hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Akik bőrszín és nemi indentitás alapján ítélik meg egy fordító alkalmasságát, semmivel sem különbek Dr. Gődény vírustagadóinál

Aggasztó az a tendencia, hogy laikusok egyre gyakrabban, a verbális vagy akár tettleges erőszaktól sem visszariadva próbálnak befolyásolni szakembereket a döntéseikben. Most már a műfordításban is. Véleménycikk következik, a szerző műfordító, a Magyar Műfordítók Egyesületének tagja.
Kövesdi Miklós Gábor, fotó: MTI/EPA/AP pool/Patrick Semansky - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

Talán ismerik a The Expert (A szakértő) című, interneten terjedő jelenetet. Ebben a megrendelő arra kéri a „piros vonalak szakértőjét”, hogy rajzoljon 7 piros vonalat, egy részét zöld tintával, más részét áttetszővel. Ráadásul olyan párhuzamos vonalakat szeretne, amelyek metszik egymást. A szakértő persze közli, hogy ez lehetetlen, amire a megrendelő és a főnöke letorkolják: ne vágja rá egyből, hogy lehetetlen, gondolja át alaposan.

Ez jutott eszembe, amikor olvastam az Amanda Gorman verse holland fordítása körül kipattant botrányt a The Guardianben.

Amanda Gorman afro-amerikai költő, aki Joe Biden elnök beiktatásán előadott versével tett szert világhírre. A Meulenhoff kiadó most szeretné kiadni a verseit hollandul. A fordítására a tavalyi Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveldet szemelték ki, aki nem bináris identitása miatt női keresztneve mellé felvett egy férfinevet is.

A döntés azonnal tiltakozást váltott ki, még pedig egészen abszurd indokkal:

mivel Gorman fekete, Rijneveld pedig fehér, ezért sokak szerint a holland nem alkalmas erre a feladata.

Janice Deul aktivista egyenesen elszalasztott lehetőségnek nevezte Rijneveldre bízni a fordítást, aki „fehér, nem bináris, és nincs is elegendő tapasztalata ezen a területen.” A tiltakozások hatására Rijnveld sajnos úgy döntött, visszalép, nem vállalja a felkérést.

hirdetés

Sokan régóta aggódva figyeljük a politikai korrektség és az ún. „cancel culture” művészi szabadságra gyakorolt, káros hatását, de úgy érzem, ebben a történetben szintet lépett a jelenség, ezért mindenképpen foglalkozni kell vele. Az ugyanis, hogy egy adott verset ki tud lefordítani, teljes egészében szakmai kérdés. Egy laikusnak persze lehet róla véleménye, amely véleményt bizonyos mértékig a szakemberek akár figyelembe is vehetnek, de ennyi.

Ami most történt, pontosan olyan, mintha az oltástagadók hőbörgésének hatására egy orvos nem adna be egy oltást.

A laikusok azt képzelik, az ő véleményük kellően megalapozott ahhoz, hogy erőszakkal szerezzenek érvényt neki. És ez nagyon ijesztő.

Több mint 25 éve foglalkozom hivatásosan fordítással, ebből több mint 15 éve műfordítással. 100 kötethez közelít az általam fordított könyvek száma. Ezt csak azért írom le, hogy érzékeltessem, van némi tapasztalatom a műfordítás kérdésében.

Higgyék el nekem, ha azt mondom, ahhoz, hogy valaki lefordítson egy művet, semmiben nem kell hasonlítania a szerzőre. Nem kell ugyanolyan bőrszínűnek lennie, nem kell ugyanolyan neműnek lennie, nem kell osztoznia a sorsában. „Csupán” jó műfordítónak kell lennie.

A jó műfordító ismérve, hogy ismeri a forrásnyelvi kultúrát, mestere az anyanyelvének, tudja, hol nézhet utána mindannak, amit esetleg nem tud csípőből, és képes az anyanyelvén visszaadni az eredeti mű stílusát, finomságait. És még egy: a jó műfordító fel tudja mérni, hogy a konkrét műalkotást képes lefordítani, vagy sem, bár ebben már az őt felkérő kiadónak is van felelőssége.

Deul érvei között egyetlen egy olyan található, ami releváns lehet: a tapasztalat hiánya. Ez viszont, mint az imént utaltam rá, a fordító és a kiadó felelőssége. Nekik kell mérlegelni. Nem kétlem, hogy megtették.

Amikor a tiltakozók azt sugallják, hogy Gormant csak egy másik fekete nő tudná hitelesen fordítani, azzal a költőnőt alázzák meg.

Ezzel ugyanis tulajdonképpen azt mondják, hogy szerintük az amerikai költő versei nem egyetemes érvényű alkotások.

Ráadásul elvitatják azt a jogát, hogy alkotóként eldönthesse – ha erre lehetőséget kínálnak neki –, hogy ki fordítsa a verseit. A kiadó állítása szerint ugyanis a 22 éves Gorman maga választotta a 29 éves holland alkotót fordítójául.

Ízlelgessük az alábbi állítást: „fekete nő versét csak fekete nő fordíthatja”. Nem hangzik abszurdan? Nem pont ellenkezője ez annak, amire a feminizmus és az emberjogi mozgalmak törekednek?

Gondoljuk végig, hová vezet ez a gondolatmenet. Sapphót ezentúl csak leszbikus nők fordíthatnak? Ki fordíthatja Shakespeare-t, akinek a nemi indentitása a mai napig vita tárgya?

Vallomással tartozom: több mint 10 P. G. Wodehouse kötetet fordítottam le úgy, hogy nem vagyok Amerikában élő brit író.

De van rosszabb is: Sue Townsend, Ursula LeGuin, Nora Roberts és még számos írónő könyvét fordítottam magyarra, és képzeljék,

egyszer sem játszottam el a gondolattal, hogy előbb nővé operáltatom magamat és lehúzok pár évet úgy, hogy jobban megismerjem a női lélek rejtelmeit.

A kiadók sem kértek ilyesmire, ami szerencse, mert biztos feszültséget okozott volna köztünk.

Ha már Wodehouse-t említettem: a legjobb magyar Wodehouse-fordítót úgy hívták: Devecseriné Guthi Erzsébet. Szőllősy Klára sem szégyellte briliáns Thomas Mann- és Bulgakov-fordításokkal gazdagítani a magyar olvasókat. Hollandiában ma már ezt sem lehetne?

Azok, akik bőrszín és nemi alapon szeretnék megállapítani egy műfordító alkalmasságát, semmivel nem különbek, mint Dr. Gődény vírustagadói, a laposföldhívők, a Brian élete betiltói, vagy Madách falanszterének szereplői.

Pontosan olyanok, mint a viccbeli Józsi bácsi, akinek mindenről az jut eszébe. Ha valamiben színes bőrű nő érintett, ott nekik csinálni kell valamit, különben hiába éltek.

Nincs rosszabb, mint a megideologizált dilettantizmus. Talán csak ha mindez még küldetéstudattal is párosul.

Legyen nyugodtan mindenkinek véleménye, de hagyjuk, hogy a döntéseket a szakemberek hozzák. Egyszerűen azért, mert ők értenek hozzá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.
Báthory-Beck Nóra, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

hirdetés
„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.
Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:
"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"
- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”
– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Pártos Balázs: „Hosszú távon katasztrófa lesz” – kérdezz-felelek az óvodai és iskolai nyitásról

Szerinte hirtelen, rövidtávú hatása nem lesz a nyitásnak, mert a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit kommunikálnak róla. Hosszú távon viszont súlyos következmények várhatók.
MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Mostani posztjában kicsit eltér a megszokott hangvételtől, de ettől nem lett megnyugtatóbb, amit írt. Azt elemezte, hogy rövid- közép- és hosszútávon milyen hatással lehet az országra a harmadik hullám tetőpontján a nyitás. Hivatalosan már túl vagyunk a 25 ezer halotton, jó eséllyel a hét közepére a lakosságarányosan legmagasabb halálozási mutatóvak rendelkező ország lehetünk a világon.

Ez is tragédia, de szerinte a hosszú távú hatások, a tartós egészségkárosodás, az egészségügyi dolgozók (és az eü-rendszer) állapota, a leterheltség miatt elmaradó beavatkozások és prevenció visszaszorulása mind-mind évtizedekre visszavetheti az országot.

"Az óvodák és iskolák nyitásának következményeiről pár gondolat. Mond mindenki mindent pro és kontra, és annyira sok mindent mond az a sok mindenki, hogy egy mondással több vagy kevesebb már nem számít... úgyhogy mondok valamit én is.

Három olyan álláspontot nézzünk először, amelyek széles körben ismertek. Ezek egyfajta szélsőértékek, amik arra mindenképpen alkalmasak, hogy körbe rajzoljuk a pályát, ahol játszunk.

1) a gyerekekre nem veszélyes a vírus, nem betegszenek meg súlyosan, és sokkal kevésbé is terjesztik a járványt

2) az óvodák és iskolák nyitása nagyon rövid időn belül a járvány drasztikus eldurvulásához vezet, nagyon hamar sokkal rosszabb lesz a helyzet annál is, mint amilyen most

hirdetés

3) lehet, hogy 1) és lehet, hogy 2), de igazából nem ez a kérdés, hanem az, hogy gazdaságilag muszáj kinyitni, mert a szülők már nem tudják megoldani a gyermekfelügyeletet, és a munkaerőpiacról végképp kiesvén éhen hal a család (és az ország)

Amit én gondolok (mivel hatalmas egyéniség vagyok, LOL) az valami más. Ilyen még nem volt, szóval ilyen kérdezz-felelek módon fogom leírni.

– Igaz az, hogy a gyerekek nem betegszenek meg?

– Nem, ez nem igaz. Megbetegszenek, és egyre inkább. Az új variánsok (most a britről van szó, de van már indiai, brazil, nigériai és dél-afrikai is a kontinensen [és nálunk is, vagy ami még nincs, az csak idő kérdése])... szóval de igen, a gyerekek megbetegszenek. Súlyosan is.

– Kevésbé terjesztik a gyerekek a járványt?

– Részben igen. Ha (ameddig) kevésbé betegszenek meg, akkor kevesebb vírust termelnek, és azt rövidebb ideig teszik, valamint eleve kisebbek. Igen, kevésbé terjeszti 20 összezárt gyerek egymás közt, mint 20 összezárt felnőtt egymás közt.

– Fontos kérdés az, hogy kevésbé terjesztik?

– Társadalmi szinten kicsit fontos. Mert egyrészt azért terjesztik, másrészt viszont kevésbé.

Egyéni szinten... azt mindenki maga tudja eldönteni, hogy mennyire szereti megkockáztatni, ha a gyereke (súlyos) beteg lesz, egyelőre ismeretlen hosszú távú következményekkel.

– Drasztikus és hirtelen hatása lesz a társadalomban terjedő járványra az iskolák és óvodák nyitásának?

– Nem, nem hiszem. Lesz hatás, de semmiképpen sem hirtelen, talán nem is drasztikus... viszont tartós.

– Miért nem lesz drasztikus?

– Azért nem, mert eddig sem voltak hermetikusan elzárva egymástól az emberek se és a gyerekek se. Nem volt erős a karanténunk, leginkább nem is volt. Kényelmetlen élet az volt és van, de létezett közösségi terjedés most is. Kétségtelen, hogy a nyitástól ez kicsit megnő, de nem a sokszorosára fog nőni (társadalmi szinten nem, egy oviban meg nyilván: de)

– Miért nem lesz hirtelen?

– Mert idő kell a folyamatoknak. Odaérési idő. A brit mutáns több mint két hónapig csak a hírekben volt, nem a hazai közösségekben. Ha napi szintű hírekre vagyunk berendezkedve, akkor ez a folyamat lassú volt. Ennél gyorsabb, de még mindig lassúnak tűnő hatása lesz a nyitásnak. Nem egy hét alatt, hanem inkább 3-4-5 hét alatt érezhető.

– Miért lesz a hatás tartós?

– Azért, mert a gyerekek felnőtteknek fogják átadni a vírust, és eredményesen összekötnek egymástól elvileg távolabbra élő családokat, csoportokat. Aztán azok az emberek tovább terjesztik majd, miközben az oltásra regisztráltak és oltottak száma hatalmas rést hagy a terjedésnek.

– Gazdaságilag, országos szinten jó ez a nyitás?

– Nem hiszem.

– Miért nem?

– Mert a gazdaság nem a következő 3 hétről szól, azért nem.

– Akkor milyen hatása lesz?

– Rövid távon és néhány családnak kedvező, ha csak gazdaságilag nézem. Az ország számára elenyésző rövidtávú hatása lesz. Középtávon rossz hatása lesz, mert a járványt a nyitás megállítani biztosan nem fogja, és járvány sújtotta országokban a gazdaság kevésbé hasít, mint a járványtól kevésbé sújtottakban.

– És hosszú távon?

Az katasztrófa. Nemcsak a halottak számát kell nézni, hanem a tartós egészségkárosultakat, az egészségügyi dolgozók (és az eü-rendszer) állapotát, a leterheltség miatt elmaradó beavatkozásokat és prevenciót minden olyan területen, aminek köze sincs a Covidhoz...

– Mennyi ideig tart a hosszú táv?

– Sok-sok évig. Igazából évtizedekig.

– Te mindig olyan pesszimista dolgokat írsz. Ez itt nem is pesszimista!

