hirdetés
szmog-forgalom-legszennyezettseg-libreshot-1000x676.jpg

Sokkal gyakoribb lehet az agydaganat a súlyosan szennyezett levegőjű városokban

Egy friss kutatásban megállapították, hogy a járműforgalom által okozott légszennyezés erősen növelheti a rák kialakulásának kockázatát az agyban, különösen a nagyvárosokban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Először tettek konkrét összefüggést a légszennyezést és az agyrák kialakulása között egy új, Kanadában végzett kutatásban.

A kutatók 1,9 millió kanadai felnőtt 1991-2016-ig regisztrált egészségügyi adatait elemezték, főleg azt, hogy milyen hatással volt rájuk a levegő szennyezettsége.

Leginkább az ultrafinom részecskék (UFP) lehetnek károsak a szervezet számára, amelyek az üzemanyag-égetésből (főleg a dízelautókból) kerülnek a levegőbe. Korábbi kutatások már megállapították, hogy

ezek a nanorészecskék képesek bejutni az agyba, sőt rákkeltő vegyi anyagokat is tartalmazhatnak.

hirdetés

Bár az agydaganat jelenleg még a rák egyik ritkábban előforduló típusa, a tudósok szerint ma már akár az is növelheti a kialakulásának kockázatát, ha egy csendesebb utcából egy forgalmasabb utcába költözünk.

Egy 2016-os kutatásban már felfedezték, hogy a szennyezett levegőben megtalálható mérgező nanorészecskék megjelentek az emberi agyban, egy szintén abban az évben megjelent átfogó globális felmérés pedig arra következtetett, hogy a légszennyezettség károsíthatja az emberi test minden szervét és minden sejtjét, így az agysejteket is. Ebből indult az a feltételezés, amely szerint az agyrák kialakulásához is hozzájárulhat.

A legújabb kutatásban megállapították, hogy ha egy év alatt 10 ezer nanorészecske/köbcentimérrel nő a légszennyezettség, több mint 10 százalékkal növelheti az agydaganat kockázatát.

Azok az emberek, akik 50 ezer nanorészecske/köbcentiméter szennyezettségű levegőjű helyen élnek, 50 százalékkal esélyesebbek az agydaganatra, mint azok, akiknél 15 ezer nanorészecske/köbcentimér ez az érték.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
mikhail-vasilyev-Vf1JrKMUS0Q-unsplash.jpg

Rájöttek, miért nincs a hangyáknál soha dugó – ez a közlekedésben is hasznos lehet

Az önvezető autók elterjedése után a forgalomszervezésben akár fel is használhatják, amit a hangyáktól tanulhatunk.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. november 13.


hirdetés

A legújabb kutatások szerint a fürge és közmondásosan nagy munkabírású hangyák példát mutathatnak akár nekünk embereknek is a közösségi viselkedésről.

Francia, amerikai és ausztrál kutatók hívták fel a figyelmet az Elifesciences-ben arra, hogy a legnagyobb hangyakolóniák is fenn tudják tartani a hatékony áramlást azáltal, hogy viselkedésüket a megváltozott körülményekhez igazítják.

Amikor egyes hangyák bizonyos távolságra vannak egymástól, egyénekként viselkednek. De ha egy nagyobb csapat jön össze, elkezdenek egységként viselkedni.

hirdetés

Erről már korábban is voltak tapasztalatok. 2008-ban német tudósok egy laboratóriumban "autósztrádát" építettek a hangyáknak, csomópontokkal és elágazásokkal. A hangyák ezen az úton navigálhattak fészkük és a cukros ételforrás között. Ezután megfigyelték, hogy miként találták meg a lehető legrövidebb utat.

Az emberi tapasztalatokból kiindulva azt várnánk, hogy az egyes csomópontoknál nagy dugók alakultak ki. Ezzel szemben, amint egy út kezdett besűrűsödni, a fészekhez visszatérő hangyák elállták a velük szembejövők útját, arra kényszerítve őket, hogy találjanak egy alternatív útvonalat.

A toulouse-i és az arizonai egyetem tudósai argentin hangyákkal végeztek kísérleteket. Ők hidakat építettek a hangyabolyok és az élelemforrások közé. Különböző szélességű, 5, 10 és 20 miliméteres hidakat használtak a különböző méretű kolóniákhoz, amely közül a legkisebb 400, a legnagyobb 25.600 egyedből állt. Összesen 170 kísérlet során figyelték meg a hangyaforgalmat: regisztálták, hogy hány hangya tesz meg egy bizonyos távolságot időegységenként, mérték a hangyák sebességét, és azt, hogy hányszor ütköztek össze.

A kutatók megállapították, hogy a forgalom áramlása nyugodt és egyenletes volt egészen a hidak 80%-os kihasználtságáig. Csak összevetésként: az emberek áramlása, akár gyalogosokról, akár autósokról van szó, már a 40%-os telítettségnél lassulni kezd.

Hogy mi a hangyák titka? Az önszabályozás, amely akkor lép életbe, amikor kezd túl nagy lenni a zsúfoltság. Ekkor ugyanis a hangyák láthatóan megváltoztatták a viselkedésüket, és csökkentették a sebességüket annyira, hogy áramlásuk ne szakadjon meg.

Így elérték, hogy a híd soha ne legyen túlterhelt. Tény, hogy a hangyákat nem akadályozzák útjelző lámpák és egyéb lassító tényezők.

A szerzők szerint azonban az alapvető különbség, hogy az emberi társadalomban mindenki a saját céljait akarja elérni, míg a hangyáknak egy közös céljuk van: a kolónia túlélése.

Minél jobban képesek szabályozni saját forgalmukat, annál több élelem jut el a hangyabolyba.

VIDEÓ: így kerülik el a dugókat a hangyák

Erről az emberek is példát vehetnének. Egy szintén 2008-as tanulmányban kimutatták, hogy a versengő emberi viselkedés, amikor mindenki csak a saját érdekeit nézi, átlagosan 30%-kal növeli meg a munkába járás összidejét. Ilyenkor tehát mindenki veszít.

Az önvezető autók azonban más logikával is működhetnek majd.

hirdetés

Mivel a járművek jó eséllyel hálózatba lesznek kötve, a forgalmat szervező algoritmusok akár le is utánozhatják a hangyák kollektív mozgáskoordinációját. A közlekedési dugók elkerülése érdekében csúcsidőben csökkenthetik például az áramlás sebességét.

Ez elsőre időveszteségnek tűnhet az utazók számára, de összességében mégis mindenki gyorsabban érhetne a céljához, mintha az enélkül kialakuló dugókban rostokolna, ahogy manapság tesszük.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
saintlouis0.jpg

„A part helyén nem volt semmi, csak óriási hullámok” – testközelből néztük meg, mire képes a klímaváltozás

Helyszíni riport Szenegál egyik legnagyobb városából, ahol emberek ezrei veszítik el otthonukat az emelkedő tengerszint miatt. És világszerte több száz millióan juthatnak ugyanerre a sorsra.
Láng Dávid; címkép: Jana Cavojska - szmo.hu
2019. november 13.


hirdetés

Szinte napra pontosan egy éve, 2018. november 19-én óriási robaj töltötte be a szenegáli Saint Louis Guet Ndar nevű negyedét, amibe riadt kiáltozás és gyereksírás vegyült.

A városrész egy hosszú, keskeny félszigeten fekszik, amit Langue de Barbarie-nak hívnak, és egyik irányból a Szenegál folyó, másikból pedig az Atlanti-óceán öleli körül. Ez pedig egyre gyakrabban teszi pokollá az itt lakók életét.

Azon a tavaly novemberi napon minden addiginál nagyobb, közel négy méter magas víztömeg tört ki a tengerből és árasztotta el a szűk, szemetes, szárítókötélre aggatott ruhákkal szegélyezett utcákat.

hirdetés

„Sosem láttam még ilyen hatalmas erejű hullámokat. Mindent letaroltak, ami az útjukba került, még a házak falainak is akkora erővel csapódtak neki, hogy néhány közülük azonnal összedőlt”

– meséli kérdésünkre egy 29 éves helyi lakos, Petit Ndiaye, aki születése óta itt él, és egyre jobban aggódik otthonának jövőjéért.

Fotó: Petit Ndiaye

„Az emberek ijedtek és tehetetlenek voltak. Fogalmuk sem volt, mihez kezdjenek, hogyan állíthatnák meg a dühöngő tengert.”

Ő az első sokk után igyekezett minél többeket figyelmeztetni: sorra járta a házakat, hogy szóljon a lakóknak, azonnal hagyják el az épületet, mielőtt még nagyobb lesz a baj. Erre azonban többen – főleg az idősebbek közül – nem voltak hajlandók.

Hasonló emlékei vannak Pape Maguette Sakho-nak, aki ugyan nem Guet Ndarban lakik, de sok barátja van ott, így aznap reggel is ellátogatott a negyedbe.

„Ott, ahol a partnak kellett volna lennie, nem volt semmi, csak óriási hullámok, amelyeknek semmi nem állhatta útját”

– idézi fel. Készített egy videót is, ami elég jól megmutatja a körülményeket és a hangulatot.

sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar... - Pape Maguette Sakho

sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar #Guet_Ndar

A partszakasz területének csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent: becslések szerint évente akár 4-5 métert is bekebelezhet a tenger, ma már nyugalmi állapotban is a házaktól alig egy kőhajításnyira nyaldossa a víz a fövenyt.

hirdetés

Ez pedig valóságos időzített bomba a lakosság számára, hiszen a fentihez hasonló esetek gyakorlatilag bármikor megismétlődhetnek, és meg is ismétlődnek. A parton álló épületek jó része már most is lakhatatlan állapotú romhalmaz, a helyzet pedig valószínűleg csak romlani fog.

Az ENSZ becslései szerint 2050-ig világszerte 200 millió embernek kell majd elhagynia otthonát a klímaváltozás okozta emelkedő tengerszint miatt. Ami Saint Louisban zajlik, az ennek a folyamatnak a világos előképe.

A nyugati civilizáció magjában élve távolinak tűnhet számunkra az egész, de ha minden így megy tovább, ugyanez a sors vár New Yorkra, Miamira, Lisszabonra, Velencére, és még egy csomó part menti városra a fejlett és fejlődő világban egyaránt.

Jót akartak, tragédia lett a vége

Ameth Sène Diagne alig egy évtizeddel ezelőtt még egy virágzó halászfalu első embere volt, ma azonban már csak egy pár perc alatt besétálható apró földdarabot tud megmutatni, rajta egy-két romos épülettel.

Valamint a parttól 15-20 méterre néhány csupasz faágat, amelyeknek csak a legteteje látszik ki a vízből. Valaha ennek tövében állt a háza, itt házasodtak össze a feleségével.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
finger-2056030_1920.jpg

Titokban bekapcsolhat a telefon kamerája, ha a Facebookot pörgetjük

A Facebook szóvivője elismerte, hogy az alkalmazás új frissítésében bújik meg a hiba, de állítólag nem kell aggódnunk.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 13.


hirdetés

A Facebook felhasználói eddig sem bíztak meg maradéktalanul az alkalmazásban, hiszen számtalan összeesküvés-elmélet látott már napvilágot például arról, hogy a cég a mikrofonon keresztül "lehallgatja" az embereket vagy, hogy a beszélgetésekből adatokat gyűjt üzleti célból.

A legújabb eset pedig arra figyelmeztet, hogy mobilunk akkor is felvételeket készíthet, ha mi nem tudunk róla.

hirdetés

Erre Joshua Maddux webdizájner világított rá Twitter-posztjában.

Szerinte egyes készülékek esetében a Facebook iOS-es mobilappjában titokban aktiválja magát a hátlapi kamera a hírfolyam böngészése közben.

Ő ezt akkor vette észre, mikor egy képet lefelé próbált húzni az ujjával és váratlanul megjelent a háttérben a szobája egy szelete.

"Találtam egy Facebook biztonsági és adatvédelmi problémát. Amikor az alkalmazás meg van nyitva, aktíválódik a kamera. Egy bug az alkalmazásban lehetővé teszi, hogy nyitva legyen a hírfolyamod mögött"

- írta a posztban, melyhez egy videót is csatolt, amin látszik a jelenség.

A férfi öt további eszközön is ugyanezt tapasztalta, a bejegyzése alatt pedig többen is hasonló problémáról számoltak be.

Egy fejlesztő szerint valójában a Facebook Történetekhez (Stories) készített kezelőfelület villan be a háttérben, amikor a felhasználó álló pozícióból fekvőbe forgatja át a mobilt - írta a 24.hu.

Mások szerint akkor is ez történik, ha megnyitunk egy fotót az alkalmazásban, és az ujjunkat rajta tartva lefelé húzó mozdulatot teszünk a kijelzőn.

A cég szóvivője elismerte, hogy a Facebook november 8-án kiadott frissítésében bújik meg a hiba.

Kiemelte azonban, hogy egy felhasználó eszköze sem továbbított szervereikre fotót vagy videót ilyen módon.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
steak_marhahus.jpg

Pár éven belül jöhet a 3D-s húsnyomtató, akár otthon is nyomtathatunk vacsorának valót

Néhány európai étteremben már jövőre vehetünk nyomtatott húst. Éveken belül pedig az otthoni 3D-s húsnyomtatók is forgalomba kerülnek.
képünk illusztráció, fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

Most még csak marhahúst vagy csirkehúst lehet nyomtatni a 3D-s nyomtatókkal, de később szélesedhet a paletta, számol be a gasztronómia jövőjéről a The Guardian. A lap szerint a speciális nyomtatóval előállított műhúsok ugyanolyan rostos textúrájúak, mint az igazi hús, ráadásul külsőre is épp ugyanúgy néznek ki. Állítólag még az ízük is megegyezik a valódiéval, annak ellenére, hogy ezek növényi eredetű fehérjékből készülnek.

A húsnyomtatót fejlesztő egyik cég a Redefine Meat, melynek már neve is árulkodó: A hús újraértelmezése. Az izraeli vállalat saját meghatározása szerint "fejlett élelmiszer-készítményeket" állít elő "védett 3D nyomtatási technológiával".

hirdetés

Terméküket pedig nemes egyszerűséggel csak az "alternatív hús Szent Gráljaként" határozzák meg.

A műhúsnak egyébként számos előnye van: a szarvasmarha-tartáshoz képest elhanyagolható az előállítás során a környezetre gyakorolt káros hatás, ráadásul a 3D-s hús egyáltalán nem tartalmaz koleszterint.

A Redefine Meat úgy véli, hogy a műhús előállítás jelenleg a gasztronómia leggyorsabban fejlődő ága, becsléseik szerint 2030-ra 140 milliárd dolláros iparággá nőheti ki magát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!