A QAnon egy nevetséges összeesküvés-elméletből Joe Biden elnökségét fenyegető mozgalommá nőtt
A szenátusban pózoló, talpig prémbe öltözött Jacob Anthony Chansley fotói bejárták a világot. A „Q Sámán” annak a QAnon nevű konteó-csoportnak az emblematikus figurája, amelynek nagy szerepe volt a Capitolium ostromában.
Innentől kezdve harcias stílusban írtak a jó és a rossz harcáról. Azt ígérték, hogy Trump, a „messianisztikus harcos” letöri a gyerekekből álló szexrabszolga-hálózatot működtető politikusok és a sátánista médiaelit globális összeesküvését, méghozzá a „vihar” (storm) napján.
Ezért jelölték sokan a Capitolium elleni akciót a #Storm hashtaggel – írja a Washington Post.
Bár Trump választási veresége óta szinte eltűnt a QuAnon vezetőjének tartott titokzatos „hírnök”, Q., és hallgatását egyes hívek úgy élik meg, hogy „elhagyta a nyájat”, de sokan mások arra szólítják fel a többieket: „bízzanak a tervben, ne higgyék tétlenségnek a csendet”.
Az összeesküvés-elmélet mára elkezdett önálló életet élni. A QAnon hívei szoros kapcsolatokat alakítottak ki a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőséges csoportokkal. Olyan Trump-párti oldalakon találtak egymásra, mint a TheDonald.win és a Parler, vagy a szélsőjobboldali 8Kun.
A szélsőjobboldali platformokon és titkos üzenetküldő alkalmazásokon keresztül a hívek egyre hajmeresztőbb elméleteket terjesztettek, és megosztották elképzeléseiket arról is, hogy miként fordítanák meg a november 3-i választási eredményeket - ha kell, erőszakkal is.
A csoport online befolyását mutatja, hogy a Twitter az ostrom után több mint 70 ezer olyan felhasználói oldalt törölt, amelyeknek közük lehetett hozzájuk.
Maga az elnök ritkán állt ki nyíltan a QAnon mellett, amelyet a hatóságok egyre gyakrabban hoztak kapcsolatba valóságos erőszakos cselekményekkel. Amikor augusztusban megkérdezték tőle, hogy mit szól összeesküvés-elméletükhöz, Trump azt felelte: „Csak annyit tudok róluk, hogy nagyon szeretnek engem.”
Amikor Trump a híveit Washingtonba hívta tüntetni január 6-ára („Vad dolog lesz ott lenni”– tweetelte), azt a QAnon-hívők cselekvésre való felszólításként értelmezték.
Közéjük tartozott a 34 éves georgiai Rosanne Boyland is, aki azért utazott a fővárosba, hogy, mint azt Facebook-posztjában írta, az elnök mellett legyen „életben tartva a harcot”, és hogy beteljesítsék a Q által ígért „megváltást.”
Boyland ott volt, amikor Trump a Fehér Ház mellett összegyűlt híveit felszólította, hogy induljanak el a Capitolium felé, és arra biztatta őket, hogy „pokoli módon küzdjenek”. A fiatal nő meghalt az ostromban, akárcsak a 35 éves kaliforniai Ashli Babbitt, aki korábban a légierőnél szolgált.
A Gab nevű közösségi portálon egy QAnon-csoport létszáma több mint 40 ezerrel nőtt. A titkos üzenetküldő oldalon, a Telegramon pedig egy 12 ezer fős csatorna fóruma egyszerűen lefagyott a túlterheltség miatt.
De a paranoiás összeesküvés-elmélet hatással van magára a republikánus pártra is.
Két republikánus képviselőnő, a georgiai Marjorie Taylor Greene és a coloradói Lauren Boebert nyíltan támogatja őket, mások pedig előszeretettel használják a jelszavaikat a közösségi médiában, annak ellenére, hogy az FBI már korábban nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetnek nyilvánította a mozgalmat.
A mozgalom hívei az ostromról szóló posztjaikban és videóikban arról számoltak be, hogy „megerősítette őket a főszerep, amelyet a hősük ellenségei ellen vívott harcban játszottak”, és voltak, akik úgy vélekedtek, hogy Biden és más demokrata párti vezetők hamarosan börtönbe kerülnek. Egy QAnon-hívő így írt a Twitteren: „Ez volt a legkevesebb, amit tehettünk”.
Mások szerint az egész egy Trump lejáratására megszervezett akció volt, és a résztvevői az igazi áldozatok. Thomas McInerney, a légierő nyugalmazott tábornoka egyenesen a baloldali Antifa mozgalmat tette felelőssé az ostromért, mások a Black Lives Matter aktivistáit sejtik a háttérben.
És a mozgalmat hatékonyan használhatja fel Trump is.
Bár az elnök az ostrom másnapján bejelentette, hogy január 20-án átadja a hatalmat, és akadtak olyan QAnon-tagok, akik ebben a „végső árulást” látták, mások szerint ez csupán Trump „kódolt üzenete” volt, és a hatalomátadás nem a Biden-adminisztráció hivatalba lépését jelenti, hanem egy katonai kormányzás azonnali bevezetését Michael Flynn, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója vezetésével.
Trump már elnökként is képes volt magát kívülállónak beállítani, aki titokzatos ellenségek ellen harcol. Ez a retorika csak fokozódhat, amikor valóban kikerül a Fehér Házból.
Úgy tűnik, a mozgalom is tovább radikalizálódik. Túlélési kézikönyvek, lőfegyverek és elszigeteltségben végezhető edzések leírásai jelentek meg a fórumaikon. A Telegram egyik csatornáján pedig 3D-s nyomtatóval kinyomtatható fegyveralkatrészeket hirdettek, és mellé posztolták a Twitter, a Facebook, a Google és az Apple központjának címét.
A várható zűrzavarra utal az a YouTube-on és más videó-megosztó oldalakon terjedő videó is, amelyben egy Trump-beszédekből összevágott montázsban Biden beiktatására Washingtonba hívnak mindenkit, és „pánikot” ígérnek. A hatóságok ezúttal komolyan veszik a figyelmeztető jeleket, és a rendőrség mellett a Nemzeti Gárda több mint 15 ezer katonáját is kivezényelték a rend fenntartására.