– Ahogy vesszük. Igyekszem realista dolgokat írni, amikről az szokott aztán kiderülni, hogy enyhén optimisták. Tűnhet úgy, hogy egy jajveszékelő vadbarom vagyok, de az azért van, mert ez a mérsékelt optimizmus is arra lyukad ki, hogy ez katasztrófa (és kommunikációs szempontból érdemes néha vadbaromnak látszani, ha azzal is el lehet érni embereket... a vadbarom posztjaimat többen osztják ám meg...).

Mindenesetre hirtelen és drasztikus társadalmi hatás (mondjuk 2 héten belüli kilövés a sztratoszférába) a jelenlegihez képest szerintem most nem lesz, főként azért, mert a jelenlegi helyzet nagyon sokkal rosszabb annál, mint amit kommunikálnak róla. Tartós, hosszú távú hatása lesz országos szinten, és végtelenül kemény hatásai egyéni szinteken.

– De akkor most bevigyem a gyereket holnap vagy ne vigyem be?

– Döntsd el. Mérlegelj. A ti életetek."

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mindenki otthon maradt a 22 fős osztályból, mégsem engedélyezték, hogy digitálisan tanuljanak tovább a gyerekek

Covidos lett és meghalt az egyik diák édesapja – ez volt az egyik döntő érv, ami miatt a szülők egy emberként úgy határoztak, nem engedik iskolába gyerekeiket. De hiába adott minden feltétel az online oktatáshoz, mégis hiányzónak írják be őket.
Láng Dávid; illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. április 20.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, az ADOM Diákmozgalom felmérést indított április 19-én reggel, amiből a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján az derült ki, hogy az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment hétfőn iskolába.

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki: míg volt olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amely szerint a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő).

Sok olyan osztály is akadt, ahol mindenki otthon maradt, például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, a csömöri Mátyás Király Általános Iskola egyik 22 fős osztályából pedig mind a 22 fő.

„Ahogy mindenről, erről is egyeztettünk a többi szülővel az online csoportunkban. Először még úgy merült fel a kérdés, ki az, aki elengedi hétfőn a gyerekét és ki az, aki nem, majd szép lassan kiderült, hogy mindenki az utóbbira szavaz” – mondta a Szeretlek Magyarországnak az említett csömöri osztályba járó egyik diák édesanyja, Judit.

hirdetés

Szerinte több összetevője volt ennek a döntésnek: egyrészt természetesen a számok, amelyek még közel sem annyira megnyugtatóak, hogy nyugodt szívvel iskolába engedjék a gyerekeket.

„A márciusi bezárás utáni héten csak ebben az osztályban öt vagy hat gyerek koronavírus-tesztje lett pozitív. És sajnos történt egy tragédia is: egy tanulónak meghalt az apukája. Ez egy tízéves gyereknek különösen nagy megrázkódtatás, de nekünk, szülőknek is az volt. Még jobban megerősített bennünket abban, hogy az elővigyázatosság most mindennél fontosabb.”

Mivel az osztályból sok gyereknek van felsős testvére, akiknek jelen állás szerint május 10-től kell bejárni, egyelőre az alsósoknak is eddig az időpontig kérvényeztek hiányzási lehetőséget az igazgatónál. Judit elmondása szerint nagyon reménykednek benne, hogy addigra javulnak annyit az adatok, hogy jó szívvel elengedhessék őket.

A szülők ugyanakkor nem értik, miért nem engedélyezték a digitális munkarend folytatását az osztályban, hiszen így, hogy mindenki otthon maradt, még hibrid megoldásra sem lett volna szükség, gond nélkül folytathatták volna az eddigi felállásban.

„A KRÉTA rendszerben megkapják a házi feladatot, de ez minden. Nonszensz az egész, múlt hétig teljesen simán működött a digitális oktatás, nem értjük, miért nem mehetett tovább. Attól, hogy a tanár bent van az iskolában, nyugodtan beülhetne egy üres terembe és megtarthatná a mi itthon lévő gyerekeink óráit” – mondja Judit.

A dologhoz persze hozzátartozik – ami nem feltétlenül magától értetődő –, hogy az osztályban mindenki meg tudta oldani a felügyeletet, hiszen a szülők nagy része szintén otthonról dolgozik. Ezek a gyerekek pedig már 10-11 évesek, nem kell állandóan pesztrálni őket: önállóan leülnek a gép elé, bekapcsolják, emlékeznek rá, mikor vannak óráik.

Hasonló véleményen van Kirschner Péter gitáros-producer is, akinek egyik lánya szintén ebbe az osztályba jár.

„Otthon és a környezetemben is teljes volt az egyetértés arról, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a gyerek iskolába menjen” – fogalmaz, hozzátéve: a Judit által is említett haláleset nagyon mély nyomot hagyott mindannyiukban, így ő személy szerint nem látott semmilyen mérlegelési lehetőséget.

A hangstúdiójában is felfüggesztett minden munkát a harmadik hullám felfutása óta, még egy hete sincs, hogy újra dolgozni kezdett, de egyelőre kizárólag 1-2 személyes projekteken, szigorú maszkviselés mellett.

„Több százezer gyerekről van szó, akik pillanatok alatt újra be tudják rúgni a fertőzés motorját. Felelőtlenségnek tartom ezt a döntést, még úgy is, hogy már be vagyok oltva. A vakcinák beadása ugyan jó ütemben halad, de még mindig rengeteg az új fertőzött és halott, ilyen számok mellett óriási hiba újranyitni. Márciusban is fellélegeztünk, már a koncertjeinket is elkezdtük tervezni, amikor egyik napról a másikra ismét berobbant a járvány.”

Péter is egyetért abban, hogy a gyerekek belerázódtak a digitális oktatásba: bár a helyzet kétségkívül nem ideális, néhány hetet még nyugodtan ki lehetne így húzni.

Ha nem javulnak az adatok, ő mindenesetre biztosan nem engedi iskolába a lányát akkor sem, ha ez végig hiányzásnak fog számítani. De hangsúlyozza, hogy törvényszegést nem követnek el, hiszen a maximális 250 órás hiányzási keretbe egyelőre beleférnek, és a gyerekek tanulnak otthon.

„Ez se nem polgári engedetlenség, se nem politikai akció. Mindössze annyiról van szó, hogy a gyerekeink egészségét mindennél fontosabbnak tartjuk.”

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Dunakeszi Tankerületi Központnak, ahová az iskola tartozik, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amennyiben később megérkezik a válasz, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Három bajba került család, akiket teljesen cserben hagyott az állam

A koronavírus-járvány miatt veszítették el az állásukat és a megélhetésüket – vannak, akiknek tavaly óta még mindig nem sikerült talpra állniuk ebből a váratlan, bizonytalan helyzetből.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 21.

hirdetés

Családok százezrei kerültek nagyon nehéz helyzetbe anyagilag a koronavírus-járvány egy éve alatt. Az RTL Házon kívül című műsorában bemutatták néhányuk történetét.

Veronika és családja abból élt 25 évig, hogy rendezvényekre jártak saját fajátékaikkal és állatsimogatókat is tartottak. Most viszont több mint egy éve semmilyen munkájuk nincs, tavaly március 8-án dolgoztak utoljára. Veronika azt mondta,

az államtól csupán annyi segítséget kaptak, hogy eleinte nem kellett a katát fizetniük, ezen kívül semmit. Most kénytelenek szüneteltetni a vállalkozásokat, mert nem tudnak havi 50 ezer forintot fizetni az adókra és járulékokra.

Gábor 18 évig dolgozott vendéglátósként, végigjárta a ranglétrát, üzletvezető volt, amikor a járvány miatt elküldték az étteremből, amely azóta már csődbe ment. Felesége, Márta szállodákban dolgozott 17 évig, szobalányként kezdett, végül eljutott odáig, hogy ő volt a szobalányok főnöke.

A pár három és fél hónapot várt arra, hogy megkapják a munkanélküli segélyt, de csak rengeteg ügyintézés után sikerült.

Sokáig nem találtak rendes állást, csak alkalmi munkákból tartották el magukat és felélték mindent tartalékukat. Gábor most biztonsági őrként dolgozik, amit nagyon nem szeret, Márta pedig egy drogériában kapott munkát. Most ketten a felét keresik annak, amennyit Gábor korábban egyedül kapott.

Krisztina egy elegáns pesti cukrászdában dolgozott 23 és fél évig. Tavaly márciusban őt is elküldték, de ekkor még nem esett kétségbe, mert abban maradtak a munkáltatóval, hogy később majd visszaveszik. Ezért nem is kapott végkielégítést, mert közös megegyezéssel távozott, elmondása szerint azért, hogy a munkáltatóval kölcsönösen segítsék egymást. De hiába írtak még papírt is róla, nem vették fel újra.

hirdetés
A három hónapnyi munkanélküli segély után meg kellett műteni a térdét, és mivel épp nem volt munkaviszonya, nem volt jogosult a betegállományra. Ezért az államtól csupán havi 22 800 forintot kapott.

Ráadásul amikor felépült, újabb rossz hírt kapott: rosszindulatú melldaganata van. Ha a nyugdíjas szülei nem segítettek volna rajta, szerinte utcára került volna a gyerekével. Végül egy kórházban kapott munkát a betegfelvételen.

VIDEÓ: A Házon kívül riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk