hirdetés
nyito-3.jpg

Solt: pálinkával, kemencében frissen sütött tejfölös lángossal, fehérborral várnak, miniskanzen és lovasbemutató a fő attrakció

Pünkösdkor Guinness-rekordkísérletet is láthattak a vendégek, akik akár azt is megtudhatták, miért van két aranykulcs a város címerében.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. június 12.


hirdetés

Családi programra mentünk Soltra, ahol a településen található Solt-Révbérpusztai Lovascentrum igazi, magyaros vendéglátással fogadja a látogatókat. A Duna-parton lovaskocsikkal vártak már minket, és egy környékben tett kocsikázás után érkeztünk meg a tanyára. A kocsikról lekászálódva már vártak minket pálinkával, kemencében frissen sütött tejfölös lángossal, fehérborral, szódával.

A tízórai után gyorsan szétszéledünk, mert a városi gyerekeknek – és szüleiknek is -

nagy újdonságot jelent a pár hetes kiscsikó, a lovarda homálya, szaga, a kisfecskék hangos csivitelése, és persze a parasztudvar számtalan jószága.

Az őshonos magyar állatok, rackajuh, szürkemarha, mangalica, kecske, liba, kacsa, disznók mellett szamár, birka és pulyka is él a tanyán. Percekig néztük, amint a büszke pulykapapa mindent elkövetett, hogy elűzzön minket a fakerítéstől, mert a háttérben párja éppen a kicsinyeket etette, és melengette.

A dédszüleink életét egy mini skanzen mutatja be, régi parasztházzal, benne eredeti bútorokkal, öltözékekkel. A kézműves udvarban külön helyet kapott a ház körül használt tárgyak bemutatója, a régi földművelő, vagy a lakásban vagy épp a pincében használt eszközökből. A mai gyerekeknek már csodaszámba mennek ezek.

A kovácsmester előttünk készítette el a kiscsikónak szánt egyik patkót, megmutatta a mesterség alapfogásait, és beavatott a napi munkájába is.

A többi „portán” a szappantól a levendula-termékekig, a méztől a kékfestőig sokféle népi mesterséggel találkozhattunk.

A nézelődés után a csárdában három fogásos klasszikus ebéd várt ránk, aranyló húsleves, sűrű pörkölt galuskával és házi szilvalekváros kukoricalepény. A jó ebédhez pedig szólt az élőzene, és persze a vidék italait is hozták hozzá.

A nap fő attrakciója azonban a lovasbemutató volt,

ahol a műsor közben sok érdekességet is elmondtak. A lovas-attrakciók közben a csikósok a lovakkal különféle formációkban ügetnek, játékos vetélkedőt tartanak, megnézhetjük a puszta ötöst, a fogathajtást, és a csacsi is szerepet kap a show-ban. A lovak bebizonyítják, hogy képesek úgy ülni, mint a kutyák, eltűrik, hogy lefektessék őket, és gazdájuk rájuk ülve pattogtassa az ostort, és még egy szép leány kegyeiért is megküzdenek a lovasukkal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito-Copy.jpg

Három napot töltött a vadonban, a vízen éjszakázva Pokorny Lia – csodás film készült a Tisza-tóról

Ljasuk Dimitry varázslatos kisfilmjéből kiderül, mi az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 05.



„Az egyik leghangulatosabb program a Tisza-tavon az, ha az ember a vízen töltheti az éjszakákat. Éppen ezért

egy olyan háromnapos programot terveztem Liának, amiben átélheti a vízparti sátrazás, a hangulatos úszókunyhó és a fényűző nyaralóhajó hangulatát is, azaz legegyszerűbbtől a legkényelmesebbig vezetett utunk"

- meséli Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó szerelmese, videósa, filmes kalauza.

A Tisza-tavi kalandok sorozat legújabb különkiadásában megtudhatja a néző, hogy milyen érzés eltölteni három napot a vadonban, a vízen éjszakázva. A történet három nap cselekményét és helyszíneit dolgozza fel és adja át úgy, ahogy megtörtént.

A film három szereplője a Tisza-tó, a vendég, Pokorny Lia színésznő és a házigazda Ljasuk Dimitry.

A történetet, ahogy eddigi filmjeiben is, Dimitry meséli el, miközben ő az, aki az egészet felveszi – ahogy a vlog típusú filmekben ez megszokott. Ez a film azonban kilép a vlog határaiból, sokkal inkább egy kisfilm, meseszerű útikalauz, annak az életérzésnek az átadásával, amely a Tisza-tavon keríti hatalmába az embert.

A filmből megtudhatod, hogy mi is az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.

Vízparti történet révén a szereplők közvetlen kapcsolatban vannak a Tiszával, ahogy a virágzó tündérrózsák között úsznak, vagy az amazonasi esőerdőkhöz hasonlítható titkos kis csatornában kenuznak. Bepillantást enged a vidéki kisváros szombatjába, a vízen élő horgász érzéseibe de a szabadstrand éjszakai lüktetésébe is. Tábortűz, szalonnasütés, vagy a halsütés a nyaralóhajón, kinek melyik tetszik jobban – a videó ezáltal is alternatívákat kínál az időtöltésre a természetben, a Tisza-tavon.

Ez a film nem a klasszikus riport vagy beszélgetős műsorok tematikáját követi. Nem a nagy monológokról, vagy szakmai beszélgetésekről szól, hanem arról, hogy hogyan érzi magát két ember a természetben. Megmutatja milyen az élményeket megélni, benne lenni és rácsodálkozni. Egyszerű, mert a természetben lenni is az. Bárki lehetne ez a két ember, bárki érezheti így magát a Tisza-tavon.

A kisfilmért, Lia véleményéért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-2.jpg

Egyedülálló a péceli Ráday-kastély a fekete-fehér falfestményeivel Magyarországon

Írók, költők, tudósok is szívesen látogattak el a Ráday-család birtokára, ahol páratlan gyűjtemények, különleges szobák és egy megszállott gyűjtő, irodalmár fogadta őket. Kalandos történet egy családról és egy kastélyról.
Söptei Zsuzsanna, fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. augusztus 12.



Pécelen áll egy kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A Ráday-kastély története is kalandos, érdemes személyesen is megismerkedni vele. A települést, ahol a kastély áll, a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.

A gödöllői kastély kicsiben

A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert.

A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és

a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett.

A teljes kastély 1770-ben készült el, és átalakítója a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia János volt. Így érthető, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.

Faliképek rézmetszettből

A finom kidolgozásokhoz a kor neves szakembereit nyerték meg, a kőfaragást Antonio Conti, míg az asztalos munkát Cancini András besztercebányai asztalos végezték.

A díszterem különleges faliképeit Gedeon találta ki, és a párizsi születésű Bernard Picart rézmetsző és rézkarcoló készítette el. A fekete-fehér képek Philipp Gunst rézmetszeteinek kinagyított részleteit ábrázolják. Érdekesség, hogy Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják és ehhez Gedeon írt verssorokat.

Ilyen festmények Magyarországon sehol máshol nem találhatóak.

A mennyezeten egy Phaeton kép volt, ám egy 1825-ös tűzvészben leszakadt és nem állították helyre.

A kastélyban volt egy királyi hálószoba is, amely a nevét arról kapta, hogy a Habsburgok 34 arcképe volt benne. Érdekesség, hogy II. József király maga is ellátogatott a Ráday-kastélyba. A királyi szalonnak nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas, az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta.

A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg.

Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban.

A kastély másik különlegessége az alagsorba korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha. Ilyen gyűjtemény és kiállítás sem látható sokfelé.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyit-1.jpg

Megnéztük az ország leghíresebb csokigyárát: édesszájúaknak kötelező ellátogatni Szerencsre

Itt még Gombóc Artúr is Guinness-rekorder lett, és hozzá méltóan számtalan táblás, üreges, töltött, tej- és étcsokoládé közül lehet még választani.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 06.



Szerencs neve az édességet kedvelők körében összeforrt a csokoládéval. Mint Gombóc Artúr, nekünk is azonnal mindenféle táblás, töltött, ét- és tejcsoki hegyek jelennek meg a szemünk előtt.

A régi ipari városban ma már csak a Nestlé jelenti a nagyüzemet, de mellette egyre nagyobb szerepet kap újra a ma már Szerencsi Bonbon Kft. néven működő családi vállalkozás, amely a régi csokigyár hagyományait eleveníti fel és viszi tovább.

Az első termék a főzőcsokoládé volt

A gyár múltja 1923-ig nyúlik vissza, amikor a cukorgyár mellett indult el a csokigyártás, és a vegyészmérnökök, csokoládégyártó szakemberek annyira jól végezték a dolgukat, hogy a következő évben már New Yorkban is lehetett kapni a szerencsi csokit.

A gyár első terméke a 101-es főzőcsokoládé volt, amelyet a próbagyártáskor az utcán osztogattak a dolgozók az arra járóknak.

A sikert látva fogtak bele a további csokik kifejlesztésébe. 1927-ben jelent meg a mai napig legismertebbnek számító Boci, egy évvel később pedig a gyerekek kedvence a cicás kakaópor. A gyártáshoz a tejet a saját tehenészetükből kapták, és a csomagoláshoz saját dobozokat készítettek.

A ’70 évekre olyan további ikonikus termékeik voltak, mint a Balaton, a Tibi, a macskanyelv, de sokféle drazsét, tejkaramellát, szaloncukrokat is készítettek – sokak örömére. Akik ették az "eredetit", máig nosztalgiázva beszélnek róluk. Ám mára újra kaphatóak a régi kedvencek.

Újra gyártják a régi klasszikusokat is

A gyárat 1991-ben vette meg a svájci Nestlé, amely ma italporokat készít Szerencsen. A régi édességek megmentésére 1996-ban alakult a Szerencsi Bonbon Kft., és a tulajdonosok elővették a régi recepteket, és gyártóeszközöket, újra munkát adtak a helyieknek, és beindították a csokigyártást a régi receptek alapján, majd újakat is bevezettek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x