hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
szaloczy0
Szalóczy Pálé az ország legismertebb hangja
Negyven évig mondta a híreket a rádióban, a metróba pedig azután került vissza, hogy külön Facebook-csoport alakult érte.
Láng Dávid, címkép: Vajda József - szmo.hu
2014. december 07.


hirdetés

Sok ember csak akkor csodálkozott rá a személyére, miután a média elkezdett foglalkozni vele a metrószerelvények hangbemondása kapcsán. Pedig szakmai múltja sokkal régebbre nyúlik vissza: rádiósként és tévésként már akkor egy egész ország hallhatta őt, amikor a mai utasok jelentős része még nem is élt. De ki van a hang mögött?

Szalóczy Pál videoüzenete olvasóinkhoz:

Névjegy

Szalóczy Pál 1945. november 15-én született Budapesten. Karrierje bizonyos szempontból már csecsemőként elindult: egy tápszermárka reklámarca lett, amiért „gázsit” is kapott, mégpedig a cég termékeit.

Az egyetem elvégzése után, 1970-ben került a Magyar Rádióba, ahol több mint négy évtizedet töltött bemondóként. Ezzel párhuzamosan hosszú ideig a televízióban is dolgozott, valamint ő mondta fel a hazai pályaudvarok és a metróvonalak információs szövegét.

Eredeti foglalkozása mellett futballozik is, sokáig az újságíró-válogatott kapusa volt. Később íróként is debütált, első műve a születése előtti idők rádiósairól szóló A leírt szöveg felolvasandó c. könyv, mely 2005-ben jelent meg. Ezt az autóvezetéssel foglalkozó Európába(n) vezetünk! követte 2007-ben, majd egy krimi A Vénusz-rejtély címmel 2009-ben.

(Forrás: Wikipédia)

szaloczy_mikr

Tizenéves fiúként még csak annyit tudott, hogy valami nem szokványos dolgot szeretne csinálni az életben. Az írói és a tudományos pálya is megfordult a fejében, majd az érettségihez közeledve egyre inkább a művészetek felé kacsintgatott. Különösen igaz volt ez onnantól kezdve, hogy nagykamaszként kialakult a hangszíne, amiről már akkor érződött, hogy nem mindennapi lehetőségeket rejt.

Apja hatalmas operarajongó volt, emiatt nagyon erősen kapacitálta a fiát, hogy operaénekesnek menjen. Ő viszont az akkori divatnak megfelelően – a ’60-as évek közepén járunk – inkább gitárt vett a nyakába. A Beatles hatására ebben az időben szinte az összes fiatal ilyesmivel próbálkozott, és az újdonság varázsa miatt már pár akkorddal is lehetett érvényesülni.

Érettségi után elvitték katonának, de itt is megmaradt a szereplési vágya. Néhány társával gitárzenekart alapított, és gyakorlatilag minden hétvégén felléptek a tiszti klubban. A korszak szinte összes magyar slágere a repertoárjukon volt. „Cserébe tejben-vajban fürösztöttek minket, mindig gondoskodtak róla, hogy ne maradjunk se éhesek, se szomjasak” – emlékszik vissza.

Leszerelés után biológia-földrajz szakos lett az egyetemen, de csak azért, mert középiskolásként második helyezést ért el egy földrajzi témájú országos tévévetélkedőn (ez volt élete első televíziós szereplése), és jutalomként ebből a szakágból nem kellett felvételiznie. Valójában ekkor már teljesen más dolgok érdekelték, egyértelmű volt számára, hogy a hangjával akar érvényesülni.

szaloczy3

Rádiós kolléganőjével, Debrenti Piroskával

A színpadi évek

Első dolga volt tehát csatlakozni az egyetemi énekkarhoz, amely nemzetközi szinten is elismertnek számított. Tíz évet töltött el itt, ami alatt kis túlzással az egész világot bejárták. Ez ma is nagy dolog lenne, de akkoriban kiváltképp az volt, hiszen csak nagyon kevesen utazhattak szabadon a szocialista blokkon kívüli országokba.

Az énekkar három másik tagjával afféle mellékprojektként létrehozták a Budapesti Spirituálé Quartettet, és beneveztek az 1968-as Ki Mit Tud?-ra. Hatalmas meglepetést okoztak, hiszen ezt a műfajt alapvetően a fekete bőrű amerikaiak űzik, itthon szinte senki nem ismerte. Külön skandallum volt, hogy angolul, vagyis az ellenség nyelvén énekeltek.

Utóbbiba végül belenyugodtak a szervezők, de magával a spirituáléval egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. A verseny során így majdhogynem az összes kategóriát megjárták, opera- és táncdalénekesekkel kerültek össze.

A budapesti döntőben Cserháti Zsuzsa volt az ellenfelük, ki is ütötték.

„Ez lehetett az a pillanat, amikor elhatározta, hogy háttérbe vonul és megtanul énekelni” – mondja Szalóczy. Az énekesnő ezután évekig nem hallatott magáról, majd miután visszatért, már profi volt és igazi sztárrá vált.

A Quartett egészen az országos döntőig jutott, ahol mindössze a szoprán operaénekesnő, Kincses Veronika bizonyult náluk jobbnak. Tőle pedig igazán nem volt szégyen kikapni, pláne hogy különdíjasok lettek, ami ebben az esetben felért egy győzelemmel.

Két szám az együttestől:

A Ki Mit Tud? után országos turnéra indultak, televíziós ismertségüket kihasználva rengeteg helyen léptek fel. Végül néhány sikerekben gazdag év után elváltak útjaik, mindannyian dolgozni kezdtek és/vagy családot alapítottak, így már nem jutott idejük zenéléssel foglalkozni. Egy-két felvétel viszont maradt utánuk, lásd fent.

Út a médiába

A Magyar Rádióba is énekesként került először, de hamar felfigyeltek a hangjára, és javasolták neki, hogy jelentkezzen bemondónak. 1970-et írtak ekkor, ebben az évben diplomázott, ám egy percig sem volt kérdéses számára, hogy ha választani kell a tanári pálya és a felajánlott lehetőség között, az utóbbi mellett dönt.

Hatalmas túljelentkezés volt a bemondói állásra, 6-700 emberből mindössze kettőt vettek fel. Többkörös vizsgát tartottak, a Színművészeti Egyetemhez hasonlóan folyamatosan rostálták ki a jelölteket, őt viszont az utolsó körben is alkalmasnak találták. Ez volt az első és egyetlen főállású munkahelye, 41 évet töltött ott.

Szalóczy Pál híreket mond - archív felvétel 1991-ből:

Akkoriban még valódi ranglétrát kellett bejárni, nem úgy mentek a dolgok, mint manapság, amikor – elmondása szerint – szinte az utcáról bekerülve is mikrofon elé állhat valaki.

Újoncként egy évig egyáltalán nem szólalhatott meg, az élő adásban való hírolvasásra pedig további egy évet kellett várnia.

Ezalatt rengeteg tréningen és beszédgyakorlaton esett át, rendkívül magas színvonalú képzésben részesítették. Ettől függetlenül az első időszakban természetesen komoly lámpalázzal küzdött (szó szerint), de viszonylag hamar sikerült levetkőznie. Mint mondja, ha az ember állandóan ki van téve az adást jelző piros lámpa okozta izgalomnak, előbb-utóbb hozzászokik.

Hogyan viszonyul a hangjához?

Köztudomású, hogy minden ember máshogy érzékeli a saját hangját belülről, mint akkor, ha felvételről hallja vissza. A bemondói képzésnek ráadásul rendszeres velejárója, hogy az ember egy ideig elveszti a természetes hangját, annyira meg akar felelni a "rádiós hangról" alkotott képnek. Vele is ez történt, tulajdonképpen kicsavarta saját magát, természetellenes modorosságot felvéve. Legalább egy év beletelt, mire a beszédtanára azt mondta neki: na, ez most megint te vagy.

Szerencsés tulajdonság, hogy a hangja mintha kortalan lenne: bár nemrég múlt 69 éves, beszédét hallva erre valószínűleg senki nem jönne rá. A legjobb bizonyíték a fenti archív felvétel, amely 1991-ben készült, mégsem érezhető gyakorlatilag semmilyen különbség a mai adottságaihoz képest. Ebben egyébként annak is szerepe lehetett, hogy soha életében nem dohányzott, bár mint mondja, ezzel nagyon sok kollégája máshogy volt.

Miután túljutott a fenti perióduson, és bekerült a törzsgárdába, hamarosan a tévétől is megkeresték. Először az Iskola Televízióba hívták, amely akkoriban egy országos lefedettségű, kimondottan fiataloknak szóló csatorna volt. Itt oktatófilmekben játszotta a tanár bácsit, végzettségéből adódóan az élővilág órák tananyagát adta elő könnyen befogadható stílusban.

szaloczy2

1980-ban került át a fő csatornára hírolvasónak, és nagyjából egy évtizedig csinálta ezt is a rádiózással párhuzamosan. Nem önszántából jött el, a tévé vezetése gondolta úgy a rendszerváltás után, hogy egy az egyben friss arcokra cserélik az „átkos” időszak műsorvezetőit. Pedig a dolgozóknak nem volt semmilyen politikai kötődésük, ennek ellenére mégis a teljes megújítás mellett döntöttek.

Ezután időnként még volt egy-egy beugrása, például hétvégi beszélgetős műsorokban, illetve a kábeltévék elindulása után más csatornákon, de napi szinten lekerült a képernyőről. Annyira nem is bánta, hiszen a rádiózás továbbra is kitöltötte az idejét.

„A vágány mellett kérjük vigyázzanak!”

Bár médiaszerepléseit is az egész ország láthatta-hallhatta, Szalóczy Pál hangját a legtöbben – főként a fiatalabbak közül – mégis a MÁV és a BKV utastájékoztató rendszerének köszönhetően ismerik.

Ez a történet szintén hosszú múltra tekint vissza, először nagyjából 25 éve kapott felkérést a vasúttársaságtól. Ekkor határozták el, hogy egységesítik a pályaudvarok és vasútállomások hangbemondását, mivel addig mindenhol a helyi erők mondták az információkat, ebből adódóan ingadozó színvonalon. Ehhez szükségük volt egy profi hangra, amit kézenfekvő módon a rádióban kerestek.

szaloczy4

„Egy napon odatelefonáltak, és én vettem fel a kagylót” – idézi fel, min múlott tulajdonképpen az egész dolog. Ha egy kollégája válaszol a hívásra, nagy eséllyel ő kapta volna a megbízást.

Először csak egy pároldalas szöveget kellett felolvasnia, amivel az új számítógépes rendszert tesztelték. A próba sikerrel járt, így legközelebb már egy kisebb kötegnyi papírt adtak a kezébe. Több mint egy évig tartott, mire az ország összes vasútvonalának indulásait, érkezéseit, késéseit mikrofonba mondta.

Milyen gyakran ismerik fel?

Az idősebb generáció tagjai, akik még láthatták a Magyar Televízióban, arcról is gyakran felismerik. Nem véletlenül, hiszen akkoriban még nem voltak kereskedelmi csatornák, így az emberek agyába sokkal erősebben belevésődtek az állami adó műsorvezetői. Emellett a járművek hangbemondása kapcsán is sok képes újságcikk és tudósítás foglalkozott vele.

Ami a hangját illeti: erre nagyon sok példa akad, annak ellenére is, hogy a hétköznapokban ügyelni szokott rá, hogy ne rádiós stílusban és hangsúlyozással beszéljen. Az Indexnek a fenti videóriportban úgy fogalmazott, sokáig behúzott nyakkal szállt fel a metróra, végig azon töprengve, vajon hányan vannak tudatában annak, kivel utaznak együtt. De elmondása szerint szerencsés a helyzete, mert ez még mindig messze van attól a fajta celeb-életmódtól, amikor lépten-nyomon összesúgnak valaki háta mögött. Arra biztosan nem vágyna.

Iszonyú fárasztó és unalmas munkaként emlékszik rá, főleg mivel minden alkalommal órákon keresztül kellett azonos hanglejtéssel, gépiesen és érzelemmentesen beszélnie – a szövegrészleteket ugyanis utólag egymásra vágták, ezért nem lehetett nagy eltérés közöttük. Az élő beszéd színességéhez képest ez a monotonitás nagyon szokatlan és megterhelő volt számára.

Az alapok rögzítése után már csak évi pár alkalommal hívták kiegészíteni ezt-azt, ilyesmi még mostanában is előfordul. Igaz, azóta eltörölték a központosítást, így az utóbbi időben sok helyen lecserélték őt. De például a Déli pályaudvaron a mai napig megmaradt, és a Keletiben, valamint Kelenföldön is csak nemrég váltottak egy női hangra, mondván a hangszórók frekvenciája miatt szerencsésebb választás.

szaloczy_petruska

Petruska András Metropolita című lemezének bemutatóján. Az album dalait a 4-es metró megállói ihlették, részletesen itt írtunk róla. Fotó: Vértesi Maya

A MÁV után a BKV is megkereste, szinte a kezdetektől fogva ő mondta a 2-es és a 3-as metró megállóit. Pár évvel ezelőtt lecserélték, ám az utasok körében olyan népszerű volt, hogy külön Facebook-csoport alakult a visszahozásáért. A kezdeményezés sikerrel járt: a 2-es és 4-es vonalon közlekedő új Alstom-szerelvényeken ismét ő hallható, sőt ha minden igaz, nemsokára a 3-ason és a földalattin is „üzembe állítják”.

Hogyan lett ismét a metró hangja?

Miután elbocsátották a Magyar Rádióból, és a metróban is egy bemondó kolléganőjére, Tarcsa Zsuzsára cserélték őt, Szalóczy a következő hirdetést írta ki saját Facebook-oldalára:

"Kedveseim! Ismerős és (még) ismeretlen ismerőseim! Úgy döntöttem, hogy egy (apró) hirdetést teszek közzé: 'Az ország legismertebb hangja' (nem én találtam ki!!!) ELADÓ, BÉRBE VEHETŐ! Merthogy a királyi rádió már nem tart rám igényt, én meg még dolgozni szeretnék! (Hülye vagyok?) Különösen a szakmabéliek figyelmébe ajánlom magamat, mert ők talán jobban tudják, mi (mindenre) vagyok használható. De bármit vállalok, ahol 'hang"-ra van szükség!"

Sokáig vívódott, megjelentesse-e a felhívást, de hamarosan kiderült: megérte. Ugyanis a rendhagyó reklám eljutott Vitézy Dávidhoz, a Budapesti Közlekedési Központ éppen a napokban menesztett első emberéhez is. Vitézy privát üzenetben kapcsolatba lépett vele, a többi pedig, ahogy mondani szokás, már történelem. Ehhez jött még hozzá a fent említett Facebook-csoport is, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a megállapodás a közösségi média ereje nélkül nem jöhetett volna létre.

Utastájékoztatás Szalóczy Pál hangján a Déli pályaudvaron, az OpenRails nevű vasútszimulátor programban:

Nyugdíj után is van élet

A rádiótól 2011-ben jött el, ekkor volt egy nagy leépítési hullám, amikor a dolgozók több mint felének búcsút mondtak. És mivel ő már több éve nyugdíj mellett dolgozott, várható volt, hogy beleesik a körbe.

Persze eleinte nagyon hiányzott neki az állandó pörgés, de mára már belenyugodott, főleg mert a digitális világban az egész rádiózás természete annyira megváltozott, hogy az ő generációja egyre kevésbé találta benne a helyét. Mindenesetre, ha néhanapján visszatér a Bródy Sándor utcai épületbe, rögtön úgy érzi magát, mintha egy perc se telt volna el azóta, hogy napi szinten bejárt.

A babérjain viszont azóta sem ül, állandó késztetést érez arra, hogy lekösse a kreatív energiáit. Mostanában ismét visszatért az éneklés az életébe: jelentkezett a Bolyki Balázs által vezetett Bolyki Soul & Gospel énekegyüttesbe, a harminctagú csapattal hasonló zenét játszanak, mint ami a Spirituálé Quartettet is jellemezte.

A Bolyki Soul & Gospel karácsonyi meglepetés-performansza a fényvillamoson:

A Történelmi tükörcserepek című műsor egyik legutóbbi adása a Hatoscsatornán:

Itt pont az ő természetes, mély hangfekvésére van szükség, amely az operaszerepeknél kevésbé számít nyerőnek. Utólag visszagondolva ezért nem is bánja, hogy apja szándékával ellentétesen alakult a karrierje, hiszen az folytonos alkalmazkodást és megalkuvást jelentett volna.

Képernyőn is látható, a Hatoscsatorna nevű adón heti rendszerességgel vezet történelmi témájú magazinműsorokat. Emellett sok irodalmi estet és felolvasást tart, például a Fészek Művészklubban, ahol Hangoskönyv-színpad néven van egy szezononként kétszer-háromszor jelentkező sorozata, kialakult törzsközönséggel. Annyi biztos, hogy nem tipikus nyugdíjasként telnek a napjai.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg!


KÖVESS MINKET:




Megvan, ki lett Magyarország legnépszerűbb orvosa a betegek szerint
A Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj közönségszavazására hétszáz orvost jelöltek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

Közel hétszáz orvosra érkezett szavazat a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj közönségszavazásán. A több mint százezer szavazó régiónként választhatta meg a legnépszerűbb orvost.

A szakmai zsűri majd később dönt a díjakról, de a közönségdíjasok névsorát már közzétették.

Magyarország legnépszerűbb orvosai 2019-ben:

Dr. Tandel Beáta, sebész, Észak-Magyarország

Dr. Deák György, gyermekgyógyász, gyermekneurológus, Északnyugat-Magyarország

Dr. Felföldi Ferenc, gasztroenterológus, Délnyugat-Magyarország

Dr. Förhécz Zsolt, belgyógyász, kardiológus, Közép-Magyarország

Dr. Kemény András, háziorvos, Közép-Magyarország

Dr. Körmendy Szabolcs, tüdőgyógyász, Délkelet-Magyarország

Dr. Petlyánszki Gábor, háziorvos, Északkelet-Magyarország

A legtöbb szavazatot a balassagyarmati kórház sebésze, Dr. Tandel Beáta kapta, 3834 szavazatot gyűjtött.

A doktornő a Dr. Kenessey Albert Kórház sebész főorvosa, 22 éve van a pályán. Már korán elkezdte alkalmazni a laparoszkópos műtéti technikákat. Sikere miatt több pesti kórházba is hívták, de ő megtartotta vidéki állását. Azt tartják róla, hogy betegközpontú, páciensei között népszerű - írta az Index.

2017-ben a 80 éves évforduló alkalmából a Goodwill Pharma az Egészségért Alapítvány hagyományteremtő szándékkal létrehozta a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjat, amelyet minden évben munkájuk elismeréseként olyan orvosoknak szeretne adományozni, akiket a szakmai zsűri és a páciensek is érdemesnek tartanak arra - írta a díjról honlapjuk.

A díjakról és az eredményekről bővebben ITT olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




A pécsi havihegyi mandulafa lett az Európai Év Fája
A csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa 45 ezer szavazatot kapott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

A tavalyi év magyarországi fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - közölte a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden.

A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a legtöbb, 45.132 szavazatot pécsi fa kapta.

Az online szavazáson győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, az idei nyertes, a pécsi havihegyi mandulafa az örök megújulás magyar szimbóluma.

Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája kitüntető címet.

"A fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet"

- mondta.

Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak nagyon gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzéséra és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják - írta a cseh alapítvány közleményében.

Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal.

Bővebben a versenyről és az eredményekről ITT olvashatsz.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, melyik lett Magyarország legboldogabb városa
Más nyert a megyeszékhelyek és a nagyvárosok versenyében. Az is kiderült, hogy éreznek a nők és a férfiak, melyik korosztály a boldogabb.
MTI - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján a sor végén kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában a boldogság világnapja alkalmából szerdán közzétett kutatás szerint.

A vizsgálódás Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével zajlott. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A főbb eredmények szerint

a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul.

Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa.

Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel.

A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,

Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett.

A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végezte a felmérést.

A vizsgálatban Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából.

Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők. Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.

Címlapkép: Győr, forrás: Wikipédia


KÖVESS MINKET:





Hatalmas hazai siker: megverte a magyar válogatott a vb-ezüstérmes horvátokat
Megvan a magyarok első győzelme az Európa-bajnokság selejtezőjében - nem is akármilyen ellenfél ellen.
MTI - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2019. március 24.


hirdetés

A magyar labdarúgó-válogatott 2-1-re legyőzte a világbajnoki ezüstérmes horvát csapatot vasárnap az Európa-bajnoki selejtezősorozat második fordulójában a Groupama Arénában.

A magyar és a horvát szövetség elnöke, Csányi Sándor és Davor Suker a meccs előtt köszöntötte Dzsudzsák Balázst, aki - Király Gábor és Bozsik József után - harmadik magyarként érte el a 100-szoros válogatottságot. A hazai szurkolók pedig ismét élőképpel fogadták a nemzeti együttest, a Szent Koronát jelenítették meg az alábbi szöveggel: "Koronázzuk meg együtt a ma estét".

Az első perctől kezdve nagy iramban futballoztak a csapatok, elsőként az ötödik percben Gulácsinak volt dolga, majd nem sokkal később Baráth egy bal oldali beadásnál levegőt rúgott, de a meglepett Kramaric is célt tévesztett. Ezt követően viszont egyértelműen a magyarok támadtak veszélyesebben, egy ízben Szalai alig maradt le Dzsudzsák kiugratásáról, de a jubiláló szélső pontos beadásából is veszélyes szituáció alakult ki a horvát kapunál. Azonban ahogy Szlovákiában, úgy ezúttal is akkor kapott gólt a magyar csapat, amikor volt néhány ígéretes akciója: egy gyors ellentámadásnál Lovrencsics elsőre tisztázni tudott, de a bedobás után Modric játszotta magát tisztára a 16-os jobb oldalán, végül Rebic senkitől sem zavartatva passzolhatott Gulácsi kapujába.

Marco Rossi együttese viszont a nagyszombati találkozóval ellentétben nem zavarodott meg a bekapott góltól, hátrányban is nagy akarattal játszott, a széleket pedig sokkal jobban kihasználta, így támadásaiban benne volt a gólszerzés esélye, például Nagy Dominik középre gurítását ezúttal már bevetődve elérte Szalai, de irányítani nem tudta igazán a lövést. A magyarok határozottan jobban és aktívabban futballoztak a vb-ezüstérmes riválisnál, így egyáltalán nem volt váratlan, hogy - Dzsudzsák újabb jobb oldali megindulása és hajszálpontos passza után - megszerezték első góljukat a mostani selejtezősorozatban. A szünetig hátralévő időben is fölényben maradtak a magyarok, akik a 2016-os Eb-részvételük óta a legjobb félidejüket játszották igazán nívós ellenféllel szemben.

A folytatásra alábbhagyott a magyar csapat lendülete, így a horvátok birtokolták többet a labdát és inkább ők irányították a játékot, de komoly helyzetük csak abból adódott, hogy Szoboszlai vesztett labdát saját térfélen. Amíg az első félidőben "futószalagon" jöttek a magyar akciók a széleken, addig ebben a periódusban a labdát sem sikerült hosszú ideig megtartani, ugyanakkor a védekezés stabil maradt, így a vendégek fölénye is meddőnek bizonyult.

A percek teltek, a játék nem változott, a magyaroknak - a szurkolói kérésnek megfelelően - mégis sikerült megkoronázniuk addigi teljesítményüket, ugyanis Dzsudzsák bal oldali szöglete után Pátkai megszerezte első válogatottbeli gólját, egyúttal a vezetést. A "semmiből" született gól után ismét felpörgött az iram, a horvátok a korábbiaknál több kockázatot felvállalva támadták, de lehetőséget kínáltak gyors kontrákra, egy ilyenből könnyen megduplázhatta volna előnyét a Rossi-legénység. Noha ez nem jött össze, a hajrában is szinte hibátlanul védekezett a magyar gárda, így nagy és kellemes meglepetést okozva, de mindenképpen megérdemelten őrizte meg minimális előnyét a lefújásig a horvátokkal szemben.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x