hirdetés
szbalazscim.jpg

Szabó Balázs: A legmerészebb álmaimban szerepelt az, ahol most tartok

Koncertjeire hetekkel hamarabb elfogynak a jegyek, dalait százak éneklik teli torokból. Elmesélte, hogyan éli meg az óriási népszerűséget és mikor tud lazítani.
Láng Dávid, fotók: Nagy Márton - szmo.hu
2016. április 24.


hirdetés

A Szabó Balázs Bandája jelenleg az egyik legnépszerűbb magyar együttes. A Facebookon 55 ezer fős rajongótáboruk van, de ami ennél is fontosabb: élőben legalább ennyire kíváncsiak rájuk az emberek, szinte minden fellépésük teltházas. Balázs viszont megmaradt ugyanannak a közvetlen és szerethető figurának, aki mindig is volt. Arról beszélgettünk, mit gondol a sztárságról, szigorúan keresztülviszi-e mindig az akaratát a zenekarban, és marad-e ideje mindezek mellett magánéletre. (Interjú: Láng Dávid, fotók: Nagy Márton)

– Ha jól számolom, négy éve költöztél Budapestre. Mennyire váltál azóta fővárosivá?

– Szerintem soha nem leszek igazi „budapesti”, de már jóval otthonosabban mozgok, mint az első években. Bátrabban elindulok a város olyan részeibe is, ahol még nem jártam, akár biciklivel is.

"
Alapvetően szeretek itt élni, főleg úgy, hogy erdőszéli albérletem van egy kis házi stúdióval, ahol akkor sem kell aggódnom a szomszédok miatt, ha az éjszaka közepén jut eszembe hegedülni.

Bár előtte laktam a belvárosban is, és az ottani állandó nyüzsgés sem volt ellenemre, de a természetközeliség még inkább kedvemre való. Most akár hajnalig tudok dolgozni az ötleteimen, ha épp úgy jön ki a lépés, nem zavar meg benne senki.

– Annak idején mindent egy lapra tettél fel, amikor eldöntötted, hogy itt szervezed újjá a zenekart. Voltak kétségeid?

– Valóban, úgy jöttem Budapestre, hogy lesz ami lesz. Az is benne volt a pakliban, hogy egy év után visszamegyek Kecskemétre bábszínésznek, vagy esetleg valami teljesen másba kezdek. Az, ami végül megvalósult (tehát hogy talpra áll a zenekar, jönnek a fellépések, és egyáltalán, sikerül egyről a kettőre jutnunk), a legmerészebb álmaimban szerepelt.

szbalazs9

Névjegy

Szabó Balázs 1978-ban született. A Hajdú-Bihar megyei Tetétlenben nőtt fel, a középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Gyerekkora óta zenél, hangszerein többnyire magától tanult meg játszani. A népzene és a bábszínészet is korán foglalkoztatni kezdte, először a Vojtina Bábszínházban, majd Pécsen a Bóbita Bábszínházban, később Kecskemétre kerülve az ottani Ciróka Bábszínházban játszott.

Szintén Kecskeméten ismerkedett meg Kőházy „FankaDeli” Ferenccel, akivel közösen megalapította a Suhancos együttest. 2005-től 2009-ig zenéltek együtt, két nagylemezt adtak ki, majd Balázs úgy döntött, külön utakon folytatja. Ezután hozta össze saját magáról elnevezett zenekarát, akikkel rövid időn belül nagyon sok rajongót szerzett.

A csapat felállása 2012 elején (rajta kívül) teljesen kicserélődött, de ez nem okozott nagy törést, az új tagokkal is hasonló lendülettel folytatta a munkát. Élet elvitelre című lemezük megjelenése után minden addiginál népszerűbbek lettek, az utóbbi egy-két évben szinte az összes nyári fesztiválra meghívták őket, és klubkoncertjeikre is tömegek kíváncsiak az egész országban – sőt, a határokon túl is.

– Meddig tartott ez a bizonytalanság, mikor kezdted el érezni, hogy bejöhet a számításod?

– Azért nehéz megfogni ezt a pontot, mert olyan típus vagyok, aki csak akkor nyugszik meg, ha valami már tényleg megtörtént. Inkább energiát adott, amikor láttam, hogy sorra kapjuk a koncertfelkéréseket, és az új dalokat is szereti a közönség. Az Élet elvitelre album megjelenése mindenképp egy ilyen kiugrási pont volt, belülről is, illetve már a Közelebb EP-n is lehetett érezni az előszelét. Az a kislemez eleve megnyugtatott azzal kapcsolatban, hogy tudok alkotni Budapesten is. Ez volt a legfőbb nyitott kérdés, hiszen abban biztos voltam, hogy rengeteg jó zenész van itt, a kérdés az volt, passzol-e ez az egész hozzám.

Most úgy állunk, hogy még mindig nem tudom, mi lesz hosszútávon, de költöznöm egyelőre biztosan nem kell... (mosolyog) A világ persze akkor sem érne véget, ha esetleg úgy alakulna. A mai napig gólyalábazom néha, vannak bábszínházi vendégszerepléseim is, szóval biztosan feltalálnám magam.

– Mennyire elevenen él benned az időszak, amikor zenélni kezdtél?

– A most futó Csöndkabát koncertek különösen visszahozzák ezeket az emlékeket, mivel végig akusztikus gitáron játszom, ahogy a pályám legelején is.

"
Jól megvoltam egymagam a jazz-klubok sarkában, zenekart sokáig nem is akartam magam köré.

Nagyon kedves nosztalgiával gondolok vissza rá, néha hiányoznak is a csendes minikoncertek. Szóba is került, hogy újra megidézhetnénk ezeket a pillanatokat, de annyi nagyobb lélegzetű dolog zajlik most egyszerre, hogy idén aligha fog beleférni.

szbalazs8

szbalazs2

– A Suhancost ma hova helyezed el a karrieredben, mennyire jelentős pont az azóta elért sikereid tükrében?

– Mindenképp fontos, és az is marad, akárhová jut el a mostani kaland. Szívesen emlékszem vissza rá, egyrészt a dalokra, másrészt az ott elsajátított tudásra. Rengeteg mindent akkor tanultam meg: hangszerelési megoldásokat, kísérletezéseket, biztos pontokat az ötletezésben, egyszóval a saját hangom, ezek a mai napig elkísérnek. Abszolút nem úgy tekintek rá, mint egy lesajnált kezdeti szárnypróbálgatásra – szükségszerű volt ahhoz, hogy ott tarthassak, ahol most.

– Mekkora terhet rak rád a növekvő ismertség? Van olyan érzésed, hogy nagyobb a tétje a munkádnak?

– Néha azt gondolom, hogy nagyobb a tét és a felelősség, főleg azzal kapcsolatban, hogy az új dalokkal mennyire tudjuk megugrani a saját magunk által felállított szintet. Máskor viszont elengedem az egész „görcsöt” és úgy állok hozzá, hogy egyszerűen csak írni kell: azt, ami jön magától. Eddig sem hagytam, hogy nyakon csípjen a megfelelési kényszer, igyekszem a saját gondolataimat és elképzeléseimet megvalósítani.

Persze bízom benne, hogy egyre feljebb tudjuk rakni a lécet, hiszen a közönség elvárásai is joggal magasak. Szóval mondhatjuk, hogy van nyomás, de ha csak tehetem, igyekszem elhessegetni a fejem fölül.

"
A kísérletezéssel nem szeretnék felhagyni, szerintem kevesen jöttek ki jól abból, hogy ráálltak egy megbízható receptre, ami már bizonyított.

Még közel sem teljesült minden ábrándom hangszerelési megoldások terén, ezekről biztosan nem mondanék le pusztán amiatt, hogy hátha valakinek kevésbé fog tetszeni.

szbalazs1

– A sztárságnak tapasztalod látható jeleit? Szoktak például felismerni az utcán vagy boltban?

– Eleve nem hiszek a sztárságban, szerintem egy ilyen kis országban megfogalmazni is nehéz, hogy mit jelent.

"
Néha felismernek, néha rám köszönnek, bankban, postán, vagy villamoson. Ilyenkor én is legalább annyira zavarba jövök, mint aki vette a bátorságot, hogy megszólítson.

Szerencsére ez még bőven a jóleső kategória, messze vagyunk attól, hogy bármiben hátráltasson a mindennapjaim során. Ami most van, az sokkal inkább inspirál, mint feszélyez. Nem ismerem a másik végletet, de örülnék, ha hosszabb távon is így tudna maradni. Ezért is van, hogy a „bulvárt” szándékosan kizárom az életemből.

– Névadó frontemberként mekkora érvényesülési teret hagysz a többi tagnak a zenekarban?

– A főbb döntéseket ketten hozzuk a menedzserrel, aztán lépnek be a történetbe a többiek. Ami a dalszerzést illeti, az évek során megtanultam, hogy ilyen téren nem jó az egyértelmű demokráciára támaszkodni, kell hogy legyen valami előzetes vezérfonal. Az út fő csapásirányait én jelölöm ki, a többiek pedig becsatlakoznak, ahol tudnak, vagy akarnak. Persze meg is lepnek olykor, sokkal messzebb gondolják mint én, így aztán ebből a fúzióból születhetnek a remélhetőleg egyedi hangot megütő dalok. Elég nagy szoba ez mindannyiunknak... (nevet)

– A Bájoló már 3 millió lejátszás felett jár a YouTube-on. Gondoltad volna, hogy egy vers megzenésítése lesz az egyik legnépszerűbb dalod?

– Ez a vers szinte az egész eddigi pályámat végigkísérte, még Debrecenben született. A Suhancosba is úgy került, hogy egyszer megmutattam FankaDelinek, mondván van ez a dalom, nagyon szeretem, hozzunk ki belőle valamit közösen. Azóta már számtalan átirata született, pedig nem feltétlenül adtam volna esélyt rá. Annál kevésbé, hiszen nem a versek korát éljük, bár hála az égnek akadnak pozitív csalódások. Én nem is tudnék nem foglalkozni velük, szerintem hihetetlenül tömény esszenciáját adják az irodalomnak. Néha az az érzésem, miután elolvastam egy verset, hogy felért 16 oldalnyi novellával.

– A saját szövegeid értelmezhetőek versként, zene nélkül?

– Én nem tartom őket annak. Azt a luxust viszont soha nem engedném meg magamnak, hogy ne adjak át bennük gondolatokat és érzelmi töltetet, hiszen ez jelenti számomra az alkotás egyik lényegét. Sokáig nem is szerettem prózában visszaolvasni a soraimat. Most is inkább csak muszájból teszem, hiszen mielőtt lemezre kerül valami, óhatatlanul ellenőrizni kell, mennyire érthető és következetes, tanulom regulázni a saját soraimat. (mosolyog)

Ez még mindig messze van a klasszikus írói munkától, de kicsit azért át tudom érezni, mivel néz szembe mondjuk Grecsó Krisztián barátom, amikor az új könyvén dolgozik. Jól esik néha játszani ezzel, de persze teljesen más életút, mint amit én választottam.

– Ha már Krisztiánt említetted: az új lemezen is lesznek akár tőle, akár másoktól "kölcsönvett" szövegek? (Az Élet Elvitelre albumon a fenti kettőt írta ő – a szerk.)

– Jelen állás szerint nem, de még messze vagyunk a végétől, úgyhogy biztosat nem tudnék mondani. Ha találok olyan verset, ami jó értelemben borzongat és nem tudom nem elénekelni, úgyis rajta lesz. Tudatosan viszont nem keresgélek, hogy akkor most mindenképp választanom kell egy kortárs, vagy régebbi szöveget az albumra. A Pilinszky-, Radnóti-, Juhász Gyula-megzenésítések is véletlenszerűen születtek meg az évek során:

"
olvasgattam a verseket és egyszer csak azt vettem észre, hogy önkéntelenül éneklem őket. Van valamilyen belső hang, ami keringőre hívja a verset és engem is.

Olyan is előfordult, hogy ez egyszerűen nem volt meg: hiába tetszett nagyon az adott vers, nem tudtam jól elénekelni, így el kellett engednem.

Szezonnyitó koncert a Parkban

4 hónap kihagyás után április 28-án lép fel újra a zenekar Budapesten, méghozzá a legnagyobb szabadtéri szórakozóhely nyitóhétvégéjén. A nagy eseményre több meglepetéssel készülnek: vendégként ott lesz Sárik Péter és a Four Bones Quartet, velük együtt különleges hangszereléssel szólalnak meg a jól ismert slágerek. Egy dalpremierrel is készülnek, az Élet elvitelre megjelenése óta először bővítik a repertoárt.

További részletekért KATT IDE.

– Budapesti klubkoncertjeitekre egyre gyorsabban fogynak el a jegyek, a legutóbbi már egy hónappal előtte teltházas volt. Mi lehet ennek a folyománya?

– Az biztos, hogy nem szeretnénk elveszíteni a közvetlen kapcsolatot a közönséggel, ezért nagyobb befogadóképességű helyekben ritkán gondolkodunk. Nagyon fontos számomra, hogy ugyanúgy egymás szemébe tudjunk nézni és váltani pár mondatot most is a koncertekre látogatókkal, mint régen, a legelején. Ezt persze nagyon nehéz tartani, főleg, ha ilyen ütemben növekszik az érdeklődés, és előfordul, hogy nem sikerül mindig minden kérésnek eleget tenni, de nagyon igyekszünk.

szbalazs5

– Rengeteg fellépésetek van, ehhez jön még a többi járulékos dolog. Marad időd ezek mellett magánéletre, amikor teljesen kikapcsolhatsz?

– A tavalyi és az idei év különösen sűrű ilyen szempontból, mert a zenekar mellett egy színházi darabon is dolgozom íróként, zeneszerzőként és rendezőként. Ez például lefoglal olyan napokat, amikor egyébként pihenhetnék. De azért ha csak tehetem, eljárok sportolni, és ahogy beköszönt a tavasz, egyre többször pattanok biciklire, ez is kikapcsol. Viszont

"
azt veszem észre, hogy ha akár csak fél napig lógatom a lábam, már elkezdek azon gondolkodni, hogyan tehetném hasznossá magam.

Eleve felkészültem rá, hogy ez a két év ilyen lesz, úgyhogy mindezt nem negatívan élem meg. Biztos eljön majd az idő, amikor pár dolgot letéve a nyakamból kicsit többet lazíthatok. Addig pedig örülök a feladatoknak, hiszen tényleg olyan ez az egész, mint amiről álmodoztam.

Ha tetszett az interjú, kattints a megosztásra!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
veca-cím-1.jpg

Janicsák Veca: Hatalmas dolog Tolcsvay Lászlóval és Miklósa Erikával dolgozni

Janicsák Veca augusztus 20-án a Margitszigeten a Tolcsvay testvérek Magyar Miséjében fog énekelni. Mesélt balesetéről és a hamarosan tévébe kerülő Ázsia Expressz című tévéműsorról is.
Kövesdi Miklós Gábor, Fotó: TV2, Emmer László (x) - szmo.hu
2019. augusztus 16.



A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Tolcsvay testvérek rockoratóriumával, a Magyar Misével, és egy ősbemutatóval, Tolcsvay László Új Magyar Rapszódiával ünneplik augusztus 20-át. Az est egyik sztárvendégét, Janicsák Vecát kérdeztük a részletekről.

- Augusztus 20-án egy nem mindennapi produkcióban lép színpadra. A Tolcsvay testvérek Magyar Miséje igazi klasszikus. Korábban ismerte a művet? Hisz az ősbemutató idején ön még meg sem született.

- A Magyar Mise valóban kevésbé lehet ismert az én genereációm számára, korábban én is csak részleteiben hallottam a művet, de természetesen a szerzőpáros munkásságát ismertem.

- Milyen érzés volt, amikor felkérték erre a feladatra? Beszéljen kicsit a fellépő társakról, hiszen nem mindennapi nevek közé került.

- Rendkívül megtisztelő feladat, ami egyből felkeltette az érdeklődésemet, és rögtön beleástam magamat a teljes műbe. Tolcsvay László különösen nagy név, Miklósa Erika pedig régi nagy kedvencem és példaképem, és hatalmas dolog számomra, hogy egy színpadon állhatunk majd.

- Énekes szempontból mennyire nehéz ez a feladat?

- Alapvetően én a magasabb hangnemhez vagyok szokva, így extra megterhelést nem jelent számomra, de természetesen maximális felkészülést kíván, aminek igyekszem is eleget tenni.

- Nem furcsa misén énekeli? Még akkor is, ha rock. Mennyire áll közel Önhöz ez a műfaj?

- Ez nem egy klasszikus mise, illetve többször jártam már templomban, volt is szerencsém ilyen közegben koncertezni, így nem idegen számomra.

- Nem rég az egész országot megijesztette, hisz komoly baleset érte. Szerencsére nem sérült meg, de egy ilyen karambol súlyos lelki hatásokkal jár. Sikerült kiheverni a megrázkódtatást?

- Köszönöm a kérdést, a legjobb egészségnek örvendek, szerencsére túl vagyok a történeten, a tettest előállították, úgyhogy a nehezén túl vagyunk.

- Ázsiát már sikerült kiheverni? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

- Szuper kaland és életre szóló élmény volt, nem is igazán kellett kihevernünk, de fantasztikus érzés volt újra a kislányunk mellett lenni. Sok pozitívumot tanultunk egymásról, ami csak megerősítette a kapcsolatunkat. Féltve óvom a magánéletemet a nyilvánosság elől, ezzel a műsorral azonban most kivételt tettünk. A verseny során minden pillanatunkat rögzítették a kamerák, amivel igazán csak az adott helyzetben szembesülsz, de úgy érzem, nem baj, ha a közönség látja egy emberibb oldalamat, hogy időnként én is követek el hibákat. Augusztus 26-tól mindenki láthatja, milyen izgalmas megpróbáltatásokban vettünk részt.

- Az ősz folyamán milyen fontosabb koncertekre, projektekre készül, hol láthatjuk?

A live act formációmmal folyamatosan járjuk az országot, szerencsére állandóak a fellépéseink – egy hegedűs, két vokalista lépnek velem színpadra, és egy DJ, aki egyben a zenésztársam is. Ezzel színesebb zenei élményt nyújtunk a közönségnek. Folyamatosan dolgozunk újabb dalokon, illetve a tévészereplések után picit szeretnék ismét jobban a zenei teendőimre fókuszálni. Közben pedig üzleti ismereteket hallgatok egy angol nyelvű egyetemen.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
feketejeno-cim.jpg

Fekete Jenő: Rádöbbentett ez a betegség, hogy van még tennivalóm itt a Földön

Az egyik legjobb magyar blueszenész közel fél év kényszerpihenő után tért vissza a színpadokra, és hamarosan első szólólemeze is megjelenik. Interjú.
Láng Dávid; címkép: Imre Barta photography - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Fekete Jenő az 1980-as évek vége óta meghatározó figurája a hazai blueséletnek, nem nagyon akad olyan előadó a műfaj mai magyar képviselői közül, akinek ne segítette volna a karrierjét, vagy ne zenéltek volna együtt valamikor.

Idén januárban azonban súlyos betegség döntötte le a lábáról: hónapokig egyáltalán nem tudott fellépni, veszélybe került a megélhetése is. Barátai tavasszal segélykoncertet szerveztek neki, amin a szakma színe-java fellépett, és több mint 800-an váltottak rá jegyet.

Nyár eleje óta már újra láthatja őt a közönség, augusztus 30-án pedig karrierje egyik legnagyobb mérföldkövéhez ér: első szólólemezét mutatja be az A38 hajón. Erről is beszélgettünk.

– Hogy érzed magad most? Mondhatjuk, hogy meggyógyultál és túllendültél az elmúlt bő féléves időszakon?

– Úgy néz ki, igen. Nagyobb fájdalmaim már nincsenek, de a jobb kézfejem és kisujjam még zsibbad. Igyekszem erősíteni, például gyógytornával és úszással. Hozzátartozik a dologhoz, hogy még 1992-ben volt egy autóbalesetem, ami után a könyökömet meg is kellett műteni. Azóta a jobb oldalam eleve gyengébb, erre jött rá a mostani helyzet. A gerincemnél történt az idegbecsípődés, aminek a kisugárzása nyilván a gyengébb oldalra ment.

A gitározásba is kezdek belejönni, persze azért hosszabb folyamat lesz, mire azt mondhatom, hogy újra a régi vagyok. Különösen, hogy a sok fekvéstől tüdőembóliám is kialakult.

Emiatt teljesen le is tettem a cigit, öt hónapja egyáltalán nem gyújtottam rá. Nehéz, de ha valamire rádöbbentett ez az egész, az az, hogy van még tennivalóm itt a Földön, ehhez pedig vigyáznom kell magamra.

– Hogyan élted meg a májusi, közel teltházas segélykoncertet, amit miattad szerveztek?

– Nagyon megható volt, hogy ennyien eljöttek, mind a közönség, mind a fellépők. Azt kicsit sajnálom, hogy pont egy ilyen apropó kellett ahhoz, hogy ez megtörténjen, de rendkívül jól esett. Anyagilag is sokat köszönhetek neki, hiszen hónapokig egyáltalán nem volt bevételem, így legalább az albérletet és az ennivalót ki tudtam fizetni. Azért a gyerekeimnek is adtam a pénzből, valamint a lemezbe is beleforgattuk egy részét.

Az egyik új dal a segélykoncert fináléjaként előadva:

Fekete Jenő - Fekete Jenő was live.

Fekete Jenő was live.

– Úgy veszem észre, mintha profibb háttered lenne pár hónapja: hivatalos Facebook- és Instagram-oldalad is indult, rendszeres posztokkal. Ez kinek az ötlete volt?

– A barátaim összefogásának köszönhető, ők határozták el, hogy kicsit besegítenek nekem, hogy erősödjön a közösségi médiás jelenlétem. Slebics Krisztiánnal 15 évre nyúlik vissza a kapcsolatunk, a Muddy Shoes első lemezén dolgoztunk együtt, rajta kívül pedig Völgyi Nauszika vállalt még részt a munkából. Alapvetően szabad kezet adok nekik, persze mindig megmutatják előre, mit fognak kitenni, de megbízom bennük. Jobb is így, hogy ennyivel több energiát fordíthatok az alkotásra.

– Nagyon sok különböző formációval, zenekarokkal, duóban és szólóban is fellépsz. Melyik mi miatt áll közel hozzád?

– Mindegyiknek megvan a maga külön hangzásvilága és varázsa, vegyünk akár egy akusztikus gitáros szólóestet, akár a Horváth Misivel közös szájharmonikás duót, akár a hangos-elektromos triót, Móré Attilával és Tomor Barnával. Ezeken túl tagja vagyok egy Chuck Berry munkássága előtt tisztelgő bandának is, és a Muddy Shoes is fellép olykor-olykor, bár azt a tagok egyéb elfoglaltságai miatt mindig nagyon nehéz összeegyeztetni.

Mindenesetre a következő időszakban a szólólemezem anyagával szeretnék legtöbbet koncertezni, most ez inspirál leginkább.

– Mikor és hogy jött a szólólemez gondolata?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hetret0.jpg

A fesztivál, amiért érdemes elutazni az ország egyik legeldugottabb sarkába is

A Hétrétország a koncertek, színházi előadások és filmvetítések mellett az Őrség lakóinak és különleges atmoszférájának megismeréséről is szól.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. augusztus 19.



Nagyon régóta szerettem volna már eljutni az Őrségbe, annyi jót hallottam róla: a különlegesen tiszta levegőről, a zöld fűről, a takaros házakról és a szinte csak itt jellemző szeres településformáról.

A nagy távolság eddig elriasztott, most azonban elhatároztam, hogy az itt zajló Hétrétország három napján való részvétellel összekötve felfedezem a vidéket. Nem bántam meg, tényleg azonnal megfogott a kis falvak hangulata, a réteken szabadon legelésző állatok, és hogy majdnem minden porta, de még a buszmegállók is tele vannak virággal.

Szerencsére nem voltam ezzel egyedül: mint megtudtam, az egész kezdeményezés gyökerei nagyon hasonlóak.

"Majdnem 30 éve jártam itt először a családommal, és első látásra beleszerettem a környékbe" – meséli a fesztivált megálmodó és a mai napig igazgató Sülyi Péter, akinek a neve leginkább az Omega szövegírójaként lehet ismerős.

Az 1970-es évek eleje óta dolgozott együtt a zenekarral, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Fekete pillangó, a Nem tudom a neved, a 200 évvel az utolsó háború után, vagy a Mozgó világ. Emellett Kovács Kati több dalszövegét is ő jegyzi.

Vas megyében korábban is kirándultak már, de elhatározták, hogy megnézik, hová jutnak, ha az addiginál nyugatabbra veszik az irányt. Így lyukadtak ki először Őriszentpéteren, majd a szomszédos Szalafőn. Hamarosan elkezdtek célzottan idejárni pihenni, de arról sokáig szó sem volt, hogy ide is költözzön. Azt viszont szerette volna, hogy ő is hozzátegyen valamit ehhez a gyönyörű vidékhez, ami így megszólította.

Sülyi Péter

"Arra jutottam, hogy kulturális programokat kellene idehozni, mert sok mindenben nagyon gazdag volt a környék, ezen a téren viszont légüres teret tapasztaltam"

– magyarázza. Így született meg a Virágzás napjai nevű fesztivál, amit 1994-től 25 éven át minden pünkösdi hétvégén megrendeztek, komolyzenével, színházzal, irodalommal.

Bár rendkívül nívós művészi értéket képviselt, a helyi köztudatba talán pont emiatt nem tudott soha beivódni, nem gyakorolt számottevő hatást a lakosságra. Ennek ellenére Sülyiék egészen tavalyig kitartottak mellette, 2002 körül azonban elkezdtek gondolkodni rajta, mi lenne, ha ezzel párhuzamosan valami olyan dolgot is csinálnának, ami jobban bevonja a helyieket, és tényleg a magukénak érzik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
veca-cím-1.jpg

Janicsák Veca: Hatalmas dolog Tolcsvay Lászlóval és Miklósa Erikával dolgozni

Janicsák Veca augusztus 20-án a Margitszigeten a Tolcsvay testvérek Magyar Miséjében fog énekelni. Mesélt balesetéről és a hamarosan tévébe kerülő Ázsia Expressz című tévéműsorról is.
Kövesdi Miklós Gábor, Fotó: TV2, Emmer László (x) - szmo.hu
2019. augusztus 16.



A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Tolcsvay testvérek rockoratóriumával, a Magyar Misével, és egy ősbemutatóval, Tolcsvay László Új Magyar Rapszódiával ünneplik augusztus 20-át. Az est egyik sztárvendégét, Janicsák Vecát kérdeztük a részletekről.

- Augusztus 20-án egy nem mindennapi produkcióban lép színpadra. A Tolcsvay testvérek Magyar Miséje igazi klasszikus. Korábban ismerte a művet? Hisz az ősbemutató idején ön még meg sem született.

- A Magyar Mise valóban kevésbé lehet ismert az én genereációm számára, korábban én is csak részleteiben hallottam a művet, de természetesen a szerzőpáros munkásságát ismertem.

- Milyen érzés volt, amikor felkérték erre a feladatra? Beszéljen kicsit a fellépő társakról, hiszen nem mindennapi nevek közé került.

- Rendkívül megtisztelő feladat, ami egyből felkeltette az érdeklődésemet, és rögtön beleástam magamat a teljes műbe. Tolcsvay László különösen nagy név, Miklósa Erika pedig régi nagy kedvencem és példaképem, és hatalmas dolog számomra, hogy egy színpadon állhatunk majd.

- Énekes szempontból mennyire nehéz ez a feladat?

- Alapvetően én a magasabb hangnemhez vagyok szokva, így extra megterhelést nem jelent számomra, de természetesen maximális felkészülést kíván, aminek igyekszem is eleget tenni.

- Nem furcsa misén énekeli? Még akkor is, ha rock. Mennyire áll közel Önhöz ez a műfaj?

- Ez nem egy klasszikus mise, illetve többször jártam már templomban, volt is szerencsém ilyen közegben koncertezni, így nem idegen számomra.

- Nem rég az egész országot megijesztette, hisz komoly baleset érte. Szerencsére nem sérült meg, de egy ilyen karambol súlyos lelki hatásokkal jár. Sikerült kiheverni a megrázkódtatást?

- Köszönöm a kérdést, a legjobb egészségnek örvendek, szerencsére túl vagyok a történeten, a tettest előállították, úgyhogy a nehezén túl vagyunk.

- Ázsiát már sikerült kiheverni? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

- Szuper kaland és életre szóló élmény volt, nem is igazán kellett kihevernünk, de fantasztikus érzés volt újra a kislányunk mellett lenni. Sok pozitívumot tanultunk egymásról, ami csak megerősítette a kapcsolatunkat. Féltve óvom a magánéletemet a nyilvánosság elől, ezzel a műsorral azonban most kivételt tettünk. A verseny során minden pillanatunkat rögzítették a kamerák, amivel igazán csak az adott helyzetben szembesülsz, de úgy érzem, nem baj, ha a közönség látja egy emberibb oldalamat, hogy időnként én is követek el hibákat. Augusztus 26-tól mindenki láthatja, milyen izgalmas megpróbáltatásokban vettünk részt.

- Az ősz folyamán milyen fontosabb koncertekre, projektekre készül, hol láthatjuk?

A live act formációmmal folyamatosan járjuk az országot, szerencsére állandóak a fellépéseink – egy hegedűs, két vokalista lépnek velem színpadra, és egy DJ, aki egyben a zenésztársam is. Ezzel színesebb zenei élményt nyújtunk a közönségnek. Folyamatosan dolgozunk újabb dalokon, illetve a tévészereplések után picit szeretnék ismét jobban a zenei teendőimre fókuszálni. Közben pedig üzleti ismereteket hallgatok egy angol nyelvű egyetemen.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x