hirdetés
bp-school-cimkep.jpg

'Sok szülő azzal jön, hogy érzi: a gyereke összeroppan ebben a rendszerben' – ősszel indul a Budapest School középiskolája

Náluk nincs klasszikus értelemben vett tanrend és tantárgyak. Nem hisznek abban, hogy a gyerekek 'butákra és okosokra' vannak felosztva. Mikroközösségekben, műhelyekben dolgoznak.
Szöveg: Dömötör Nikolett, fotók: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 12.


hirdetés

A Budapest Schoolról mi is írtunk korábban: ez az a hely, ahol nincs klasszikus értelemben vett tanrend és tantárgyak, az oktatás projektalapon megy. Az általános iskoláik, iskolai előkészítőik ma már organikusan nyílnak, a középiskola viszont a létrejöttével egy kicsit kilóg a sorból. Az ötletgazdáknak, Halácsy Péternek (a Prezi egyik alapítójának), Halmos Ádámnak, Vészi Gábornak, akik anno kitalálták a Budapest School-féle modellt és 2015-ben megalapították az első sulit, már régóta ott volt a fejükben, hogy kellene egy középiskola is, ami egy természetes evolúciós folyamat része. Korábban sokan kérdezték is már tőlük, lesz-e, és hogy mikor lesz. Ezen kívül van egy nagyon ambiciózus törekvésük is, amibe szintén jól adaptálható, nevezetesen hogy legyen 2000 tanulójuk országszerte, ami már egy igencsak jól látható szám - tudtuk meg Babocsay Ádám marketing- és stratégiai igazgatótól.

A Budapest Schoolnál

abban hisznek, hogy az iskola milyenségét az ott lévő emberek határozzák meg.

Mivel eltérő hátterű és tapasztalatú tanárokkal dolgoznak, mindegyik közösségnek van egyfajta saját színezete. Az iskoláik mikroiskolák, ami azt (is) jelenti, hogy mivel limitált a helyszínek mérete, sosem fognak feltöltődni például nyolcévfolyamos intézményekké. Egy iskolában maximum 20-an, 40-en vagy 50-en tanulnak, ugyanis az alapítók a mikroközösségekben hisznek igazán. Tehát, ha több lesz a tanuló, akkor több helyre is lesz szükség.

Az idén elinduló középiskolát is 50 főre optimalizálták eredetileg – ez tűnt reális koncepciónak, de nem is akarják egyből naggyá építeni. Kíváncsiak rá, hogy az a tudás, ami felhalmozódott az általános iskolákban, hogyan konvertálható át eggyel nagyobbakra, a 12-14 évesekre (mintha egy hatosztályos gimi első pár évfolyamáról beszélnénk), magyarázza a szakértő.

A műhelyek ötletével a középiskolai irányvonal szintén különbözik az általános iskoláiktól: lehet jelentkezni érdeklődés alapján a digital making, a STEM, a média, kommunikáció és művészetek, valamint a globális kompetenciák műhelybe. Ettől a csoportosítástól azt remélik, hogy

egymásra találnak azok, akiknek hasonló az érdeklődési köre és erősödik a közösség-élmény is.

De természetesen lehet olyan projekteket is létrehozni, amikben fuzionálnak a különböző műhelyek, tehát lehetséges az átjárás köztük.

500 négyzetméteren 50 gyerek vidáman elfér, a tervek szerint nem is lesznek klasszikusan osztott terek a Belgrád rakparti iskolában. Egyébként sem a korosztály-logika szerint működik a suli, ellentétben a közoktatással, ami abszolút a sztenderdizálás felé megy. A gyerekek azonban nem egyformák, így nem is mindenkinek ugyanazokra a sztenderdekre, ugyanarra a fajta oktatásra van szüksége.

Még a „legmamutabb” vállalatok is rájöttek arra, hogy ki kell szolgálni az egyéni igényeket, az autóipartól kezdve a nagy ruhamárkákig – ezzel szemben az oktatás valahogy elmaradt a megújulással. Nemcsak Magyarországon, de az egész világon mindenhol.

A Budapest Schoolnak ugyanakkor alapelve, hogy nem az a fontos, hogy a gyerek egy láthatatlan sztenderdhez képest hol tart, hanem hogy egy-egy műveltségi területen belül mire képes, eltérő fejlődéssel és tempóval. Ilyen pici rendszerben sokkal könnyebb rugalmasnak lenni, ha valami nem működik, azonnal eldobni és keresni helyette valami újat.

Az egyik első dolog, amit a koncepció részeként ki kellett találniuk, az az volt: hogyan és kiket vesznek majd fel. A felvételi folyamat decemberben indult (azóta folyamatosan lehet jelentkezni), mindenképpen azzal a céllal, hogy ne a pontszámokra épüljön, ellentétben az állami iskolák központi felvételijével és azzal, amit jó néhány másik alternatív iskola is képvisel. A jelentkezők először egy projektfeladatot kapnak, egy listából válogathatnak az érdeklődésüknek megfelelően. Például olyanok közül, hogy szedjenek szét egy elektronikus eszközt, majd az egyik alkatrészéből, ami tetszik, építsenek valami mást, és mondják el, mit csináltak. Vagy járjanak utána annak, hogyan lehet száz legókockából a leghosszabb hidat építeni, vagy stop motion technikával készítsenek egy filmet, és mondják el, milyen technikai problémákkal találták magukat szembe. A projektről egy körülbelül ötperces videót kell visszaküldeniük, majd egyhetes angolozás jön a Duolingo programmal, ahol főleg az számít, önmagukhoz képest mennyit haladtak a gyerekek, és hogy mennyire eltökéltek.

A következő szint már a szóbeli forduló, ahova tízesével-tizenkettesével hívják be a gyerekeket, és egy egész napot eltöltenek velük. Ez azért jó és szükséges, mert egyrészt a felvételi nap szervezőinek van ideje megismerni őket, másrészt a gyerekeknek is kell ennyi idő ahhoz, hogy feloldódjanak. Beszélhetnek a saját projektjükről, adhatnak visszajelzéseket egymásnak. Délután pedig kapnak egy közös projektet, aminek az eredményét a délután megérkező szülők is láthatják, hiszen ők sem „lecsatolt részei” a folyamatnak.

Babocsay Ádám szerint sokféle motivációval érkeznek hozzájuk a szülők és a gyerekek. „Az egyik, hogy látnak valamit a gyerekükön, ami miatt úgy érzik, hogy egy olyan rendszerben kellene lennie, mint amilyen a miénk. Szeretik azt, ha a gyerek kommunikál, felfedez és mindezt együtt teszi másokkal, nem baj, ha angolból vagy matekból egy kicsit le van maradva a többiekhez képest, mert másban meg sokkal jobb. Tehát

nem aggódnak azon, hogy az előre meghatározott sztenderdekhez képest hogy halad a gyerekük, bár az a tapasztalat, hogy a szülők többségének ezt a legnehezebb elengedni.

Nem szeretik és akarják azt, ami ma a közoktatásban zajlik, de attól is félnek, mi történik, ha a gyerek nem a megszabott úton halad előre.”

A középiskolai nyílt napokon az egyik legneuralgikusabb pont, hogy mi lesz az érettségivel. „Akarunk is más sulit, de azért félünk, hogyan fog a gyerek leérettségizni – ez jelzi, hogy sok esetben milyen skizofrén állapotban vannak a szülők is, mert attól félnek, mi lesz a gyerekkel kimeneti oldalon. Holott az érettségi nem válasz mindenre. Egy gyerekről tizenegynéhány éves korában még nem nagyon lehet megmondani, tovább fog-e tanulni, és ha igen, itthon teszi-e, vagy belekezd valami egészen másba.

A magyar érettségi rendszer kizárólag a magyar oktatási rendszerrel kompatibilis, ezen kívül jó nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire nem ad megfelelő felkészítést.

Emiatt a közoktatás mellett is kénytelenek a szülők külön erőfeszítéseket és pénzt beletenni, hogy a gyerek a végén jól érettségizzen és a pontszámai alapján bekerüljön egy jó magyar egyetemre.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
terryblack.jpg

Meghalt Terry Black

71 éves volt, egy müncheni kórházban érte a halál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Terry Black, eredeti nevén Rácz Károly szeptember 13-án adott hírt közösségi oldalán jól sikerült szívműtétjéről.

Hétfőn, vagyis alig pár nappal később azonban kisfia, Dániel az AC Newsnak megerősítette: édesapja ma délután egy Müncheni kórházban távozott az élők sorából.

Az előadóművész édesapja cigányprímás volt. Rácz Károly harminc évig élt Németországban, ahol pornószínészként dolgozott, több mint 150 filmben. Miután visszatért Magyarországra, megnyitotta az ország első melegbárját, a Lokált (a híres Fészek Művészklub szomszédságában). Később a Belvárosban, a Szép utcai Darling bárt működtette.

2001-ben örökbefogadott egy kisfiút, Dánielt, majd 2005-ben egy kislányt. A Szabad Szabadság Pártnak nyolc évig volt az elnöke. 2009-ben elindult európai parlamenti választásokon a Magyarországi Kisebbségek Pártja jelöltjeként. 2010-ben az MSZP színeiben indult jelöltként Tököl egyik választókerületében. 2015-ben pacemakerműtéten esett át. 2016 óta Münchenben élt két gyerekével, ahol végbélrákkal kezelték.

(Az életrajz forrása: Wikipédia)


KÖVESS MINKET:



hirdetés
circus-231549_1920.jpg

Előadás közben zuhant le a trapézról a magyar artistalány

A 20 éves Picard Lili egy bosnyák cirkuszban lépett fel, amikor megcsúszott a lába a lengőtrapézon.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Taps és éljenzés helyett rémült tekintetek és bizonytalanság követte múlt héten csütörtökön Picard Lili fellépését egy bosnyák cirkuszban. A 20 éves artistalány a lengőtrapézon adta elő számát, amikor a lába kicsúszott a trapézról, és nagyjából 5-6 méternyi zuhanás után a porond padlójára esett. Lilit azonnal a helyi kórházba vitték, ahol kiderült: a hármas csigolyája eltört, ám nem műthették meg ott.

Lili édesanyja, Tünde a Borsnak nyilatkozott az esetről. Elmondta, hogy soha nem látott összefogást tapasztalt az artista-és cirkusztársadalom berkein belül, rengetegen mozdultak meg azért, hogy a sérült lányt épségben hazajuttassák Magyarországra, ahol elvégezhetik rajta a műtétet.

"Megdöbbentő és csodás összefogást tapasztaltunk végig. Lili hazahozatala körül sok fennforgás volt, mivel nem tudtuk, hogy csak légi úton, vagy szárazföldön is szállítható, ugyanis csupán szerb nyelven írt orvosi papírokat kaptunk.

Szerencsére azonnal a segítségünkre siettek, a mentőktől rögtön jelentkezett Deoth Edit, a Fővárosi Nagycirkusz pedig segített lefordíttatni az orvosi papírjait, de artisták és más szakszervezetek is rögtön jelentkeztek. Volt, aki még katonai repülőt is szervezett volna."

-nyilatkozta Lili édesanyja.

A lány jelenleg a kecskeméti kórházban fekszik, egyelőre nem tudni, milyenek a gyógyulási esélyei, és visszatérhet-e hőn szeretett artistaéletéhez. Az biztos, hogy a vérében van a cirkusz, hisz nagy múltú cirkuszfamíliából származik - a Picard-család 250 éves cirkuszi múltra tekint vissza -, a családja szerint ebből is merít erőt, hogy visszatérhessen élete hivatásához:

"Még nem tudjuk, hogyan tovább, most igyekszünk lelket önteni belé. Lili nagyon kemény lány, mindent meg fog tenni a gyógyulásért, soha nem fogja feladni. Mindenki, a család, a barátok és a szakma mellette áll."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
aruhaz-kereskedelem-fizetes-bolti-dolgozo.jpg

Jövőre bruttó 220-250 ezres kezdő fizetés alatt nem lesz bolti dolgozó a szakszervezet szerint

Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók – írta a Világgazdaság, szakszervezeti vezetőket szólaltatva meg.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók – írta a Világgazdaság abban a cikkében, amelyekben szakszervezeti vezetőket szólaltatott meg.

Az érdekképviseletek vezetői legkésőbb december elejéig szeretnének megegyezni az áruházláncokkal a jövő évi béremelés mértékéről.

A folyamatot gyorsítja, hogy már ismert a bérminimum jövő évi szintje, és a tárgyalásokon már a megemelt, 210 600 forintos minimum lesz a kiindulópont.

"Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének és Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke egyetért abban, hogy jövőre bruttó 220-250 ezer forintos kezdő bér alatt már biztosan nem lehet dolgozót találni"

- írja a 24.hu.

A lap azt is írja, hogy reális lehet a legalább 10-12 százalékos béremelés is az ágazatban, de a bértárgyalásoknak az lesz a minimális céljuk, hogy a láncok megőrizzék a 13-15 ezer forintos bérelőnyt a garantált bérminimummal szemben.

Via: 24.hu


KÖVESS MINKET:




hirdetés
lovaglas-losport-lokultura-jaszsag.jpg

Tantárgy lett a lovaglás és a lóval való bánásmód egy jászsági iskolában

A testnevelésen belül oktatják a harmadikos és negyedikes tanulókat.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 16.



"A lovasoktatás meghatározó központjává vált a Jászalsószentgyörgyi Lovas Centrum és Magyar Udvar" - írja a Szoljon.hu.

"Néhány éve már a helyi általános iskolában, a testnevelésóra keretében bevezették a nemzeti lovaskultúra tantárgyat.

Szeptembertől a suliban folytatódik a lovaglás tanítása."

A lapnak elmondta Katona Béla lovardavezető, hogy

az iskola harmadik és negyedik évfolyamain tanuló gyerekeknek heti három napon, a testnevelésórán belül tanítanak lovaglást.

De a tanulók többek közt a ló felépítésén kívül megtanulják, hogy milyen eszközökkel és hogyan kell gondozni, ápolni a lovakat, és azt is, hogyan és mivel kell etetni őket.

"Már máskor is voltam itt, a lovastáborban, és nagyon megkedveltem a lovaglást. Jó érzés a ló közelében lenni, gondoskodni róla. Igaz, hogy nagy testű állat, de nem félek tőle" – mondta a Szóljon.hu-nak az egyik kislány.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x