hirdetés
nyugatzombik0.jpg

„Sokkal több kedves biztatást kaptam, mint számonkérést” – Csepella Olivér a Nyugat+Zombikról

Két év csúszással bár, de elkészült a képregény, amire több mint 7 millió forintot dobtak össze. Ennek apropóján beszélgettünk a megálmodójával.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. december 08.


hirdetés

Kis túlzással a teljes magyar internetet lázba hozta 2014 őszén a Nyugat+Zombik közösségi finanszírozási kampánya. Csepella Olivér nem mindennapi sztoriötlete rengeteg embernek megtetszett, a kitűzött célösszeg közel két és félszerese gyűlt össze rá.

Eredetileg arról volt szó, egy év alatt rajzolja meg a képregényt, a megjelenés dátuma azonban egyre kijjebb tolódott. Végül három év lett belőle, két hete érkezett az örömhír, hogy elkészült a nagy mű. Olivér pedig most elmeséli, mekkora terhet rakott rá a folyamatos csúszás, mit csinálna másképp utólag visszatekintve, na és persze azt is, elégedett-e a végeredménnyel.

– Megkönnyebbültél?

– Jóval kisebb a súly rajtam, de még nem teljesen. Láttam már összehajtott íveket, illetve a borítót is külön, de a megkötött kész képregényeket még nem.

Igazán majd akkor fogok jól aludni, ha tudom, hogy rendben megérkezett az összes támogatóhoz.

Mondhatjuk, hogy most tartunk az utolsó előtti megállónál a végállomás előtt.

– Mennyire vált ez a dolog egyre növekvő teherré számodra, ahogy újra és újra ki kellett tolnod a határidőt?

– Maga a teher voltaképpen nem növekedett, inkább az nehezítette a dolgomat, hogy egyre jobban kifáradtam. Ez azért egy elég monoton munka, és két év után a harmadikat már elég nehezen éltem meg.

nyugatzombik3

– Gondolkodtál azon, mitől húzódhatott el eddig? Rosszul mérted fel, mi mennyi időt vesz igénybe?

– Ez egy nagyon soktényezős dolog volt, később szeretnék majd írni róla részletesebben is a támogatóknak. De a lényeg dióhéjban annyi, hogy rosszul mértem fel az egyes munkafolyamatokhoz szükséges időt. Nem úgy dolgoztam, hogy megcsináltam egy fejezetet mindennel együtt (vázlat, kézi rajz, átrajzolás, szkennelés, színezés, betűk), majd továbbléptem a következőre, hanem egy-egy fázist végigvittem az összes fejezeten. Tehát először az összes fejezetet felvázlatoltam, és így tovább. Mindig úgy képzeltem el, hogy majd a következő fázisban behozom az előzőben összeszedett lemaradást, mert az könnyebb lesz, aztán végül mindig adódott valami bonyodalom. Ezen dolgoztam három évig, semmi más munkát nem vállaltam ezalatt, egyszerűen csak ennyi idő kellett hozzá, és ezt rosszul mértem fel.

– A Csaknekedkislány zenekarra fordított időd nem ment a képregény kárára? Olvastam olyan véleményeket, hogy tök jó, hogy egyre többet koncerteztek és nő a népszerűségetek, de talán ez is közrejátszik a csúszásban.

– A képregényen egy átlagos napon 10-12 órát biztosan dolgoztam, többnyire hétvégén is, kivéve amikor mondjuk családi ebédre mentem. A zenekar volt számomra nagyjából az egyedüli lazítás, ami nélkül csak a képregény töltötte volna ki az életemet.

Inkább segítette a munkát, mint hátráltatta: ha a zenélés miatt nem kellett volna újra meg újra felállnom az asztaltól, lehet, hogy még most is ott ülnék.

– Hogyan érintett, hogy a vége felé páran már a pénz lenyúlásával is megvádoltak?

– Nem hiszem, hogy fontos volna arról beszélni, engem hogyan érintett. Nyomasztottam magamat így is eleget a határidőkkel, eleve volt egy belső elvárásom ezzel kapcsolatban. Nagyon sajnálom azóta is, hogy így elszámoltam magam, és hogy rosszul kommunikáltam, de láttam magam rajzolni minden nap, tudtam, hogy a képregényen dolgozom, és hogy azért csinálom, hogy jó legyen. Ezen nem sokat változtatott az, hogy valaki azt gondolta, hogy hazudok.

csepella2

Olivér a Csaknekedkislány zenekarban. Fotó: Komróczki Diána

– Szerinted a támogatókkal való kommunikáció megfelelő volt, vagy ha tehetnéd, mai fejjel máshogy csinálnád?

– Ráhibáztál, egész biztosan máshogy csinálnám. Nem tagadom, ezt a részét a dolognak elcsesztem. Akadozó volt a kommunikáció, sajnos egyáltalán nem mértem fel, hogy ezt lehetetlen egy embernek kézben tartani (tehát egyszerre rajzolni a képregényt és naprakész infókat is szolgáltatni róla). Pláne, hogy nem is nagyon tudtam mit mondani azon kívül, hogy „igen, rajzolom...”

Visszatekintve belátom, hogy igenis meg kellett volna írni ezt is, de közben egyfajta buborékban voltam. Arra gondoltam, hogy ha írok egy ilyen levelet, az nem ér véget ezzel, hanem nyilván felmerülnek majd kérdések, amiket szintén meg kell válaszolnom, és addig sem haladok a tényleges munkával.

Ott és akkor tényleg az volt a fejemben, hogy ha választani kell aközött, hogy aznap inkább befejezem az egyik fejezetet, vagy megfogalmazok és elküldök egy levelet a támogatóknak, akkor egyértelműen az előbbi a prioritás. Így sikerült akár hónapokig görgetni magam előtt a dolgot.

– Koncerteken mentek oda hozzád számonkérően, mondván „jó volt a buli, de hol van már a képregény?”

– Voltak páran, akik érdeklődtek, de egyáltalán nem a számonkérő hangnem volt a jellemző. Nyilván a kommentelők felháborodása is teljesen jogos volt, ezzel együtt szó sincs róla, hogy bárki vasvillával követelte volna a pénzét rajtam. Nem tudok pontos számot mondani, de a nagyjából 1000 támogató közül kevesebb mint 10 ember kérte vissza a befizetett összeget a csúszás miatt, ők meg is kapták. A túlnyomó többség tényleg meglepően türelmes és megértő volt, és inkább biztattak, hogy szánjak rá annyi időt, amennyi szükséges, ne hajtsam túl magam, csak legyen jó a végeredmény. Valószínűleg az utóbbi évben már nem úgy nézek ki, de engem ebben a három évben eszméletlen kedvesség vett körül. Más kérdés, hogy az elégedetlen kisebbség hangosabban hallatja a hangját.

– És milyen lett a végeredmény? Elégedett vagy vele, amennyire most látod?

– Igen. Nyilván az első nyomdai íven találtam egy elütést, de egy kis dög mindig túléli a lektorálást, gondolom. Arra azért jó ideje rájöttem, hogy nem az a cél, hogy tökéletes legyen, hanem, hogy k****jó. Most az jön, hogy várok egy kicsit, legalább karácsonyig, aztán leülök és elolvasom. Így, hogy ennyi időt töltöttem el a képregényben, nem tudom egyik pillanatról a másikra kívülről látni.

Egy ideig még a hibái fognak elsőre a szemembe szökni, vagy leginkább, hogy mi minden lehetett volna még, ami nem fért bele még a megnőtt oldalszámba se. De aztán lassan jobb apja leszek.

Mindenesetre amennyire látom, én azt hiszem, ez egy jó képregény lett.

nyugatzombik1

– A kampány elején egy évre elegendő pénzt kértél a támogatóktól. Miből éltél a rákövetkező két évben, sikerült beosztanod?

– Az volt a hatalmas szerencsém, hogy az eredetileg kitűzött cél több mint kétszerese jött össze. Szóval igen, abból éltem, amíg tudtam. A megduplázott költségvetés lehetővé tette, hogy másokat is bevonhassak a rajzolásba. A munka vége felé már szükségem volt családi és baráti kölcsönökre, amit pont, hogy el szerettem volna kerülni a kampánnyal, de az egészhez képest elhanyagolható ezeknek az aránya.

Más pénzforrásom nem volt, és őszintén nem tudom, mit csináltam volna, ha az első év végén elfogyott volna a pénz, amiből élek. Most már látom, hogy ennél sokkal előbb nem tudtam volna elkészülni, viszont eléggé tönkrementem volna a dologban, az biztos.

– Boltban is kapható lesz a képregény?

– A kiadós, terjesztős dolog is sokat változott, kezdetben magam akartam kiadni, végül a Corvina kiadóval egyeztem meg, ami azt hiszem, a legjobb dolog, ami történhetett. Az ő gondozásukban jelenik meg a könyv. Kicsit meg is lepődtem, hogy egy ilyen patinás kiadó mennyire tárt karokkal várta a lövöldöző nyugatosokat a történet minden blaszfémiájával együtt, de lehet, hogy csak túl sokáig voltam összezárva ezekkel a száz éves széplelkű szerzőkkel.

A támogatói és a bolti példányok egyszerre lettek kinyomtatva, csak kicsivel különbözik a kettő egymástól, és most épp a postahelyzet miatt fáj a fejem, hogyan fogom időben eljuttatni mindenkihez. Ezen a hétvégén minden támogató át tudja majd venni személyesen a csomagját, ami tök izgalmas, mert a legtöbbjükkel ugye nem is találkoztam. Amelyik csomag nálam marad, azt pedig küldöm a címekre, és imádkozom, hogy senkinek se próbálják meg begyűrni a postaládájába a könyvet, amire három évet várt. Az az ideális, ha az utolsó támogató is hamarabb kapja kézhez a képregényt, mint a legelső bolti vásárló. Úgyhogy most épp ezen dolgozom.

nyugatzombik2

– Hogyan tovább ezután, van már elképzelésed, mivel szeretnél foglalkozni?

– Hogyne, soha többet nem csinálok képregényt. (nevet) Oké, ez így hülyeség, de abban biztos vagyok, hogy most jó ideig újra tervezőgrafikus szeretnék lenni. Ez a természetes közegem, három éve úgy dolgozom a barátaimmal alapított közös stúdiónkban (Halisten Stúdió), hogy nincs velük egy közös munkám se. Mármint a Nyugat+Zombikon kívül, amiben erejükön felül segítettek. De majd most nagyon sok kávét főzök nekik, és logókat fogok tervezni, arculatokat meg címkéket.

Elmondhatatlanul hálás vagyok a kalandért, de most megint sok kis munkám lesz, és imádni fogom.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hosszu-katinka.jpg

Hosszú Katinka vezet a világkupa-sorozatban, Szingapúrban is arannyal zárt

Jakabos Zsuzsanna és Szabó Szebasztián is jól állnak. Októberben folytatják Budapesten az úszók pénzdíjas versenysorozatát.
MTI, a fotó illusztráció - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Hosszú Katinka aranyéremmel fejezte be szereplését az úszók világkupa-sorozatának szingapúri állomásán, emellett a szombati zárónapon Jakabos Zsuzsanna két, Szabó Szebasztián pedig egy ezüstöt szerzett.

Hosszú - a viadal eredményközlője szerint - ezúttal 200 méter vegyesen bizonyult legyőzhetetlennek (2:08.63 p), miután a háromszoros olimpiai bajnok magyar csütörtökön nyert 200 méter pillangón, pénteken pedig 400 méter vegyesen.

A szombati vegyesdöntőben Hosszú mögött másodikként Jakabos csapott célba (2:13.64). Jakabos, aki előző nap a 200 méter gyors fináléjában diadalmaskodott, a befejező napon még egy ezüsthöz jutott: ezt a 100 méter pillangó fináléjában érdemelte ki (58.43 mp).

A férfiaknál Szabó Szebasztián, aki csütörtökön 100 m pillangón, pénteken pedig 100 méter gyorson lett második, szombaton 50 méter pillangón nyert ezüstérmet (23.14 mp).

A kvangdzsui világbajnokság után az úszók a pénzdíjas vk-sorozat három részből álló ázsiai állomásán vettek részt, a sorozat második szakasza október 4. és 6. között a budapesti Duna Arénában indul, öt nappal később pedig Berlinben folytatódik. A harmadik részben Kazany (november 1-3.) és Doha (november 7-9.) látja vendégül az úszókat.

Az ázsiai etapon a teljes női mezőnyt tekintve Hosszú teljesített a legjobban, a három versenyen gyűjtött 156 pontjával vezet két ausztrál, Cate Campbell (150 pont) és Emily Seebohm (105) előtt.

Jakabos 63 pontjával jelenleg a hatodik, akárcsak a férfiaknál a 78 ponttal álló Szabó Szebasztián.

A vk-élcsoport állása:

nők:

1. Hosszú Katinka 156 pont

2. Cate Campbell (ausztrál) 150

3. Emily Seebohm (ausztrál) 105

...6. Jakabos Zsuzsanna 63

férfiak:

1. Vlagyimir Morozov (orosz) 156 pont

2. Andrew Wilson (amerikai) 129

3. Danas Rapsys (litván) 111

...6. Szabó Szebasztián 78


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ifju-termeszetfotos-fussi-nagy-rego.jpg

Tizenéves magyar fiú nyert egy nemzetközi természetfotós pályázaton

Füssi-Nagy Regő egy füsti fecskés képpel lett a 15-17 éves kategória legjobbja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Az olasz Asferico International Nature Photography Competition pályázatán egy magyar fiú, Füssi-Nagy Regő lett a legjobb a 15-17 évesek kategóriájában.

Mint arról a Turistamagazin beszámolt,

azzal a füsti fecskés fotóval nyerte el a zsűri tetszését, amelyikért 2018-ban megkapta itton Az Év Ifjú Természetfotósa címet.

Az ifjú természetfotós egy tanyán él szüleivel és a testvéreivel Sárospatak mellett, a Bodrogközben, ahol szülei egy kis biogazdaságot vezetnek.

Füssi-Nagy Regő pár éve kezdett el fotózni. Besegít a szüleinek a gazdaságban, ám amikor csak szabadideje van, fogja a fényképezőgépét és a képek segítségével próbálja bemutatni a Bodrogköz szépségét és élővilágát. Fotóir rendszeresen beküldi különböző pályázatokra.

Mint azt a Turistamagazinnak elmondta, tervei között szerepel egy kiállítás, amit majd Sárospatakon szeretne megnyitni.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
roska.png

Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést idén

Roska Botond professzor kollégáival az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.

Az államfő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.

"Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent, magasra teszik a mércét, minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak" - tette hozzá a köztársasági elnök.

A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak - közölte az államfő.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor.

Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog.

Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott.

A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hallasjavito-implantatum-debreceni-egyetem-1000x607.jpg

Debrecenben ültették be először a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot

A műtétet két súlyos hallásproblémával küzdő kisgyereken végezték el, akik enélkül egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának, ez az implantátum viszont a beszédfejlesztésüket is elősegíti.
MTI, fotó: unideb.hu - szmo.hu
2019. augusztus 13.



Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a világújdonságnak számító hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést - jelentették be az egyetem klinikai központjának (DEKK) keddi sajtótájékoztatóján.

Rezes Szilárd, a DEKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója elmondta:

a műtét mérföldkő a klinika cochleáris implantációs programjában, amelyet 2000-ben indítottak el, azóta számtalan vele született siket vagy nagyothalló gyerek kapott hallásjavításra alkalmas készüléket.

A dániai Oticon Medical legújabb fejlesztésének köszönhetően a két gyerek olyan implantátumot kapott, amely a beszédet kiszűrő eszközzel akár zajos környezetben is hatékony beszédértést, gyorsabb beszédfejlődést tesz lehetővé - hangsúlyozta. Az implantátumot egy másfél és egy három és fél éves gyerek mindkét fülébe ültették be.

Az igazgató kiemelte,

a beültetés nélkül a súlyos hallásproblémával küzdő gyerekek egész életükben siketek és akár teljesen némák maradnának. Az implantátum viszont lehetővé teszi, hogy a hallásfejlesztést követően beszédfejlesztésük is megtörténjen.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x