"A közösség létrejöttének első hónapjaiban több mint 15 ezer ültetés történt. Zömmel nagyobb méretű, kertészeti fákat, de cserjéket is ültettünk. Ezen felbuzdulva döntöttünk úgy, hogy idén tízszer többet, 150 ezer fát telepítünk" - meséli Bojár Iván András, a 10 millió Fa közösség alapítója.

Ennyi fát azonban nem lehet önkormányzati területeken, óvodák, iskolák udvarain elültetni, ezért most

közösségi erdőket szeretnének kialakítani 130 helyi szervezetük segítségével.

"Idén már nagy lendülettel elindultak és zajlanak ültetéseink. Kérdés, hogy ezt mennyire töri majd meg a szezon közepén bekopogó koronavírus, ami sokfelé átalakítja a közösségi együttlétek feltételeit, így a sok embert megmozgató ültetéseket."

"Drukkolunk, hogy a tavaszi nagy akcióhét időszakára, a Föld Hete ültetvénysorozatra megnyugtató helyzet alakuljon ki, akkor ugyanis két teljes hétvége és egy köztes hét során tervezünk sokfelé ültetéseket" - mondja Bojár-Iván András.

Nyáron fesztiválokhoz kapcsolódóan is fognak ültetni, ősszel pedig szintén egy központi esemény, az Élet Napja (november 6.) köré szerveződnek az ültetéseik.

A New Scientist nemrég cikket írt arról, mennyire hatékony ez a módszer a globális felmelegedés megállítására.

Tavaly a zürichi ETH intézet Tom Crowther vezette kutatócsoportja olyan tanulmányt közölt, amely szerint

a Földön 0,9 milliárd hektárnyi szabad terület van további fák ültetésére. Ha ezt mind beültetnék, 205 gigatonna CO2-kibocsátást lehetne lekötni. Az éves ember által okozott kibocsátást 41 gigatonnára becsülik.

A tanulmánynak emiatt óriási visszhangja volt a médiában.

Februárban pedig a Világgazdasági Fórum elindította az 1t oldalt, és vele egy trillió fa ültetésének tervét, amelyet még az Egyesült Államokat a párizsi egyezményből kivezető Donald Trump is támogatott.

A tudományos élet számos képviselője szerint azonban a svájci kutatók feltételezése túlzott várakozásokat kelt a faültetésekkel szemben. A kritikusok szerint valójában nincs ennyi szabad, beültethető terület, és persze az sem mindegy, hová milyen fákat ültetünk.

Tavaly októberben a Nature-ben már olyan cikk jelent meg, amely szerint az újraerdősítéssel évente legfeljebb 3-4 gigatonna CO2 elnyelésével lehet reálisan számolni.

Az ötletre mindenesetre már a legnagyobb szennyezőnek számító cégek is rákattantak. A Shell például bejelentette, hogy három év alatt 300 millió dollárt költ újraerdősítésre, hogy ezzel karbonkrediteket (széndioxid kibocsátására szóló igazolásokat) teremtsen magának és másoknak.

Mark Hirons oxfordi kutató szerint azonban visszatetsző az, amikor a fosszilis fűtőanyag-ipar arra használja fel a természetet, hogy kibocsátásait kezelje.

„Nem kétséges, hogy a fák ültetése fontos a levegőben lévő széndioxid megkötése céljából. Erre egyelőre jobb megoldást senki nem tud" - mondja minderről Bojár Iván András. - "Azon a tényen azonban ez a törekvés nem változtat, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal nagyon rövid távon le kell állni."

"Faültetéssel nem váltható meg a fosszilis tüzelőanyagokból keletkező CO2. Akik ezzel festik zöldre magukat, nem korrektek. Mi nem állunk e mellé. De egy ilyen félreértés vagy tudatos zöldre festés nem teszi megkérdőjelezhetővé a faültetés és az erdősítések fontosságát."

Az mindenesetre szomorú, hogy miközben egyre több szó esik a fák tömeges telepítéséről, egyre nagyobb mértékben pusztulnak az erdők. A világ 2014 és 2018 között minden évben egy Nagy-Britannia területnyi erdőt veszített el. Az amazóniai esőerdők pusztulása az elmúlt évtizedben vált a legfenyegetőbbé. És ehhez jöttek még az elmúlt hónapok ausztráliai erdő- és bozóttüzei, amelyek 64.000 négyzetkilométeres területet égettek fel.