hirdetés
nyito-2.jpg

Sopron egyik legszebb házában élt a kéményseprőből lett neves restaurátor és festő, Storno Ferenc

Vándorlásai során tévedésből jutott el a városba, ahol ma a család gyűjteménye és lakhelye is látható.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2020. március 08.


hirdetés

Sopron minden bizonnyal az egyik legismertebb magyarországi kisváros, a zegzugos utcáival, csodás épületeivel, a remek kirándulási lehetőségeivel, múltjával, tiszta levegőjével, számtalan kulturális programjával sokakat vonz. A belvárosban sétálgatva nem győzzük kapkodni a fejünket, mert itt az épületek valóban mind egy-egy különös történetet rejtenek. Most ezek nyomába eredünk, elsőként a Storno-ház legendás történetét meséljük el.

Ez a kétemeletes, barokk sarokház (szinte már palota) a Fő téren - még a soproniak szerint is - a város egyik legszebb háza. Itt található a Storno-gyűjtemény és egy helytörténeti kiállítás is.

A Storno-ház

A házat nézegetve talán kevesen tudják, de

járt itt Mátyás király is,

hirdetés

1482-83 telén szállt meg benne, mikor Bécset ostromolta. Az épület Haberleiter Miklós tulajdona volt akkoriban, majd a 17. században a Festetich-családé lett.

A kéményseprőből restaurátor-festővé vált Storno Ferenc 1872-ben vette meg a házat. Az apa örökségét a fiai vitték tovább, a művészcsalád gyűjteményét és történetét, életét pedig most a múzeum mutatja be.

Az épület külső díszítései közül az egyik érdekesség a két oroszlán, melyek a Festetich-címert „őrzik”. A hatalmas fakapun egy pelikán formájú, kovácsoltvas, barokk veretekkel díszített kopogtató látható, melyről azt tartják, hogy egy 17. századi fegyvertárosé volt, akit Ignatius Pelikannak hívtak.

A házban lévő étterem helyén pedig a 15. században nyílt meg Sopron első gyógyszertára, a Fekete elefánt.

A Storno-család

A svájci ősökkel rendelkező (idősebb) Strono Ferenc (1821-1907) Kismartonban született, majd Landshutban az ipari iskolában tanulta ki a kéményseprő-mesterséget. Bár hamar kiderült, hogy tehetségesen rajzol, és szeretett volna ezen a területen továbbtanulni, végül apja halála miatt ő lett a családfenntartó.

Vándor kéményseprőlegénynek állt, hogy pénzt keressen,

így jutott el Sopronba is 1845-ben. Egy kéményseprőnél dolgozott, mikor a mester meghalt, elvette özvegyét, és így övé lett a vállalkozás. (Úgy tudni, hogy Sopronba véletlenül került, mert mikor 1845-ben Pozsonyba indult, egy asszony rossz irányt mutatott neki, és tévedésből érkezett a városba.)

A művészi érdeklődése továbbra is megmaradt, így támogatók révén Bécsbe került, ahol műemlékek rajzolásával, felmérésével foglalkozhatott.

Sőt, saját ötletei is voltak, többek között Habsburg Lipót főherceg részére is készített tárgyterveket. Ő lett a Niederösterreichisches Gewerbeverein Gewerbekunstblatt elnevezésű iparművészeti lapjának egyik legfőbb illusztrátora. Leopold Ernst munkatársaként részt vett a grafeneggi kastély neogótikus átépítésében és rajzolóként a bécsi Stephansdom stílszerű helyreállításában.

1863-tól Rómer Flóris támogatásának eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságától több megbízást kapott a történelmi Magyarország középkori műemlékeinek és falfestményeinek felmérésére, dokumentálására.

Az 1860-as években a restaurálásnak köszönhetően eljutott Felvidékre, Erdélybe, Muraközbe, és így kaphatta meg a soproni Szent Mihály templom restaurálási feladatát, majd a pannonhalmi bencés apátság kriptáját, és a templomot.

1876-ban a Ferenc József-rend lovagi címével tüntették ki magyarországi templomfestészetéért és a tullni Háromkirályok-kápolna freskóinak, valamint a lőcsei Szent Jakab-templom középkori falképeinek helyreállításáért. Egy évvel később a pápától megkapta a Szilveszter-rend lovagkeresztjét is.

Az idős mester utolsó éveiben sokat betegeskedett, ezt az időszakot már a soproni házában, a gyűjteménye között töltötte, és itt halt meg 86 éves korában.

A művészi tehetség a fiainál is megmutatkozott, Ferenc festő, Kálmán építész lett, de mindketten kitanulták a családi mesterséget, így képzett kéményseprők voltak,

bár művészeti képzésre külföldi neves iskolákba járhattak. A régiségek iránti szeretett is örökölték, és folytatták apjuk gyűjtőmunkáját (többek között festmények, üveg-, porcelán-, fémtárgyak), de maguk is készítettek műtárgyakat, festett ablakokat, és díszítették a lakást is.

A mai múzeum ebből a világból idézi meg a család életét. A korszak divatos festése, berendezése jelenik meg a szobákban, miközben a Storno-gyűjteményt is meg lehet csodálni.

Bővebb információ ITT

A Storno-házban egy másik kiállítás is látható, itt a város és a megye újkori történetét mutatják be a 15. századtól.

Fotók: Pölcz Klaudia, Wikipédia


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
piliscsev_harmath-9-1.jpg

Mint egy festmény, olyan a nógrádi kamillaföld

Már a virágmező is fantasztikus látvány, erre pont belefut a képbe egy őz...
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Mekkora esélye van annak, hogy egy illatozó kamillamezőn egyszer csak "átrepül" egy őz. Kecsesen, és pont akkor, amikor a fotós elmerülten koncentrálva készíti a virágmezős képet.

Magyarország csodás tájakat rejt, és nem is kell messzire utazni érte. Fedezzétek fel ti is! Ehhez adunk egy kis kedvcsinálót most:

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyit-5.jpg

Festői táj, gazdag élővilág, látványos vidék: ez Tápiószentmárton és környéke, amely felfedezésre vár

Itt született Kincsem, egy mítosz szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, és innen került elő a híres szkíta aranyszarvas is. Egy videóban most ezt a varázslatos vidéket ismerheted meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 30.


hirdetés

Pest megye egyik szépséges vidékét talán kevesebben ismerik, ritkábban jut eszünkbe, hogy ezt a tájat is fel kéne fedezni. Pedig rengeteg gyönyörű hely, gazdag természeti látnivaló várja az idelátogatót.

Scheffer János természetfilmjében elkalauzol Tápiószentmártonra és környékére. Ráadásul a tavaszi hónapokat örökítette meg, amikor minden virágzik, ezer színben tündököl, az állatok is sokkal aktívabbak.

A számára legszebb pillanatokat mutatja meg a Hársas-völgyben, a Bereg-völgyben, a Tápió-mentén, a Nagy-Nádasban és a Homok-erdőkben.

VIDEÓ: Tápiószentmárton és környéke tavasszal

Tápiószentmárton nevéhez több különlegesség is kapcsolódik. A település az őskor óta lakott hely volt, ezt a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsítja. A település első ismert okleveles említése a 15. század derekáról származik. A területet akkor a Pányi-Gáldi család és Werbőczy István birtokolta. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Jonathermal2.jpg

Sok termálfürdőben árcsökkenéssel indult a szezon

A legtöbb helyen kevesebb medencét lehet használni és a vendégek száma is korlátozott, ezért sokan kedvezményekkel várják a látogatókat. De nem mindenki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

A termálfürdők jelentős része megnyitott május folyamán, viszont a megszokotthoz képest általában kevesebb medencét használhatnak a vendégek. Nagyon sok fürdő emiatt csökkentette az árait, de a belépőárak emelésére is találni példákat.

A koronavírus-járvány alaposan keresztülhúzta a hazai termálfürdők idei terveit. A fürdők többsége 2-2,5 hónap zárva tartást követően május folyamán megnyitott, ugyanakkor az új szabályok jelentős korlátokat jelentenek a járványhelyzet előtti időszakhoz képest. Zárva maradtak a fedett fürdőegységek, valamint a legtöbb helyen a gyógyvizes medencék is. Az utóbbiakat csak azokban a fürdőkben tudták megnyitni, ahol hatósági engedéllyel rendelkeznek a gyógyvíz fertőtlenítőszeres kezeléséhez.

A termalonline.hu megvizsgálta, hogy mindez milyen hatást gyakorolt az újranyitó fürdők árazására. A jelenlegi helyzetben ugyanis az áremelés és az árcsökkentés is indokolható.

A belépőjegyárak mérséklése felé hat, hogy a legtöbb fürdőben a korábbi strandszezonokhoz képest kevesebb medencét nyitottak ki. Ugyanakkor az áremelést indokolhatta, hogy a fürdők területére a megszokott vendégszámnak csak a fele engedhető be. Ráadásul a szigorú higiéniai szabályok, a folyamatos fertőtlenítés többletköltséget jelent. Azaz egyszerre kell a forgalmuk csökkenésére és a kiadásaik emelkedésére számítani.

Ez a kettősség az egyes termálfürdők árazási gyakorlatában is látszik. Sok fürdő mérsékelte a belépők árát, de a korábbi jegyárak tartására és áremelésre is akadnak példákat.

hirdetés

Árcsökkentő termálfürdők

A belépőjegyárak csökkentése terén a Gyulai Várfürdő az éllovas, de ez indokolt is. A május 30. óta újra látogatható fürdőben ugyanis csak három szabadtéri medence áll a vendégek rendelkezésére, ami június folyamán az úszómedencével bővül. Ennek megfelelően egységes, 990 forintos jegyárat vezettek be, 6 év alatt pedig ingyenes a belépés. Ez jelentős engedmény, hiszen korábban egy felnőtt belépő 2600, a diák és nyugdíjas napijegy pedig 2200 forintba került.

Időleges akciót hirdetett a kehidakustányi Kehida Termál. Náluk maradtak az árak, viszont június 5-ig 20 százalékos kedvezményt kínálnak. Viszont sok más fürdővel ellentétben szinte mindegyik medencét beüzemelték.

Az Egri Termálfürdőben jelenleg csak négy szabadtéri medence és jó időben a csúszdák működnek, emiatt csökkentették az áraikat. A szezon előtt egy felnőtt belépő 1900 forintba került, most viszont 1500 forint. A gyermek, diák és nyugdíjas jegyek árát pedig 1600-ról 1300 forintra mérsékelték.

Hasonló döntést hozott a mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdő. Náluk hat szabadtéri medence érhető el és a gyógyvizes medencék egyelőre nem üzemelnek. Az előszezonban egy felnőtt belépő 2400, a nyugdíjas napijegy 2200 forintba került. Ehhez képest a strandidény áremelkedést szokott hozni, most viszont a két említett jegytípus árát 1900 és 1600 forintra csökkentették.

A kiskunmajsai Jonathermál fürdőben is még nélkülözni kell a gyógyvizes medencéket. Ezt úgy kompenzálták, hogy a délutáni jegyárak vannak érvényben. Ez egy teljes árú napijegy esetében 2600 helyett 2200 forintos, a nyugdíjas belépőknél 2200 helyett 2000 forintos árat jelent.

A Zalakarosi Fürdő már korábban meghirdette a nyári belépőárait. Igaz, akkor még nem tudták, hogy a beltéri medencéket, illetve a gyógyvizes medencéket nem tudják megnyitni. Ettől függetlenül egész széles a strandi medenceválaszték, de azért az árakat is mérsékelték. Egy felnőtt napijegy 3900 forint helyett 3700 forintba, a 3 órás jegy 2950 helyett 2800 forintba, a diák belépő pedig 2800 helyett 2650 forintba kerül.

Áremelésre is akadnak példák

A hajdúszoboszlói Hungarospa még a járványhelyzet előtt publikálta a nyári jegyárait. A strandon az előszezonban egy teljes árú belépő 2200 forintba, a diák és nyugdíjas jegy pedig 1800 forintba került volna. Júliusban és augusztusban ez 500, illetve 400 forinttal lett volna drágább. A május 29-én megnyitott fürdőben végül egységes és a fentieknél egy kicsit magasabb árat határoztak meg egészen szeptember 30-ig. A felnőtt belépő 2800, a nyugdíjas és diák jegy pedig 2300 forintba kerül. Igaz, a 15 szabadtéri medencéből 14-et lehet használni.

Akik utoljára a járványhelyzet előtt jártak az Igali Gyógyfürdőben, azok most magasabb árakkal találkozhatnak. Ez a felnőtt belépőnél 2350 helyett 2600 forintos árat, a 60 év felettieknél pedig az 1950 forintos ár helyett 2200 forintos belépőt jelent. Ugyanakkor náluk minden szabadtéri medencét megnyitottak, köztük még a gyógyvizes medencéket is. Ráadásul Igalon évek óta változatlanok voltak az árak, a 10 százalék körüli idei emelést még jóval a koronavírus érkezése előtt határozták el.

A budapesti fürdők közül a Palatinus jegyárai nem változtak a tavalyi szezonhoz képest, azaz egy teljes árú jegy hétköznap 3200, hétvégén 3600 forintba kerül. Kisebb áremelést látni a Paskál fürdőnél, ahol a hétköznapi 2800 forintos felnőtt jegyár idén 2900 forintra, a hétvégi 3000 forintos ár 3200 forintra nőtt. A Pesterzsébeten található fürdő esetében a tavalyi nyitáskor egy alapzónás teljes árú jegy hétköznap 2800, hétvégén 3000 forintba került. Ezt idén 2900, illetve 3200 forintra emelték.

Címkép illusztráció, fotós: Okolicsányi Zoltán

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gorogorszag.jpg

Hivatalos: Görögországba is mehetnek a magyarok nyaralni június 15-től

Most 29 országból várnak utazókat, de később továbbiak is felkerülhetnek a listára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Újra megindulhatnak a turisták Görögországba.

Június 15-től 29 országból fogadnak látogatókat

- ezt pénteken jelentették be Athénban. A kormány ezzel is enyhíteni szeretné a koronavírus világjárvány okozta pénzügyi károkat.

A görög turisztikai minisztérium szerint az engedélyezett országokból érkező utazók közvetlen járatokkal léphetnek be Görögországba, Athénba és Thesszalonikiba. A miniszter szerint a listát július 1-jén kiterjesztik más országokra is.

"Célunk, hogy minden turistát fogadjunk, aki legyőzte félelmét és szeretne elutazni országunkba" - mondta Harry Theoharis idegenforgalmi miniszter a tévében.

hirdetés

A bejelentett 29 ország: Albánia, Ausztrália, Ausztria, Észak-Macedónia, Bulgária, Németország, Dánia, Svájc, Észtország, Japán, Izrael, Kína, Horvátország, Ciprus, Lettország, Libanon, Új-Zéland, Litvánia, Málta, Montenegró, Norvégia, Dél-Korea, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Finnország - írta az apnews.com.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!