hirdetés

SZEGED

Szeged díszpolgára lett Karikó Katalin

A biokémikus Szegeden szerzett biológus diplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el. De azt mondja, rengeteg boldog emlék köti még Szegedhez.

Link másolása

hirdetés

Szeged díszpolgári címével tüntették ki Karikó Katalin biokémikust, az elismerést Botka László polgármester adta át pénteken, Szeged napján.

Botka László az ünnepségen úgy fogalmazott, a szegediek a tudásban, a tehetségben és a szorgalomban hisznek. "Szeged napján büszke, sokszínű, szabad városunkat ünnepeljük, és legjobbjainkat köszöntjük, akik munkásságukkal jó példát állítanak mindannyiunk elé" - tette hozzá.

A polgármester kiváló tudósnak és kutatónak nevezte Karikó Katalint, aki az emberiségnek reményt adott a világjárvány idején.

Az ünnepségen elhangzó méltatás szerint

Karikó Katalin Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden szerzett biológus diplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el; 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, így családjával az Egyesült Államokba költözött, előbb a philadelphiai Temple Egyetemen, majd a Pennsylvania Egyetemen dolgozott.

2004-ben egy kollégájával, Drew Weissmann-nal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásra. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna. 2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett. 2018-ban a Pfizer gyógyszercéggel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el is indult a vakcina tesztelése, tavaly december elején pedig a széles körű felhasználás.

hirdetés

A kutató korábban az MTI-nek elmondta, rengeteg boldog emlék köti Szegedhez. 1972-ben egyetemi előkészítőn járt először a városban, majd a következő esztendőben felvételizett az akkori József Attila Tudományegyetemre, ahol öt évig tanult. Az 1978-as diplomaszerzést követően 1985-ig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, a biofizikai intézetben, ahol RNS-ekkel foglalkozott.

Férjével is a városban ismerkedett meg 1977-ben, majd házasságukat is a szegedi városházán kötötték meg. Itt született a lánya is, akinek névadóját szintén a városházán tartották

- emlékezett vissza szegedi éveire a kutató. Úgy fogalmazott, fiatal házasként szerettek Szegeden élni, nem is nagyon akartak elmenni, de állását elvesztve kénytelenek voltak messzire költözni.

Az elmúlt években többször is visszatért Szegedre, s minden alkalommal megkóstolta a halászlevet - árulta el a biológus.

Az ünnepséget megelőzően Karikó Katalin ellátogatott alma materébe, a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE), korábbi munkahelyére, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, valamint a Szegedi Tudósakadémia vendége is volt.

A díszünnepségen Pro Urbe díjjal tüntették ki Röst Gergely matematikust, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetőjét és Knezevics Viktort, a BP országigazgatóját, szegedi irodavezetőjét. Szegedért emlékérmet vehetett át Grecsó Krisztián író, Kerek Attila, a szegedi polgármesteri hivatal nyugalmazott rendezvény- és protokolltanácsadója, valamint Török László, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a kézműipari tagozat elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEGED

Miért hívják a Napfény városának? - 10 érdekesség Szegedről

Az is kiderül, hogy miért volt fontos a sóhajózás, de megtudhatod, hol van az ország legmélyebben fekvő pontja.

Link másolása

hirdetés

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, a Napfény városa. Tudtad, hogy a Tisza mekkora pusztítást végzett itt? És hogy mióta van villamos a városban? És arról hallottál, hogy ez az ország legmélyebben fekvő városa?

Íme 10 különlegesség Szegedről, amit érdemes tudni róla.

1.

Hatalmas pusztítást végzett Szegeden az 1879-es árvíz. Ám a mai városképet mégis ennek a természeti katasztrófának köszönhetjük. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult. Az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Az ár után Ferenc József a látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. És a császár megtartotta ígéretét. Az elpusztult épületek helyén újakat építettek, és egy modern város jött létre. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segített az újjáépítésben, ennek emlékét őrzik a nagykörút egyes szakaszainak elnevezései.

2.

Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Az újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon.

hirdetés

3.

Éghajlata szubmediterrán, azaz a nyár forró, a tél általában enyhe. A térségre jellemzőek az időjárási szélsőségek. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „Napfény városának”.

4.

A vidék vonzotta őseinket is. A kiváló adottságok miatt korán megtelepedtek itt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Ez volt a legalkalmasabb hely az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására, hiszen fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak itt. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt.

5.

Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

6.

A Csillagbörtönként ismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át.

7.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos és a menetdíj elég drágának számított akkoriban. A villamosok ráadásul ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Jelenleg összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

8.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Több mint egymillió könyvet és folyóiratot tárolnak, egy részük angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz is.

9.

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika. Termesztéséhez kiváló a Dél-Magyarországi éghajlat, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike.

10.

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, a „szögedi papucs”. Sokáig volt a szegedi népviselet egyik fontos kelléke. A készítése apáról fiúra szállt. A terméket sokféle motívummal és díszítéssel készítették, de azonos volt a szerkeze, amely tartós és a nagy igénybevételt is jól bírja. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.

Forrás: Wikipédia

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEGED

Aranysárgába öltözött Szeged - virágzik az aranyeső a Napfény városában

Vidám, tavaszi színpompa - tarts velünk egy kis virtuális sétára.

Link másolása

hirdetés

Az aranyló színek elvarázsolták Szegedet - virágzik az aranyeső. Amíg nem juthatunk el személyesen is a Napfény városába, tartsatok velünk egy kis virtuális sétára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED
A Rovatból
hirdetés

Tavaszi virágpompával várta a húsvétot Szeged

Vidám színekbe öltözött a város.

Link másolása

hirdetés

Szeged minden évszakban hívogató, de talán a tavasz a legpompázatosabb a városban. Ilyenkor szinte mindenhol színes növények vidítják az arra járókat. Az utak mentén, a parkokban, a házak tövében, még a villamos sínek közelében is virítanak a fák, bokrok, a tavaszi virágok.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

Nézz szét az ország egyik legszebb art deco palotájában, a szegedi Belvárosi Moziban

A város legrégebbi mozija tavaly szeptemberben ünnepelte 100. évfordulóját. A jeles alkalomra teljesen megszépült.

Link másolása

hirdetés

Nemrégiben felújították a szegediek egyik kedvenc helyét,

a Belvárosi Mozit, amely a város legrégebbi mozija. Tavaly szeptemberben ünnepelte megszületésének 100. évfordulóját. Ez a régi filmszínház ma az egyetlen Magyarországon, amely annak idején eredetileg is mozinak készült, épületében 1920 óta nagyobb megszakítások nélkül peregnek a filmek.

1920-ban kezdték építeni a szegedi Sebestyén Endre tervei alapján. Ez az ország egyik legszebb art deco palotája. A moziterme színházi előadásokra is alkalmas. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia felé a Park kávéházba, amely arról volt nevezetes - akkor még Kossuth Kávéház néven -, hogy egyike azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től.

A Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án volt az első filmvetítés. Október közepén már koncertet is tartottak benne. Akkoriban a filmrevü vagy szkeccs a műsor része volt, ahol élőben énekeltek, táncoltak, jeleneteket, tréfákat adtak elő színészek. Ezt később egy rendelet megtiltotta. Nem vonatkozott ez a tilalom a bemutatott mozgófénykép egyes részeinek vagy jeleneteinek előadására. Így a moziszkeccs változatlanul jelen maradt, pl. a mozivásznon megjelenő darabot kiegészíthették színpadi jelenetekkel. A zenei kíséretet a nagy mozikban saját zenekar biztosította.

Az 1920-as évek végén tört be a hangosfilm. A vetítésének technikai feltételeit Szegeden először a Belvárosi Moziban teremtették meg. Az első vetítésre 1930. június 6-án került sor. 1930. július 21-27. között az első magyar hangosfilmet is bemutatták. A Csak egy kislány férfi főszerepét a Szegedről Pestre szerződött Jávor Pál alakította.

1943-ban a Belvárosi mozi 22 új magyar filmet játszott, ebből ötnek Budapestet megelőzően az ősbemutatója is Szegeden, a Belvárosi Moziban volt.

hirdetés

A Belvárosi Mozit 1949 elején számolták fel, de kulturális helyszínként működött még. 1978-tól 1986 októberéig a Szegedi Nemzeti Színház felújítási munkálatai miatt a mozi Zsigmond Vilmos termében felváltva tartottak színházi előadásokat és filmvetítéseket.

2009-től már 3D-s filmek vetítésére is alkalmassá tették. Az eredeti állapot részbeni visszaállítása mellett megtörtént az épület energetikai és turisztikai célú modernizációja. Új, tágas terek nyíltak az aulában, a pincétől a padlásig - akadálymentesen. A mozi további interaktív élményeket kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi születésű alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára.

Bővebb információk ITT.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: