"Szecska": 100 éves vízpalota
Száz éve, 1913-ban nyitotta meg kapuit Pest egyik büszkesége, Európa legnagyobb gyógyfürdő-komplexuma, a Széchenyi Fürdő. Tartsatok velünk egy virtuális fotóalbum-nézegetésre, tekerjük vissza az időgépet egészen a húszas évekig!
Szeretlek Magyarország
2013. március 20.

Száz éve, 1913-ban nyitotta meg kapuit Pest egyik büszkesége, Európa legnagyobb gyógyfürdő-komplexuma, a Széchenyi Fürdő. Tartsatok velünk egy virtuális fotóalbum-nézegetésre, tekerjük vissza az időgépet egészen a húszas évekig!

Dömötör Niki cikke, képek: fortepan.hu

A Széchenyi Fürdő első tervrajzainak megszületése a századforduló korát idézi. A modernizáció, világvárossá fejlődés, polgárosodás időszaka volt ez, amelyben csak úgy teremtek a máig ható művészeti irányzatok, a halhatatlan alkotók és a halhatatlan épületek. Ebben a termékeny közegben érlelődött meg egy grandiózus gőz- és népfürdő gondolata.

A terv nem csupán a nyugati fejlettséggel lépést tartani akarás egyik pillére volt, de hiánypótló ötlet is egyben: korábban ugyanis, még az 1880-as években egy artézi fürdő üzemelt a mai Széchenyi Fürdő területén, ami azonban egyre nehézkesebben elégítette ki a századforduló emberének igényeit.

A Városligetben álldogáló úriemberek csoportja mögött már jól láthatóan fel van állványozva a készülőfélben lévő fal. A városi közgyűlés 1903-ban bólintott rá hivatalosan az újonnan megnyíló fürdő tervére, de maga az építkezés csak 1909-ben kezdődhetett meg – egészen addig kérdéses volt, pontosan hol épüljön fel. A megtervezéssel megbízott műegyetemi tanár, Czigler Győző – aki igen világlátott és szakmájában méltán elismert mérnök volt, meg sem érhette 1913 júniusát, a fürdő hivatalos megnyitását. Ő tervezte például a Rózsák terén álló katolikus templomot, a Gozsdu-udvart, a Hold utcai vásárcsarnok épületét és a Műszaki Egyetem több pavilonját.

Ez a kép az átadási ünnepségen készült; középen a főpolgármester, Ripka Ferenc, jobbról a második ifjabb Francsek Imre építész.

Majdnem négy éven át folytak a munkálatok, melyek végül közel négymillió aranykoronába kerültek. Nagy szenzáció volt a magánfürdőként, férfi-női gőzfürdőként és népfürdőként működő épületóriás! (3. kép)

Érdekes módon még az első világháború idején is viszonylag tekintélyes és egyre növekvő forgalmat bonyolított le: míg nyitásának évében, 1913-ban kétszázezer főnyi látogatót fogadott, ez a szám 1919-re már jóformán egymillióra duzzadt. Csupán az 1914-15-ös évben számláltak veszteséget – hiába, a gazdasági válság a fürdőt is utolérte.

1924-ben már felmerült a kibővítés gondolata is. Néhány éven belül a strandfürdő is megnyitott, egészen pontosan 1927. augusztus 19-én, a lakosság nagy örömére – a képeken jól látszik, mekkora tömeget vonzottak egy-egy forró, nyári napon a felfrissülést kínáló medencék.

Hamarosan kútfúrási munkálatok kezdődtek, noha a fürdő területén volt már egy artézi forrás. A fejlesztésnek az volt a mozgatórugója, hogy növeljék a vízhozamot, ugyanis a fürdő gazdasági mérlege nem mindig akaródzott a pozitív irány felé billenni. Ráadásul a vízmelegítés költségei is egyre csak emelkedtek.

Mintegy két éven át fúrtak, mire a munkát siker koronázta: 1256 méter mélyen 77 fokos termálvizet találtak! Ez olyan szerencsésnek és bőségesnek bizonyult, hogy az új forrás egyszerre jelentette a vízellátás és a fűtés problémájának megoldását is (a fürdő 1939-ben át is tért a hévízzel való fűtésre).

1944-ig, a nagy fordulópontig ismét virágzás következett, a forgalom a bevételekkel együtt nőtt. A második világháborút azonban a Széchenyi Fürdő is megérezte, az épület húsz százalékos kárt szenvedett.

Szerencséjére azonban a kútja nem sérült, így a helyreállítás után, 1945 tavaszán egyes részeit már használatba lehetett venni. Igaz, a lakosságnak akkor még a szovjet katonákkal kellett osztoznia a két kádosztályon.

Hogyan alakult a fürdő további sorsa? Az ötvenes évekre a látogatók már iszapkezelésekre járhattak, fiziko- és elektroterápiára. Sőt, 1963-tól már télen is megmártózhattak a sós fürdőben. A nyolcvanas évektől megszűnt az egyik specifikus részleg, a férfi néposztály, helyette a fürdőruhás gyógyfürdő osztály kezdte meg működését.

Az egykori női néposztály pedig ma már nappali kórházként, egy komplex fizikoterápiás részlegként működik. 1997 és 2008 között a fürdő teljes körű rekonstrukción esett át, akkoriban készült el például az élménymedence is. Akármi is a Széchenyi Fürdő titka, de az biztos: patináját mind a mai napig megőrizte, nem is méltatlanul.

Nyomj egy lájkot, ha érdekes volt a cikk! :)


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!