SPORT
A Rovatból

A sportsikerekhez ma már szinte nélkülözhetetlen a tudomány

A Testnevelési Egyetem szakértője szerint 125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”. De nem mindegy, hogyan.

Link másolása

Bőven várhatunk még csúcsdöntéseket a nagy sportversenyeken, így az olimpián is, a magyaroktól is, pedig ők még messze nem kapják meg mindazt a támogatást, amit napjainkban a sporttudomány a teljesítőképesség növelésében a versenyzők számára nyújtani tud. Radák Zsolt, a Testnevelési Egyetem edzésélettan professzora, a Molekuláris Edzésélettani Kutatóközpont igazgatója szerint

125 évvel az újkori játékok kezdete után is reális cél az olimpia jelmondata, a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”.

Bár a változás mértéke versenyszámfüggő, ha csak azokat a sportágakat vesszük – atlétika, úszás, kerékpár –, ahol mérhetőek az eredmények, egyértelműen kijelenthető, hogy az emberi teljesítőképesség óriási fejlődésen ment keresztül az újkori olimpiák történetének kezdete óta.

A férfi és a női csúcseredmények között egyre kisebb a különbség, az élsportoló hölgyek fejlődése tehát dinamikusabb, mint a férfiaké, ha összehasonlítjuk az utóbbi 100 év olimpia eredményeit vagy világcsúcsait. Elég csak az úszószámokra, vagy az atlétikában a futószámokra gondolni.

Egészen elképesztő eredmények születnek ma már az állóképességi sportágakban, emberek 300 kilométert képesek lefutni 24 óra alatt, erre a legtöbb állat képtelen. Hamarosan eljutunk oda, hogy 2 óra körül lesz a maratonfutás világcsúcsa (már futottak ilyet, csak nem volt hivatalos a mérés), ami 20 km/h-nál is nagyobb sebességet jelent 2 órán keresztül, amit korábban elképzelni sem lehetett. Azt az időt, amivel egy maratonfutó aranyat nyert az 1896-os játékokon, napjainkban 70 évesnél idősebb versenyző is teljesítette már.

De a fejlődés az erősportágakban is nyomon követhető, még akkor is, ha – főként a múltban – ebben jelentős szerepet játszottak az illegális teljesítményfokozó szerek. Azt is mondhatjuk, fogalmazott a professzor, hogy

a doppingellenőrzés javulásával jó néhány sportágban (súlyemelés, súlylökés, kalapácsvetés) a fejlődés üteme lassult vagy leállt.

A Testnevelési Egyetem professzorának magyarázata szerint a sportteljesítmények fejlődésében sok minden szerepet játszik. Számítanak a modern felszerelések, az olyan cipő például, amely képes a talajra ható erőt jobban visszaadni, ezzel kicsit mentesíteni a sportolót az erőkifejtéstől. De ennél is többet nyom a latba, hogy az utóbbi 30 évben a sportolók felkészítése a fejlett országokban abszolút személyre szabott lett:

egyéni sajátosságok alapján igyekeznek az edzésterhelést, a pihenést adagolni, a táplálkozást irányítani.

Ezért sem megy sokra Hosszú Katinka ellopott edzéstervével az, aki megszerezte, hiszen azt személyesen rá, az ő biológiai paramétereire, tudására, tapasztalatára, felkészültségére, stb. szabták. Attól még senki nem lesz Hosszú Katinka, hogy ugyanazt az edzéstervet végzi – fogalmazott Radák Zsolt.

Az azonban, hogy 18 millió forintért kínálták háromszoros olimpiai bajnok úszónk személyes edzéstervét, jól mutatja, milyen rendkívüli ma már a sporttudomány jelentősége a teljesítmény növelésében – mondja Radák Zsolt. Főleg azokban a népszerű sportágakban, amelyekben sok a pénz, ezért nagyobb a nyomás a még jobb eredményekért, és persze, ahol azokkal sok pénzt is lehet keresni. Amerikában ilyen a kosárlabda vagy a baseball, Európában pedig a foci.

A Premier League-ben például 2-3 meccset is játszik egy csapat egy héten, közben edzések vannak, így a játékosoknak alig marad idejük regenerálódni, miközben állandóan a legjobb formájukat kell(ene) hozniuk. És itt lép be a sporttudomány, amelynek segítségével egyénre szabottan meg lehet mondani, kinek, mire van szükség ahhoz, hogy a mérkőzések és az edzések után a lehető legrövidebb idő alatt visszanyerje a formáját.

A professzor idéz egy tanulmányt, amely szerint például a meccs vagy az edzés utáni első egy órában, amikor a focisták még az öltözőben vannak, 2 táplálkozás-intervenciót is beiktatnak, pontosan meghatározva, hogy hány perc elteltével kinek, mit kell ennie. Mert egészen másra van szükség a terhelést követően az első 10 perc után, mint 10 órával később, és nagyon másmilyen a regenerációs kapacitása egy 18 éves játékosnak, mint egy 35 esztendősnek.

S ha már szóba kerültek a korosabb versenyzők: Roger Federer 35 évesen nyert Grand Slamat, ami korábban elképzelhetetlen lett volna, idén augusztus 8-án már 40 éves lesz, és még mindig hihetetlen formában van. De Rafael Nadal is betöltötte a 35-öt, hamarosan Novak Dokovic is annyi lesz, fantasztikus mértékben kitolható tehát a csúcs-teljesítőképesség életkora, annak köszönhetően, hogy a tudomány nagyon keményen beáll a sportolók mögé – mutat rá Radák Zsolt.

Maga a sporttudomány is robbanásszerű fejlődésen megy át napjainkban, számos eredményt vesz át és alkalmaz az élettanból, a biológiából, a táplálkozástudományból, a genetikából.

Sokan remélik egyébként, hogy a jövőben genetikai mutatók alapján ki lehet majd választani a legjobb sportolókat az egyes sportágakban.

Ennek meg is van az alapja, mondja a professzor, hiszen nincs kelet-afrikai futó 100, 200 és 400 méteren, ahogyan nincs nyugat-afrikai a 800 méter fölötti futószámokban. Az utóbbiak szinte mind a dinamikus és erősportágakban lettek eredményesek, míg a kenyaiak, az etiópok az állóképességiekben.

A genetikai meghatározottságnak tehát van szerepe a sportban, viszont Radák Zsolt szerint a mai módszerek még alkalmatlanok arra, hogy genetikai markerek alapján meghatározzuk, ki milyen sportágban lesz eredményes. Jó példa erre Lionel Messi, a világ egyik legjobb focistája, aki annak ellenére, hogy még növekedési hormont is szedettek vele, mindössze 168 centi magasra nőtt, vagyis a genetikai mutatói alapján senki sem választotta volna ki labdarúgónak. Minél komplexebb egy sportág – ilyenek a labdajátékok, a küzdősportok vagy az öttusa –, annál bonyolultabb lesz kimutatni, ki mire alkalmas – véli a szakember, aki szerint még egy atlétikai versenyszámban vagy akár a tornában is nehéz lenne ilyen döntést hozni.

A genetikai információk ugyanakkor már most sokat segíthetnek például az edzés, a rehabilitáció, a táplálkozás megtervezésében, ami újabb lökést adhat a teljesítményeknek, ezért a Testnevelési Egyetem sportélettan professzora szerint egy ideig még biztosan élvezhetjük az egyre jobb eredményeket, vagy a csapatsportokban a gyorsabb, dinamikusabb játékot.

Radák Zsolt azt mondja, a magyar sport azonban ebben a tekintetben igencsak lemaradásban van, emiatt a magyar sportolók bizonyos szempontból hátránnyal indulnak a versenyeken számos ország sportolóival szemben. Ennek pedig az az oka, hogy idehaza még mindig nem kapnak kellő figyelmet és támogatást a sporttudományi kutatások, nincs célzott forrás erre a területre. A futball és a kézilabda akadémiákon ugyan léteznek kutatólaboratóriumok, ám ezek döntően biomechanikai játékelemzéssel kapcsolatos kutatásokat végeznek, élettani, teljesítőképességgel kapcsolatos kutatásokat kevésbé.

A sporttudomány általában azokban az országokban fejlődött rengeteget, amelyek olimpiát rendeztek – Ausztráliában, Angliában, vagy korábban Spanyolországban –, hiszen számukra a többieknél is fontosabb volt a sikeres szereplés. Ezért óriási támogatást is kaptak az ezzel kapcsolatos kutatások. Még Németországban is, ahonnan a kölni egyetem 50 fős stábot küldött ki a brazíliai futball világbajnokságra, hogy segítsék a nemzeti csapatot – meg is nyerték a vb-t a németek.

Adódik a kérdés, hogy a mostani Eb-n vajon mi hiányzott a német győzelemhez? Radák Zsolt szerint a sport komplexitását jól mutatja, hogy a sportteljesítmény nagyon sok tényező közös eredménye. Ez bőven lehetővé teszi azt, hogy szerényebb képességű csapatok is eredményesek legyenek egy-egy világversenyen.

Ettől még nagyon fontos napjainkban a sporttudomány fejlesztése, ami a magyar sport, a magyar sportolók számára is komoly előrelépési lehetőség lenne – állítja Radák Zsolt. Mert vannak ugyan kimagasló versenyzőink, akik szerényebb feltételek között is kiváló eredményeket érnek el, de nekik mindig nehezebb dolguk lesz felvenni a harcot azokkal, akiket sporttudományi stábok segítenek.

A professzor úgy véli, ez

a különbség Tokióban is meg fog mutatkozni, ahol a hőség és a magas páratartalom óriási kihívást jelent majd a szabadtéri sportágakban versenyzők számára. Akik megkapták a megfelelő tudományos támogatást ahhoz, hogy ilyen körülmények között is a lehető legjobb teljesítményüket nyújtsák, egész biztosan előnyben lesznek azokkal szemben, akik ezt a segítséget nélkülözni voltak kénytelenek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Gyászol a budaörsi sportvilág: 18 évesen meghalt Ferenczy Boglárka, a város kézilabdacsapatának kapusa
Egy éve volt tagja a klubnak, de nagy tehetségnek tartották. Szerdán lépett volna pályára, de elhalasztották a meccset.

Link másolása

Kedden este, 18 évesen, tragikus hirtelenséggel meghalt Ferenczy Boglárka, a Budaörs ifjúsági csapatának kapusa.

„Bogi nyáron érkezett klubunkhoz, az ifjúsági I. osztály és az NB II mellett alkalomszerűen bepillantást nyerhetett felnőtt együttesünk életébe. Együttérzésüket érezzük, ezért a részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A Budaörsi Kézilabda Család nevében a hozzátartozók fájdalmában osztozunk, mellettük állunk a nehéz időkben. Bogi emlékét szívünkben őrizzük, nyugodjon békében!”

A csapat szerdán a DKKA ellen játszott volna, a meccset azonban a történtek miatt elhalasztották.

Ferenczy Boglárka a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklubnál kezdett kézilabdázni, majd Magyarországra került, a Nemzeti Kézilabda Akadémiához. Pályafutása során megfordult a Tungsramnál, a Ferencvárosinál és a Budakalásznál, az utánpótlás-bajnokságok mellett a felnőttek között is bemutatkozott.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Meghalt Müller Sándor
Az egykori válogatott labdarúgó 76 éves volt. A Vasassal nyert Közép-európai Kupát és Magyar Kupát is, és tagja volt a klub máig utolsó bajnokcsapatának.

Link másolása

Életének 76. évében meghalt Müller Sándor magyar bajnok válogatott labdarúgó.

Ahogy az MLSZ megemlékezésében írta: Müller a III. kerületi TVE együttesében kezdett futballozni, majd húszévesen a Vasashoz igazolt „a kiváló technikai tudással, cselezőkészséggel és gólérzékenységgel megáldott játékos”.

Az angyalföldiekkel Közép-európai Kupát és Magyar Kupát nyert, illetve tagja volt a klub máig utolsó bajnokcsapatának az 1976/77-es idényben.

Müller 1980-tól külföldön is kipróbálta magát, előbb a belga Royal Antwerp, majd a spanyol Hercules Alicante együttesében futballozott. Három évvel később még egy idényre visszatért a Vasashoz, a pályafutását pedig az osztrák Leopoldstadtnál fejezte be.

Müller 1970-ben mutatkozott be a válogatottban, 17 találkozón öltötte magára a címeres mezt, és egy gólt szerzett a nemzeti együttesben. Szerepelt az 1982-es világbajnokságon,

pályára lépett a Salvador ellen 10-1-es sikerrel zárult mérkőzésen, amely - további kettővel együtt - a vb-k történetének legnagyobb különbségű győzelmét hozta.

Müller Sándort a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Telegdy Ádám, Kapás Bogi férje is az olimpiára kijutók között, ráadásul egyéni csúccsal
Ennek köszönhetően a japán fővárosban ötödik Telegdy a hazai rangsorban megelőzte Kovács Benedeket, így ebben a számban jelenleg a világbajnok Kós Hubert mellett ő tekinthető olimpiai indulónak.

Link másolása

Pénteken a Duna Arénában zajló úszó országos bajnokságon

Telegdy Ádám egyéni csúccsal nyert 200 méter háton.

A 28 éves versenyző 1:55.57 perccel csapott célba, ezzel a 2021-es, tokiói olimpián úszott 1:56.15-ös teljesítményen javított jókorát.

Ennek köszönhetően a japán fővárosban ötödik Telegdy a hazai rangsorban megelőzte Kovács Benedeket, így ebben a számban jelenleg a világbajnok Kós Hubert mellett ő tekinthető olimpiai indulónak.

"Az ob első napja óta érzem, hogy fizikailag és mentálisan is nagyon jó formában vagyok, nagyjából ilyen időt képzeltem el előzetesen. Az edzőmmel, Virth Balázzsal sikerült találnunk egy olyan edzésritmust, aminek köszönhetően most vagyok a leggyorsabb egész karrierem során" - nyilatkozott Telegdy, akinek felesége, Kapás Boglárka 200 méter pillangón úszott szerdán olimpiai szintet. Hozzátette, a háziverseny egészen a júniusi Európa-bajnokság végéig tart, így nem dőlhet hátra.

Győzelemmel fejezte be pályafutása utolsó országos bajnokságát az úszó Kapás Boglárka, aki a Duna Arénában pénteken 800 méter gyorson diadalmaskodott.

A harmincéves sportoló szerdán 200 méter pillangón olimpiai szintes idővel nyert, így az ötödik ötkarikás játékára készülhet. Az év végi rövidpályás világbajnokságot követően befejezi pályafutását, amelynek csúcspontjaiként a 2016-os, riói olimpián 800 méter gyorson bronzérmes, a 2019-es világbajnokságon, Kvangdzsuban pedig 200 méter pillangón aranyérmes volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Leállt a szíve, összeesett edzésen magyar válogatott röplabdás, csapattársa mentette meg az életét
Blázsovics Péter szerencséjére csapattársa, Árvai Péter, aki orvos, azonnal megkezdte az újraélesztést. Azt írja, örökké hálás lesz neki, hogy megmentette az életét.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 13.


Link másolása

Edzésen lett rosszul és összeesett Blázsovics Péter, válogatott röplabdázó, írta meg a HVG. Életét egy csapattársa gyors beavatkozása mentette meg. Az eset néhány napja történt a DEAC Extraligás férficsapatának edzésén.

Blázsovics Péter az utóbbi idényben Szlovéniában játszott, azelőtt hat évig a Kazincbarcika szélső ütője volt, hivatalosan csak a a következő szezontól erősítené a DEAC csapatát, de mivel számára az idei idény véget ért, ezért vett rész leendő csapata edzésén.

A debreceni klub honlapja szerint a 28 éves játékos váratlanul lett rosszul, összeesett, elvesztette az eszméletét. Az együttes egyik játékosa, Árvai Péter, aki orvos rögtön a segítségére sietett. Megállapította, hogy a csapattársának nincs pulzusa, azonnal megkezdte a szívmasszázst.

Ezt írta:

Görcsrohama kezdődött, egy embernél ez általában néhány percig tart, utána magához tér, de nála nem így történt. Leállt a légzése és a keringése, ezért elkezdtem az újraélesztést. A csapattársaim között voltak orvostanhallgatók is, akiknek már van alapképzése, ők segítettek. Végeztem a mellkaskompressziót, a többiek közben hívták a mentőt.

Megérkezett a mentő, Petit áttették a saját gépeikre, amik jelezték, hogy kamrafibrilláció áll fenn. Le is adták a sokkot, még a szakma szabályai szerint harminc másodpercig tartott az újraélesztés, majd visszajött a légzés, kinyitotta a szemét.

Ahogy kapta az oxigént, kezdett magához térni. Az újraélesztésekről azt kell tudni, hogy kevés százaléka sikeres, és még kevesebb az, amikor a beteg teljes életet tud utána élni, de úgy néz ki, Petinek ez sikerülhet. Jó érzés volt másnap reggel a köszönőüzenetére ébredni. Írta, hogy megvan és él.

Blázsovics így nyilatkozott minderről:

Semmi előjele nem volt ennek a rosszullétnek – mondta. – Elkezdtem az edzést, majd filmszakadás. Később képek villantak fel a mentőautóból, de teljesen csak a kórházban tértem magamhoz. Örökké hálás leszek Árvai Petinek, amiért megmentette az életemet.

Blázsovics jelenleg intenzív osztályon van, megfigyelésen.

Link másolása
KÖVESS MINKET: