SZEGED
A Rovatból

Kiderül a titok, hogy miért páratlanok a szegedi papucsok

Egy szegedi tárlaton azt is megtudhatjuk, hogy mi az az embörpapucs, a stekli vagy a sodró, milyen papucs illet az eljegyzésre, vagy a menyecske lábára.


Miért voltak a szegedi papucsok páratlanok? Erre is választ ad a szegedi Móra Ferenc Múzeum Páratlanok című kiállítása, amelynek témája a legendás papucs.

A papucskészítő műhelytől a legapróbb titkokig megismerheted ennek az ikonikus lábbelinek a történetét. Annyit előre elárulhatunk, hogy régen a papucsok egyformák voltak, és a használat közben váltak jobblábas és ballábas papuccsá.

szm_2 (Copy)szm_1 (Copy)

A papucsok sokfélék voltak, attól függően, hogy milyen alkalomra viselték a lányok, asszonyok.

A legrégibb a fekete bársonyfejű „törökpapucs”, később a ruha anyagából készítették, de volt gyöngyös, flitteres is amit a bálba vehettek fel a lányok. A csoszapapucs férfiaknak, vagy idősebb nőknek készült sarkalatlan papucs volt. A férfiaknak embörpapucs járt, a díványfejű pedig kárpitból készült és idősebbek viselték. Eljegyzéskor a gyűrű mellé papucs is járt, ezek fehér színűek voltak, míg a lakodalomban már piros bársonyból készített papucsban jelent meg a friss ara.
mde

A 17. században az alacsony és a magas sarkú papucs is divatban volt. A papucsban formába varrt kapcát viseltek. Bélelték, és a sarka részt finom bőrrel vonták be. A főúri hölgyeknek akár öt-hat pár papucsuk is volt.

Később a két világháború között már otthoni viseletté vált a papucs, ekkor fedezték fel újra ezt a lábbelit.

davszm_3 (Copy)

Szegeden hagyományosan piros bársonyból kézzel készítették a papucsokat. A mezei virágokat, nefelejcseket, a kalászokat, pipacsokat szintén kézzel hímezték rá.

A kiállításon sok érdekes történetet mesélnek el a szegedi papucsról. A szebbnél-szebb darabok bemutatása mellett pedig játékos formában rengeteg mindent megtudhatsz erről a látványos lábbeliről.

dav

Tudtad például, hogy

- pillangós papucs: csillogó flitterrel díszített papucs

- fütyül: dörgölő segítségével fényesre dörgöli a kész papucs talpát

- sodró: a varrófonal sodrására szolgáló eszköz

- stekli: papucssarok

davdav
"Mitől szegedi a szegedi papucs? Elsősorban a hímzéstől. Mezei virágok, pipacs, nefelejcs, kalász ékesíti. Inaskoromban nem ilyen papucsok voltak, csak egyszerű bársonyból készültek, hímzés nélkül. A hímzett papucs később jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb láb a baltól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja" – mondta Rátkai Sándor, híres papucskészítő mester.
davmdedav

Egy legenda szerint a török időkben Hóbiárt basa Szegedre érve elgyönyörködött az itteni szép lányokban és persze azonnal el akarta csábítani őket. De a harcos menyecskék a szegedi papucsuk sarkával verték agyon a basát.

davdav

A papucs szó oszmán-török eredetű, és a török hódoltság alatt terjedt el nálunk a 16. században. A papucsviselet az 1879-es nagy árvíz után vált mindennapossá. A korábban sáros utakra kőburkolat került, és az addig csizmát viselő nők az olcsóbb, mutatósabb papucsra váltottak. Ez jobban is illett a városiasodó életformához.

Bár ma már kevesen készítenek papucsot, de vannak fiatalok, akik újragondolva alkotnak lábbeliket. Az ő modelljeikből is megismerhettek párat.

mde

A régi, eredeti szögedi papucsot és persze modernebb változatait is megrendelésre készíti még egy mester. Sallay Tibor az utolsó mestertől tanulta ki a szakma fortélyait. A világszerte elismert Attalai Zita dizájnerrel közösen dolgozták ki a papucsok modernizált változatát. Továbbra is kézzel készíti a híres lábbeliket, mert szerinte a gép soha nem lesz képes olyan jól csinálni egy cipőt, papucsot, mint az emberi kéz.

sallai

A kiállítás augusztus végéig látható Szegeden, ahol akár ki is próbálhatod a híres papucsokat.

Bővebb információk ITT

dav

Fotók: Móra Ferenc Múzeum, Sallay Szegedi Papucs, Söptei Zsuzsanna


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
A Rovatból
„Arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál” – szegedi orvostanhallgató mentett életet egy repülőn
A fiatal orvos korábban uszodamesterként is került már éles helyzetbe. Dékáni kitüntetést kapott, amiért életet mentett.


Életet mentett egy repülőúton Szabó András, a Szegedi Tudományegyetem hatodéves orvostanhallgatója – írja a Házipatika. Szabó februárban, egy Gran Canariára tartó repülőjáraton, egy epilepsziás rohamot kapott utason segített, amiért június végi diplomaosztóján dékáni dicséretet kapott.

