SZEMPONT

Bod Péter Ákos: A Fidesz nem készül már kormányzásra, vagy pedig nem érdeklik a következmények, „kerül, amibe kerül, nyerjünk!”

2026 júniusában minden akna felrobban majd, a valóság bekopog. Cudar idő vár a következő kormányra, bármilyen színű is lesz – mondja a jegybank volt elnöke. Azonban más Orbán Viktor és más Magyar Péter felelőssége, és mások a lehetőségeik is.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 15.

Hol van még a választás, de már dübörög a kampány. Kötcsén mind a Fidesz, mind a Tisza párt teljes gőzzel kampányüzemmódba kapcsolt. És ahogy egy kampányban szokás, az ígéretek sem maradnak el. A kormány élethosszig tartó szja-mentességgel, az Otthon Start program 3 százalékos támogatott hitelkamatával kampányol, Nagy Márton pedig az idei Közgazdász-vándorgyűlésen 10 ezer milliárdos országépítési tervről beszélt. A Tisza Párt szintén adócsökkentést, nyugdíjas SZÉP-kártyát, bérlakásépítési programot ígér, igaz, bevezetnék a vagyonadót is a leggazdagabbaknál.

Röpködnek a milliárdok. Most már csak az a kérdés, honnan futja bármire is az egyre rosszabb állapotba kerülő költségvetésből. Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanárt kérdeztük.

– Nemrég lezajlott a Közgazdász-vándorgyűlés, ahol mintha Nagy Márton és Varga Mihály nem ugyanabból a kottából beszéltek volna. Nagy Márton adócsökkentést és nagyívű fejlesztéseket vázolt fel. Ön mit érzékelt ebből?

– A vándorgyűlésen a jegybankelnök szakszerű, világos előadást tartott a gazdaságról, főleg a monetáris viszonyokról, bár egy témát nem említett, a kamatpolitikát, pedig ez a magyar jegybank egyetlen igazán erős eszköze. Nyilván nem akart izgalmat kelteni.

Fontos volt, hogy szembeszállt azzal a nézettel, miszerint a gyenge forint jót tesz a növekedésnek.

A közgazdászok többsége ezt jól tudta, de Matolcsy miniszterként és MNB-elnökként még a régi iskola szerint a leértékelés előnyei mellett érvelt, és sajnos sikeresen el is hitette a politikai vezetéssel. Örülök, hogy az új jegybankelnök kimondta a valuta külső értékállóságának fontosságát. Arra is utalt, hogy az adatokat kell figyelni, és azokhoz kell szabni a jegybanki kamatszintet. Az pedig magasan van, de szükséges is a forint stabilizálásához. A forint most az euróhoz képest 390 és 400 között mozog, és elég stabil, de ne feledjük, hogy az euró bevezetése óta a valutánk az értékének a felét elvesztette, szemben a cseh korona vagy a zloty esetével. A nemzetgazdasági miniszter viszont nem beszélt a gazdasági helyzetről, a növekedés hiányáról, pedig harmadik éve egy furcsa, recessziót és inflációt ötvöző, sajátos stagflációs helyzetben vagyunk. Ehelyett, ahogy említette, nagy ívű tervekről beszélt.

– Országépítésről.

– Őszintén szólva, hallgatóként ott már kikapcsoltam. Választások előtt fél évvel vagyunk. Nem tudjuk, milyen parlament és milyen kormány lesz, milyen állapotban lesz az ország. Majd meglátjuk, hogy az akkori kormány és országgyűlési többség mit akar építeni és hogyan. Előadását nehéz lett volna komolyan venni, és úgy érzem, nem is hagyott nyomot a szakmai társaságban. Ennyit az akkori élményeimről.

– A kormánypárt nemcsak ígér, tesz is. Szinte minden hónapra jut egy bevezetett intézkedés, például a 3%-os, kamattámogatott hitel, vagy az adómentesség kiterjesztése, amelyet fokozatosan mindenkire kiterjesztenének, aki valaha gyermeket szült. És még csak szeptember van, nem látszik, hogy ez a tempó lassulna. Mekkora nagyságrendről lehet szó? Mi lehet ennek a következménye? Úgy emlékszem, 2022 után keserves volt a nyár, a helyzet pedig éppenséggel nem lett jobb.

– A pénzügyi helyzetet az stabilizálja valamelyest, hogy a Magyar Nemzeti Bank 6,5%-on tartja az alapkamatot, ami a kereskedelmi bankok és a jegybank közötti betét- és hitelnyújtás eszköze. Persze mi, személyek és a cégek a bankban ennél drágábban kapunk hitelt. Ez a 6,5% nagyon magas. Az Európai Központi Banknál kettessel kezdődik az alapkamat, Csehországban három és fél százalék, Lengyelországban 4,75, Szerbiában 5,75 %, ami nálunk 6,5%. Amikor a magyar állam, mint a legjobb belföldi adós, tízéves kötvényt bocsájt ki, 7% hozamon finanszírozza magát. Szóval

aki arról hall, hogy Tóth István lakásépítésre 3%-os kamattal kap hitelt, láthatja a dolog abszurditását.

Ez csak úgy lehetséges, hogy a költségvetés pótolja ki a piaci és a kedvezményes kamat közötti különbséget. Ezt a pénzt nyilvánvalóan máshonnan kell elvenni: nem lehet belőle kátyúzni, kórházfejlesztést finanszírozni, iskolát kifestetni. De vissza a kamatokhoz: ha a magyar állam 7 százalékot kénytelen fizetni a kölcsönre, akkor az a normális, hogy egy kereskedő vagy iparvállalat, lévén kockázatosabb adós, ennél drágábban kap hitelt. Drága kamat mellett háromszor is meggondolja, hogy beruházzon. Nem is dübörög a beruházás, sőt, a 2022-es csúcshoz képest harmadik éve meghökkentő mértékben zsugorodik. De ennek nemcsak a kamat az oka. 2022 választási év volt, és már előtte, ’21 nyarától hatalmas osztogatásba fogott az Orbán-kormány, hogy nyerjen. Csökkentett adókat, viszont rengeteg kedvezményes hitelt osztogatott, a fegyveres testületeknek fegyverpénzt fizetett, állami fejlesztéseket indított. Ezek következményeként pénz zúdult a gazdaságba, az elemzők valahol 1500–2300 milliárd forint közé teszik az osztogatás mértékét. Ennek következményeként tovább gyorsult az infláció, és 2023-ban az Európai Unióban messze nálunk lett a legnagyobb. Persze baj lett a költségvetéssel is, így rögtön a megnyert választás után jöttek a megszorítások, kezdve a nyáron, a pénzügyi év közepén, a KATA-s kisadózókkal, ha még valaki emlékszik erre a kategóriára. Leállítottak egy sor állami beruházást, Lázár miniszter húzogatta ki a költségesebb tételeket. Mindez, sok más tényezővel együtt, oda vezetett, hogy immár három éve nem nő a magyar gazdaság.

Lehet-e választási évben felpörgetni a gazdaság motorját, hogy minden jobban mutasson? Lehet. Van-e következménye? Igen. A mi esetünkben ez három év gazdasági pangás, épp az a három év, amiről a miniszter úr nem beszélt.

Innen térek rá a két kérdésére: ha 2025-ben ugyanezt csinálják, kibírja-e ezt a gazdaság? És ha igen, nem lesz ennek böjtje? Az egyik kérdésre bizonytalanabb a válaszom: remélem, hogy kibírja odáig. Hogy nem jön kellemetlen hitelminősítés, hogy nem indul-e tőkemenekítés, nem ijednek-e meg az emberek, nem tör-e ki pánik. Reméljük, nem. A másikra biztosabb: jön a böjt. Több formában is. Itt van az a cinikus, de átlátszó ügyeskedés, hogy a kormány hirtelen felfedezvén an inflációt, tavasztól árrést rögzíttet bizonyos élelemiszereken, majd piperecikkeken. Rászorítja a gyógyszercégeket, hogy ne emeljenek árakat, sőt „önkéntesen” rögzítsenek huszonöt terméknél árat, a tavaly év végi szintre visszamenőleg. Meddig? A válasz: 2026 júniusáig. Ezek az intervenciók látszólag nem kerülnek sokba a költségvetésnek, de veszteséges működésre kényszerítenek üzleti szereplőket. Egy darabig bírják, persze nem lesz nyereségük, így majd nyereségadó sem a következő kormány költségvetése számára. Elrejtett akna. Mint az elfojtott infláció is, ami ki fog törni.

– Mikor?

– 2026 júniusában. És minél tovább van hatályban egy életidegen ár, annál nagyobb lesz az áremelkedés a kötöttség felszabadításakor. Ez még csak az inflációs ügy. A költségvetés? Abba kevesen látnak bele. De ami hivatalos, a nemzetközi szervezeteknek megküldött anyagokban szerepel, abból látszik, hogy a magyar államháztartás tartósan deficites. Az Országgyűléssel elfogadtatott hiányszámot rendre nem képes tartani a kormány. Erre az évre is nagy deficithányadot terveztek, a GDP 3,7 százalékával, aztán már megemelték az idei célt, de elég valószínűen annál is több lesz. Lényegében

2019 óta egyetlen törvénybe írt adósság-előirányzatot sem sikerült betartani.

Egyébként az új tagországok között nálunk a legmagasabb az államadósság aránya, és a finanszírozás a legdrágább. Ezért bizonytalan a válaszom a kérdésre: kibírja-e a gazdaság a már futó intézkedéseket, és az ígéretdömpinget.

– Ígérget Magyar Péter is, adócsökkentést adójóváírással. Beindít-e ez egy ígéretspirált mindkét oldalon? Felelős politizálás-e ez? A Fidesz nagyarányú osztogatása nem annak jele-e, hogy elengedték a választási győzelmet, és a választás utáni időszakra telepítenek aknákat?

– Azért az nagy különbség, hogy valaki a hatalomban ül, első kézből ismer információkat, és mégis szórja a pénzt, sőt többet is ígér. A másik oldal a maga programját kezdi kialakítani, és meglehet, hogy majd megörököl egy helyzetet. Azt azonban most még nehéz előre látni. Hogy a Fidesz sejti a hatalomból kiesést? Az a cinikus mód, hogy ma hatalmi pozícióból fenyegetéssel és ígéretekkel ráveszik az üzleti szereplőket a veszteségek lenyelésére – éppen a választás utánig, lehet annak előre vetítése, hogy akkor már nem ők fognak kormányozni. A választás után új kormány jön, és azzal szembesül, hogy az előző adminisztráció által kicsikart beavatkozásoknak véget kell vetnie, hiszen lehetetlen hosszú távon fenntartani az árrögzítéseket, ársapkákat, életszerűtlen árakat.

Az új kormányra, bármi a színe, cudar idők jönnek. A felelőtlen osztogatásból és ígérgetésből tehát következtethetünk arra, hogy a Fidesz nem készül már kormányzásra.

Vagy pedig nem érdeklik a következmények: kerül, amibe kerül, nyerjünk!

– Sikeres lehet jól láthatóan fedezetlen ígéretekkel választást nyerni?

– Nehéz előre jósolni. Eddig a magyar polgárok örömmel elfogadták, amit kaptak; bár volt gyanújuk, hogy végül ők fizetik meg, de a szavazók egy részénél, kritikus méretű szavazó körben a pénzosztással és ígéretekkel való korrumpálás működött. Hogy most működik-e, nem tudom. Az ellenzéki programban szereplő ígéretekről: érzek itt jogos védekezést.

Ha valaki kimondja, amit szakmailag gondol, rögtön ráugrik a kormánypropaganda, és azt harsogja, hogy lám az ellenzék gonosz, és adót akar emelni.

Láttuk: ha valaki megemlít egy adóreform-elemet, rögtön támadják. Egyébként az adózás egyes elemeit önmagukban nehéz tárgyalni. Ha például valaki csökkentené az SZJA jelentőségét, ami most a Fidesz álláspontja, akkor szeretném hallani a miniszterelnöktől, hogy milyen más adótételeket fog kompenzálásként emelni, vagy honnan pótolja a kieső ezermilliárdokat. Tárja elénk, hogy melyik kiadási tételt húzza ki? Ismerje be, hogy nem 35 ezermilliárdot költ különféle célokra, hanem éppenséggel spórolni fog. Hol, kin és mennyivel? De eddig csak „Európa legnagyobb adócsökkentése” hangzott el, azaz sok adót nem szednek be. Viszont rengeteget költenek. A kettő együtt nem megy.

Tiszta beszédre lenne szükség, és a kormány ezt elmulasztja. A valóság aztán bekopog.

