SZEMPONT
A Rovatból

„Az esélyegyenlőtlenség terén tragikus a helyzet” – Nahalka István oktatáskutató a PISA felmérésről

A három fő tudásirány mérését nézve nincs nagy baj, ott vagyunk, ahol mindig voltunk, az OECD középmezőnyében. Viszont óriási a különbség a szegény és a jómódú családokban élő gyerekek eredményei között.

Link másolása

Kijöttek az idei PISA mérés eredményei. Magyarország 2000 óta vesz részt ebben a mérésben, amely nem csupán egy tudáspróba. A felmérés részét képezi a tanulók szociális helyzetének, esélyegyenlőségének feltérképezése, egyfajta keresztmetszetet ad az adott ország oktatási rendszerének állapotáról.

Magyarország hosszú évek óta a középmezőnyben van, már ami a három fő tudásirány mérését illeti. Bár a publikált grafikonok erősen torzító nagyítások, melyek a pár pontnyi elmozdulást hatalmas esésnek/emelkedésnek mutatják, de ha a nagy egészet nézzük, azt látjuk, hogy a Fülöp-szigetektől Szingapúrig terjedő spektrumban stabilan az OECD-átlagot hozza az ország. Bár matematikából és a szövegértés terén romlottak a magyar diákok eredményei, a természettudományokban viszont javultak, és nálunk a Covid sem ütött akkorát, mint máshol. Az eredményekről Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.

– Az értékelés szöveges részében azt írják, hogy Magyarországon a tanulók 41%-a járt olyan iskolába, amelynek az igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását akadályozza a tanárhiány. 2018-ban ez még csak 34 százalék volt. Felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb országban azok a diákok, akik olyan iskolába járnak, ahol tanárhiány van, alacsonyabb pontszámot érnek el. Ez azért figyelmeztetés, nem?

– Hát persze, természetesen. De hogy mekkora a tanárhiány hatása, az nagyon-nagyon nehezen kimutatható, hiszen ezek mind soktényezős jelenségek. Ez is többek között egy tényező.

Valószínűleg jelentős a súlya, de akkor meg nehéz megmagyarázni a természettudományi területen elért javulást.

Nyilván vannak más tényezők, amelyek viszont pozitívan hatottak, és azoknak erősebb volt a hatásuk. De ez nagyon nehezen kutatható.

– A tanulmánynak elején azt írják, hogy ezek az eredmények segítséget nyújthatnak a magyarországi döntéshozóknak. De olvassák ezeket? Próbálnak ezzel valamit kezdeni?

– Szerintem olvassák, és az látszik, hogy nem kezdenek vele semmit. Mondjuk ez a leglátványosabban ott jön elő, hogy

rendkívül figyelmeztetőek az adatok az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban, ahol egyszerűen tragikus a helyzet, és mindenképpen lépni kellene.

Minimum szakmailag fel kellene dolgozni, hogy miről is van itt szó.

– Mit mutatnak az adatok?

– Mondok egy-két példát. Ha azt nézzük meg, hogy a matematika esetében a szociális helyzetet mutató index milyen szerepet játszik a gyerekek közötti eredménykülönbségekben: Magyarország a lista 70. helyén van, 72 ország közül. Csak Szlovákia és Románia van mögöttünk. Ez is jellemző egyébként, hogy Szlovákiával, Romániával vagyunk egy ilyen lista végén. Tehát nálunk nagyon erős a teszteredmények összefüggése a szociális háttérrel.

Ez jelenti az esélyegyenlőtlenséget. A rossz szociális háttér rosszabb eredményekre predesztinál.

Egy másik nagyon fontos adat, hogy a reziliens tanulókkal kapcsolatban hogy állunk. Reziliens tanulóknak az olyanokat nevezzük, akik a szociális helyzetüket tekintve az alsó negyedben vannak, viszont a teszteredményük alapján a felsőben. Tehát nagyon jó teszteredményt érnek el, miközben nagyon rossz a szociális helyzetük. Az ilyen tanulók számaránya nagyon jellemzi az országot abból a szempontból, hogyan érvényesül az esélyegyenlőség. Ebben Magyarország 72 ország közül a 60. helyen van. Azaz itt is meglehetősen hátul. Egyébként érdekes, hogy milyen országok vannak mögöttünk. Például Belgium, Svájc, Csehország, Franciaország, Bulgária, Románia.

– Az ember hirtelen nem tudja hová tenni ezt a felsorolást...

– Ezek egyrészt nem angolszász országok, másrészt nem skandináv országok. Az esélyegyenlőség terén elsősorban az angolszász országokban, a távol-keleti országokban és a skandináv országokban tudnak magasabb színvonalat elérni, és jobb stratégiákat felmutatni.

– Tendenciaszerűen ez hogy néz ki? Folyamatosan menetelünk lefelé? Esetleg stabilan ücsörgünk a táblázat alján?

– Folyamatosan csücsülünk a táblázat alján, ez régen is így volt. Az esélyegyenlőtlenség ügyében tényleg szinte hatalomfüggetlen a probléma.

– Ebben próbál valamit tenni a kormány?

– Van egy olyan szakmai programja, ha ez programnak nevezhető egyáltalán, hogy az egységesítéssel lehet az esélyegyenlőséget biztosítani. Ez volt az indoka elsősorban annak, hogy központosították az irányítást, hogy állami kézbe vették az iskolákat. Ez persze Janus-arcú intézkedés volt, mert ugyanabban a pillanatban az egyházaknak játszottak át nagyon sok iskolát. De az önkormányzatoktól elvették és központi állami irányításba vették az iskolákat, és az volt az indok mögötte, hogy a nagyon különböző adottságokkal rendelkező önkormányzatok ne tudják gazdaggá vagy szegénnyé tenni az iskolákat, hanem egyforma szinten legyenek támogatva. De mindenki tudja, aki csak egy kicsit is foglalkozott ilyen kérdésekkel az oktatáskutatásban, hogy

az ilyen típusú egységesítés, pontosan ez ellen a cél ellen hat. Így nem lehet esélyegyenlőséget biztosítani, sőt, inkább növekedni szokott az esélyegyenlőtlenség minden ilyen esetben.

És ez be is következett, mert kimutatható meglehetősen komplex számításokkal, hogy 2010 óta a magyar közoktatásban az esélyegyenlőtlenségek növekszenek.

– Visszatérve a matematikára, a szövegértésre és a természettudományos tesztre, az adatokból az látszik, hogy az átlag környékén bóklászunk, és az eltérések minimálisak évek óta. Úgy tűnik, nem lehetünk különösebben büszkék, de nem is tragikus a helyzet. Ugyanakkor itt van Észtország, ami rendületlen menetel fölfelé.

– Igen, tudunk még egy-két ilyen országot. Litvániát is hozzátehetjük például. Észtországnál legalább két tényezőt tudunk mondani, ami nagyon pozitívan hatott az oktatás fejlődésére. Az egyik az általában jellemző,

az állami életet is nagyon átható digitalizálás, amely az oktatás területén is nagyon jól sikerült, és ennek komoly felhajtóereje van az oktatás színvonalánál.

A másik pedig az, hogy amikor az észtek átalakították az iskoláikat, tehát tulajdonképpen a pedagógiai kultúrájukat igyekeztek megváltoztatni, akkor a finneket tekintették mintának. Az eredeti finneket. Egyébként nem tudjuk, hogy most mi van a finnekkel, mert nagyon romlanak az eredményeik. De az észtek sok mindent megvalósítottak abból, amit a finnek is megcsináltak, persze alkalmazkodva a saját körülményeikhez. Ez is egy komoly felhajtóerő volt az észt iskolarendszer fejlődése szempontjából. Egy modern pedagógiát próbálnak érvényesíteni, aminek mindenhol érvényesülnie kellene. Itt vagyunk a XXI. században, és azzal a pedagógiával, amit még a XIX. században találtak ki, nem sokra megyünk.

– A táblázatnak alja is érdekel, azaz Indonézia, a Fülöp-szigetek. Náluk meg miért van ez a drámai elmaradás?

– Ez nem is leszakadás, mert a leszakadás az valahonnan való leszakadást jelent, hanem tartósan, történelmileg gyenge teljesítményű iskolarendszerekről van itt szó, ahol a fejlődés nem tart még ott, hogy jelentős mértékben kiugorjanak. Másoknak ez már sikerült, például a dél-koreaiaknak, de minden ázsiai kistigrisnek tulajdonképpen, amelyek részben gazdaságilag, de az oktatási rendszerüket tekintve is óriási fejlődésnek indultak a '60-as, '70-es években. Ott tudatosan hozzáláttak a rendszerek átalakításához, ami ezekben az országokban, amelyeket ön említett, nem következett be. Nem tudjuk, hogy melyik pillanatban fog bekövetkezni. Egyébként a '60-as, '70-es években nagyon sokat jelentett az, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság és még néhány ország meglehetősen sokat foglalkozott azzal, hogy a fejlődő világban jó oktatási rendszerek alakuljanak ki. Ez néhol sikereket hozott, máshol nem.

– Az Egyesült Államok szintén valahol az átlag közelében poroszkál, mint mi. Tudom, hogy ez egy nagyon nagy ország, de mégiscsak figyelemre méltó, hogy a világ vezető technológiai és tudományos hatalma alig jobb a közepesnél ebben a rangsorban.

– Ennek a történetét kell jól látni.

Mi arra voltunk büszkék régebben, hogy az oktatás területén minden tekintetben megelőzzük az Egyesült Államokat. Ha megnézi ezeket a mostani adatokat, akkor a három tesztből kettőben már nem előzzük meg, csak egyben.

Valójában az áll a dolog mögött egyébként, hogy Amerika borzasztóan differenciált oktatási rendszerrel rendelkező ország. Az oktatásügy állami ügy, tehát nem szövetségi, nagyon sokféle rendszerrel, nagyon különbözőképpen tudnak ezek a részrendszerek reagálni a nemzetközi felmérések követelményeire. Szerintem az Egyesült Államok akár büszke is lehet arra, hogy mára azt az eredményt érte el, amit elért, hogy már az OECD átlag környékén van, mert lejjebb volt.

– De ha egy Egyesült Államok a PISA teszten elért átlagos teljesítményével a világ élvonalába tartozik tudományosan és technológiailag, akkor ez a mérés miben releváns, és mire nem alkalmas?

– Hát például nem tudja mérni a tudásimportot. És még egy dolog fontos. Azért bármilyen is az amerikai közoktatás, azaz az alsóbb szintű oktatás, az amerikai felsőoktatás a világ legjobb felsőoktatási intézményrendszere. Tehát ott nagyon magas színvonal érvényesül.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán a tüntetésről: Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a TikTokról
Az elemző szerint ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna a videó. A felszólalók azt adták, amit ígértek, egy szakmai ügyben álltak ki, még ha a közönségben az is lehetett az elhangzottak értelmezése, hogy minderről az Orbán-rendszer tehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. Amellett, hogy ebben a kérdésben teljes a nemzeti egyetértés, mégis érdekes, hogy a tiltakozást nem ismert mozgalmak, nem ellenzéki pártok hirdették meg, hanem kilenc olyan magánember, akiket sokat ismernek. Mindannyian nagy követőtáborral rendelkeznek a YouTube-on, és ezt a tömeget mozgósították az ügy érdekében.

Sikeres volt a tüntetés? Hogyan folytatódhat a történet? Erről is beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával, közvetlenül a tüntetés után.

– Ötvenezer ember nagy lehetőség. Kihasználták ezt a rendezvény meghirdetői?

– A rendezők azt adták, amit ígértek. Összeállnak, pártpolitika-mentesen, de nyilván a rendszer kritikusaként, egy szakmai ügyben álltak ki. Először volt ilyen, ez próbája is volt annak, hogy működik-e ez. Ehhez képest a közönség nyilván azért ment el, mert fel van háborodva ezen a helyzeten, ők nyilván az egész rendszerrel szemben radikálisabb fellépést is várhattak volna.

A színpadról egy évtizedes problémának a megfogalmazása szólt, a közönség soraiban valószínűleg már az értelmezése is megvan, ami az, hogy erről az Orbán-rendszer tehet.

Tehát azt gondolom, hogy a közönség egy fokkal radikálisabb is lett volna, mint a színpadon állók, ami nem jelenti azt, hogy ezt a tüntetést sikertelennek lehetne minősíteni, mert, ahogy mondtam, a szervezők azt adták, amit ígértek.

– Ha a közönség radikálisabb dolgokra is vevő lehetett volna, nem lesznek-e kevesebben legközelebb, ha azt tapasztalják, hogy csak ennyi történik?

– Ha ez egy pártok által szervezett tüntetés lett volna, és így, ilyen hangulatban zajlik, akkor frusztráló lett volna, hogy ezt tudják csak az ellenzéki pártok. Aki erre a tüntetésre kiment, az tudta, hogy itt viszont

youtuberek fogtak össze annak érdekében, hogy felemeljék a szavukat egy olyan ügy mellett, amely az egész nemzetet megérintette.

A szervezőknek el kell dönteni, és nyilván itt el is dőlt, hogy pártpolitikát csinálnak-e, vagy egy szociális kérdéshez szólnak hozzá. Pártpolitikát csinálni csak pártosan lehet. Ha a civilek megpróbálják elkerülni a pártos politikát, ezzel nincsen semmi baj. Igazából az alapvető probléma csak az, hogy van egy olyan hozzáállás a kérdéshez, hogy a civilek pártoktól független civil tüntetést akarnak tartani, a pártok meg civilektől független párttüntetést, és nincsen olyan, hogy mindenki felmehet a színpadra, civilek és „pártosok”, miközben egyébként azt is tudjuk, hogy a pártok ugyanúgy civil mozgalmak, mint bármilyen másik civil mozgalom. Eredményhez azonban az tud vezetni, ha ez a nagyon erős elhatárolódás a jövőben megszűnik. Ha ezt valaki elő tudja állítani, hogy ismert civilek és ellenzékiek egy adott ügyért közösen kiállnak a színpadra, az fordulatot hozhatna a magyar tiltakozó mozgalmakban.

– Az tény, hogy ötvenezer ember ott volt. Ez az ötvenezer ember nagyon határozott mondatokat hallgatott meg és helyeselt azoknak. Egy ekkora tömeg képes-e új helyzetet előállítani ebben a kérdésben?

– A Fidesz eddig is úgy politizált, hogy látta, sokan vannak. Ahhoz nem kell utcára menni, hogy látszódjon a tömeg. Ez a közvélemény-kutatásokból azonnal látszott. Látszott, hogy itt egy nagyon-nagyon erőteljes, egyébként tényleg össznemzeti tömeg áll szemben magával a problémával. Most nagyon sokan ki is mentek, ami azt is megmutatta, hogy egyelőre

ez továbbra is össznemzeti kérdés, nem csap bele a pártos világba.

A felszólalók is kerülték ezt, nehogy véletlenül az legyen a látszat, hogy a kormánypártiakra sütik rá a pedofilvédelem bélyegét, amikor több mint 80 százaléka az embereknek ugyanazt gondolja erről a kérdésről. Az már más kérdés, hogy a politikai felelősség hol fog megállni, mennyire kényszeríthető az ki, hogy Balogon, meg a két lemondott politikai szereplőn túl is mutasson valamit ez az egész helyzet.

– A youtuberek, influenszerek megjelentek a közéletben, és politikát csinálnak akkor is, ha nem pártpolitikát. Ez egy új minőség. Vannak emberek, akiknek több százezer, esetleg milliós követőik vannak, és egymaguk képesek nagyon komoly befolyást gyakorolni a közvéleményre.

– Igen, éppen ezért azzal a problémával küzdenek, hogy megszűnik-e ez a nagy követői csapat, ha elkezdenek pártosodni. Óvatosan kell lépkedniük. Nem automatikus, hogy ez a népszerűség átíródik akkor is, ha valamelyik oldalra beállnak.

– Pottyondy Edina viszont kifejezetten politikai beszédet mondott, miközben ő sem terjeszkedett túl a gyermekvédelmi kereteken.

– Igen, de eleve is ezt szoktuk meg tőle. Neki azért is jók a videói, mert egy ellenzéki kritikát nagyon jól fogalmaz meg. Tehát ő sem változtatott semmit, ugyanazt csinálta. Mindenki ugyanazt csinálta, amit eddig csinált, és így álltak össze egy össztársadalmi ügyért. Egyikről sem gondolhatjuk azt, hogy a kormánypártokat annyira kedveli, de nem foglaltak állást a mostani ellenzéki minőség mellett sem, és ezt szerintem nem tették rosszul.

Azt gondolom, hogy Orbán Viktor tévedett, amikor leszedte az Azahriah-t dicsérő videóját a Tiktokról, mert ezután a tüntetés után még bőven ott maradhatott volna.

– Az, hogy az influenszerek vették a kezükbe a tiltakozás megszervezését, nem fogták ki az ellenzék vitorlájából a szelet?

– Nem gondolom. Ahogy azt sem gondolom, hogy az ügy itt véget ért. Azt majd a következő napok eldöntik.

A pártok saját maguk fogják ki a saját vitorláikból a szelet.

Az a paródia, amit itt a köztársasági elnökjelöléssel eljátszottak, hogy mindenki betolja a jelöltjeit, illetve deklarálja, hogy nem vesz részt benne, ez önmagában egy elég vicces helyzetet teremt, mert teljesen elviszi a fókuszt arról, amire figyelnünk kellene. Méghozzá arról, hogy ki a felelős ezért a helyzetért. Az ellenzéki erőknek bőven lenne mit tenniük. Majd meglátjuk, hogy a következő időszakban ez hogyan alakul.

– Fogunk még látni influenszerek által szervezett megmozdulást?

– Jóslásokba nehezen merek bocsátkozni, az nem az én műfajom. De ha összesítik, hogy mennyire sikerült ez jól, akkor azt fogják mondani, hogy de jó, hogy összeálltunk, milyen jól sikerült egy társadalmi problémával kapcsolatban együtt megszólalni. Ez addig tart, amíg rá nem jönnek arra, hogy a politika normális esetben arról szól, hogy különböző társadalmi problémákat különbözőképpen próbálnak pártok megoldani, és maguk is megtapasztalják, milyen az, amikor vita alakul ki közöttük egy adott kérdésről. De ettől még messze vannak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Most telt be nagyon sok embernél a pohár” – sokan életükben először tüntettek pénteken
Rengetegen vettek részt az influenszerek hívására a pénteki tüntetésen. A tömegben álló résztvevőknek kérdeztük a véleményét.

Link másolása

Ötvenezres tömeg tüntetett péntek este a gyermekvédelem mellett, a gyermekbántalmazás és a pedofília ellen a Hősök terén. A felszólalók között volt többek között Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt is. A tömegben kérdeztünk résztvevőket, hogy mi a véleményük az ügyről, a tüntetésről, miért jöttek el, és mit várnak az eseménytől.

Ha valaki az összes beszédet meg akarja nézni, itt megteheti:

Ha pedig a legerősebb képeket szeretnétek látni, ide kattintsatok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet” - Van-e még Milák Kristófnak esélye a párizsi olimpián?
A napokban még mindig csak a 24. születésnapját ünnepelő olimpiai bajnok magyar úszó, Milák Kristóf hosszú kihagyás után újra edzésbe állt. A lapunknak nyilatkozó újdonsült vb-bronzérmes Németh Nándor szerint a következő időszakot fejben is bírnia kell.

Link másolása

A Dohában megrendezett világbajnokságon Honda Tomoru nyerte a 200 méteres pillangóúszást. Magyar szempontból nem a japán sportoló diadala, hanem az időeredménye volt az érdekes: az 1 perc 53.88 másodperces eredmény több mint három és fél másodperccel gyengébb Milák Kristóf világcsúcsánál. Ez még egy visszafogott becslés szerint is azt jelenti, hogy a magyar klasszis közepes formában is megnyerhette volna ezt a versenyszámot a vb-n.

Bosszantó? Örömteli? Ki-ki döntse el magában.

Milák először a 2018-as glasgow-i Európa-bajnokságon győzött 200 pillangón, ezt követte a 2019-es vb-, a 2021-es olimpiai és a 2022-es hazai rendezésű vb-elsőség, majd az Európa-bajnoki cím, kiemelkedő időeredményekkel. Legutóbb a 2023 márciusában rendezett felnőtt országos bajnokságon szerepelt, majd fizikai és mentális problémákra hivatkozva többek között a nyári fukuokai világbajnokságot is kihagyta.

Korábban úgy volt, hogy szeptemberig kapott pihenőt, de ezután sem tért vissza az uszodába. Végül az idei, dohai vb is kimaradt.

A közelmúltban az a hír járta, hogy „álruhában és lehetetlen időpontokban”, de úszóedzéseket végez a Duna Arénában. A Nemzeti Sportnak nyilatkozott Szabó Álmos, a paralimpiai úszóválogatott vezetőedzője, aki arról beszélt, „Milák Kristóf valóban megjelent a Duna Arénában, ahol szárazföldi és vizes edzésmunkát is végez. Nem viselt kapucnit, nem bujkál senki elől, a saját belépőkártyájával, a szokásos edzésidőben jelent meg, és abban az edzésidősávban edzett, amikor mindig is készült. Súlyfelesleg nincs rajta, de biztosan szüksége lesz azért majd még újra pár kiló izomra.”

A sportoló a múlt héten is úszott a Duna Arénában, nem is rosszul, egymás után sorozatban 29 másodperc alatt nyomta le az 50 pillangókat, kis pihenőkkel. A sportoló várhatóan ott lesz a márciusi spanyolországi edzőtáborban is.

Most, hogy Milák Kristóf ismét visszatért, sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy extra-tehetsége elég lesz-e ahhoz, hogy egy nagy kihagyás után is eredményt érjen el az olimpián?

Németh Nándor egy héttel ezelőtt sporttörténeti sikert ért el azzal, hogy a világbajnokságon bronzérmet szerzett 100 gyorson. A BVSC sportolója őszintén beszélt portálunknak a Milákkal kapcsolatos gondolatairól, érzéseiről.

Németh Nándor, Fotó: MTI/Kovács Tamás

„Sokan kérdezősködnek róla, de körülbelül ugyanannyit tudunk, mint az újságírók. A mi szempontunkból a váltó miatt érdekes az ő felkészülése, ugyanis nem mindegy, hogy a 4X100 méteres magyar csapat hogy áll majd fel Párizsban. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogyaz úszás egyéni sportág, mindenki maga dönt a saját életéről, ezt nem tudjuk befolyásolni. Húsz hét van az olimpiáig, ennyi idő alatt végig lehet csinálni egy felkészülést – ha nincs az ember mögött egy év kihagyás.”

„Kristóf azonban rendkívül tehetséges, ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet.”

„Ha valaki egy hosszabb pihenő után újra munkába áll, annak az eleje biztosan jó, de aztán jönnek az egyre erősebb edzések, a korai kelések, és ezt fejben is bírni kell. Reméljük a legjobbakat” – mondta Németh.

Kristóf első komoly versenye az áprilisi országos bajnokság lehet, ahol kiderülhet, hol tart a felkészülésben. Az akkori idejéből lehet majd sejteni, hogy mire lesz képes az ötkarikás játékokon.

Selmeci Attila, aki nyolc éven át, a tokiói olimpia végéig irányította Milák felkészülését, néhány hete optimistán beszélt erről a kérdésről.

„A jelenlegi helyzetet látva egyes szakemberek azt mondják, nem valószínű, hogy egy ekkora kihagyás után ez az idő elegendő lesz az eredményes olimpiai szerepléshez, legyen Kristóf bármekkora tehetség. Én a kivételek közé tartozom, tartom magam a korábbi kijelentésemhez: ha most elkezdi és a szükséges intenzitással végzi a munkát, elmegy az edzőtáborba, akkor érzésem szerint sikerülhet jól a felkészülése. Persze az újabb esetleges zavaró körülményeket, egy sérülést, betegséget, pszichés nehezítő tényező kialakulását nem lehet előre látni” – fogalmazott Selmeci a hvg-nek.

Fotó: Getty Images/Matteo Ciambelli

Milák olimpiai indulása egyébként nincs veszélyben, mert már 2022-ben teljesítette az induláshoz szükséges A-szintet

– írta a Telex.

A swimswam.com nemzetközi portál összeállításában a világ 100 legjobb úszója közül a 30. helyre tette Milákot, arra hivatkozva, hogy „2022 óta nem szerepelt jelentősebb versenyen, fizikai és lelki fáradtságra „hivatkozva”. A szaklap méltatja a magyar klasszist azért, mert korábban megdöntötte Michael Phelps világrekordját, a párizsi esélyek kapcsán viszont kiemelik, hogy az idő nem neki dolgozik, ráadásul, a regnáló világbajnok Leon Marchand párizsi hazai közönség előtt úszik majd.

Milákot a végletek embereként jellemzik: két aranyérmet is nyerhet, de az is lehet, hogy el sem indul az olimpián.

És valóban ez a nagy kérdés, hogy kitart-e a lendülete Párizsig? Felül tud emelkedni a korábbi problémáin és legyőzheti-e saját magát?

Szerdán mindenesetre találkozott az edzőjével, Virth Balázzsal, akivel hónapok óta nem dolgozott együtt, és lapértesülések szerint megállapodtak abban, hogy mostantól újra közösen készülnek. Milák továbbra sem akar nyilatkozni, pedig többen próbálták meggyőzni őt arról, hogy a legtöbbet az segíthetne rajta, ha végre mondana valamit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben mérgezni a helyi lakosokat” - Simon Gergely a Gödön levegőbe került magzatkárosító anyagról
A debreceni akkumulátorgyárban is ugyanezt az anyagot akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyezhetnék a környezetüket.

Link másolása

Ijesztő mértékben szennyezte Göd levegőjét a Samsung SDI akkugyára 2019 és 2022 között, derült ki az Átlátszó keddi cikkéből. A lap kikérte a város és a gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, melyek alapján csak a szén-dioxid mennyisége 2018-hoz képest a hétszeresére nőtt, míg az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószerből, az N-metil-2-pirrolidonból (NMP) 88 tonna került a levegőbe Gödön 2019 és 2022 között.

Simon Gergely szerint hiába derültek ki ezek az elszomorító számok, eddigi tapasztatai alapján nem sok változás várható a akkugyárak működésének szabályozásában. A Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét beszélgetésünk elején arra kértük, hogy néhány szóban foglalja össze, mit kell tudni a nagy mennyiségben a levegőbe és vízbe eresztett oldószerről.

– Az N-metil-2-pirrolidon, vagyis NMP a gyógyszer- és akkumulátorgyártás során is alkalmazott oldószer, ami nagy mennyiségben gőzölög és párolog ki, de szennyvízbe is kerülhet.

Ennek a magzatkárosító reprotoxikus, vagyis emberi szaporodásra káros anyagnak a használatát az Európai Unióban korlátozták.

Vagyis elvben az uniós jogszabályok alapján csak nagyon indokolt esetben szabad használni, és nyilván mindent meg kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy minél hamarabb kiváltsák, másrészt pedig hogy senki ne kerüljön vele kapcsolatba. Ehhez képest teljesen abszurd, hogy ilyen hihetetlen nagy mennyiségben volt engedélyezve a kibocsátása. Az Átlátszó cikkéből is kiderült, hogy a 2 mg/köbméter helyett itt 150 mg/köbméter kibocsátását engedtek mostanáig.

– Miért történhetett meg, hogy az ajánlott hetvenötszöröse volt itt a korlát?

– Azt gyanítom, hogy ez teljesen szabálytalan volt. Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy kipárnázzák az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó üzemeknek az útját.

Amikor a saját dolgozóik tömegét mérgezik meg, akkor is elhanyagolható, néha csak pár tízezres bírságot kaptak,

mint például az SK Innovation komáromi gyára. Miután Gödön betemették a figyelőkutakat, a helyi civilek és lakosok mérték ki, hogy az NMP benne van a talajvízben. Nyilvánvaló, hogy nem próbálják ezeket a gyárakat szorosan fogni, és nem is tudták az elmúlt években megakadályozni, hogy szennyezések legyenek. Olyan, mintha a hatóságoknak minimális kontrollja lenne az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó hulladékfeldolgozók fölött.

– Az Átlátszó cikkéből kiderül, hogy a 88 tonna NMP nagy része, vagyis 81,4 tonna egyetlen év alatt, 2021-ben került a levegőbe. Ezt a magasra tolt korlát vagy valamilyen egyéb dolog eredményezhette?

– Lehet, hogy valamilyen ipari baleset történt, de nem tudom a pontos okát. Ezt kizárólag a Samsung és reményeim szerint a hatóságok tudhatják. Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben terhelni és mérgezni a helyi lakosokat.

– A lap cikke a 2019 és 2022 közötti adatokra vonatkozott, vagyis azok a magzatok, akikkel akkoriban várandósak volt az anyukák, ma már akár 5 évesek is lehetnek. Van arra vonatkozóan bármilyen adat, hogy a környékbeli újszülöttek esetében ebben az időszakban megugrottak a különböző egészségkárosodások?

– Sok esetben ezeknek a szennyeződéseknek hosszú távú, akár csak évek múlva jelentkező hatása van. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy mindig ennyire rövid távú, direkt összefüggés jelentkezik.

– A helybélieknek mennyire kell megijednie attól, hogy ez a mérgező szerves oldószer a levegőbe került?

– Én semmiképp nem örülnék helyiként, hogy évekig ilyen anyagokkal voltam terhelve ekkora mennyiségben. Egyébként a Greenpeace pont a folyamatos bejelentések miatt egy évvel később volt is ott mérni, de mi már sokkal alacsonyabb koncentrációt tapasztaltunk.

Gondolom, a bejelentések és büntetések hatására elkezdték szigorúbban venni.

Azóta már csak az említett 2 mg/köbméter határértéket engedik nekik is. De hallottam olyan információt, hogy más üzemekben még mindig a 150 mg/köbmétert engedélyezik.

– Nem először van gond az NMP-vel. Van valamilyen megoldás arra, hogy valamivel helyettesítsék ezt az anyagot?

– Hát hogyne. Tele van a szakirodalom azzal, hogy mivel lehetne ezt az unió által is korlátozott anyagot helyettesíteni, ami nyilván több pénzbe kerül. De az semmiképp nem lehet megoldás, hogy nem helyettesítik, és arról sem gondoskodnak, hogy lakosok ne találkozzanak ezzel az anyaggal. Tudomásom szerint Németországban a hasonló gyárakban 1 mg/köbméter vagy még ezalatti a kibocsátási határérték, semmiképp sem a gödi 150 mg/köbméter.

– Hogyan tudják megóvni az egészségüket a gödiek ebben a helyzetben, ha van rá egyáltalán bármilyen lehetőségük?

– Nehéz erre bármit mondani. Folyamatos bűzre panaszkodnak, kiderült, hogy a határérték feletti a zajszennyezés, majd az, hogy bekerült a vízbe az NMP.

Úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyeznék a környezetüket. Rá kellene kényszeríteni valahogy a magyar hatóságokat, hogy tartassák be a szabályokat.

Azt gondolom, hogy ezen felül Gödön mind a vízre, mind pedig a levegőre minél hamarabb egy nagyon szigorú monitoring-rendszerre lenne szükség, ami folyamatosan vizsgálja, hogy nincsenek-e terhelve ilyen mérgekkel a helyiek.

– A közeljövőben még több akkumulátorgyár épülhet Magyarországon. Ami Gödön ezzel a mérgező anyaggal történt, az egyedi eset és specifikusan csak erre a gyárra és az üzem termékeire vonatkozik?

– Nem.

Debrecenben is ugyanezt akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. Sóskúton van egy NMP-feldolgozó, a bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akkumulátor-hulladékfeldolgozóból is ugyanez az anyag juthat ki a környezetbe,

vagy okozhat ott problémát információink szerint.

– Tapasztalatai szerint milyen következményei lehetnek annak, hogy az újságcikk kapcsán kipattant ez az ügy?

– Nem sok minden. Számtalan botrány volt az akkumulátorgyárak körül, érdemi változás nélkül. Annyi történt, hogy az egyre újabb üzemek engedélyezésénél a lakosság elkezdett izgulni ezeknek az adatoknak a fényében.

Link másolása
KÖVESS MINKET: