Alig egy hét maradt a törlesztési moratórium meghosszabbítására

„A frontra megyek, és felkészültem bármilyen megtorlásra” – közölte a New York Posttal péntek este küldött üzenetében Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi vezető tanácsadója. Jermak lemondása alig néhány órával követte azt, hogy a kijevi nemzeti korrupcióellenes iroda házkutatást tartott az otthonában. „Becsületes és tisztességes ember vagyok” – tette hozzá.

Jermak jelezte, hogy a továbbiakban nem lesz elérhető, és bár közölte, hogy a frontra tart, azt nem részletezte, mikor és milyen minőségben, illetve hogy csatlakozik-e az Ukrán Fegyveres Erőkhöz.

– írta. Üzenetét így zárta: „Talán még látjuk egymást. Dicsőség Ukrajnának!”

Jermak lemondása közvetlenül egy kulcsfontosságú találkozó előtt történt: az orosz háború lezárásáról tárgyaló amerikai küldöttséggel egyeztetett volna. A tárgyalásokat ennek ellenére megtartják, egy ukrán delegáció a hétvégén az Egyesült Államokba utazik, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízottal és Jared Kushnerrel folytassa a béketervről szóló egyeztetéseket.

A Jermaknál tartott házkutatás a „Midász-hadművelet” része volt. A nyomozást Ukrajna korrupcióellenes hatósága 15 hónapja indította. A nyomozók szerint egy bűnszervezet arra kényszerítette az Energoatom állami vállalat beszállítóit, hogy 10-15 százalékos kenőpénzt fizessenek, különben feketelistára kerülnek. A hatóságok szerint a bűnözők közel 100 millió dollárt fölöztek le.

Olha Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint Jermak otthonában „házkutatást tartottak, de ezt követően semmilyen eljárási cselekményre nem került sor.” Elmondása szerint a volt tanácsadó azért mondott le, hogy elejét vegye a találgatásoknak.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Jermaknak, amiért Ukrajna álláspontját mindig hazafias módon képviselte, ugyanakkor hangsúlyozta: „Azt akarom, hogy ne legyenek pletykák és találgatások. Amikor egy háborúban minden figyelem a diplomáciára és a védelemre összpontosul, belső erőre van szükség.”

„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.

Elemzők szerint azonban önmagában emiatt felesleges lett volna Moszkvába utazni, hiszen a hosszú távú szerződések amúgy is garantálták a szállítást. Így hamar elindultak a találgatások, mi lehetett az út valódi célja. Erről lebbenthette fel a fátylat az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, amit a magyar fél egyáltalán nem kommunikált.

A cég pancsovai finomítója kritikus helyzetbe került, miután a horvát JANAF olajvezeték-üzemeltető az amerikai korlátozásokra hivatkozva leállította a kőolajszállítást.

A másik érintett vállalat a Lukoil, amelyet Washington októberben vett szankciós listára, amire a cég bejelentette, hogy megválik teljes nemzetközi portfóliójától, beleértve a bulgáriai és romániai finomítóit, valamint kiterjedt kúthálózatát.

A magyar kormány már a moszkvai út előtt utalt rá, hogy Szerbia segítségér siet. Orbán Viktor ottani látogatáson csütörtökön kijelentette, hogy ha a szerbek úgy döntenek, „Magyarország készen áll” arra, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében. A MOL eközben megkezdte a Szerbia felé irányuló olajszállítások növelését, hogy ellensúlyozza az amerikai szankciók miatt kieső importot.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy elindította az első, általa „hivatalos katasztrófaturista-útnak” nevezett utazást az „Orbánland nevezetességeihez”.

A képviselő posztjában szó szerint azt írta: „Persze

de azért ma is fogunk sok szépet látni Felcsúton, Alcsúton és Hatvanpusztán.”

Hadházy hozzátette, hogy bár közzétesz képeket is, a látottakat szerinte csak a helyszínen lehet igazán elhinni. A bejegyzés szerint a mostani csoport Dél-Magyarországról érkezett, és a politikus azt állítja, ha lesz rá igény, fognak még ilyen utakat szervezni. A poszt végén az első állomásról megjegyezte:

Hadházy Ákos hónapok óta fókuszban tartja a Felcsút–Alcsút–Hatvanpuszta háromszöget.

Orbán Viktor miniszterelnök az építkezést „félkész mezőgazdasági üzemnek” nevezte, és a kérdéseket édesapjához, Orbán Győzőhöz irányította. Szeptember 27-én több százan tüntettek a helyszínen, ahol a szervezők „Orbán versailles-jaként” hivatkoztak az épületegyüttesre, miközben beszámolók szóltak föld alatti létesítményekről és egzotikus állatokról is. A kormány és a kormányfő következetesen visszautasítják a korrupciós vádakat.

Pénteki moszkvai tárgyalásai után egyenesen Nyíregyházára utazott Orbán Viktor, ahol november 29-én a Digitális Polgári Körök rendezvényén beszélt az út eredményeiről. „Két szerződést kellett kitárgyalnom, nafta lesz” – jelentette ki a miniszterelnök. Közben a helyszínen kívül az aHang aktivistái egy üres székkel hívták fel a figyelmet arra, hogy 2006 óta nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon.

A Continental Arénában Orbán Viktor arról beszélt, hogy a moszkvai tárgyalás eredményeként idén fenn tudják tartani a rezsicsökkentést, mert megfelelő áron érkezik gáz és olaj Oroszországból. A miniszterelnök hozzátette, hogy

A kormányfő Vlagyimir Putyinról azt mondta:

ellentétben az amerikai elnökkel, akit a stratégia érdekel. A bizalomról pedig így fogalmazott: „2009 óta több tucat megállapodást kötöttem az orosz elnökkel, eddig mindent maradéktalanul betartott.” Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette,

Orbán szerint Európa azért akar háborút, mert abban „lóvé van”, és a nyugati vezetők nem merik beismerni, hogy Ukrajna elvesztette a harcot.

A Tisza Párt politikusának, Bódis Kriszta könyvét „a gyerekek elleni merényletnek” nevezte.

Orbán elmondta, hogy 2010-hez képest 50 ezerrel több munkahely van, és a következő években 670 milliárd forintot fognak elkölteni Szabolcsban.

Ezzel szemben az olyan településeken, mint Tatabánya, vagy Komló, elérni fejlődést, igazi teljesítmény. A legnagyobb feladat Kelet-Magyarországon van, olyan pályára állítani, hogy utolérje Pannóniát: „de még nincsenek ott”, majd tíz éven belül. Utána Dél-Magyarország következik” – fogalmazott.

Helyi célként azt tűzte ki, hogy „csak akkor nyerhetünk jövőre, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében minden mandátumot begyűjtünk.”

(via Telex)