hirdetés

Egy fiatal magyar nő digitális nomádként a malajziai esőerdőben

Szabó Elvira pszichológusként végzett és könyvszerkesztőként, szaklektorként dolgozik. Időnként fogja magát, és szabadságot sem kivéve óceánokon túlról jelentkezik be.
Szöveg: Göbölyös N. László. Fotók: Szabó Elvira - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Szabó Elvira egyike azoknak, akik belekóstoltak a „digitális nomád” életformába, egyesítve a mindennapi megszokott munkát az utazás izgalmával. Legutóbb Délkelet-Ázsiát vette célba.

– Hogyan szántad rá Magad arra, hogy kipróbálod ezt a kalandot?

– Már akkor bennem volt a szándék, hogy helyfüggetlenül dolgozzam, amikor a digitális nomádságról még nem is hallottam. Szerencsére könyvszerkesztőként sikerült ilyen irányban alakítani a karrieremet, tehát fizikailag nem kell jelen lennem ugyanott, ahol a munkaadóm és nagyra becsülöm ezt a szabadságot. Mindig is szerettem ugyanakkor utazni, és amikor megtudtam, hogy vannak olyan emberek, akik úgy utaznak, hogy közben nem hagyják abba a munkájukat, nagyon megörültem, mert rájöttem, hogy ezt én is könnyedén meg tudom valósítani.

– Mit jelent a gyakorlatban digitális nomádnak lenni?

– Ez egyfajta életstílus, amelynek szintén megvannak a maga hétköznapjai. Egy átlagos hétköznapom egyik felében dolgozom egy kávézóban, a szállásomon, vagy akár egy szép parkban, a nap másik felét pedig a hely felfedezésére szánom. Mivel a munkámhoz csak egy laptop kell és az internet is csak ahhoz, hogy elküldjem a kész, kijavított szövegeket, ezt akár kontinensnyi távolságból is el tudom végezni.

hirdetés

– Azért nem kis bátorság kell ahhoz, hogy elutazz a világ túlsó részére.

– Ezt sokan mondták, én azonban nem tartom magam különösebben bátornak. Amikor első digitális nomád-utamra készültem, olyanokat követtem, akiknek már voltak tapasztalataik nagyobb kaliberű utakra is. Így töltöttem el végül három hónapot Brazíliában, tavaly Délkelet-Ázsiában, és úgy látom, hogy ez az életstílus egyre jobban terjed és egyre többen vágnak bele.

– Nem volt Benned soha félelem a személyes biztonságoddal kapcsolatban?

– A brazíliai utam előtt volt bennem némi félelem. Ekkor mentem először más kontinensre, és nehéz volt elképzelni, milyen lesz egyedül utazni, ráadásul Brazília nem a jó közbiztonságáról híres. Délkelet-Ázsia előtt már tudtam, hogy az eddig szerzett utazási rutinok, tapasztalatok át fognak lendíteni bármilyen helyzeten.

– Ehhez nyilván az is kell, hogy az új iránti kíváncsiság erősebb legyen benned, mint a nehézségekkel kapcsolatos aggodalmak.

– Egyrészt nagyon erősen él bennem az, amit Márai Sándor „a világ iránti honvágyként” jellemez, a kíváncsiság más kultúrák, távoli emberek iránt. Másrészt, visszatérve a félelemre: nem mindegy, hogy minek éljük meg ezt a félelmet. Egy tartós dolognak, ami soha nem múlik el, vagy pedig egy átmeneti állapotnak. És tudtam, hogy az a félelem az ismeretlenből fakad, aztán eltelik néhány nap, megtalálom azokat a mankókat, amelyek által eligazodom abban a kultúrában, és utána el fog múlni.

– Ehhez az életmódhoz két tulajdonság elengedhetetlen: tudd megszervezni az életedet, és légy képes kapcsolatokat teremteni egy idegen környezetben.

– Délkelet-Ázsiában szinte minden hétre jutott egy helyszínváltásom, de nagyon hamar kialakult bennem az a rutin, hogy honnan szerezzek információkat azokról a helyekről, amelyek érdekelnek. Én például nagyon szeretem a tengert, a kulturális sokszínűséget, az esőerdőket. Másrészt utazóként nagyon könnyű más utazókkal találkozni. Ahol az ember megszáll, mindig akad egy közösségi tér, ahol természetessé válik a kapcsolatteremtés, a tapasztalatcsere. A helyiekkel való mélyebb kapcsolatok kialakítása nagyobb kihívás, Ennek is megvan a módja, a „couchsurfing” (kanapészörf). A https://www.couchsurfing.com/ oldalon regisztrálnak olyanok a világ minden tájáról, akiknek van egy kanapéjuk, vagy szobájuk, amit szívesen megosztanak másokkal, és olyanok, akik ilyent keresnek.

Az utazó nem pénzzel fizet, de valamit illik adnia a vendéglátónak: minőségi időt szánunk egymásra, csinálunk közös programot, vagy főzök, esetleg viszek neki apró ajándékot. Fontos, hogy történjék egyfajta kulturális csere. Nagyvárosokban én különösen szeretek kanapészörfölni, mert ott könnyebben elveszettnek érzi magát az ember, ha nincsen helyi kapcsolata.

– Ez engem egy kicsit azoknak az elbeszéléseire emlékeztet, akik végigmentek az El Caminón, és egyfajta sajátos közösségi lét részesei lettek. Mostani utad elvezetett a malajziai esőerdőkbe. Brazíliában is jártál ott?

– Igen, de nem az Amazonasnál, hanem az Atlanti-part vidékén túráztam. Malajziában eljutottam a Taman Negara nemzeti parkba, ami szintén egy védett esőerdő, mintegy 4000 km2 kiterjedésű, korát 130 millió évesre becsülik a tudósok. Ez a világ második legrégibb esőerdeje egy ausztráliai után. Korát egyrészt arra alapozzák, hogy olyan növények élnek benne, amelyeknek ősi fosszíliáit is azonosították, másrészt itt él az egyik legrégibb emlősök között számon tartott tapír. Úgy tűnik, sokkal jobban óvják, mint az amazonasit és nincs is annyira becsatornázva az ország gazdasági vérkeringésébe, ami szerencsére inkább a partvidékre koncentrálódik.

– Hogyan lehet megközelíteni Taman Negarát?

– Jerantut városából busszal el lehet jutni a nemzeti part melletti faluba, vagy a város melletti kikötőből a Tembeling folyón fel lehet hajózni ide. A háromórás motorcsónak út során a folyó két partján csak az esőerdőket látni, és a motor zúgásán kívül semmi zajt nem lehet hallani.

– Láttam rólad néhány fotót, amelyek ősfák között készültek. Nem érezted kicsinek magadat közöttük?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
tk3s_swns_jen_atkin_14.jpg

Elhagyta a vőlegénye, mert túl kövér volt, majd leadott 50 kilót és a hétvégén brit szépségkirálynő lett

Jen Atkin 108 kilóról szépségkirálynőre fogyott két év alatt.
Fotó: Northfoto - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Gyorsételeken élt és semmit nem mozgott, így hízott 108 kilóra Jen Atkin, aki végül már annyira kövér volt, hogy a vőlegénye is elhagyta, írja a Daily Mail. Ekkor döntött a teljes életmódváltás mellett a légiközlekedésben dolgozó most 26 éves nő.

Jen Atkinnek nincs nagy titka: a junkfoodról áttért az egészséges táplálkozásra, és hetente több alkalommal is edzésre jár. A fiatal nő végül több mint 50 kilót fogyott, vagyis kiindulási testsúlya közel felét leadta.

A nagy fogyás után előbb megnyerte a schunthorpe-i szépségversenyt, majd 2018-ban a Miss England szépségkirálynő-választáson az első udvarhölgy lett. A csúcsra azonban néhány napja ért fel: február 21-én őt választották meg 2020-ban a legszebb brit nőnek.

Jen Atkin ezzel a 75. Miss Nagy-Britannia lett a sorban, megkoronázása után is az elmúlt éveire utalt, és azt mondta:

"A kemény munka végül kifizetődik."

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
visszapassz-cim.jpg

Saját középiskolájukba visszajárva tanítják meg a gyerekeknek, hogyan legyenek sikeresek az életben

A Visszapassz mozgalom alapítói hetente tartanak rendhagyó órákat egykori gimnáziumukban, ahol elmesélik, mi kell az övékhez hasonló karrier eléréséhez.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Szakonyi Gábor, Szóga Tamás és Tőrös Balázs középiskolás koruk óta ismerik egymást: mindhárman a budapesti Szinyei gimnáziumba jártak, itt kezdődött a barátságuk, ami már több mint 25 éve tart.

Gábor és Tamás osztálytársak voltak, Balázs pedig három évfolyammal alattuk, de vele is hamar jóban lettek. A kosárlabda volt a közös pont, ami összekötötte őket, nézőként és játékosként egyaránt kitöltötte a szabadidejüket.

Már az érettségi után, 1997-ben alapították meg saját csapatukat, az iskolától függetlenül működő Szinyei KC-t, amiben kisebb-nagyobb kihagyásokkal azóta is mindhárman játszanak. A péntek a szokásos meccsnap, erre még úgy is mindig igyekeznek szabaddá tenni magukat, hogy időközben mindannyian komoly karriert építettek.

Balázs online marketinggel foglalkozik, egy reklámügynökség kreatív igazgatója, Gábor több “kulimeló” után (például éjszakai kisboltban és karácsonyi vásárban is volt eladó) ma egy nagy fogászati vállalkozást vezet, Tamás pedig gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozik és jelenleg egy gyógyszermulti kereskedelmi igazgatója, korábban 10 évet lehúzott Írországban és hármat Londonban is.

Szakonyi Gábor

hirdetés

Egymástól függetlenül mindhármuk életében megjelent néhány éve a tenni akarás, illetve az igény arra, hogy valami társadalmilag hasznosat is csináljanak. Maga a Visszapassz (aminek nevében persze nem véletlen a kosárlabdás hasonlat) eredetileg Gábor ötlete volt.

“Öt-hatezer embert interjúztattam, amióta a pályán vagyok, és az a tapasztalatom, hogy akik kijönnek egy egyetemről vagy főiskoláról, legtöbbször halvány fogalmuk sincs arról, hogyan kell mondjuk önéletrajzot írni, vagy viselkedni egy állásinterjún”

– idézi fel. Sokat gondolkozott rajta, hogyan lehetne ezt a tudást még idejében átadni a fiataloknak, és végül tavaly nyáron arra jutott, hogy a középiskolában kell megfogni őket. Az ötletet elmesélte Tamásnak, aki gondolkodás nélkül azt mondta, hogy csatlakozna hozzá.

Balázsnak szintén megtetszett a kezdeményezés, ráadásul ő a reklámügynökség mellett egy ideje elkezdett kosárlabda-kommentátorkodni és vlogolni is. Ebben a minőségében már korábban is tartott előadást gyerekeknek, tehát nem volt újdonság neki, hogy nagyobb közönség előtt beszéljen.

Mindhármuk számára egyértelmű volt, hogy saját egykori gimnáziumukba mennek vissza, hiszen így tudnak a leghitelesebbek lenni.

Tőrös Balázs

Gábor felvette a kapcsolatot egykori osztályfőnökével, aki pozitívan fogadta az ötletet. Szeptemberre kialakultak a hivatalos keretek: osztályfőnöki órákra járnak be a 11. évfolyam minden osztályába, hetente egyszer, “vetésforgóban”. Vagyis mindig három osztálynál vannak egy időben, mindegyikük máshol, zsinórban öt-hat alkalom után pedig cserélnek.

A Gábor által kitalált eredeti koncepciót – vagyis hogy az önéletrajzírásról, felvételizésről, céges életről mesél a gyerekeknek – még kerekebbé tette, hogy két barátja is csatlakozott.

“Balázstól azt tudhatják meg, hogyan találják meg önmagukat és a hivatásukat, tőlem azt, hogy ha ez sikerült, hogyan kerülhetnek be egy munkahelyre, maradhatnak ott tartósan és válhatnak vezetővé, Tamás pedig abban segít, hogy ha már van pénzük, hogyan fektessék be jól, kiemelt tekintettel az öngondoskodásra.”

Így a három részterületet összeadva egy egészen nagy képet kapnak a résztvevők, amitől rendszerben is tudnak majd gondolkodni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szanto-eva-cukraszmuvesz-ezustermes-cimkep.jpeg

Ezüstérmet nyert Szántó Éva székesfehérvári cukrászművész a szakácsolimpián

Szántó Éva 70 centiméteres, hindu instenséget ábrázoló kompozíciójával lett ezüstérmes. A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker is született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 21.


hirdetés

Több magyar siker is született a 25. IKA CulinaryOlympics konyhaművészeti olimpián (más néven szakácsolimpián). A székesfehévári Szántó Éva cukrászművészeti kategóriában, 70 centiméter magas, hindu istenséget ábrázoló kompozíciójával ezüstérmet nyert.

A február 14—19. között Stuttgartban megrendezett versenyen nemzeti és regionális csapatok, továbbás egyéni versenyzők álltak rajthoz, a világ minden tájáról. A vetélkedésen több, mint 2000 induló vett részt.

Szántó Éva egyéni indulóként vett részt a szakácsolimpián, cukrászművészeti kategóriában.

A kategóriába benevezett alkotásoknak ehető anyagokból kellett készülniük és a lehető legkevesebb merevítést tartalmazhatták. Éva puffasztott rizst, pillecukrot, csokoládét, cukormasszát, a szempillákhoz ehető ostyapapírt, az ékszerekhez isomalt nevű édesítőszert használt – végül pedig kézi festés tette teljessé a kompozíciót. A zsűri az alkotásokat innováció, ötlet, kompozíció-összkép, professzionális technikák, szaktudás, és a mű prezentálása szempontjából értékelte.

Szántó Éva ezüstérmes műve Ganésát, az elefántfejű, embertestű, négykezű hindu istent, a Kezdetek és az Akadályok Urát ábrázolta.

hirdetés

„Tavaly december közepén kezdtem el dolgozni a kompozíción munka mellett mindennap, sokszor éjszakába nyúlóan. Csak és kizárólag erre koncentráltam. Nagyon sok mindent újra kellett készítenem, mert össze- vagy letört, vagy csak egyszerűen nem tetszett. Ennyi újratervezésre talán egyik versenyfelkészülés alatt sem volt szükség. Az utolsó napokban leszakadt az ormány, ekkor a legjobb barátnőm olyan merevítést talált ki, ami aztán végig stabilan tartott. Ha nincs mellettem a párom, és nem hisz bennem, akkor még a versenyre sem jutok el. Nagyon sokszor kerültem mélypontra, volt olyan pillanat, amikor fel akartam adni, de végül szerencsére nem tettem” – nyilatkozta Szántó Éva.

A korábban a CulinaryOlympicson induló tehetséges cukrász ismerőse inspirálására nevezett be a négyévente megrendezett szakácsolimpiára, és a munkáját ezüstéremmel díjazták.

A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker (arany- ezüst- és bronzérem) is született.

„Nehéz szavakba önteni, mit éreztem az egész verseny alatt. Ahogy a magyar nemzeti válogatottal, a katonai válogatottal, az egyéni indulókkal, illetve a Magyar Gasztronómiai Szövetség képviselőivel bevonulhattam a megnyitó ünnepségen, az örökre bevésődött. Még most is kiráz a hideg, ha megnézem a videót. Óriási élmény volt, hogy ennyi tehetséges ember munkáját láthattam. Az ezüstérmet pedig még mindig nem hiszem el. Azt gondolom a legfontosabb, hogy kellő alázattal álljunk hozzá a feladathoz, és sose szégyelljünk tanulni és kísérletezni. Semmi sem hullik az ölünkbe magától, mindenért keményen meg kell dolgozni, ami nagyon sok lemondással jár – viszont sikereket is hozhat” – egészítette ki az ezüstérmes versenyző.

Szántó Éva 11 éve EU-s forrásokból megvalósuló projektek menedzsereként dolgozik. A cukrászattal nyolc évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, ekkor párja születésnapjára készített egy nagyméretű, Balaton-formájú tortát. Ezután egyre több torta készült baráti körben, Évát pedig már a szakmai háttér is érdekelte, ezért 2017-ben elvégezte a cukrászképzést. Már nemcsak a formatorták készítésével foglalkozott, elmerült a desszertek világában, az új technikákban, és a cukrászati művészetben is.

Az első versenyén, 2017-ben egy bulldog fej formájú tortával indult, és ezüstérmes lett, ez lendületet adott az újabb versenyekhez, amelyek újabb érmeket hoztak. Az első nagyobb megmérettetése a CakeDesigner világbajnokság itthoni selejtezője volt, ahol egy 4 emeletes design tortával indult, ami az ismert magyar meséket mutatta be cukorfigurákkal.

2019-ben pedig elindult az országos gasztronómiai bajnokságon, a Tatai Farsang Kupán két kategóriában: cukrász, cukrászművészet. A cukrászművészetben ezüstérmet, míg a cukrász kategóriában bronzérmet szerezett. Szintén 2019-ben a minden évben Szolnokon megrendezésre kerülő gasztronómiai kiállításon és versenyen, a Pelikán Kupán aranyérmet kapott egy indián táncost ábrázoló szoborért.

2019 végén elindult az I. Royal Cake elnevezésű versenyen, amelyre barokk-rokokó stílusú alkotásokkal lehetett nevezni. A fiatal Mozartot ábrázoló munkájával bronzérmet szerzett.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
farkasanna.jpg

Magyar grafikus nyerte meg a tipográfia Oscar-díját

Farkas Anna a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatáért és az egy. magazinnak tervezett animált logóért kapta az elismerést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Egy magyar grafikus nyerte a tipográfia Oscar-díjának tartott elismerést.

Farkas Anna Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatával és az egy. magazinnak tervezett animált logóval érdemelte ki az amerikai, Type Directors Club „Certificate of Typographic Excellence” címet.

Az elmúlt hetven évben eddig két másik magyar kapta meg ezt a kitüntetést.

A pályázaton 55 országból több mint 1800 pályázat érkezett, ezen vett részt Farkas Anna is, a pavilon arculatát férjével, Batisz Miklóssal közösen készítették, míg az egy. című logó az ő munkája.

„Mindig az a cél, hogy betűkkel tudjam megmutatni, az adott megrendelő mit gondol a világról, mit szeretne mondani. Ezt sűrítem egy képbe, egy logóba, egyetlen megjelenésbe”

hirdetés

– mondta el Farkas Anna.

Az animált (mozgó) logotípia idehaza még kevéssé használt, és külföldön is ritkaságnak számít. De egyre fontosabb a mozgásos, videós megjelenés, ahogy az egy. esetében is a karakter azonos, de a látvány változó.

Farkas Anna grafikus munkáit külföldön is ismerik és elismerik, több nemzetközi díjait is kapott, a TDC mellett két Red Dot-díjjal és egy Ferenczy Noémi-díjjal is büszkélkedhet.

A Type Directors Club a pályamunkákat egy könyvben is bemutatja, valamint egy kiállítást is készítenek, melyet a világ számos pontjára elvisznek - írta a egy.hu.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!