hirdetés
tudos-kutato-pexels.jpeg

Előre nem látott mutációkat okozhatott a génszerkesztés kínai babáknál

A két kínai baba génjeit még embrió állapotukban módosították azért, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben. Egy most megjelent tanulmány szerint viszont nem tartották be az etikai és tudományos normákat a kutatás során.
MTI, Címkép illusztráció: Pexels - szmo.hu
2019. december 05.


hirdetés

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben - közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.

A tanulmány egyes részeit az MIT Technology Review tudományos folyóirat tette közzé azzal a céllal, hogy bemutassa, Ho Csian-kuj biofizikus nem tartotta be az etikai és tudományos normákat, amikor létrehozta az ikreket, Lulát és Nanát, akiknek születése 2018 végén megrázta a tudományos világot - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kínai kutató azt állította akkor, hogy ezzel az orvosi áttöréssel uralni lehet a HIV-járványt, az azonban nem volt nyilvánvaló, hogy sikeres volt-e a beavatkozás eredeti szándéka, hogy a babák ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben.

Az emberek egy kicsiny része ezzel az immunitással születik, mivel a CCR5 génjükben van egy mutáció. A kínai kutató azt állította, hogy ez volt az a gén, amelyet megcélzott a CRISPR/CAS9 elnevezésű genetikai olló használatával.

"Az aktuális adatok nyilvánvaló félremagyarázása az az állítás, hogy reprodukálták az uralkodó CCR5 variánst, és ezt csak egyetlen kifejezéssel lehet leírni: szándékos hazugság"

hirdetés

- közöltet Fyodor Urnov, a berkeleyi székhelyű Kaliforniai Egyetem génszerkesztési tudósa a tudományos folyóirattal.

"A tanulmány megmutatja, hogy a kutatócsoportnak nem sikerült reprodukálnia a CCR5 mutációt"- hangoztatta.

A kutatócsoport ugyan a megfelelő gént célozta meg, de nem tudta replikálni a CCR5 variánst, helyette újakat szerkesztettek, amelyeknek hatásai nem világosak.

A kutatók szerint a CRISPR még nem tökéletes eszköz, mivel nem kívánatos vagy a célnak nem megfelelő géneket hozhat létre, ezért igen ellentmondásos a használata embernél.

Az etikai aggodalmak közé sorolták a szakemberek, hogy a gyermekek szülei rossz okok alapján vettek részt a tudományos kutatásban. A férfi HIV-pozitív volt, ami Kínában jelentős társadalmi megbélyegzéssel jár, és emiatt szinte soha nem lehet mesterséges megtermékenyítés részese, holott van egy jól ismert technika, a "spermamosás", amellyel megelőzhető, hogy a fertőzés átkerüljön a még meg nem született gyermekre.

Ez motiválta őket abban, hogy részt vegyenek a kísérletben, annak ellenére, hogy gyermekeiket nagy kockázatnak tették ki - mondta Jeanne O'Brien reprodukciós endokrinológus tudományos folyóiratnak.

Ho megpróbálta tanulmányát megjelentetni neves tudományos folyóiratokban, mint a NATure vagy a JAMA, de egyik sem adta ki.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szoftver.jpg

Előre jelzi a halál valószínűségét az új magyar szoftver

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikáján kifejlesztett programmal az orvosok előre láthatják, milyen kezelésekre, beavatkozásokra lehet majd szükség egy betegnél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Előre jelzi a halál valószínűségét a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikájának új szoftvere a szívelégtelen betegeknél.

A mesterséges intelligencia segítségével működő program egy kockázatbecslést végez, hogy mekkora a beteg túlélési esélye

a pacemaker beültetés után. A programba a beteg egészségügyi adatait veszik fel a testsúlytól a vércukor szintjéig, és például az EKG-adatokat is beviszik a rendszerbe. Ezek alapján számolja ki a szoftver, hogy mikor jelentkezhet a rizikós időszak.

Az orvosok így láthatják, mikor kell újra beavatkozni. A fejlesztést a klinika munkatársai készítették. A programmal több ezer életet is megmenthetnek - mondja Dr. Merkely Béla.

Az újdonságot a klinikán fejlesztette ki munkatársaival dr. Tokodi Márton, aki elmondta, hogy a korábbi betegek adatai alapján, és a megszerzett tudásra alapozva készítették el a szoftvert.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Százmilliók élete kerülhet veszélybe, ha elolvad a hatalmas Thwaites-gleccser

Ez az Antarktisz időzített klímabombája: évente 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. És ez nagyon rossz hír.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Eddig alig 50 ember járt a Dél-sark nyugati részének e kietlen vidékén, jóval kevesebben, mint amennyien valaha a világűrben jártak. Az elmúlt és a következő legalább kétszer ennyien érkeznek, hogy megvizsgálják a bolygó egyik legveszélyesebb jégképződményét, a Thwaites-gleccsert, hogy vajon megmenthető-e még.

A műholdas becslések szerint zsugorodása visszafordíthatatlan, de a helyszíni megfigyelések elengedhetetlenek néhány kulcskérdés megválaszolásához: milyen mértékben járul hozzá a jég visszahúzódása a tengerszint emeléséhez és ez mikor következik be?

A gleccser a 90-es évek elején kezdett el olvadni, de a jégveszteség csaknem megkétszereződött az utolsó 20 évben. Jelenleg évi 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. Ha végleg összeomlik, képes a tengerek szintjén 65 cm-rel emelni. Hogy érzékeltessük a veszélyt: a tengerek általános szintje az egész 20. században 19 centiméterrel nőtt – emlékeztet a New Scientist.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek  a feltételezések szerint alapvető szerepe van az Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában. Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének. Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét. Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.

A gleccser sokáig rejtély volt a kutatók számára. Ez volt 1940-ben az Antarktisz partvidékének utolsó részletesen feltérképezett szakasza. Csak az 1950-es évek végén jelentek itt meg először tudósok, de ezután csak három évtizeddel később érkeztek kutatóhajók.

hirdetés

2004-ben sikerült végre a jégbe behatoló radarokkal ellátott repülőgépekkel fogalmat kapni arról, hogy milyen vastag is itt a jég, amely alapvető annak felmérésére, hogy miként reagál a klímaváltozásra. 2018-ban kezdődött el az 50 millió dolláros költségvetésű öt éves brit-amerikai kezdeményezés, az International Thwaites Glacier Collaboration, amelynek irányítója Joanne Johnson, a British Antarctic Survey (BAS) kutatócsoport munkatársa.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága szerint a tengerek 2100-ig 26 cm-1,1 méterig emelkedhetnek, attól függően, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Ez elég széles skála, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy a Thwaites összeomlásához évtizedek vagy évszázadok kellenek.

A kormányok számára létfontosságú egy világosabb időkeretet megállapítani a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban ahhoz, hogy tudják: hogyan és mikorra tervezzék meg az alacsonyan fekvő partok védelmét. Ugyancsak csökkenteni kell a bizonytalanságot a grönlandi jégtakaró állapotával kapcsolatban.

Eric Rignot, az irvine-i University of California kutatója a közelmúltban jégradarokkal fedezett fel egy lyukat a Thwaites közepén, amely kb. 14 milliárd tonna jeget tartalmaz. Legújabb, még nem publikált munkájában azt mutatja ki, hogy hasonló üregek vannak az Antarktisz többi visszahúzódóban lévő gleccserében is, és ezek feltehetően az utóbbi idők jégveszteségével függnek össze.

Igazában azonban a helyszínen lehet megérteni a Thwaites drámai változásait. Úgy tűnik, hogy a gleccser vége, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó jégzátonnyá változik, alulról olvad a klímaváltozás okozta melegebb tengervíztől. A 3-4 Celsius-fokos víz elég meleg ahhoz, hogy gyorsan olvassza a jeget, ha behatol a gleccser alá.

Erre a tengeralatti olvadásra és a víz hőmérsékletének változásaira keres bizonyítékot Karen Heywood, az East England egyetem kutatója, aki a következő hónapokban tíz elefánt-, illetve Weddel-fókával végez kísérletet. Az állatokra a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérő eszközöket köt.

A fókák azért alkalmasak erre, mert különböző mélységekben keresik a táplálékukat a felszíntől a tengerfenékig. Heywood eszköztárához tartoznak azokat a vízalatti siklóhajók, amelyekkel már tavaly megfigyelte, hogy milyen meglepő irányokba mennek az áramlatok a gleccser alatt. 2021-ben újabb 7 siklót telepít, amellyel mérheti az örvényeket is. Mikrofonokat is felszerelnek ezekre, mert hátha elárulnak valamit a repedő jég hangjai. Már a kezdeti mérésekkel is közelebb jutottak a valós adatokhoz, amelyekkel pontosabban lehet modellezni a Thwaites jövőjét.

A gleccserek alatti kőzetek tulajdonságairól is többet kellene tudniuk a kutatóknak, mert annak keménységétől, szárazságától vagy nedvességétől is nagy mértékben függ a gleccser csúszása. A kőzetek és a gleccser közötti súrlódást szeizmikus hullámokat előidéző robbantásokkal vizsgálják.

A gleccser jövőjével kapcsolatos több nagy kérdésre az a zóna ad választ, ahol a jég, leválva a földről, jégzátonyként eljut az Amundsen-tengerig. E választóvonal évente 1-2 kilométerrel húzódik hátrébb. A gleccser ugyanis egy edény formájú sziklamedencében ül, a jég eleje pedig a medence peremén.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha a választóvonal jóval hátrébb húzódik, a jég pozíciója a lefelé vezető lejtőn bizonytalanná válik, és ez felgyorsítja a jégveszteséget. Vannak, akik azt mondák: ez a visszafordíthatatlan folyamat máris elkezdődött, mások szerint azonban ezt még korai megállapítani.

A víz felmelegedése már korábban is szerepet játszott a gleccser történetben. Egy 2019 októberi oregoni tanácskozáson az Amundsen-tengerből származó olyan fosszíliákat tartalmazó üledékeket mutattak be, amely arra utalnak, hogy a jégzátony alatt a gleccser végéhez áramló melegebb víz annak visszahúzódásához vezetett 10 ezer évvel ezelőtt. Azóta, egészen a múlt századig nem sok minden változott.

Az ilyen kutatások segítik Helene Seroussi, a NASA kaliforniai laboratóriumának munkatársát, aki számítógépes modelleken kísérli meg a múltbeli változásokat újraalkotni, hogy láthassuk, mi fog történni a Thwaitesszel. Seroussi azonban maga is úgy véli, hogy a kulcs az óceán és a jég közötti interakció megfigyelése, amelynek nyomán lehetséges mesterséges intelligencia segítségével megjósolni a Thwaites sorsát.

A fenyegető előrejelzések miatt érthető, hogy a gleccser visszahúzódásának lassítására a geoengineering módszerein gondolkodnak a szakértők. Egy 2018-as cikkben három lehetőségről  esett szó.

Az egyik, hogy kivonják, vagy megfagyasztják a vizet a gleccser alján, hogy lassítsák a csúszását. A másik javaslat egy 300 méter magas sziget építése volt, hogy megtámassza a gleccert, harmadik egy 100 méter magas perem, ami megakadályozná az olvadást okozó melegebb víz beáramlását. Bár a cikk szerzője szerint nem lenne egyelőre bölcs dolog ilyen beavatkozásokba kezdeni a Thwaitesen, ennek nyomán újabb ötletek születtek.

Például Anders Levermann, a potsdami klímakutató intézetből nemrégiben azt javasolta, hogy pumpáljanak nagy mennyiségű tengervizet a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, amely meg fog fagyni, és megállítja annak az összeomlást. David Vaughan, a BAS munkatársa szerint azonban mindeddig nem született olyan javaslat, amely ne vinné csődbe a világgazdaságot és nem termelné még több szén-dioxidot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
white-house-4699633_960_720.jpg

Még Donald Trump sem rejtőzhet el a mobiltelefonos nyomkövetés elől

A világ legjobban védett emberének követéséhez csak annyi kellett, hogy az egyik titkosszolgálati ügynök a mobilján engedélyezze egy applikációnak, hogy felhasználja a helyadatait.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Mint arról korábban a Szeretlek Magyarország is beszámolt, a New York Times Privacy Projectjének birtokába jutott egy olyan adatbázis, amely 2016-17-ben 12 millió amerikai okostelefon-tulajdonos több mint 50 millió helyváltoztatási adatát rögzítette. Ezek az adatok úgy keletkeznek, hogy egy hétköznapi applikációnak megengedjük, hogy hozzáférjen a helyváltoztatási adatainkhoz. Ez lehet egy időjárásjelentő app, a Facebook, a Waze, vagy bármi más.

Az egyik ilyen adatokat tartalmazó adatbázis alapján, nyilvánosan hozzáférhető információk segítségével a New York Times újságírói még a világ legvédettebb emberét, Donald Trump-ot is követni tudták.

Mindezt azért tették közzé, hogy felhívják a figyelmet a veszélyre.

A helyadatokat követő applikációt az elnök közvetlen kíséretének egyik tagja használta a mobilján. A telefon először reggel 7:10-kor jelzett Trump Palm Beach-i klubjának kertjéből. Az elnök aznap reggel egy órán át volt a Mar-a-Lagóban. Onnan a nyomkövető jele 9:24-kor egy golfklub pályájára vezette az újságírókat, ahol az amerikai elnök Abe Sinzo japán kormányfővel golfozott. A követett mobil egészen 13:12-ig ott maradt, majd átvitték a West Palm Beach-i Trump International Golf Clubba, ahol az elnök a világ vezető politikusait látta vendégül egy magánjellegű ebéden. Délután 5:08-ra a nyomok már ismét Mar-a-Lagóba vezettek, ide várták aznap este Abét munkavacsorára.

A telefon tulajdonosát nem volt nehéz beazonosítani. Legalább tucatnyi pinget hagyott maga után az elnököt védő titkosszolgálat területi irodája közelében, és olyan eseményeken, amelyeken magas rangú tisztségviselők vettek részt. A Privacy Project újságírói így azt feltételezték, hogy a szolgálat egyik ügynökéről van szó.

hirdetés

Miután otthonát is be tudták azonosítani, csak össze kellett kötni a címet egy névvel a lakcímnyilvántartás segítségével, és máris tudták, pontosan ki az az ügynök, akit követtek.

A applikáció adatai nemcsak a munkájáról, hanem a magánéletéről is számos részletet elárultak.

Az újságírók beazonosították a titkosszolgálat egy másik ügynökét is, aki napközben leggyakrabban a Fehér Ház nyugati szárnyában tartózkodott, ahol az elnöki iroda is található. Kiderült róla az is, hogy követte Donald Trampot beiktatása másnapján a nemzeti katedrálisba tartott istentiszteletre.

A szolgálat nem volt hajlandó kommentárt fűzni e New Yors Times cikkéhez.

Az elnök biztonsági embereinek lekövetése csak a jéghegy csúcsa. A Privacy Project ugyanezzel a módszerrel szinte valamennyi nagyobb washingtoni kormányhivatalba „bejutott”, horogra akadt többek között egy ismert szenátor nemzetbiztonsági tanácsadója, de a pingek elvezettek a Kongresszusba és a Legfelsőbb Bírósághoz, a Pentagonba, és az FBI főhadiszállására is. És bár magánmobilokat általában nem engednek be sem a CIA, sem a Nemzetbiztonsági Ügynökség épületeibe, a parkolókban az ott dolgozók már bekapcsolhatják a készülékeiket, és a jeleik elvezették az újságírókat az otthonukig.

A lap hangsúlyozza, hogy munkatársai úgy tudtak gyakorlatilag bárhová behatolni ezekkel a helymeghatározó adatokkal, hogy nem kaptak speciális kiképzést, és sokkal korlátozottabb technikai eszközeik voltak, mint például egy állami titkosszolgálatnak.

A védelmi erőknél, a biztonsági és titkosszolgálatoknál alapvető követelmény lenne, hogy az ott dolgozók mozgása rejtve maradjon. A megszerzett adatokat ugyanis felhasználhatja akár egy ellenséges titkosszolgálat is hírszerzéshez, zsaroláshoz, beszervezéshez, vagy egyéb célokra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!