SZEMPONT
A Rovatból

„A mai napig furcsa, hogy kinyitom a szekrényt, és van minden” – Németországban kezdett új életet egy ápolónő, aki otthagyta a magyar egészségügyet

Csilla nem írta alá márciusban az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Most Németországban dolgozik egy koraszülött-intenzíven. Elmesélte a tapasztalatait.

Link másolása

Március elsejével több egészségügyi dolgozó is távozott a munkahelyéről, ugyanis nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket. Lapunknak akkor többen is elmondták, miért döntöttek így. Volt, aki évtizedeket húzott le az egészségügyben, mielőtt az új szerződés miatt búcsút mondott a hivatásának.

Csilla diplomás ápolónő, egy koraszülött-intenzív osztályon dolgozott. Több mint 23 év után hagyta ott a magyar egészségügyet. Márciusban a Szeretlek Magyarországnak ő is elmondta, miért döntött így.

Most, több mint két hónap elteltével megkerestük, hogy megtudjuk, mi történt vele az elmúlt időszakban, hol tudott elhelyezkedni, megbánta-e a döntését, és milyen tervei vannak a jövőre nézve.

Csilla végül Németországban kezdett új életet, nem hagyta ott a pályáját, továbbra is ápolónőként dolgozik egy koraszülött-intenzíven. Azonban a váltás nem volt egyszerű számára. Egyrészt, mert több mint 23 évet dolgozott a magyar egészségügyben, ami mentálisan nagyon megviselte, másrészt azért, mert a családja nélkül, kevés nyelvtudással indult el szerencsét próbálni Németországba.

- Hogyan élted meg azt az időszakot, amikor nem írtad alá a szerződést? Milyenek voltak a napjaid utána?

Nagyon összezuhantam, poszttraumás stresszben szenvedtem.

Képtelen voltam például rendet csinálni, egy hónapig arra vágytam, hogy nézhessem a plafont és ne legyen körülöttem senki. Egyáltalán nem vágytam interakcióra, ebbe a családom is beletartozott.

De közben már el kellett kezdeni frissíteni a nyelvtudásomat, hogy ki tudjak menni majd dolgozni.

Egy bő hónap volt az, amikor kicsúszott egy kicsit a talpam alól a talaj, nem kóros mértékben, de éreztem, hogy nagyon fáradt és negatív vagyok.

Ebből a szempontból jó, hogy nem azonnal mentem egy másik munkahelyre, mert az felőrölt volna.

- Hogyan kerültél Németországba?

Egy német közvetítőcégen keresztül mentem ki dolgozni. Ők segítettek a lakhatásban és a nyelvtanulásban is. Nekem még csak alapfokú nyelvvizsga kellett a diplomához, így most heti több alkalommal is járok nyelvórákra a munka mellett.

- Ugyanúgy koraszülött osztályon dolgozol, mint itthon. Milyenek most a napjaid, mennyiben más az ottani élet, a munka, mint Magyarországon?

Minden szempontból más, mint otthon. Németországban is sok a munka, és itt is vannak elvárások, de teljesen máshogy állnak az emberhez, figyelmesebbek. Például az első időszakban egy kicsit messzebb laktam a kórháztól, körülbelül egy másfél órára, így nekem nem kellett hatra járnom dolgozni, csak kilencre. De szó nélkül átírják a beosztást, ha éppen nyelvórám van, vagy amikor költözni kellett.

Otthon attól is rettegett az ember, hogy csak le ne betegedjen, mert nem tudnak behívni helyette mást. Itt ilyen nincs, megoldják.

Egy nagyon jól szervezett, precíz rendszerben dolgoznak, nem láttam még eddig fejetlenséget. A másik, hogy

Magyarországon iszonyatos terhet ró az ápolókra a “nincs”. Itt a mai napig furcsa, hogy kinyitom a szekrényt, és van minden.

Rajtam mindig röhögnek a kollégáim, amikor leesik a kezemből valami, és megkérdezem, hogy kidobhatom-e. Itt az a válasz, hogy persze. Otthon ezzel szemben mindent vittünk sterilizálni, azt is, ami egyébként egyszer használatos. Az intenzíveken például nagyon jók a nagy eszközök, mint a lélegeztetőgépek, az ágyak. Amikor bemész, azt látod, hogy modern. De sokszor hiányoznak az apró dolgok: a pelenka, a rögzítések, az EKG-hoz a tappancsok. Ez a legnagyobb különbség, hogy Németországban ezek mind ott vannak.

- Anyagi szempontból mennyivel jártál jobban vagy rosszabbul a döntéseddel?

Magyarországon diplomás ápolóként, 23 év munkaviszonnyal, túlórákkal együtt, úgy, hogy csak éjszakai műszakokban dolgoztam, 420 ezer forintot vittem haza.

Ugyanakkor éjszaka dolgoztam, nappal maradt pár órám aludni, hogy el tudjam látni a családomat is. Ez nem élet: az ember éveken keresztül csinálja ezt, ráadásul egy intenzív osztályon.

Németországban segédápolóként vettek fel, ugyanis nincs meg a B2-es nyelvvizsgám. Három műszakban dolgozom és nyolcórásak a műszakok. Összességében körülbelül 2000 euróra (kb. 700 ezer forint) jön ki a fizetésem most nettóban, a két gyermekem után kapott családi pótlékkal együtt.

- Egyelőre egyedül mentél ki Németországba, a családod itthon maradt. Két gyermeked van. Hogy bírod nélkülük?

Rettenetesen nehéz, hiszen most egy időre kettészakadt a család. Viszont, amikor még otthon dolgoztam, nagyon kimerült és stresszes voltam, az sem volt jó.

Mindig azt mondom, hogy egy nővér nemcsak a kezeivel, hanem az érzelmeivel is dolgozik. Én mindent odaadtam a munkahelyemen, mire hazaértem, a gyerekeimnek nem maradt a szívemből. Igaz, hogy csak online, de most többet beszélgetek velük, mint korábban, mert több időm van rá.

- Milyen terveitek vannak a jövőre nézve, ők is kimennek utánad?

Igen, már dolgozunk azon, hogy mielőbb ki tudjanak jönni ők is. Az a célunk, hogy teljesen kiköltözzünk. Most viszont még nem keresek annyit, hogy egy fizetésből meg tudjunk élni itt, a párom pedig még nem tud annyira németül, hogy munkába tudjon állni. Ha meglesz a nyelvvizsgám, akkor kapok olyan fizetést, amiből már biztosítva lesz a megélhetésünk. Most az a terv, hogy bérelni fogunk egy házat. Annyiban nehezebb a mi helyzetünk, hogy van egy kutyatenyészetünk, így nem egyszerű bérelni, vásárolni pedig nem tudunk. De van több opciónk is: az is lehet, hogy Ausztriában telepedünk le, közel a határhoz, én pedig átjárok majd dolgozni. Ez még kiderül. Mindenesetre szeretnénk mielőbb megoldani, hogy újra együtt lehessen a család, mert ez a része a legnehezebb jelenleg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Népirtás és lakosságcsere jöhet, ha Oroszország nyeri a háborút Kaiser Ferenc szerint
Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének az orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön. Egy orosz megszállás akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát.

Link másolása

Ha az oroszok egész Ukrajnát elfoglalják, ám ha mégis bekövetkezne, az óriási katasztrófa lenne egész Európa számára, nyilatkozta az RTL-nek Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön, mivel Oroszország sokkal rosszabbul bánik a kisebbségekkel, mint az Ukrajna.

A szekértő szerint apokaliptikus lenne Ukrajna számára egy teljes orosz megszállás, ami további, akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát. Ami megmaradna Ukrajnából, azt Moszkvának pacifikálnia kellene, de ebben az esetben minden 50 emberre kellene egy rendőr, illetve katona. Brutális oroszosítás kezdődne, Putyin az ukrán identitás elpusztítására törekedne. De létezik még ennél is rosszabb forgatókönyv, ami szerint az oroszok népirtásba, etnikai tisztogatásba, vagy lakosságcserébe kezdenek.

Ukrajna teljes megszállása esetén az orosz birodalom következő célpontja Moldova lenne, az ottani Transznisztria, már most is az oroszok által támogatott szeparatisták irányítása alatt áll. Az casus belli az ottani orosz kisebbség támogatása lehetne, de ott vannak az oroszbarát gagauzok is. Utána akár egy NATO-tagállam is következhet. Azt hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt rövid idő alatt megtenné, Kaiser Ferenc nem tartja valószínűnek. Az Institute for the Study of War egy tanulmányában azonban arra figyelmeztetett nemrég, hogy

Oroszország nagyszabású katonai konfliktusra készül a NATO-val pár éven belül.

A biztonságpolitikai szekértő határozott véleménye, hogy a NATO-nak mindenképpen meg kellene védeni azt az országot, amelyet az oroszok megtámadnának, ellenkező esetben a szövetség léte válna kérdésessé. Az ötös cikkely szerint bármelyik tagállam elleni támadás az egész NATO elleni támadásnak számít. Kaiser szerint legvalószínűbb, hogy a balti államokon próbálna fogást találni Putyin rendszere.

Ukrajna teljes elfoglalása nem realitás szerencsére.

Egy ilyen forgatókönyv csak abban az esetben valósulhatna meg, ha totális katonai összeomlás következik be ukrán részről. De ha még sikerülne is az orosz áttörés, előbb utóbb át kellene kelniük a Dnyeperen, az viszont az eddig elszenvedett orosz veszteségeket figyelembe véve nehezen kivitelezhető.

Kaiser azt gondolja, hogy, mivel mindkét fél kezd kimerülni, a legvalószínűbb koreai-típusú, a panmindzsoni fegyverszünethez hasonló megoldás jöhet a jövőben, ami békeszerződés nélkül fagyasztja be a frontokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk