hirdetés
Donald_Trump_32758233090.jpg

Soha nem volt ennyire népszerűtlen Amerika külföldön – Milyen nyomot hagyott Donald Trump elnöksége a világon?

A klímaváltozástól a külkereskedelemig sorra vette a BBC, hogy mely területen milyen hatása volt Trump elnökségének a világra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Az Egyesült Államok elnökének személye, politikája, szemlélete, nyilatkozatai mindig a világ érdeklődésének homlokterében álltak, amióta az ország globális hatalommá vált. A Fehér Ház lakója, ha ténylegesen nem is uralja a Földet, meghatározza az irányadó trendeket a világgazdaságtól a diplomácián át a bolygónkat érintő legfontosabb kérdések kezeléséig.

Így van ez Donald Trumppal is, aki, ha nem is úgy fog bevonulni a történelembe, mint az Egyesült Államok történetének legkiválóbb elnöke – bár ő erről szentül meg van győződve – az élet számos területén hagyott nyomot, amelyek sokáig velünk lesznek akkor is, ha januártól más kezében lenne a washingtoni kormányrúd.

A BBC e nyomokat követte végig és egyúttal arra is kereste a választ, hogy miként látja ma a világ az Egyesült Államokat.

A Pew Research Center 13 országban nyáron készült felméréséből kiderült, hogy Amerika imázsa 20 éves mélypontot ért el. Nagy-Britanniában 41%-nak volt róla kedvező véleménye, Franciaországnak 31% - ilyen alacsony utoljára 2003-ban, ifj. George Bush elnöksége, az iraki háború kitörése idején volt – Németországban pedig alig 26%. A zuhanás egyik fő oka a pandémia Trump általi kezelése volt. Mindössze 15% vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok víruskezelése helyes.

Klímaváltozás

hirdetés

Nem segítettek az ország népszerűségének az elnöknek a klímaváltozással kapcsolatos állásfoglalásai és döntései sem. Nevezte „költséges csalásnak”, máskor azt mondta, hogy „komoly, számára fontos téma”. Ami tény: alig hat hónapja volt hivatalban, amikor bejelentette, hogy Washington kilép a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, amelyben közel 200 ország tett ígéretet arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 C fok alatt tartja.

Az elnök azzal érvelt, hogy ezzel kapcsolatos, szerinte „túlzott” szabályozók megbénítanák az amerikai ipart. Közben több szennyezés-korlátozó törvényt is visszavont, hogy csökkentse a szén, az olaj és a földgáz kitermelési költségeit.

Ez már csak azért is nyugtalanító, mert az Egyesült Államok a második legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok terén, ezért Trump újraválasztása lehetetlenné tenné a Föld felmelegedésének megfékezését. Érdekes adat viszont, hogy 2019-ben – 130 év óta először – a megújuló források több energiát termeltek, mint a szén.

Az amerikai kilépés elvileg november 4-én, az elnökválasztás másnapján lépne életbe. Biden viszont megígérte, hogy ha nyer, újra csatlakoznak az egyezményhez.

Bevándorlás

Donald Trump szinte rögtön tanújelét adta bevándorlás-ellenességének. Azzal kezdte ténykedését, hogy lezárta az amerikai határokat hét muszlim többségű ország polgárai előtt. Jelenleg 13 országot érintenek szigorú beutazási korlátozások.

2019-ben 3%-kal több külföldi születésű élt az Államokban, mint 2016-ban Barack Obama utolsó hivatali évében, de Trump alatt a mexikóiak aránya jelentősen csökkent, nőtt viszont a más latin-amerikai országokból és a karib térségből érkezőké. Ugyancsak megszigorították a tartós letelepedésre jogosító vízumok kiadását, főleg azok hozzátartozóinak, akik már az Egyesült Államokban éltek.

Trump migrációs politikának mintegy szimbólumává vált az amerikai-mexikói határon épített fal, amelyből eddig kb. 555 km készült el, nagyobb részt a már eddig is létező sorompók helyén.

Ezzel együtt tavaly érte el az Egyesült Államokba bejutni akarók száma 12 év óta a legmagasabb számot. Több mint a felét tették ki egész családok, főleg Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból, ahonnan az erőszak és a szegénység elől menekültek.

2016-ban még 85 ezer menekültet fogadtak be, ez a szám a következő évben már csak 54 ezer volt. A jelenlegi tervek szerint jövőre csak 15 ezren kapnak engedélyt. Ez a legalacsonyabb szám, mióta 1980-ban Jimmy Carter elnök elindította a menekült-programját.

Fake news

Ha van kifejezés, amely szorosan összekapcsolódik Donald Trump személyével, az a „fake news”. 2016 decemberében, tehát még beiktatása előtt használta először egy tweetjében és a Factba.se közösségi média-figyelő adatai szerint azóta legalább 2000-szer. A Google keresőprogramja azt is elárulja, hogy az Egyesült Államokban ez a kifejezés népszerűsége éppen 2016-17 telén ért a csúcsra, amikor az elnök által álhírnek minősített sztorikat „Fake News-gálának” nevezte.

A továbbiakban a „fake news” kifejezést Trump gyakran az őt negatív fényben beállító hírekre, tudósításokra használta, majd 2017 februárjában már „az amerikai nép ellenségének” bélyegezte az őt bíráló médiumokat.

Mindkét kifejezést átvették bizonyos autoritárius rendszerek Thaiföldtől Szaúd-Arábiáig, és a „fake news terjesztésének” vádjával igazoltak ellenzéki aktivisták és újságírók elleni elnyomó intézkedéseket, de olyan politikusok is használják világszerte, akik alá akarják ásni a demokráciát, a hiteles tájékoztatást.

Külpolitika

Ami a külpolitikát illeti, Trump elnök igyekezett csökkenti a Közel-Keleten az Egyesült Államok katonai jelenlétét. Afganisztánban jelenleg 4500, Irakban 3000, Szíriában összesen 500 amerikai katona maradt, ez utóbbiak is csak azért, hogy az olajkutakat védjék.

Ugyanakkor jelentős lépés volt, hogy 2018-ban áthelyezte az izraeli amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe, és megszállt keleti területével együtt elismerte a várost Izrael állam fővárosának. Ugyancsak a washingtoni diplomácia sikereként könyvelhette el, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megállapodást írt alá Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról, hiszen a zsidó államot 1948-os függetlensége óta velük együtt összesen négy arab ország ismerte el. (Egyiptom 1979-ben, Jordánia 1994-ben).

Külkereskedelem

A  külkereskedelmi kapcsolatok terén Trumpnak csak azok a megállapodások voltak jók, amelyeket ő kötött. Már első munkanapján felrúgta a 12 ország részvételével 2015-ben megkötött Transzpacifikus Partnerséget. Ennek Kína örült a legjobban, mert e paktumot ázsiai-Csendes-óceáni befolyásának csorbításaként értékelte. De voltak az Egyesült Államokban is, akik bírálták a megállapodást, mert attól tartottak, hogy kárt okoz az amerikai munkaerőpiacnak. Trump újratárgyalta a még 1992-ben Bill Clinton által Kanadával és Mexikóval tető alá hozott Észak-Amerikai Kereskedelmi Egyezményt is.

A legnagyobb hatása azonban a Kínával folytatott elkeseredett kereskedelmi háború volt, amelynek során a világ két legnagyobb gazdasága több száz milliárdos adókkal sújtották egymás termékeit. Amerikában ez főleg a szójatermelő farmereknek, a technológia és autóiparnak jött rosszul, Kína pedig arra kényszerült, hogy számos gyárát a szomszédos országokba, Vietnamba, Kambodzsába telepítette, hogy termékeiket olcsóbban adhassák.

Az amerikai-kínai viszony

Ezzel együtt az Egyesült Államoknak még mindig kereskedelmi deficitje van Kínával szemben.

Washington és Peking viszonya nemcsak az üzleti szférában volt feszült az elmúlt négy évben. Trump már 2016. december 2-án közvetlenül beszélt Caj Jing Ven tajvani elnök-asszonnyal. Erre nem volt példa 1979 óta, amikor az Egyesült Államok hivatalosan megszakította kapcsolatát a szigettel, amelyet Peking saját tartományának tekint. Ez csak az első gesztus volt a nagy geopolitikai riválissal szemben.

Ugyanebben a szellemben nevezte Trump törvénytelennek Peking dél-kínai tengeri területi követeléseit, tiltott be olyan népszerű alkalmazásokat, mint a TikTok és a WeChat, és feketelistára tette a Huawei távközlési óriást „nemzetbiztonsági fenyegetés” címén. A rossz viszonyt csak növelték a kínai vezetésnek olyan emberi jogsértései, mint a hongkongi függetlenségi tüntetések nyomán a városban bevezetett nemzetbiztonsági törvény, amelyre hivatkozva igyekeznek letörni az ellenzéki ellenállást, vagy a muszlim ujgur kisebbség tagjainak tömeges bebörtönzése Hszincsiang tartományban.

Mindezek kapóra jöttek Trumpnak, hogy a koronavírusjárványért is Kínát vádolja, ezzel is próbálva elterelni saját felelősségét a pandémia katasztrofális kezelésében. Ugyanakkor Joe Biden győzelme esetén sem várható, hogy a két nagyhatalom békejobbot nyújtson egymásnak. A demokrata párti elnökjelölt ugyanis „banditának” nevezte Hszi csin-pinget, akinek „nincs egy demokratikus porcikája.”

Az amerikai-iráni viszony

Donald Trump 2020 januárjában kis híján háborúba keveredett Iránnal, 41 évvel azután, hogy a Khomeini ajatollah által feltüzelt iszlám diákok elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és 444 napig tartottak fogva túszként 52 amerikait. A két ország viszonya némileg enyhülni látszott 2015-ben, amikor Irán beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába cserébe az amerikai gazdasági szankciók feloldásáért. Trump azonban 2018 májusában felmondta ezt a megállapodást, és új, a korábbinál is keményebb szankciókat vezetett be, hogy egy saját szája íze szerinti megállapodásra késztesse a teheráni vezetést.

Irán azonban a gazdasági nehézségek ellenére sem tört meg. 2020. január 2-án a bagdadi repülőtér közelében amerikai drón ölte meg az egyik legbefolyásosabb iráni tábornokot, Kászem Szolejmanit, aki az elmúlt évtizedek szinte valamennyi közel-keleti háborújában kitüntette magát, Afganisztántól Szíriáig.  Irán válaszul rakétákkal lőni kezdte az iraki amerikai bázisokat. Ekkor ért véletlen találat Irán légterében egy ukrán utasszállító repülőgépet, a szerencsétlenségben 176-an haltak meg.

Lehet, hogy csak a koronavírus mindent felülíró hatásának köszönheti a világ, hogy a két ország között nem tört ki fegyveres konfliktus.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
shut_up_2.jpg

„Normális ember már nem kommentel sehol, mert akkor is földbe döngölik, ha azt írja, megsült a pite”

Ezt egy barátom mondta. 'Neked telik pitére?'; 'Sütögetsz, agymosott birka, hogy abból is a háttérhatalmak lakjanak jól?'; 'Narancsos pite, mi? A jó édes...'. Csak néhány a tipikus válaszok közül. Tény, hogy az őrület beköltözött a netre, és sajnos nem a bárányok hallgattak el, hanem a normális emberek. 
Hargitay Judit. Fotó: Pexels - szmo.hu
2020. november 17.


hirdetés

Nem tudom eldönteni, mi keseríti meg jobban a reggeli kávémat. Ha kihagyom belőle a cukrot, vagy ha felmegyek a netre. Oké, egyértelműen az utóbbi. Elég baj az, hogy már a szakmámból adódóan is ömlik rám a koronavírus, a szerencsétlen áldozatok, betegek, gyászoló hozzátartozók, na meg persze a világ egyéb, felkavaró történéseinek hír-cunamija. De sajnos vagyok elég önsorsrontó ahhoz, hogy beleolvasok a kommentszekciókba is. Sőt, itt-ott válaszolgatok is.

Legutóbb arra az elmés okfejtésre, miszerint Afrikában nincs COVID-halott, tehát a járvány egy nagy kamu. Persze az érvelésem, miszerint Afrikában sok helyen ivóvíz, orvos, ezer kilométeres körzetben kórház sincs, nemhogy tesztelés, és tán ezért nem tudjuk, ott hányan halnak meg ebben a kórban, teljesen süket fülekre talált. És ezzel még viszonylag megúsztam. Legalább nem jött a verbális lincselés reggel kilenc előtt, éhgyomorra. 

A barátaim között már teljes az egyetértés, hogy normális ember nem kommentel a közösségi oldalakon, sőt, sehol, mert – idézem – "olyan mennyiségű agresszív hülye esik neked, hogy mentálisan nem éri meg."

Nehéz ezzel vitatkozni. Emlékszem, amikor nyolc-kilenc éve először csatlakoztam a Facebook közösségéhez, teljesen más hangulat fogadott. Az első posztom egy háromsoros elmélkedés volt arról, mennyire szeretem a kandallókat, a kakaót meg a narancshéj illatát így november-tájt, a borongós, őszi estéken. Nem sok választ kaptam rá, de mind pozitív volt. Az innen-onnan összekapart, közeli-távoli ismerősök szintén a pattogó tűzről, a fahéjillatú adventi koszorúkról áradoztak, az egyikük egy saját kötésű, puha térdzokni fotóját is elküldte, hogy most kötötte, szívesen nekem adja. 

Most is novembert írunk, de hol van már az a régi kandallótűz! A netet sajnos egész másféle tűz perzseli fel lassan, de egyre biztosabban: a frusztráció és a gyűlölet.

hirdetés

A privát oldalamon még viszonylag nyugi van (igaz, egyre ritkábban posztolok), de ha kimerészkedem "az arénába", a hírek alatti hőzöngés-áradatba, öt perc alatt úgy érzem magam, mintha Az éhezők viadalába csöppentem volna, csak épp nyilaim nincsenek, mint Katniss Everdeennek, hogy legalább a leghabosabb szájúakat odaszögezzem vele az egerükhöz (kis sérülés, de addig se kommentelnek).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hospital-5328026_1920.jpg

„Elsírtam magam a rendelésen, mert majdnem 40 év alatt nem éltem át ilyet”

Kimerültek a háziorvosok asszisztensei. Az ország minden részéből panaszkodnak, hogy elvégezhetetlenül sok a feladatuk, folyamatosan változnak a szabályok, egyre türelmetlenebbek a betegek, nem kapnak védőfelszerelést és megbecsülést sem.  
Belicza Bea, Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2020. november 22.


hirdetés

Az ország különböző pontjain dolgozó háziorvosi asszisztensek összefogtak egy zárt Facebook csoportban, hogy egymást segítsék. Az egyik alapító osztotta meg velünk, mit élnek át most a kollégái. Nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küzdenek mindenhol.

Sokkal több feladat

A fő gond mindenütt a túlterheltség. Volt, aki úgy fogalmazott, négy ember munkáját végzi, volt aki azt, hogy ő egy személyben adminisztrátor, nővér és takarítónő.

Bemenni kevesen mehetnek a rendelőbe, de mindenhol legalább 100-an hívják a rendelőt naponta, van ahol 150-en. Előfordul, hogy három telefon csörög egyszerre.

Egyikük szerint háromszor akkora a napi forgalom, mint a járvány előtt. Mellesleg a tavaszihoz képest most nem is az idősebbek, hanem a 30 és 50 év közöttiek jelentkeznek főként COVID-tesztre.

hirdetés

„Sokkal több lett a feladat, megváltozott a munka jellege, miközben minden korábbi teendő is ott maradt. Elláthatatlan mennyiség.” – írta egyikük.

Plusz munka most, hogy időpontot kell adni mindenkinek, teszteket kell kérniük, mentőt hívniuk. De ezeken kívül továbbra is ott vannak az alapvizsgálatok, receptek, beutalók, táppénzre vétel, kötelező oltások, újszülött vizsgálat, a krónikus betegek követése, és a rengeteg jelentés a betegekről, koronafertőzöttekről, halottakról.

Napi 2-4 órával több a munka most, és ezért nem kapnak több pénzt.

Több türelmet kérnek a betegektől

Nem bírják ezt a tempót az asszisztensek. Azt mondják, az sem segít, hogy az emberek azt hiszik, hogy ők csak kávézgatnak, meg félretették a telefont, és sokszor kérdőre is vonják őket ezért.

„Mindenkinek elmondjuk, válaszolunk, de adjanak időt. A telefonok nagy része, hogy azért hívlak, mert még nem válaszoltál. Vagy csak igazolás, recept kellene, de ezt emailre is elküldjük.”

Többen panaszkodtak, hogy sok beteg nem tudja, milyen gyógyszert szed, csak a tabletta színére és formájára hivatkozva mondja, mit szeretne. Krónikus betegek is csak gyógyszert kérnek, de az asszisztensnek tudnia kellene, milyen a vérnyomása, a cukorértéke.

„Ez nem betegellátás, ez csak tűzoltás” – fogalmaz egyikük.

Minden áldott nap foglalkozni kell a munkával, mert emailek, sms-ek jönnek, és az utcán is összefutnak beteggel. Van, aki a szabadságát használja utolérni magát.

„Nem tudunk pihenni. A héten feltorlódott adminisztrációs elmaradást hétvégén csinálom meg, szombaton vagy vasárnap 5 órában.”

„Folyamatosan telefon és számítógép. Ennek már nincs köze a nővéri munkához. Emellett a kérem és a köszönöm olyan ritka mint a fehér holló” – panaszkodik egyikük.

Kolléganője elsírta magát rendelésen.

„Majdnem negyven éve dolgozom, de nem volt még ilyen. Mindennek elmondott a beteg. Ilyet még nem éltem át." – írta egy megalázott asszisztens.

Egy másik asszisztens így fogalmaz:

„Ma már úgy érzem magam, mint a kínai zsonglőr, aki megpróbál egyre több tányért pörgetve egy pálcán a levegőbe tartani, és egyre több esik le, lehetetlen tartani.

Az emberek nem akarják látni, mekkora változás történt. Pont úgy szeretnének jönni, mint régen meglátogatva a családorvost.”

Nincs teszt, nincs maszk

Elvileg nem mehet koronás beteg a rendelőbe, de ez kivédhetetlen, amikor így terjed a betegség. Szükség lenne védőruhára, de van ahol májusban, van ahol nyáron kaptak utoljára maszkot, fertőtlenítőszert.

Az asszisztenseket nem is tesztelték eddig, hacsak nem volt tünetük. Három kolléganőről tudják, hogy hazavitték a vírust és belehalt egy családtagjuk, egy férj és két anya.

Elvileg 5 perc fertőtlenítés lenne előírva betegek között, de több helyen mondták, hogy erre nincs idő:

„Azt kérjük, hagyjanak kint mindent, kabátot, táskát, minél kisebb felület fertőződhessen.”

A folyamatosan változó eljárásrendet sem könnyű követni. Ezeket többnyire péntek délután küldik, amikor a rendelők nincsenek nyitva. Hétfőn pedig már az új szabályok szerint kellene dolgozniuk, amit aznap látnak először. Ez egy változás például:

„Az egészségügyi dolgozónak sem kell már két negatív teszt, sőt nem kell PCR teszt sem, elég a gyorsteszt és mehet vissza dolgozni. Azért változott, mert a teszt eredményre sokszor 5 napot kellett várni és nem volt már egészségügyi dolgozó.”

Úgy tudják, a karantén-határozatokat már két hónapja nem küldi a hivatal, nincs rá ember.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
dimitri-karastelev-G9bYdOIBJq0-unsplash.jpg

Már arra sincs mindig idő, hogy a halottak után gázzal fertőtlenítsék a kórtermet – mondja egy nővér

Az egyik fővárosi kórházban dolgozó nővér szerint előfordul, hogy amint meghal valaki, már hozzák is a következő koronavírusos beteget a mentők.
Belicza Bea, Címkép: Unsplash - szmo.hu
2020. november 19.


hirdetés

Megtelt az egyik fővárosi kórház. Az intenzív osztályon dolgozó egyik nővér szerint foglalt minden ágy, hetente pár beteget tudnak csak kihelyezni állapotuk javulása miatt, így szinte csak annyi új beteget tudnak fogadni, amennyit elveszítenek.

"Két betegcsere között már arra sincs mindig idő, hogy gázzal is fertőtlenítsék a szobát"

- mondja.

Rendszerint ez egy 4 órás folyamat. A gáz mindenhová eljut, nemcsak a koronavírust távolítja el, hanem minden olyan kórokozót, ami egy legyengült szervezetet megtámadhat.

Ha erre nincs idő, akkor minden eszközt és felületet fertőtlenítőszerrel törölnek végig, miközben kiszellőztetnek.

hirdetés

"Van, hogy az elhunyt az osztályon előírás szerint töltendő 2 órás idejét egy erre a célra kijelölt, régebben raktárként funkcionáló szobában tölti, mert az ajtóban már ott áll az új beteggel a mentő"

- teszi hozzá.

Az intenzíves szakápolók - mint ahogy több név nélkül nyilatkozó nővértől hallottuk - túlterheltek. A nekünk nyilatkozó nővér maga is négy beteggel foglalkozik.

"Egyágyas kórteremben vannak, nem látsz egyikből a másikba. Volt egy éber betegem, hozzá a reggelit 11-re tudtam bevinni, és a műszak hátralévő részében nem jutottam hozzá vissza, csak a folyosóra néző ablakból kommunikáltunk rohanás közben, hogy minden rendben van-e."

Azt mondja, hogy egy intenzíves ápoló egy beteget 100%-osan, két beteget nagyjából 90%-osan, hármat 75%-osan tud ellátni a mostani szituációban. Ezt azonban csak úgy, ha nem eszik, iszik és nem megy WC-re.  Három fölötti betegnél feleződik az ellátás színvonala.

Az orvosok is kevesen vannak, 6-10 beteg jut fejenként rájuk. Szerinte a nővér felkészültsége itt rengeteget segít.

„Ha az ápoló egy adott vérvizsgálati eredményt önállóan képes kiértékelni, akkor nem kell orvost keresnie, hogy például ionokat pótoljon, vagy szükség szerint inzulint adjon a betegnek. Ehhez viszont szükség van intenzív szakápolói tapasztalatra, ami sok átvezényelt dolgozónak nincs.”

Szerinte több nővér nem lesz, és ha több beteget próbálnának adni nekik, akkor egyre többen fognak meghalni.

"Ez nem ellátás ilyen formában, részemről értékelhetetlen és betegveszélyeztetés. Ez a túlélésre játszunk helyzet. Az ebből fakadó lelkiismeretfurdalással pedig nekünk kell megküzdenünk."

Az már nem érdekli, hogy védőmaszk csak kettő van a 12 órás műszakra, az viszont szerinte sokkal stresszesebb, hogy sokszor egymásra dobálva állnak azok a gyógyszerek, amiknek nem találtak helyet. Az idő nagy érték ebben a helyzetben, és nem mindegy, hogy gyógyszerezés fél vagy egy óra betegenként.

A nővér azt mondja, a rettenetes napjai után megalázó azt hallani, hogy Orbán Viktor szerint az egészségügy bírja a terhelést.

"Meghívnám csak egy napra segédápolónak" - fogalmaz.

Nagyon fél attól, mi lesz itt decemberben. Biztos abban, hogy az emberek nem mondanak le a karácsonyról, mennek majd ajándékot venni és találkozni fognak a családdal is.

"Annak nagyon csúnya vége lesz januárban"

- mondja.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Ivanka-Trump.png

Kegyvesztetté válhat Ivanka Trump és Jared Kushner, pedig nemrég még New York ünnepelt társasági szereplői voltak

Nem látják szívesen Trumpot és rokonait New Yorkban - legalábbis erre engedett következtetni az utcákon zajló népünnepély, ami Joe Biden választási győzelmét követte. Ez új feltételeket teremt Jared Kushner és Ivanka Trump számára, akik korábban a társasági élet krémjéhez tartoztak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 22.


hirdetés

A New York-i népszerűtlenség magát a leköszönő elnököt talán nem érinti rosszul, hiszen ő már 2019-ben áthelyezte Floridába a hivatalos lakhelyét. Annál nagyobb hatással lehet azonban Jared Kushnerre és Ivanka Trumpra, akik már most sejthetik, milyen közhangulat fogadja őket a Fehér Házból való távozásuk után - írja a CNN.

Ha ugyanis az egykor körülrajongott páros politikai karrierje Washingtonban véget ér, kiderül, mit jelentett a reflektorfényben eltöltött idő a saját brandjük számára - különösen az otthonuknak számító Manhattanben.

“Trump borzasztó nyilatkozatokat tett New Yorkról. Azt mondta, kész rémálom, ami itt folyik, hogy üresen konganak az utcák, hogy a korlátozások következtében a város teljességgel a múlté lett” - idézi fel Jill Kargman, a Chanel korábbi igazgatójának lánya, aki korábban számos partin forgolódott a házaspár körül.

“Itt senki nem fogja elfelejteni ezeket a mondatokat, így Jared és Ivanka sem lesz képes újra beilleszkedni ebben a városban.”

Mielőtt a Fehér Ház lakói lettek, a pár a New York-i társasági élet krémjéhez tartozott. Évről évre megjelentek a Met Galán, ahogyan a Tribeca Filmfesztivál Vanity Fair partiján is. Ivanka Trump a divatvilág közkedvelt szereplője volt, aki ellátogatott Carolina Herrera bemutatóira épp úgy, mint az olasz dizájner Valentino rendezvényeire, és a Glamour Woman of the Year díjátadón is több ízben részt vett. Könnyen lehet azonban, hogy mindez már a múlté.

hirdetés

Az ellenséges légkört ugyanis mi sem jellemzi jobban, mint az októberben, a Time Square-en közzétett plakát, ahol a Lincoln Project a pár mosolygó arca mellett szerepeltette a koronavírus halálozási statisztikáit - hullazsákokkal illusztrálva.

Amikor pedig Trump és Kushner perrel fenyegetőzött, a társaság a képet egy uszályon is feltüntette, ami a Donald és Melania Trump floridai lakhelyét képező Mar-a-Lago körül közlekedik, sőt: a plakát a Trump Tower közelében köröző teherautókra is felkerült.

Persze, nem csak New York adhat otthont Jarednek és Ivankának, akik egyelőre titokban tartják, hová költöznének a Fehér Ház után. Habár megtartották a tágas Upper East Side-i lakásukat, egyes források szerint New Jersey lenne a következő állomás, de akár a floridai Palm Beach is benne lehet a pakliban.

Trump ugyanis számos társasági és politikai kapcsolatot kötött az államban, ahová Ivanka is legalább ötször ellátogatott az elmúlt hónapokban, többek közt a republikánus Sarasotában vett részt kampányrendezvényeken. Az elnök idősebbik lánya ide nem csak a New York-i közvélemény elől rejtőzhetne el, a költözés akár a politikai karrierjében is új fordulhatot jelenthetne. Mar-a-Lago ugyanakkor nem opció a párnak: habár Ivanka itt egy külön vendégházzal rendelkezik, ez elsősorban Donald és Melania Trump otthona, a first lady-vel pedig meglehetősen fagyos viszonyt ápol.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!