az egyháztagság részéről jogszerűen felmerülő kritikát a média által felerősítve pártpolitikai célokra kívánja felhasználni” - írják a határozatban.

Az egyház honlapján hétfőn megjelent nyilatkozat szerint az egyház négy püspöke egyetértett abban, hogy Balog Zoltán lemondása után támogatják, hogy Pásztor Dániel tiszáninneni püspök legyen a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József dunántúli püspök pedig a Zsinat lelkészi alelnöke.

A Szemléleken ugyancsak hétfőn megjelent, tíz elkötelezett református által aláírt nyílt levélben arról írtak,

mindez azért történik, hogy „Fekete Károly, a legnagyobb és legtekintélyesebb, a Tiszántúli püspökség vezetője ne juthasson pozícióhoz, hiszen kritizálta Balog püspököt. A rémült zsinati tagok pedig a partvonalról figyelik, hogyan szabják meg fejük felett előre, miként kell szavazni”.

Azt is hozzátették, hogy Balog egy látszólagos taktikai visszalépés után ezzel továbbra is az egyház mindenható vezetője maradhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: