SZEMPONT

„A bántalmazásnak és zaklatásnak csak akkor lesz vége, ha az egyikünk meghal”

Bántalmazó kapcsolatból elmenekült nő mondja el, hogyan nyúlnak a bántalmazók az áldozatuk után, hogyan próbálják megfélemlíteni, zaklatni őket, és mennyire nem képesek megszabadítani a hatóságok az áldozatokat a támadóiktól.

Szegedi Éva, Fotó: Karina Vitvitska/Unsplash - szmo.hu
2023. augusztus 01.

Egy harmincas budapesti férfi nemrég megölte a barátnőjét. Amikor elfogták, bevallotta, hogy „nem adott kellő szabadságot” a nőnek. Egy albertirsai férfi agyonverte a párját, a kislányát pedig megfojtotta. A nő hiába kért távoltartást, nem kapta meg.

Csak az utóbbi hetekben ez a két tragédia történt. A közös bennük az, hogy mindkettőben bántalmazó ölte meg a párját, és mindkét tragédiát meg lehetett volna előzni, ha a családon belüli erőszakot és bántalmazást komolyan vennék Magyarországon.

Egy korábbi interjúalanyunk vállalta, hogy elmondja, miért van veszélyben minden áldozat, még akkor is, ha már évekkel azelőtt elvált/elköltözött a bántalmazótól. Márta (a nevét megváltoztattuk a biztonsága érdekében) négy éve menekült el a közös gyermekükkel együtt egy olyan férfitől, aki súlyosan bántalmazta őt, és aki a távollétében a gyermeküket is verte – bár ezt hivatalosan nem tudta bizonyítani. Az interjúra azért vállalkozott Márti, hogy felhívja a figyelmet arra, miért nem lehet félvállról venni a családon belüli erőszakot, és miért van életveszélyben a közös gyermek is.

– Szoktál attól félni, hogy a volt párod a kötelező látogatáson bántani fogja a gyereket?

– Már hogyne félnék, amikor fojtogatott, rugdosott, ököllel ütött, a nyílt utcán támadt rám! Amikor a gyereket már többször is bántotta. Amikor a tenyerének a nyomát láttam a gyerek arcán, de letagadta. Szerinted nincs benne a pakliban egy ilyen embernél, hogy egyszer továbbmegy? A bántalmazók kiszámíthatók: nem hagyják abba a bántalmazást, zaklatást a szakítás vagy válás után sem. Azt is mindig elmondják, hogy mi fog történni. Az exem is megírta, hogy ha nem adom oda neki a gyereket, akkor a NAV-nál fel fog jelenteni. Fel is jelentett, de semmilyen ügy nem lett belőle, mert ránéztek az adófolyószámlámra, és látták, hogy rendben fizetek. Amikor még együtt voltunk, előfordult, hogy arra mentem haza, hogy ki van sírva a gyerek szeme, de kimagyarázták, mert az akkor négyéves gyereket úgy tudta manipulálni, hogy nem mondja el, mi történt. Amikor elmenekültünk és külön költöztünk, a gyerek csak akkor mondta el, mi történt. Még ma is feltörnek nála az emlékképek és borzasztó hallgatni. Úgyhogy persze, hogy félek, és féltem a gyerekemet.

– Mi volt az utolsó csepp a pohárban? Mikor döntöttél úgy, hogy véget vetsz ennek a kapcsolatnak, és elmenekülsz?

– Egyik januárban már rendőrt kellett hívni az őrjöngése miatt, és még abban az évben, augusztusban el tudtam menekülni. Többször fojtogatott, de ezeket nem tudtuk bebizonyítani. Már rettegtem attól, hogy hazajön. Rettegtem attól, hogy mikor nyílik a kapu, gyomorgörcsöm volt, összevissza vert a szívem. Volt, hogy átfutott az agyamon, bár meghalnék, csak legyen vége, elég volt. Persze az anyai ösztön azért tartja az emberben a lelket. Hiába hívtunk rendőrt, nem volt jegyzőkönyv, nem volt távoltartás. Annyit mondott a rendőr, hogy meg tudja érteni, hogy ha nem alszunk ott éjszaka, és hogy hagyjam el. De azért megzsarolt a gyámüggyel, mondván, hogy ha most neki ebből eljárást kell indítania, a gyámügyet kötelessége értesíteni, és a gyámügy emiatt kiemelheti a gyermeket a családból.

– A költözést hogyan bonyolítottátok le?

– Kilenc hónapig szerveztem, azután két és fél nap alatt pakoltuk ki a házat barátok segítségével. Hetekkel előtte megvolt az új albérlet, de arra vártunk, hogy elutazzon otthonról pár napra. SMS-ben írtuk meg, hogy elköltöztünk.

Az legszürreálisabb az egészben, hogy ha a bántalmazóval maradsz, és kiderül a bántalmazás, akkor te, az áldozat is tettestárs leszel gyermek veszélyeztetésében.

Ezért el kell hagynod. De hogyan? Hát azt oldd meg magad. Maximum a civil szervezetek segítenek, de milyen ország az, ahol ha bemész a családsegítőhöz és a gyámügyhöz, ők elirányítanak a civil szervezetekhez. Még mindig ott tartunk, hogy az magánügy, jaj abba én nem szólok bele. Nálunk is egy fiatal rendőr azt mondta, hogy távoltartást kell kérni. De nem adták meg rögtön a távoltartást, és miután az utcán megtámadott a volt párom, nem mentek utána, pedig gyalog volt. Az egyik rendőr csak legyintett, hogy “családi vita”, arra az ügyre, amiből garázdaság és testi sértés lett.

Hiába költöztünk el, a bántalmazás folytatódott. Folyamatosan utánam nyúl, megtámadott a nyílt utcán fényes nappal, telefonon zaklatott.

Eleve felháborító, hogy valakinek a saját albérletéből kell elmenekülnie két kiskorú gyerekkel, mert nincs más választása.

– A különköltözés után támadott meg az utcán a volt párod?

– Igen. Próbáltam elkerülni a találkozást, és amikor ez nem sikerült, próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék, rá sem néztem. De ő utánam jött, és amikor utolért, a falhoz lökött, majd összetörte a kezemben fogott telefonomat, hogy ne tudjak rendőrt hívni, közben ordibált velem. Erről hála istennek volt kamerafelvétel, mert egyébként egy szemtanú “sem látott semmit”. Jött ki az egyik boltból egy futár, kértem, hogy segítsen rendőrt hívni, erre azt válaszolta, hogy nem ér rá, és elment. Egy közeli büféből egy ismerős hívott rendőrt. A rendőr azt mondta, hogy ha még közös a felügyeleti jog, mindig legyek a gyerek mellett 24 órában, mert az exem bármikor elviheti.

– Kértél kizárólagos felügyeleti jogot?

– Több mint 4 év után kaptam meg, másodfokon – bár abba, hogy ennyire hosszúra nyúlt az ügy, a covid is beleszólt. A váltott nevelés bántalmazás esetén szóba sem jöhet. A váltott nevelés eredeti ötlete nyugatról jön, olyan családoktól, akik megengedhetik maguknak, hogy egy külön lakásban egymást váltva neveljék közösen a gyermeküket (a gyereknek állandó a lakhelye), és ott is csak olyan válásnál jöhet szóba, ahol meg tudnak egyezni erről az egyenrangú partnerként működő szülők.

Tapasztalataim szerint, más áldozatokkal is beszélve, az rajzolódik ki, hogy a bíróságon nem tudják a bántalmazásos eseteket külön kezelni a többi válástól.

Még mindig gyakori az, hogy ha nem a gyereket ütötték, "csak" az anyát, akkor az "nem veszélyezteti súlyosan a gyermeket". A verbális és a lelki bántalmazás sajnos nem számít. Pedig az én 11 éves gyerekem azóta pánikbeteg, amióta el kellett kezdeni a kötelező láthatást az apjával gyermekvédelmi intézményben. Olyan rosszul volt, hogy be kellett vinnem az ügyeletre. Már 3-4 nappal a láthatás előtt rosszul van, amikor pedig megérkezünk, és ki kell szállni a kocsiból, remeg, a láthatás után pedig napokig ez a téma. A pánikrohamok után nem bírtam tovább nézni a gyermekem a szenvedését, úgy láttam, veszélyben az egészsége, ezért beadtam egy kérelmet, hogy szüntessék meg a kötelező kapcsolattartást. Az volt a válasz, hogy a betegség nem bizonyítható. Ezen kívül az exem ügyvédje rám akarja húzni, hogy a saját félelmemet és szorongásomat ragasztottam rá a gyermekre, és az én feladatom lenne elérni, hogy másképp álljon a gyermek a kötelező láthatáshoz. Sajnos az áldozatok gyermekei tökéletes eszközök arra, hogy a bántalmazók és a hivatalok is bármilyen helyzetbe belekényszerítsék a nőket.

– Tehát a volt párod ügyvédet is bevetett?

– Igen, amikor tavaly márciusban megkaptam a kizárólagos felügyeleti jogot, szeptemberben már pert indított ellenem a felügyeleti jogért. Miután a tartásdíjat sem képes fizetni, nyilván nem gondolja komolyan, hogy gondoskodjon a gyermekéről, ez kimondottan ellenem zajló bosszúhadjárat.

A bántalmazókra jellemző kontrollálás: majd ő megmondja, mi hogyan legyen. Folyamatosan pereket indít ellenem, de az ügyvédemnek is megmondta, hogy ezt fogja tenni. Eszközként használja a gyereket a további bántalmazáshoz.

Megtörtént, hogy előző este küldött SMS-t, hogy pakoljam össze a gyereket, hétvégére elviszi, mert neki joga van ehhez, én meg fél 2-kor legyek ott a gyermekjóléti intézmény kapujában. Megijedtem, felhívtam a 112-őt és egy rendőr azt tanácsolta, hogy reggel 8 órakor menjek be a helyi rendőrőrsre, és azonnal kérjek távoltartást, mert ez fenyegetés. Reggel már 8 előtt 5 perccel ott voltam, elmondtam, hogy mi történt. És akkor azt mondta nekem egy másik rendőr, hogy ez csak feltételezés, majd akkor szóljak, amikor már ott van az exem. Úgy, hogy közben zaklatásért már fel volt jelentve. A zaklatásról a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy két hét alatt 370-szer hívott.

A rendőrök azt mondták, ne válaszoljak neki, mert akkor az már nem zaklatás, tiltsam le, utána meg elővettek, hogy mi az, hogy én nem tartom a kapcsolatot a gyermek apjával, amikor neki joga van ehhez.

Az egyesületemet is feljelentette a minisztériumnál, pályázati csalással vádolva. Kijöttek helyszíni ellenőrzésekre, nem találtak semmit. Levelet írt a gyámügynek, hogy veszélyeztetem a gyermeket, alkoholista vagyok, drogozom. Életemben nem használtam drogot. Nálunk kézen fogva vezetik az erőszakos bűncselekmények elkövetőit. A volt páromat garázdaságért, testi sértésért, zaklatásért feljelentettem, de a gyermek veszélyeztetését a szakértő miatt nem tudtuk bebizonyítani. Amikor azt mondják a bántalmazó szülővel kapcsolatban, hogy „megilleti az ártatlanság vélelme”, attól falra tudok mászni. A rendőrségnél pedig enyhítő körülmény volt, hogy magas a volt párom vérnyomása. Kérdem én, a magas vérnyomásnak mi köze ahhoz, hogy ő hogyan bánik a környezetével? Ráadásul, ha a magas vérnyomását nem is kezelteti, milyen a felelősségérzete, hogyan akar gondoskodni a gyerekéről, hogyan akar felügyeleti jogot?

– Most hogy vagytok?

– Próbálom magam tartani, hogy a gyermekemnek a megfelelő vagy a tőlem telhető legnagyobb érzelmi biztonságot megadjam. De nagyon nehéz. Az egy dolog, hogy van egy rosszindulatú mérgező, bántalmazó exem. De hogy a bántalmazóknak ugyanolyan jogaik vannak, mint egy becsületes nőnek, aki a munka mellett a gyermekét egyedül neveli... általában nőkről beszélünk, nagyobb százalékban nők a bántalmazás elszenvedői. Mindegyikünk, aki túlélte a bántalmazást, és sikerült elköltöznie vagy elválnia a bántalmazótól, erején felül próbál helytállni a munkában és otthon is, és jó anya lenni. Csak arról sokan megfeledkeznek, hogy ez nem olyan, mint egy „sima” válás, ahol a felek megegyeznek, ahol a gyermek érdekét nézik, és ahol egyik szülő sem akar dominanciát, és nem akarja leuralni, megsemmisíteni a másikat…

– Mit látsz a legnagyobb problémának a hivatalos szervek hozzáállásában?

– Hiába van 2012 óta áldozatvédelmi irányelvünk, nem alkalmazzák a gyakorlatban. Például az áldozatvédelmi irányelv bántalmazásnál egy áldozati státuszt állapít meg. Videós tanúvallomást kellene felvenni, hogy az áldozatot ne traumatizálják sorozatban.

Ehhez képest nemhogy videós vallomástételre nem volt lehetőségem, de a történetemet már legalább húszszor, ha nem többször kellett elölről elmondanom, hiába van már leírva.

Először elmondod a rendőrségen, a büntetőügyes bírósági tárgyaláson, a családsegítőnek, hogyha ezért például alapellátásba kerültök, és külön elmondod az áldozatvédő központnak, mert ismerniük kell az előzményeket. És akkor is, ha mondjuk kötelező mediációt írnak elő a bántalmazóval - amit egyébként szakmailag a mediátorok teljesen jogosan támadnak, mivel a mediáció nem működik bántalmazóknál. Volt olyan ügyvédnő, aki nem vállalta az ügyünket, mert vele már előfordult, hogy a saját lépcsőházában várta egy apuka, és megfenyegette. Gyakran a gyermekvédelmisek és a családvédelmisek is félnek, hogy a bántalmazó őket is bántani fogja, ami sajnos jogos félelem, hallottam már olyat, amikor a megtámadták őket. Az is előfordul, hogy a bántalmazó feljelenti azt az iskolát, ahová a gyermeke jár. Nálunk nagyon pozitívan állt az ügyünkhöz az intézmény, az igazgató is megnyugtatott, a tanári kar tisztában van vele, hogy a gyerekre vigyázni kell, és a kapun az anyukáján kívül más nem viheti ki, de milyen élet ez?

Ráadásul azt vettem észre, hogy mindenki külön dolgozik: a rendőrség, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, a bíróság, olykor az ügyészség, ha olyan súlyos az eset.

Ezek elvileg kommunikálnak egymással, csak ez nem látszik. Bárhova fordulunk, ismételten újra mindent elölről el kell mondani, és senki nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa a körülbelül 7 kilónyi iratunkat. Azokban a ritka pillanatokban, amikor bármelyik hivatalban akár csak egyvalakitől is kaptam egy támogató szót, cselekedetekben is megnyilvánuló segítséget, teljesen megváltozott az én hozzáállásom is, reménytelibbé váltam, és éreztem, hogy nem vagyok egyedül.

– Mit gondolsz, mi segítene a jelenlegi helyzeten?

– Sokat segítene a bántalmazottakon, ha Magyarország ratifikálná az isztambuli egyezményt, ha a rendőrség nem „családi vitaként” kezelné a bántalmazást, fenyegetést, családon belüli erőszakot, ha a hivatalok összefognának a bántalmazottak képviseletéért, ha a hivatalok jobban összekapcsolódnának adminisztratív szempontból, ha a bíróságok nem a bántalmazó kezére játszanának, ha hatékony áldozatvédelmi programmal segítenék azokat, akiknek el kellett menekülniük, ha támogató környezet lenne a bántalmazottak számára, ha nem az áldozatot hibáztatnák, ha valóban lennének eltiltó határozatok és foganatjuk lenne a tiltó határozatoknak. Akkor is teher lenne a bántalmazás az áldozatok számára, de akkor legalább nem lenne intézményi bántalmazás, és az áldozatokat nem üldözhetné tovább a bántalmazó. Jelenleg ugyanis gyakran az történik, hogy hiába lép ki valaki a bántalmazó kapcsolatból, utána ő is, a gyerek is, és a fél család pszichiáterhez jár az átélt traumák feldolgozása miatt, közben a bántalmazó meg éli világát.

– Hogyan látod a történeteteket? Látsz fényt az alagút végén?

– A bántalmazások idővel nem csökkennek, hanem folytatódnak. Még mindig nem tudom, mikor lesz vége. Előfordult, hogy arra gondoltam, milyen jó lenne, ha megnyerném a lottó ötöst, és elmehetnék a gyermekemmel egy olyan helyre, ahol nem ismernek, és végre új életet kezdhetnék.

Mert hiába támogatnak sokan, a bántalmazottak élete egy megbélyegzett élet.

Múltkor azt mondtam az egyik ismerősömnek, hogy itt már csak a csoda segíthet. Történjen csoda, hogy az exemnek egyszer csak elege legyen ebből és abbahagyja. Voltam már olyan állapotban, hogy amikor a krízisközpontos mentorom megkérdezte, hogy szerintem mikor lesz ennek vége, azt mondtam: "ha hármunk közül valaki meghal".

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

20 áldozattal kevesebb halt meg, mint elsőre hitték – durva tévedés az indiai repülőgép-katasztrófa után

A hatóságok duplán számoltak több testrészt, ezért nőtt meg a korábbi áldozatszám. A tragédiának csak egyetlen túlélője van, őt továbbra is kórházban ápolják.

KÉK HÍREK

Hihetetlen dráma: Mezőtúron találták meg a 13 éve elrabolt kislányt

A gyermeket az édesanyja hozta Magyarországra, a férfi évek óta küzdött azért, hogy újra láthassa őt.

KULT

A legnagyobb banda, amelyik még mindig lehetne nagyobb: Budapestre érkezik A Day To Remember

Mindenki haverjai hazánkban egy egészen „családias” jellegű koncertet adnak június 16-án a Barba Negrában. Terítéken a régi kedvencek és a vadonatúj album dalai.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Sokan még az ágyukban feküdtek az otthonaikban” – a megölt iráni tábornokokat teljesen váratlanul érte az izraeli támadás

Iránban nem hitték el, hogy Izrael még az Amerikával folytatott tárgyalások közben csapást indít, arra pedig pláne nem számítottak, hogy milyen mélyen beépültek. Közben a Moszad már üzenetet küldött a megölt parancsnokok helyébe lépőknek is.

MTI/AP/Vahid Szalemi - szmo.hu
2025. június 14.

Irán vezetői hiába készültek már több mint egy hete arra, hogy Izrael megtámadhatja őket, a péntek hajnali csapás teljesen váratlanul érte őket. A New York Times úgy tudja, az irániak nem számítottak rá, hogy az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris tárgyalások vasárnapra kitűzött következő fordulója előtt megindul az akció. Az erről szóló hírszerzési jelentéseket propagandának minősítették, úgy gondolták, csak így akarnak nyomást gyakorolni rájuk az izraeliek.

Ez vezetett oda, hogy a támadás éjszakáján a vezető katonai parancsnokok nem biztonságos bunkerekben, hanem saját lakásaikban voltak, és ott az izraeli rakéták végezhettek velük. Sokan „még az ágyukban feküdtek otthonaikban” - mondta egy izraeli tiszt a Washington Post újságírójának.

Izrael nemcsak bombázókat vetett be, hanem titkos kommandós egységeket, fegyveres drónrajokat és hétköznapi járművekbe rejtett robbanószerkezeteket is.

Ali Hamenei ajatollah belső körének tagjai és a nukleáris program irányítói közül egyeseket robbanóanyaggal megrakott drónok öltek meg, amelyek lyukat ütöttek a teheráni lakóházak falán.

A támadásokban életét vesztette Mohammad Bageri vezérezredes, Irán katonai főparancsnoka, Hoszein Szalámi vezérezredes, a Forradalmi Gárda főparancsnoka, és Mohammad Mehdi Tehranchi fizikus, a teheráni Iszlám Ázad Egyetem elnöke.

A „Feltámadó Oroszlán” néven indított hadművelethez Izrael hónapokkal ezelőtt titkos fegyverraktárakat hozott létre Iránban. De az előkészítés még ennél is régebben kezdődött. A hírszerzésnek köszönhetően pontosan tudták, hol vannak a Forradalmi Gárda parancsnokai és a legfontosabb iráni atomtudósok.

Amir Ali Hadzsizadeh tábornok, a Forradalmi Gárda űr- és rakétaegységének parancsnoka és legfontosabb tisztjei ráadásul figyelmen kívül hagyták azt az utasítást, hogy ne tartózkodjanak egy helyen. Teheránban, egy katonai bázison tartottak sürgős haditanácsot, amikor Izrael csapást mért a bázisra. Mindannyian életüket vesztették.

A pénteki támadás során Izrael 200 repülőgéppel több száz bombát dobott le. Lerombolta Irán légvédelmi rendszerének jelentős részét, radarokat, légvédelmi egységeket semmisített meg, és megbénította a ballisztikus rakétákhoz való hozzáférést.

A légicsapások azért lehettek ennyire pusztítóak, mert a bombázók berepülését a Moszad elit egységei a földről segítették. Precíziós fegyverrendszereket telepítettek Irán légvédelmi rakétái mellé, és titokban becsempészett drónokkal vették célba a föld-levegő rakétakilövő pontokat Teherán közelében. Emellett fejlett technológiákat és rejtett robbanószerkezeteket telepítettek járművekbe is, amelyekkel megzavarta az iráni légvédelmet. Az egyik fő céljuk az volt, hogy megsemmisítsék azokat a teherautókat, amelyek rakétákat szállítottak a kilövőállásokhoz. „Egyetlen teherautó megsemmisítésével négy rakétát semlegesítünk” – mondták izraeli források a Post-nak.

A New York Times birtokába került belső üzenetváltásokban dühös iráni tisztviselők kérdezték egymást: „Hol van a légvédelmünk?” „Hogyan fordulhat elő, hogy Izrael odamegy, ahová csak akar, megöli a vezetőinket, és mi képtelenek vagyunk bármit is tenni ellene?”

„Izrael támadása teljesen váratlanul érte a vezetést, főleg a katonai parancsnokok és nukleáris tudósok megölése. Az is kiderült, hogy semmi komoly légvédelmünk nincs” - mondta az amerikai lapnak Hamid Hosseini, az iráni kereskedelmi kamara tagja.

Hosseini szerint az iráni vezetést az is megdöbbentette, mennyire mélyen épülhettek be az izraeliek az iráni biztonsági és katonai apparátusba. Az izraeli titkosszolgálatok évek óta hajtanak végre titkos akciókat és célzott merényleteket Iránban, de a pénteki, több szálon zajló, repülőket és drónokat is bevető támadás teljesen új szintet jelent.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Izrael elérte fő célját, és megsemmisítette a mélyen a föld alatt elrejtett több ezer centrifugát, amelyek a közel fegyverminőségű uránt dúsítják, vagy az eddig már előállított anyagot.

Iránnak két nagy urándúsító létesítménye van. Az egyik a Teherántól mintegy 160 kilométerre délre található Fordow, amit egy hegy gyomrában alakítottak ki, a másik Natanz, ami kevésbé védett helyen áll. A natanzi létesítményt egészen biztosan találatok érték, mert videófelvételek vannak arról, ahogy sűrű, fekete füst gomolyog az épületekből. Fordow azonban valószínűleg sértetlen.

A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeket a létesítményeket Izrael a levegőből nem tudja elpusztítani amerikai katonai segítség nélkül.

A megsemmisítésükhöz ugyanis szükség lenne az amerikai GBU 57/B „bunkerromboló” bombákra. Ezeket a 14 tonnás és 6 méter hosszú robbanószerkezeteket azonban csak amerikai B-2 bombázókról indíthatják.

A Washington Post megszólaltatott egy szakértőt, aki szerint Irán kevesebb mint egy hét alatt elegendő magas dúsítású uránt tud előállítani egy bombához. Eric Brewer szerint „ha a Fordow még mindig működik, ha az ott tárolt anyagok még épek, akkor ez az idővonal nem változott.” Ugyanakkor ahhoz, hogy ebből ténylegesen nukleáris fegyver legyen, hónapok kellenek, vagy akár egy év is.

Azt katonai szakértők nem zárják ki, hogy Izraelnek megvan a terve Fordow elpuszítására is, például az izraeli különleges erők vagy kiberfegyverek bevetésével.

Az izraeli támadás megkezdésekor Ali Hamenei legfelsőbb vallási vezetőt titkos, ismeretlen helyre vitték. Onnan tartotta a kapcsolatot a megmaradt katonai vezetéssel. Televíziós beszédében kijelentette: Izrael a támadással hadat üzent Iránnak. Miközben bosszút és megtorlást ígért, Irán rakétákat lőtt ki Tel-Avivra és Jeruzsálemre. „Háborút indítottak. Nem hagyjuk, hogy büntetlenül megússzák ezt a bűnt” - mondta.

Péntek reggel Irán 23 fős Nemzetbiztonsági Tanácsa sürgősségi ülést tartott a lehetséges válaszról. A New York Times szerint megosztottság alakult ki arról, hogy mikor és hogyan reagáljanak, és képes-e az ország egy elhúzódó háborúra Izraellel – különösen úgy, hogy a rakéta- és védelmi rendszerük szinte megsemmisült. Az egyik tisztviselő attól tartott, hogy ha Izrael válaszul az infrastruktúrát, víz- és energiaközpontokat támadja, az tüntetésekhez és lázadásokhoz vezethet.

Egy Forradalmi Gárda-tag úgy fogalmazott: Hamenei 40 éves hatalma egyik legnehezebb döntésével szembesült – vagy visszavág, vállalva a teljes háború és esetleges bukása kockázatát, vagy visszavonul, amit bel- és külföldön is vereségként értelmeznek.

„Hamenei nem tud jó döntést hozni. Ha eszkalálja a helyzetet, újabb és még pusztítóbb izraeli válasz jöhet, amibe az Egyesült Államok is bekapcsolódhat. Ha nem tesz semmit, az a rezsim bukását hozhatja” - mondja Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni projektvezetője.

Végül Hamenei parancsot adott a válaszcsapásra. Eredetileg 1000 ballisztikus rakétát akartak kilőni Izraelre, hogy túlterheljék annak védelmét, de az izraeli támadások után nem tudták időben a rakétákat a tárolókból a kilövőállásokba juttatni. Így Irán az első hullámban alig 100 rakétát tudott elindítani. Legalább hét célpontot találtak el Tel-Aviv környékén: három ember meghalt, legalább húszan megsebesültek, több lakóépület megrongálódott.

Azonban Izrael is folytatja saját hadműveletét, amit az iráni légvédelem kiiktatása után szinte kockázatmentesen megtehet. Szombat hajnalban is folyamatosak voltak a dróncsapások és a robbanások Teherán környékén.

A Washington Post szerint a Moszad közben üzeneteket küldött azoknak a másodvonalbeli parancsnokoknak, akik a megölt vezetők helyére léphetnek.

„Volt, akinek cetlit csúsztattunk az ajtó alá, volt, akit felhívtunk – néhányukat a házastársuk számán értük el” – mondta egy izraeli forrás a lapnak.

Az üzenet egyértelmű volt: „Tudjuk, hol vannak, és el is tudjuk érni őket.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor

A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.

KÉK HÍREK

Elképesztő! Újra tűz ütött ki a nemrég átadott visegrádi Silvanus Hotelben

A tűzoltók gyorsan a helyszínre értek, ahol kiérkezésükkor már csak füstölést tapasztaltak. Az épületet kiszellőztették, és hőkamerával is átvizsgálták a területet.

KÉK HÍREK

„Térdelj le! Mondd azt hogy a csicskám vagy!” – Letartóztatták a 18 éves hajléktalan fiút megalázó férfit, a fiúnak sokan segítenének

Az egyik zaklatót, egy 23 éves férfit letartóztatták, a fiatalkorú, 16 éves társa szabadlábon védekezik. A támadók akár 7 és fél év börtönt is kaphatnak.

SZEMPONT

„Szerintem Trump háborút indított ellenünk” - az elnök újabb 2000 nemzeti gárdistát és 700 tengerészgyalogost vezényelt a forrongó Los Angelesbe

Trump precedenst próbál teremteni a hadsereg belföldi bevetésére. A kaliforniai kormányzó szembeszállt vele, közben a tüntetéshullám több más amerikai városra is átterjedt. A feszültség azután robbant ki, hogy munkahelyeken kezdtek el illegális bevándorlók után kutatni.

Címlapkép: Spencer Platt/Getty Images - szmo.hu
2025. június 10.

Los Angelesben továbbra is tartanak a tüntetések, miután a bevándorlási hatóság munkahelyeken kezdett razziázni, illegális bevándorlók után kutatva. A razziák félelmet keltettek a városban, ahol az Egyesült Államokon belül a legtöbben élnek hivatalos papírok nélkül.

A demonstrálók napok óta újra és újra összecsapnak a rendőrökkel, miközben kirakatokat törtek be, köveket hajigáltak és több autót is felgyújtottak.

Bár Gawin Newsom kaliforniai kormányzó és a város polgármestere szerint kézben tartották a helyzetet, Trump 2000 nemzeti gárdistát küldött a városba. 60 éve nem volt rá példa, hogy egy elnök ezt a kormányzó kérése nélkül, sőt, kifejezett tiltakozása ellenére tegye meg. Ez tovább dühítette a tüntetőket.

„Szerintem Trump háborút indított ellenünk, L.A. népe ellen”

– mondta a Wahington Postnak D.J. Yoon, aki a Városháza előtti tüntetésen dobolt. – „De rossz emberekkel húzott ujjat.”

A helyzetet eszkalálhatja, hogy hétfőn megduplázták a Los Angelesbe vezényelt kaliforniai nemzeti gárdisták számát, sőt, most először aktív szolgálatban lévő tengerészgyalogosok is feltűntek az amerikai utcákon. A Pentagon ugyanis 700 tengerészgyalogost vezényelt a városba. Így összességében már majdnem az ötezret is eléri az oda küldött katonák száma.

Közben egyre több helyen zajlanak tüntetések országszerte – San Franciscótól, Dallason és New York-on keresztül Bostonig, valamint több kisebb kaliforniai, pennsylvaniai és észak-karolinai városban is. Bár a tüntetések többsége békés volt, több helyen alakultak ki kisebb-nagyobb összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között.

Kalifornia és Los Angeles régóta kedvelt célpontjai Trump bírálatainak. Az elnök többször demokraták uralta „pokolként” jellemezte a várost. Most „felkelőnek” nevezte az utcán demonstrálókat. Úgy fogalmazott:

„erőszakos, felkelő csőcselék rohamozza meg és támadja szövetségi ügynökeinket, hogy megállítsák a kitoloncolási műveleteinket.” Az elnök szerint Los Angelest „megszállták és elfoglalták”.

Thomas D. Homan, a határvédelemért felelős különmegbízott vasárnap odáig ment, hogy felvetette: akár le is lehetne tartóztatni Gavin Newsom kormányzót és más kaliforniai vezetőket – ez azonban heves reakciót váltott ki Newsomból. „Akkor gyere értem!” – mondta vasárnap az MSNBC-nek adott interjúban. – „Tartóztass le, kemény legény! Essünk túl rajta!”

Amikor hétfőn megkérdezték Trumpot, szerinte Homan letartóztathatja-e Newsomot, azt válaszolta: „Ha én lennék Tom, megtettem volna. Nézze, Gavin Newsom egyébként rendes srác. De teljesen alkalmatlan.”

A helyi vezetők azzal vádolják a Trump-kormányzatot, hogy politikai haszonszerzésből mesterséges válságot szít. Gavin Newsom kormányzó „a tekintélyelvűség felé tett egyértelmű lépésnek” nevezte a történteket. Hétfő este a kalifornia szövetségi bíróságon pert indított Trump intézkedései ellen, és törvényellenesnek minősítette az elnök lépéseit.

„Ez nemcsak eszkaláció, ez provokáció”

– mondta Newsom a New York Timesnak. – „Félelmet, dühöt és még nagyobb megosztottságot akarnak kelteni.”

A kormányzó szerint Trump elsőként küldött 2000 katonájának egy részét még be sem vetették, ezért a tengerészgyalogosok megjelenését sokkal inkább politikai húzásnak tartja, mint valódi biztonsági intézkedésnek. Newsom hozzátette: Kaliforniában mindig is az volt a gyakorlat, hogy a nemzeti gárdát csak akkor vetik be, ha a rendőrség már nem tudja kezelni a helyzetet. „Most ettől még messze vagyunk” – mondta. – „De ha Trump így folytatja, lehet, hogy pont ő visz el minket odáig – és ez a célja.”

Trump közben arról beszélt, épp időben léptek, és szerinte a forrongás csillapodott. Azt nem magyarázta meg, hogy akkor miért küldtek újabb katonákat a városba.

Ahogy azt sem jelentette be, hogy életbe léptetné az 1807-es Felkelési Törvényt, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai hadsereget közvetlenül bevesse az utcákon.

Egyelőre egyáltalán nem közölték, mi a jogalapja az aktív katonák megjelenésének. Az 1878-as Posse Comitatus-törvény megtiltja a hadsereg belföldi rendfenntartási célú használatát, kivéve, ha az elnök életbe lépteti a Felkelési Törvényt.

Az USA Északi Parancsnoksága – amely az országon belüli katonai műveletekért felel – úgy nyilatkozott: a tengerészgyalogosok a Los Angeles-i szövetségi épületeket védik. A vietnámi háború idején az Igazságügyi Minisztérium jogi főosztálya olyan állásfoglalásokat adott ki, amelyek szerint az elnöknek jogában áll katonákat bevetni, ha a tüntetők akadályozzák a szövetségi hivatalok működését vagy rongálják a kormányzati tulajdont. Ezt az értelmezést azonban soha nem erősítette meg bíróság.

„A Trump-kormány most egy vadonatúj jogi elméletet próbál ki, amely megkerüli az amerikai hadsereg belföldi bevetésére vonatkozó tilalmat” – mondta Kori Schake védelempolitikai szakértő a New York Times-nak. Szerinte az adminisztráció „elkeni a határt” a nemzeti gárda szövetségi irányítása és az aktív katonai erő belföldi alkalmazása között, és ez „veszélyes vállalkozás”.

Ha Trump életbe léptetné az 1807-es Felkelési Törvényt, olyan különleges jogkörökhöz jutna, mint amilyeneket már az első ciklusban szeretett volna magának, akkor azonban Mark T. Esper védelmi miniszter megállította.

Esper 2022-ben megjelent könyvében azt írta: Trump egyszer rákérdezett, hogy miért nem lehet egyszerűen lelőni a tüntetőket.

A túlzó szövetségi fellépés miatt a Los Angeles-i Közéleti Szövetség – amely üzleti és civil vezetőket tömörít – nyíltan bírálta Trump lépéseit.

„Ez az ügy messze túlmutat Los Angelesen vagy Kalifornián” – írták. – „Ha az Egyesült Államok elnöke bármiféle egyeztetés nélkül, a kormányzó alkotmányos kérésének hiányában is katonákat küldhet városainkba, akkor bármelyik amerikai városba, bármikor, bármilyen ürüggyel megteheti ugyanezt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Kinyírtátok a sünit? Öljétek meg!” – kutyára és sündisznóra uszította harci kutyáit egy tolna megyei férfi, videóra is vette az egészet

A közösségi oldalon megjelent megdöbbentő felvételek alapján tettek feljelentést a már sok szörnyűséget látott állatvédők.

KÉK HÍREK

Szemtanúk az Air India becsapódásakor azt hitték, hogy földrengés van

A 11 éves repülőgépről kiderült, hogy a múlt évben hétszáz alkalommal is repült. A cég tulajdonosai közölték, hogy repülésbiztonsági szakemberek érkeznek a helyszínre, és részt vesznek a baleset körülményeinek feltárásában.

KÉK HÍREK

„Azt hittem, én is meg fogok halni” – megszólalt az indiai repülőgép-baleset egyetlen túlélője

A férfi azt hitte, soha többé nem látja a családját. Megrázó részleteket mesélt arról, hogyan élte túl a becsapódást és menekült ki a lángoló roncsokból.

SZEMPONT

„Ez egy nagyon meredek történet lesz” – mondja a szakértő Irán és Izrael háborújáról

Kemény János elhúzódó konfliktusra számít, ami kihathat az ukrán hadszíntérre is. Szerinte az, hogy Izrael képes volt ennyire komplex és összehangolt támadásokat végrehajtani, új szintet jelent.

Fischer Gábor, fotó: Majid Saeedi/Getty Images - szmo.hu
2025. június 14.

Szombaton tovább folytatódtak az iráni-izraeli összecsapások, miután péntek hajnalban Izrael az elmúlt évtizedek legnagyobb akcióját hajtotta végre Irán ellen. 200 repülővel több száz bombát dobott le, emellett drónokat is bevetett. A célpontok között volt a Forradalmi Gárda fővárosi parancsnoksága, a natanzi atomlétesítmény, valamint több iráni tábornok és atomtudós lakóháza is. Több mint 70 ember meghalt, a támadásban életét vesztette többek között a Forradalmi Gárda főparancsnoka, a vezérkari főnök, valamint az iráni fegyveres erők második embere is. Benjnmin Netanjahu a támadást azzal indokolta, hogy Irán már nagyon közel jár egy atomfegyver kifejlesztéséhez.

Teherán péntek este megtorlásba kezdett, és száz ballisztikus rakétát lőtt ki izraeli célpontokra, három embert ölve meg. Az izraeli hadsereg ezután ismét támadásba lendült, többek között föld-levegő rakétabázisokat semmisített meg. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz szerint Irán „átlépte a vörös vonalat azzal, hogy szándékosan Izrael civil lakosságát vette célba, és súlyos árat fog fizetni érte”. Hová vezethet mindez? Erről beszélgettünk Kemény János Közel-Kelet szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával.

– Ami nekem elsőre feltűnt, hogy ez egy nagyon jól megtervezett akció volt. Van olyan eleme, ami rokon az ukránok pókháló-hadműveletével: titkosszolgálatokkal, hónapokon vagy éveken át előkészítve, előre telepített technikával hajtották végre a támadás egy részét. Ez új hadviselési módszer, vagy korábban is volt már ilyen?

– Én nem mondanám, hogy vadonatúj módszer lenne. A lehetőségekhez képest már a második világháború óta próbálnak egyes hadviselő felek hasonló módszerekkel, technológiai előnnyel és szövetségeseik támogatásával, meglepetésszerű támadásokat végrehajtani. Az ukránok elmondásuk szerint másfél évig készítették elő a műveletüket. Most még nincs információnk arról, mennyi időt vett igénybe Izraelnek az előkészítés, de feltételezhetően ez is hosszabb folyamat volt. Könnyen lehet, hogy éveken át tervezték. Az izraeliek az utóbbi években már többször is bizonyították, hogy otthonosan mozognak iráni területen is. Gondoljunk csak az iráni nukleáris program vezető kutatója, Mohsen Fakhrizadeh elleni merényletre 2020 novemberében: ez volt talán a legismertebb eset, amikor egy pick-upba szerelt távirányítású géppuskával ölték meg az atomtudóst. Ez nagy felháborodást váltott ki. Tavaly pedig Iszmail Hanijét, a Hamász politikai vezetőjét is izraeli támadás érte Teheránban, az iráni Forradalmi Gárda egyik létesítményében. Tehát

nem példa nélküli a dolog. De a méretét tekintve azonban mindenképpen az. Ugyanis az, hogy képesek voltak ennyire komplex és összehangolt támadásokat végrehajtani, új szintet jelent.

A Reuters például azt írta, hogy húsz iráni vezető katonatiszt halt meg, még nem tudni pontosan kik és hogyan, de ez is érdekes adalék lesz, ha jobban kirajzolódik a kép.

– Az izraeli belpolitikában ez hogyan csapódik le? Ez egy hatalmas léptékű, kockázatos akció. Netanjahu mögött egyértelmű többség áll?

– Egyelőre úgy tűnik, hogy nemzeti konszenzus van. Irán az utóbbi években, évtizedekben egyre inkább veszélyforrássá vált az izraeli társadalom és politikai vezetés szemében, párthovatartozástól függetlenül. De hogy ez hogyan alakul tovább, az nagyon érdekes lesz. Ez a jelenlegi konfliktus azonban súlyosabb, mint a tavalyi eszkaláció, és még nem látjuk a méreteit és időtartamát.

– Többen azt állítják, hogy Netanjahunak szüksége volt erre a csapásra, mert el tudja terelni velük a figyelmet a belpolitikáról. Ha nem ő lenne a miniszterelnök, akkor is létrejött volna ez az akció? A hosszú éveken át tartó titkosszolgálati előkészítés erre utal. Ez ciklusokon átívelő döntés lehetett?

– Mindenképpen ciklusokon átívelő akció volt. Ahogy említettem, politikai hovatartozástól függetlenül Irán fenyegetésként jelent meg az izraeli politikai vezetés számára. Mondhatjuk, hogy ez az 1979-es forradalom óta így van.

Valószínűleg az előkészítés is régóta tart, és úgy tűnik, hogy sikeres volt. Azt azonban nehéz megmondani, hogy ha nem Netanjahu áll a kormány élén, akkor is ez történt-e volna.

Nem látjuk, mi volt a döntési folyamat az izraeli oldalon, mikor érezték úgy, hogy nincs más lehetőség. Már a 2000-es évek közepe óta mondogatják, hogy Irán a nukleáris fegyver létrehozásának a küszöbén áll. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a napokban tett közzé egy elmarasztaló jelentést, ami szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy most léptek.

– Úgy tűnik, hogy Iránnak már több atombombához elegendő dúsított uránja van, amit nem lehet csak úgy lebombázni. Ehhez szárazföldi akcióra is szükség lenne, hogy megszerezzék a készletet.

– Valószínűleg így van, de az, hogy van elegendő hasadóanyag, még nem jelenti azt, hogy van működőképes fegyver. Még kevésbé jelenti, hogy ezt a fegyvert hordozóeszközre tudják szerelni. Általában előbb készítenek egy tesztfegyvert, majd ezt miniatürizálják, hogy rakétára vagy repülőgépre szerelhető legyen. Ezek a lépések, amennyire tudjuk, még nem történtek meg. Tehát

hiába van meg a hasadóanyag, nem tudni, milyen szinten állnak a fegyvertechnológia terén. Az izraeli akciók viszont minden bizonnyal még nem fejeződtek be, iráni lépéseket további ellenlépések követhetik.

– Az irániak részéről mi lehet az oka annak, hogy látszólag teljesen készületlenül érte őket a támadás?

– Kívülről ezt nehéz megítélni. De tény, hogy az izraeli sajtóban már megjelentek hírek arról, hogy az izraeli oldal különféle nyilatkozatokkal próbálta „altatni” az irániakat. Hogy ebből az irániak mit észleltek, nehéz megmondani. De úgy tűnik, hogy, hasonlóan a Hezbollah elleni tavalyi akciókhoz, az izraeliek itt is képesek voltak követni az iráni kommunikációt és vezetőket. Ez tette lehetővé a támadást.

Az irániaknak most komoly biztonsági kérdéseket kell feltenniük maguknak. A jelek szerint a Forradalmi Gárda és a hagyományos haderő több vezető tisztségviselője is meghalt.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a politikai vezetés, az elnök, a kabinet és a legfőbb vallási vezető nem sérült. Ez is egyfajta üzenet lehet a politikai vezetés felé.

– Megvan Iránban az a gazdasági erő, hogy hosszú ideig folytasson egy intenzív háborút?

– Ezt nem tudjuk pontosan. Irán nem az átláthatóságáról híres, különösen a katonai kiadások terén. A történelmi tapasztalatuk, például az iraki–iráni háborúból az, hogy saját kapacitásokra kell támaszkodniuk. Akkor még amerikai fegyverekkel felszerelt hadseregük volt, de az embargók miatt nem tudtak alkatrészekhez és lőszerhez jutni. Azóta igyekeznek minden fő rendszert házon belül előállítani. A rakétaprogramjuk ennek egyik fontos pillére. Valószínű, hogy bizonyos szintű csapásmérési képességek hosszabb távon is fenntarthatók, bár egyes információk szerint a rakétagyártási kapacitásokat is támadás érte, és még itt sem látjuk pontosan a hatást.

– Ha a konfliktus eszkalálódik, nem áll fenn a veszélye, hogy a most még szövetségesként kezelt muzulmán országok elhatárolódnak Izraeltől, és fellazul az a támogatás, amit jelenleg élvez?

– A mérsékelt arab államok, köztük Szaúd-Arábia már most is elég határozottan elítélték az izraeli lépéseket. Izrael számára előnyös ugyanakkor, hogy Szíria és Irak légtere kevéssé védett, így ott komolyabb fenyegetés nélkül tudnak manőverezni. Az elmúlt évtizedek során pedig felkészültek a nagy távolságú csapásmérésre. Tavaly például olyan nagy hatótávolságú precíziós lőszereket használtak, amelyek elérték Iránt anélkül, hogy túl közel kellett volna kerülniük az országhoz. Ha jól emlékszem, Irakban találtak olyan rakétafokozatot, amely útközben vált le és indítás után segítette a lőszer célba juttatását. Az izraeliek tehát valószínűleg megtalálták a módját a nagy távolságú támadások sikeres kivitelezésének.

– Lehet ebből egy nagyobb háború?

– Majd meglátjuk, Irán milyen választ ad. Rengeteg lehetőség van: a proxy csoportjaik, mint a Hezbollah, a húszik vagy az iraki síita milíciák, mennyire hajlandóak és képesek bekapcsolódni a harcokba.

Valószínűnek tartom, hogy ez elhúzódó konfliktus lesz, látványosabb és kevésbé látványos szakaszokkal.

Az is kérdés, hogy Irán mennyire tartja az Egyesült Államokat felelősnek, és be akarja-e vonni őket is a konfliktusba. Trump elnök nyilatkozatai vegyes üzeneteket közvetítenek, érdekes lesz látni, hogyan értékeli ezt Teherán.

– Az Egyesült Államok mennyire áll Izrael mögött? Nyilván, ha komoly fenyegetés érné Izraelt, mellé állnának. Ez nem kérdés, igaz?

– Az Egyesült Államok azt közölte, hogy nem vett részt közvetlenül a támadásban. Ugyanakkor Trump elnök egy interjúban azt mondta, hogy tudtak arról, hogy készül valami. Érdekes, hogy az amerikai sajtóban az elmúlt hetekben több cikk is megjelent arról, hogy Izrael megelőző csapást tervez. Trump azt is nyilatkozta, hogy készek Izrael védelmét biztosítani, ami felveti egy közvetett összecsapás lehetőségét. Hogy ebből a gyakorlatban mi valósul meg, egyelőre nyitott kérdés.

– Az Európai Unió álláspontja nem tűnik egyértelműnek. Milyen a viszonyulásuk ehhez a konfliktushoz?

– Az Európai Unió az utóbbi időben kicsit kiszorult a főbb szereplők közül. Leginkább a gázai eseményekre koncentrált. Jelenleg valószínűleg a béke helyreállítását tartják elsődlegesnek. Őszintén szólva, én még nem láttam hivatalos uniós állásfoglalást a mostani eseményekről, így nem tudom pontosan, mi az EU pozíciója.

– Egy forró konfliktus indult, miközben Európában már évek óta zajlik egy háború. Milyen hatása lehet az izraeli–iráni háborúnak az ukrajnai konfliktusra?

– Politikai és katonai hatásai mindenképpen lehetnek. Napokban jelent meg a hír, amit az ukrán fél szellőztetett meg, hogy az amerikaiak 20 ezer darab drónelhárító rakétát, amit eredetileg Ukrajnának szántak, átirányítottak a Közel-Keletre. Hasonló átcsoportosítások előfordulhatnak, főleg, ha elhúzódó és intenzív lesz a konfliktus. Az irániak ugyanakkor fontos támogatói voltak Oroszországnak, különösen dróngyártásban, licenszekkel és alkatrészekkel.

Kérdés, hogy ezek az eszközök most saját felhasználásra kellenek-e inkább. Ez is befolyásolhatja az orosz–ukrán háborút.

– Mire számít a következő napokban? Mi történhet?

– Elsősorban abban bízom, hogy hamarosan tisztábban látjuk majd, mi történt pontosan. Most még csak a kezdeti jelentések állnak rendelkezésre. Ha jól emlékszem, iráni források szerint 78 halott és 320 sebesült van, de nem tudjuk, kik ők, és pontosan mi történt velük. Másfelől remélem jobban fogjuk látni, hogy az iráni fegyveres erők milyen veszteségeket és károkat szenvedtek el. Irán az este folyamán már látványosan rakétatűz alá vette Izraelt. Tartok tőle, hogy ez a folyamat hosszabb távon is folytatódni fog, és messze túlmutat majd a tavalyi csapás-visszacsapás logikáján. Izrael most olyan mértékben lépett fel, amit Irán nem hagyhat szó nélkül: mind a hagyományos haderő, mind a Forradalmi Gárda vezetését jelentős mértékben lefejezte. És az izraeli csapások jó eséllyel még nem fejeződtek be. Innen nézve ez egy nagyon meredek történet lesz.

Kapcsolódó

Éveken át készültek az Irán elleni támadásra – titkos műveletek is segítették az izraeli akciót

Az akcióhoz éveken át gyűjtöttek titkos adatokat, és komoly előkészületeket tettek. Drónokat, rejtett fegyvereket és távirányított eszközöket is bevetettek a művelet során.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elismerte a rendőrség: tényleg a TISZA ellen tüntető lelkész megbilincselése miatt váltották le az őrsparancsnokot

Közlésük szerint a döntés szakmai mulasztás miatt született, és nem függ össze azzal, hogy az intézkedés egy adott politikai oldal szimpatizánsát érintette.

KÉK HÍREK

Tíz perccel késte le a lezuhant Air India-járatot egy nő, aki nyaralásból tért volna vissza férjéhez Londonba

Bhoomi Chauhan a forgalmi dugónak köszönheti, hogy nem volt a szerencsétlenül járt repülőgépen. Elmondta, mit érzett, mikor értesült a tragédiáról.

KÉK HÍREK

Kábítószer-ügy miatt felfüggesztették egy fővárosi gyermekotthon igazgatóját

Belső vizsgálat és rendőrségi eljárás is indult az ügyben. A dolgozók kristályt találtak az intézményben, de az igazgató nem értesítette a rendőrséget.

SZEMPONT

„Ha ez trükk volt, nem jött be” - Dorner Lajos a vonatok átszámozásáról és a hétvégi vasúti káoszról

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a balatoni vonalon további súlyos tömegjelenekre számít. Szerinte a probléma fő oka, hogy sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 11.

„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Már tavaly is súlyos tömegjelenetek voltak, már akkor sem volt elég jármű. Idén, ahogy a magyarok visszatértek a Balatonra, a helyzet még súlyosabb lesz.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

Kezelhetetlen mennyiségű ember van. Ez óriási problémát jelent.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Ezért lehetséges, hogy a közszolgáltatási szerződéseket tíz évre meghosszabbítják, gyakorlatilag kamupályázattal.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

felújítanak egy vasútvonalat, szép új állomásokkal, de a Budapesten belüli szakaszhoz nem nyúlnak. A vonat bejön a fővárosba, és ott már lépésben döcög.

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

Most minden rohad. Kettes metró, hármas metró, HÉV-ek: mindet most kell felújítani. Közben pedig „most a vidék jön”. Ez szép, de a rendszer közepe a főváros és az agglomerációja.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A késések nagy része nem is ott keletkezik, hanem például a Kelenföld és Tárnok közötti szakaszon. Tavaly is ezt figyeltük.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.

Kapcsolódó

Vitézy Dávid: Nem tréfa: óriásplakát-kampányt indított a MÁV Lázár János 10 pontját reklámozva

A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy „a pünkösdi vasúti összeomlás, majd a másnapra megtalált pótlóbusz-csordák és a meghamisított késési adatok hétvégéje után” Budapest is tele van az új plakátokkal.