Romániában, ahol szintén évek óta nagy volt a hiány, most voltak kénytelenek áfát emelni. Ez egy darabig megdrágítja a fogyasztást, felviszi az inflációt, de kell az állami bevétel. Szlovákiában is stabilizálási intézkedéseket tárgyalnak. Nálunk is szükséges lesz komoly kiigazításra. De óvnám az ellenzéki szakértőket, hogy megtegyék azt a szívességet, hogy a hivatalban levő, általunk fizetett miniszterei helyett ők mondják meg, mit kellene most tenni a stabilizáláshoz, ráadásul olyan helyzetben, amikor a gazdaság 2022 nyarától nem húz.

– Talán azért sem húz, mert az előző osztogatások lábon lőtték.

– Az osztogatás miatt sem húz, de van más oka is: az a működési mechanizmus, ahogy az Orbán-kormányzatok mindent hetente szabályoznak, kivetnek egy árrögzítést három hónapra, ágazati adót vezetnek be, és a megígért időszak végén ottfelejtik, ársapkát vezetnek be, ami lejár augusztus 31-én, majd két nappal korábban bejelentik, hogy meghosszabbítják.

Ez rengeteg bizonytalanság a külső, vámháborús, technológiai és egyéb piaci rizikókkal együtt oda hat, hogy a kalkuláló vállalkozó nem kötelezi el magát egy beruházással öt évre.

Hogy miért nem mennek a beruházások? Részben ezért. Őrültség lenne nagy beruházásba fogni, mondják nekem sokan, ilyen kiszámíthatatlan rezsimben. Egy kínai gigacég talán megteheti, mert mögötte áll a kínai állam. De Tóth István Kft.-je ötször meggondolja a fejlesztést. Ki tudja, nem kap-e a nyakába valamilyen új adót vagy árrögzítést.

– A választás eredménye még ismeretlen, de ha az ellenzék győz, ezzel az örökséggel akkor is kezdeni kell valamit. Van-e olyan gazdaságpolitika, ami segíthet, hogy egy ilyen örökség után nem újabb négy év hánykolódás jöjjön?

– A pszichológiai hatást nem kell lebecsülni. Ha egy réteg megszabadul a fölé épülő, őt kizsákmányoló néhány oligarcha család nyomásától, az óriási megkönnyebbülés. Nem tudom forintosítani, de létezik. És ez vonatkozik a NER másodvonalára is. Ha megnézzük, kik vannak a Tisza rendezvényein, aktivistaként, érdeklődőként, felfedezhetők olyan arcok is, akik a legutóbbi 10–15 éves beruházási hullám haszonélvezői voltak, de mások kaszáltak. Mitől várható még több dinamika? Itt van az uniós pénzek ügye. Amikor azt mondtam, hogy a gazdaság nem húz, és nincs beruházás, abban vastagon benne van, hogy azok a pénzek, amelyek jöhetnének, csak részben csordogálnak, a másik része egyáltalán nem jön. És amíg Orbán a miniszterelnök, addig nem is fog. Ez óriási anyagi veszteség Magyarországnak. Most a miniszterelnök röpköd Arábiában, keleti autokrata rezsimekkel tárgyal; onnan elvileg lehet politikai alapon pénzt szerezni, De azokhoz politikai vállalások is társulnak.

– És ha Orbán Vikor megy, könnyebb lehet?

– Most nagyon sokan kivárnak, a kormányváltás után visszatérhet a dinamika.

Ha Magyarország megszűnik kérdőjel lenni Európában, lehet érdemben tárgyalni vele.

Most, amikor hadipari fejlesztéseken gondolkodnak, és az orosz agresszió egyre fenyegetőbb, 26 országról van szó az uniós fórumokon. Miközben az EU-nak 27 tagállama van. Látok tényleges, bár nehezen beárazható tételeket, amelyek növelhetik a dinamikát. Hogy a matek hogy jön ki, hány százalékos lehet a növekedés, az ígéretek mekkora része tartható, mi az, amit időben el kell tolni vagy nem lehet teljesíteni, ebbe most nem mennék bele.

– Foglalkoztat egy elvi jelentőségű kérdés: az SZJA eljelentéktelenítése. Szép lassan már csak a férfiak fognak adót fizetni, ha mindenki, aki valaha gyermeket szült, örökre adómentes lesz. Ez összeegyeztethető-e a polgári demokrácia alapvető szemléletével, amely szerint minden, amit a költségvetés fizet, az „az én adómból épül”, és ezen a jogon beleszólhatok abba, ami történik?

– A személyi jövedelemadó a modern államok egyik legnagyobb bevételi tétele, a másik a fogyasztás adóztatása, és a kettő együtt adja a bevételek óriási többségét. A direkt adóknál, mint amilyen az SZJA és a társasági adó, az adózó tudja, hogy mennyi pénze megy, és hová; az adózás mögött egy hallgatólagos társadalmi szerződés áll. Az adófizetés kellemetlen a családi büdzsének, de a társadalmi szerződés része. Örülnék, ha az adók egy része helyi szinten maradna, ennek jele is van a Tisza programban. Természetesen annyival kevesebbet kellene a központi büdzséből fordítani, de helyben a saját szemünkkel látjuk, megvolt-e a kátyúzás, ki van-e festve az iskola. A társadalmi szerződés így jobban érvényesül. A személyes jövedelmek adóztatása egyszerre társadalmi és költségvetési ügy.

Nulla jövedelemadó sehol sincs, legfeljebb olajmonarchiákban, ahol az olajból fenntartható a rendszer.

Más az indirekt adózás, amit egyébként nagyon szeret az Orbán-kormány. A forgalmi adót a kasszánál fizetjük. Nem mindenki tudja, hogy a blokkon szereplő összegnek hány százaléka megy és hová. A kevésbé tudatos polgár ezért nem is támaszt különösebb igényt az állammal szemben. Magyarországon extra magas a fogyasztáson keresztüli elvonás, részben a 27 százalékos normál áfa, részben a kiskereskedőkre áfaszerűen kivetett különadók révén. Érdekes, hogy a

z indirekt adókkal általában a gyenge politikai támogatású kormányok élnek.

Az Orbán-kormánynak kétharmada volt és van, ennek ellenére kedveli. Mert más az, amikor a polgárral kell szembenéznie a pénzügyminiszternek, az SZJA ügyében.

– Gondolom, előbb-utóbb ezt is reparálni kell, bár a megadott mentességeket nagyon nehéz visszavenni.

– Nem könnyű. De ha kell, akkor meg lehet tenni. Egy példa: a rendszerváltáskor is volt 3%-os OTP-lakáshitel, én is vettem fel. Aztán, amikor két számjegyű, sőt 30% körüli lett az infláció, nem volt mit tenni, meg kellett változtatni a törvényt, mert az állami támogatást nem bírta ki a költségvetés, és nem is volt tisztességes, hogy a kiskeresetűekre terhelt adóból aránytalanul sok szubvenció jusson a jobb módúakra. 1990-ben az Alkotmánybíróság elé került, hogy szabad-e szerződést bontani a polgárral, aki abban a tudatban vette fel a 3%-os hitelt 1986-ban, hogy húsz évig úgy marad? Az Alkotmánybíróság, nagyon helyesen, azt mondta: a közjó nagyobb kártya, mint a szerződés szentsége.

Ha kiderül, hogy nem bírja a gazdaság, a felelős kormányzat felülvizsgálja a kedvezményeket és felmentéseket, az ügyet beviszi az Országgyűlés elé, ahol a felelős törvényhozók megfontolják és döntenek.

Ezt ma nehéz elképzelni egy fiatal embernek, pedig a demokráciában így van. Nem az egyeduralkodó írja fel a konyhaasztal szélén egy cetlire, hogy mi lesz az adóval és az alkotmánnyal, hanem vitában, érvekkel dől el. Akkor majd az ellenzék elmondja, hogy mennyire hátrányos ez azoknak, akik már házépítésbe fogtak, vagy abban hittek, hogy nem kell adót fizetniük. A másik oldalon a képviselők majd visszakérdeznek, hogy ki is volt hatalmon, amikor megalapozatlan kedvezményeket osztottak? Ki az, aki elfelejtette felvilágosítani a választópolgárt, hogy az egész homokvár volt?

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Tűzoltó apa és mentős fia először mentett életet együtt Pécsen - egy fuldokló nénin segítettek közösen

Farkas Roland őrnagy már 31 éve ment életeket, fia viszont alig egy hónapja mentőzik. Egy idős, fuldokló hölgy hozta össze őket az első közös bevetésen.

KÉK HÍREK

Egy 15 éves lány halt bele a vonatszörfözésbe Ausztriában

A száguldó szerelvények felett 15 ezer voltos feszültség van a felsővezetékben. Ehhez elég csak közel kerülni, egyetlen rossz mozdulat is halálos áramütést okozhat.

KÉK HÍREK

Nyomtalanul eltűnt egy 11 éves budapesti kislány, keresik a rendőrök

Stróbl Léna Rozália szombaton reggel ment el otthonról, azóta sehol nem találják. Eltűnésekor fekete kabátot, szürke farmernadrágot viselt, és egy fekete-fehér hátizsák volt nála.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban

A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

F. O. - szmo.hu
2025. november 14.

Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Magyar Péter: Hétfőn a rendszerváltás fontos állomásához érkezünk, bejelentjük a TISZA jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben

A Tisza Párt elnöke arra kérte támogatóit, hogy minden körzetben álljanak ki a jelöltek mellett és védjék meg őket a hatalom aljas támadásaitól.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vízimentők mentették ki a horgászokat, akik a nagy köd miatt eltévedtek a Balatonon

A férfiak hiába próbáltak kievezni, a sűrű ködben teljesen elvesztették a tájékozódást. Végül a vízimentők speciális műszerei vezették el hozzájuk a segítséget a vaksötétben.

KULT

Hollywoodi sztárparádé a Vatikánban: Cate Blanchett és Spike Lee is az új pápához sietett

A 70 éves egyházfő a filmvilággal való párbeszédre hivatkozik. Közben kiderült, hogy ő maga is nagy mozirajongó, klasszikusokat néz.

KÉK HÍREK

Meghalt egy anya és két gyermeke, az apa életéért még küzdenek – mindannyian egy utcai árusnál ettek Isztambulban

A Németországból érkező család az Ortakoy negyedben kóstolt helyi finomságokat, többek között kagylót és töltött burgonyát. A hatóságok mintákat vettek a helyszínen.

SZEMPONT

A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni

A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.

Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elaludt a betörő a kiskunhalasi boltban, a rendőrök ébresztették, de még aznap újra lecsapott

A hajnali nyitásra érkező tulajdonost bűzös szag és hangos horkolás fogadta. A férfi szatyraiban csoki, borotva és pár ezer forintnyi aprópénz lapult.

KÉK HÍREK

Elmondták a szentmártonkátai tragédia egyetlen túlélőjének, hogy öccse és négy barátja meghalt a vonatbalesetben

A vonat 400 méteren át tolta maga előtt a felismerhetetlenségig összeroncsolódott autót. A hat fiatalból öten azonnal szörnyethaltak, csak egy 18 éves lány élte túl a borzalmat.

KÉK HÍREK

KÉPGALÉRIA - Drámai fotók Stockholmból: letarolta a buszmegállót az emeletes busz

A rendőrség megerősítette, hogy a balesetnek halálos áldozatai és sérültjei is vannak. Az áldozatok pontos számát egyelőre nem közölték.

SZEMPONT

Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!

A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.

Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 14.

Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Kapcsolódó

Reagált az RTL ByeAlex drogügyére – kiderült, szerepelhet-e így a Csillag Születikben

A csatorna azután szólalt meg, hogy kiderült, az énekesnél kis mennyiségű kábítószert találtak, amikor házkutatást tartottak nála a rendőrök. Ezt maga ByeAlex is elismerte.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tragédia: fogászati mélyaltatás közben halt meg egy 2 éves kislány Bukarestben

A beavatkozás közben állt le a gyermek szíve és légzése. Az orvosok és a mentők közel két órán át küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni.

KÉK HÍREK

Halálos busztragédia Stockholm központjában: egy emeletes jármű a tömegbe hajtott egy megállóban

A pénteki csúcsforgalomban történt a tragédia a svéd fővárosban. A járművön csak a sofőr ült, utasok nem voltak rajta, mégis többen meghaltak.

KÉK HÍREK

Letakart holttestet találtak egy bokorban Győrben

A rendőrség szerint egyelőre úgy tűnik, nem bűncselekmény áldozata lett az elhunyt férfi. Közigazgatási hatósági eljárást indítottak.

SZEMPONT

Hadházy: Azt akarják üzenni, hogy ellenzéki politikus ellen még a teljesen egyértelmű erőszak is vállalható

Az ellenzéki politikus szerint a hatalom ki akarja mosni a vagyonőrt, aki Hatvanpusztán szándékosan a kocsijának hajtott, majd felborult. A Bicskei Rendőrkapitányság ugyanis azt állapította meg, nem történt bűncselekmény, nem volt veszélyeztetés, amit az őr tett. Interjú.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 13.

Megszüntette a rendőrség az eljárást a vagyonőr ellen, aki a nyáron Hatvanpusztán akciófilmes jelenetbe illő módon vette üldözőbe Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő autóját, majd azzal összeütközve felborult. Erről videó is készült. Hadházy azonnal kiszállt, hogy segítsen, majd a hatvanpusztai alkalmazottak kerekeire állították az autót. A felborult autó sofőrje a Testőr Kft. logójával ellátott pólóban volt. Ez a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő biztonsági szolgálat védi az Orbán család hatvanpusztaibirtokát.

A rendőrök korábban közúti veszélyeztetés gyanúja miatt vizsgálták az esetet, de a rendőrségi közlemény szerint nem állapítható meg a szándékosság, a férfi csupán „meg akarta állítani” a képviselőt. A hatóság úgy fogalmaz: „a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki”. A fordulatról Hadházy Ákost kérdeztük.

– Csodálkozott a híren?

– Egy picit igen. Akkor is elmondtam, hogy nem számítok arra, hogy az az ember megkapja, ami neki jár. Nagyon súlyos dolog, amit csinált. Azt gondoltam, eljut a bíróság elé, és ott majd egy ejnye-bejnyét kap. Nekem korábban volt egy hasonló élményem: egy szeméttelepről csorgott ki a szennyvíz, ezt az akkori Index újságírójával néztük meg, és nyilván politikai utasításra valaki egy markolóval megkergetett minket. Az is elég durva eset volt. Ott is először visszautasította a rendőrség, lezárták a nyomozást, de nagy nehezen eljutott bíróságra, és nagyon furcsa körülmények között megrovást kapott a markolós, minimális pénzbírsággal. Én most is körülbelül erre számítottam. Ehhez képest

úgy tűnik, ki akarják mosni ezt az embert, amin meglepődtem, mert az látszólag még a hatalomnak sem érdeke.

Valójában akkor lehet ez az érdekük, ha ennyire szeretnék megfélemlíteni az embereket. Ha azt akarják üzenni, hogy ellenzéki politikus ellen még a teljesen egyértelmű erőszak is vállalható, mert nem fogja őket megvédeni az állam.

– A csatolt szakértői véleményből kiderül, hogy „a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza.”

– A szakértő nem köpte le magát. Még nem láttam a szakértői véleményt, de ki fogom kérni. Sőt, kikértem, elvileg meg is érkezett, csak idő, amíg letölti az ügyvéd és átküldi. Amit tudunk: a szakértő tette a dolgát, és a határozat alapján is az van, hogy a vagyonőr volt aktívan, tevőlegesen az, aki miatt bekövetkezett az ütközés. Az általam megkérdezett jogi szakértők, valamint az Ügyvédkör nevű szervezet is kiadott egy sajtónyilatkozatot, amely részletesen leírja, miért teljesen abszurd ez a döntés.

– Arra hivatkozik a rendőrség, hogy a vagyonőr meg akarta állítani önt.

– Csakhogy ő nem rendőr, neki ez nem munkája. Munkavégzés közben sem szabad olyan manővereket végrehajtania, amivel veszélyezteti valakinek a testi épségét. Ilyet legfeljebb rendőr csinálhat, ha megkülönböztető jelzést használ. Biztonsági őrnek semmilyen joga nincs. A határozat lényege, hogy nem volt szándékos. Ezt arra alapozzák, amit az illető elmondott. Csakhogy ő maga mondja el, hogy szándéka volt megállítani engem:

amit csinált, azt szándékkal csinálta, és szándékosan nem vette figyelembe, hogy amit tesz, az veszélyes.

Ez egyértelmű.

– A közúti veszélyeztetés bűncselekménye csak akkor valósulhat meg, ha az illető szándékosan veszélyeztet?

– A közúti veszélyeztetéshez nem kell szándékoltság, ezt mondják a jogászok is.

– A hatvanpusztai birtok körüli út magánút?

– Amin ez történt, az magánút, viszont nincs a közforgalom elől elzárva.

– Tehát bárki közlekedhet azon.

– Igen. A kulcsmomentum nem is maga a baleset volt, hanem ami előtte történt: ő úgy jött velem szembe, hogy én nem az úton mentem, hanem a tarlón. Ez bevett szokás vidéken: ha a földút rossz, és a tarló éppen nincs használva, akkor azon mennek az emberek, hogy védjék a kocsit.

Ő pedig a földútról szándékosan följött, gyakorlatilag szembe jött, látszólag frontálisan akart ütközni.

Ha valahol, akkor ebből nyilvánvalónak kellett volna lennie a rendőrök előtt is, hogy az ember szándékosan veszélyezteti a közlekedést.

– A rendőrségi dokumentumban az áll, hogy meg akarta állítani önt.

– Lehet, hogy meg akart, de attól még nincs joga hozzá, főként nem úgy, hogy kényszerít engem, különösen nem oly módon, hogy a testi épségemet veszélyezteti.

– Az is olvasható, hogy az őr integető kézmozdulatokkal szerette volna elérni, hogy ön megálljon. Látott ilyen mozdulatokat?

– Nem láttam ilyen mozdulatokat. Ez a része a dokumentumnak nevetséges.

– Arra is hivatkoztak, hogy a nagy portól nem látta rendesen a vagyonőr az ön autóját az ütközés előtt.

– Ha pedig nem látta, akkor lassítania kellett volna. A KRESZ-ben alapvető szabály, hogy úgy kell vezetni, hogy ha a másik satufékez, akkor is meg tudjon állni a sofőr. Ha azt gondolja, hogy ott vagyok, és nem lát, akkor lassítania kell. Az, hogy engem veszélyeztetett, teljesen egyértelmű. A rendőrség sem állítja, hogy szabályosan közlekedett; azt mondják, nem szándékosan veszélyeztetett, hanem gondatlanul járt el. Tehát megsértette a szabályokat, ezt állítja a rendőrség. Csak éppen

tragikomikus módon arra hivatkoznak, hogy „nem akart rosszat”.

Közben objektíven megállapítható, hogy szándékosan tette.

– Vissza fog valaha menni a Hatvanusztára?

– Már ma is voltam. Egy külföldi újságírónak megmutattam a kastélyt; most viszonylag keveset láttunk belőle, mert köd volt, de voltam.

– Melyik autóval?

– Azzal, amelyiknek a kerekét kiszúrták.

– Tehát nem az édesapja Daciájával.

– Nagyon hálás vagyok apámnak, mert amikor a második demonstráció volt, akkor is odaadta az autót, annak ellenére, hogy első alkalommal rosszul vigyáztam rá.

– Sikerült azóta kijavítani a Daciát?

– A biztosító akkor áll szóba édesapámmal, ha van rendőrségi határozat. Tisztesség legyen mondva: erre a határozat alkalmas. Leírja benne, hogy a vétkes a másik fél volt, sőt azt is, hogy jogosult a tulajdonos kártérítésre.

– Tehát kártérítést fog követelni?

– Persze. A kötelező biztosításnak kell megtérítenie; ha nem, akkor más módon fogjuk kérni a kártérítést.

– Kicsit ugorjunk vissza a tegnapi napra: 15 év után először Orbán Viktor megjelent az ATV stúdiójában. Látta a beszélgetést?

– Csak a recenziót. Nincs gyomrom végignézni, elég szomorú, amiket olvasok róla.

– Mármint?

– Elsősorban az ATV működéséről. Évek óta nem megyek be az ATV-be, mert az ATV teljesen egyértelműen kormány által felügyelt sajtótermék, nem független. Az a feladata, hogy úgy tűnjön, mintha lenne valódi újságírás.

Tudom, hogy a miniszterelnöki család vagyonosodása tabu téma az ATV-n.

Korábban emiatt be is pereltek, aztán elveszítették a pert. Objektíven elmondható, hogy korábban semmit nem lehetett szólni Hatvanpusztáról. Mostanában a híradójuk néhányszor beszámolt róla, de a beszélgetős műsorokban nem nagyon. Szomorú az is, hogy amikor elvileg szabadon válaszolt a miniszterelnök, az elvileg független újságíró egy szóval sem kérdezte meg, mi történik Hatvanpusztán, pedig egészen biztosan lett volna rá érdeklődés.