„A felszállás után hamar elaludtam, majd körülbelül húsz perc múlva arra ébredtem, hogy valaki az előttem lévő sorban kiabál, hogy: »Help!« Csak annyit láttam, hogy az előttem lévő sor teljes szélességében rángatózik, de nem tudtam, mi történt”

– idézi az SZTE Szabót. Amikor a légiutas-kísérők megkérdezték, van-e orvos a gépen, azonnal jelentkezett.

„Légúti akadálya volt, elharapta a nyelvét, illetve a szaturációja nem volt megfelelő”

– részletezte a frissen végzett orvostanhallgató. Egy repülő- és űrorvostan kurzuson tanultak alapján tudta felmérni a helyzetet, így döntötte el azt is, hogy kényszerleszállásra kéri a pilótákat.

A hódmezővásárhelyi fiatal orvos aneszteziológia és intenzív terápia szakágon szeretne továbbtanulni. Korábban már uszodamesterként is mentett életet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
Mindenki elsétált az ájult idős nő mellett, egy 5 éves kislány mentette meg az életét
Senki sem törődött az idős nővel, aki egy buszmegállóban rosszul lett. Végül nem várt helyről érkezett a segítség.


„A felnőttek elmentek mellette, az 5 éves Léna sietett a beteg segítségére” – ezzel kezdődik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfői Facebook-posztja. Egy idős nőről írnak, aki egy csongrádi buszmegállóban lett rosszul.

„Az eszméletlen beteg mellett többen elmentek, anélkül, hogy segítséget nyújtottak volna neki, mire egy autóban utazó kislány észrevette őt”

– részletezi a poszt. Léna szólt apukájának, aki félreállt, hogy megnézzék, jól van-e a nő.

„Miután nem tudták felébreszteni a beteget, a férfi a mentők segítségét kérte”

– írják. A mentők végül Léna segítőkészségének hála stabil állapotban tudták kórházba vinni a nőt. A mentők posztja végül ezzel ér véget:

„A kislányt később vendégül látták a Szegedi Mentőállomáson, ahol sokat beszélgetett az életmentőkkel. Bár Léna még csak most készül iskolába, a mentőhívás és az elsősegélynyújtás területén igen tájékozott, amit be is mutatott a bajtársaknak és amiről sok felnőtt is példát vehetne.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEGED
A Rovatból
Szeged sokféle arcát lehet szeretni, most például a látványos fény-árnyék játékokért
A Tisza-parti település egyik jellemzője, hogy sokat süt a nap errefelé. Ráadásul a napfelkelték és naplementék még különlegessebbé varázsolják ezt a kedves várost.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. július 15.



Szegedre gondolva szinte biztos, hogy mindenkinek eszébe jut a virágos, fényes város, a szép épületek, a hangulatos Tisza-part. Most a megszokott és ismert helyek egy új arcát néztük meg: milyenek a különleges fényviszonyokban. Esőben, napsütésben, árnyékban, este, napfelkeltekor vagy épp napnyugtakor. Íme egy kis ízelítő... Igazán nem lehet betelni Szeged ezerarcú világával.

Ilyen szép volt tavasszal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Michelangelo-, Van Gogh- és anime-stílusban alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast Szegeden
A kiállításon több, mint 70 MI által generált képet láthatnak az érdeklődők. Az Ásító inas megjelenik barlangrajzokon, egyiptomi és ókori görög alkotásként is.


A mesterséges intelligencia értelmezte újra Munkácsy Ásító inas című festményét többféle művészeti stílusban. A szegedi Móra Ferenc Múzeum ezekből az MI által készített alkotásokból nyitott kiállítást a Munkácsy-tárlathoz kapcsolódóan.

Egy újszerű kamarakiállítással jelentkezik a Móra Ferenc Múzeum a jelenleg látható Munkácsy-kiállítás kapcsán. Munkácsy Mihály ikonikus alkotását, az Ásító inast gondoltatták újra a mesterséges intelligenciával különböző művészeti stílusokban. A tárlat létrehozásának célja az volt, hogy megmutassák, milyen egyedi módon használható az MI a hagyományos kiállítások kapcsán.

A projektet a múzeum grafikusa, Magyar Milán bonyolította le, aki az egyik képalkotásra létrehozott mesterséges intelligencia programot „kérte meg” arra, hogy az Ásító inast alkossa újra különböző parancsok alapján.

A feladat nem bizonyult könnyűnek: noha pontos utasításokat kapott az MI, mégsem született olyan kép, mely az eredeti festmény minden elemét pontosan megjelenítette volna.

A kiállításon több, mint 70 MI által generált képet láthatnak az érdeklődők. Az Ásító inas megjelenik barlangrajzokon, egyiptomi és ókori görög alkotásként, Michelangelo, Klimt vagy éppen Van Gogh stílusában. Továbbá találkozhatunk pop art, cyberpunk-, graffiti- és anime- újraértelmezésekkel is. Mindemellett a tárlaton ismertetik a projekt menetét, kihívásait és nehézségeit.

„Az Ásító inas, én és MI” című kiállítás 2024. november 17-ig látható a Móra Ferenc Múzeumban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: