hirdetés
sir.jpg

Sir Ian McKellen is szolidaritását fejezte ki az SZFE hallgatóival és tanáraival

A kétszeres Oscar-jelölt angol producer, forgatókönyvíró, színész is egy fotót küldött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 08.


hirdetés

Sorra fejezik ki szolidaritásukat neves külföldi hírességek is az SZFE mellett. Többek között Cate Blanchett és Helen Mirren Oscar- és Golden Globe-díjas színésznők, és Eddie Redmayne Oscar-díjas színész is aláírta azt a levelet, amelyben kiállnak a színművészetisek mellett, és kérik a magyar kormányt, hogy állítsák vissza az egyetem intellektuális és vezetői autonómiáját.

Újabb híresség állt ki a Színművészeti Egyetem hallgatói és tanárai mellett. A kétszeres Oscar-jelölt Sir Ian McKellen is egy fotót küldött magáról. Az angol producer, forgatókönyvíró, színész a tenyerén lévő SZFE feliratra mutat.

Lapozz a posztért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
grezsa-istvan-miniszteri-biztos.jpg

„Elkaptam, megszenvedem” – koronavírus miatt kórházba került Grezsa István miniszteri biztos

A kórházból, oxigénmaszkban osztott meg magáról egy fotót. Arra kér mindenkit, hogy tartsák be az óvintézkedéseket.
Fotó: Grezsa István/Facebook - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Megfertőződött a koronavírussal Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is, kórházba is került a betegség miatt - ezt ő maga jelentette be Facebook-oldalán.

"Koronavírus. Elkaptam, megszenvedem. Harcolok az ismeretlen kór ellen. Mint orvos, és mint fertőzött is, kérem Önöket, hogy tartsák be a legfontosabb rendelkezéseket: viseljenek maszkot, sűrűn fertőtlenítsenek és mossanak kezet, tartsanak távolságot! Ha szerencséjük van, így elkerülhetik a fertőzést. És megkímélik magukat életük legnehezebb napjaitól"

- írta a bejegyzésben, amihez egy olyan fotót csatolt, amin egy kórházi ágyon ül oxigénmaszkban.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mti-belgium.jpg

Koronavírus: hamarosan elfogyhatnak a még szabad intenzív osztályos kórházi ágyak Belgiumban

Az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.
MTI, fotó: MTI/AP/Francisco Seco - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Hamarosan, mintegy két héten belül elérhetik befogadóképeségük felső határát a belgiumi kórházak intenzív osztályai, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Yves Van Laethem tájékoztatása szerint Belgiumban kétezer ágy áll rendelkezésre az ország intenzív osztályain, ahol a betegek száma mintegy nyolcnaponta megkettőződik a járvány miatt.

Jelenleg 757-en részesülnek intenzív ellátásban a kórházakban ápolt 4827 ember közül Belgiumban. Van Laethem tájékoztatása szerint négy napon belül meghaladja az ezret az intenzív osztályokon lévők száma.

Hozzátette, az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.

A belga kórházakban az intenzív osztályok kétezer ágya mellett további nyolcezer ágy áll a betegek rendelkezésére - közölte.

hirdetés

A belga közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint a kórházi felvételek száma az elmúlt 24 órában 517 volt, a múlt hét folyamán napi átlagban a 470-hez közelített. Ez 85 százalékkal több az egy héttel korábban feljegyzetteknél. Szombaton 590 embert vittek kórházba a koronavírus súlyos tüneteivel - közölték.

A járvány üteme gyorsul

A 11 millió lakosú országban az egy főre jutó fertőzések aránya Csehország után a második legmagasabb Európában. Az új esetek száma tizenhárom naponta megduplázódik. A múlt héten feljegyzett átlagos napi koronavírus-fertőzésszám meghaladta a 11 ezret, ez az adat alig két héttel ezelőtt nem érte el az ötezret. Az elmúlt egy nap alatt csaknem 12 500 új esetet jegyeztek fel az országban. A szakértők arra számítanak, hogy a hét folyamán a pozitív vírustesztek napi csúcsértéke meg fogja haladni a 20 ezret. A járvány belgiumi megjelenése óta több mint 321 ezer ember fertőződött meg az országban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
corvinus-egyetem-wiki.jpg

Az SZFE melletti kiállásról akartak szavazni a Corvinuson, de a rektor nem engedte

Szerinte ez nem fér bele a működési szabályzatukba.
Fotó: Derzsi Elekes Andor/Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Szolidaritást akart vállalni a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és dolgozóival a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa, erről egy határozati javaslatot is megfogalmaztak, és egy rendhagyó ülésen szavaztak volna erről. Ám az intézmény rektora ezt megakadályozta - értesült a 24.hu.

A portálhoz eljutott az egyetem dolgozói közötti levelezés, amely szerint Toronyai Gábor szenátusi tag október 6-án küldött egy e-mailt Lánczi András rektornak, amelyben azt írta, hogy a kérdés megtárgyalását támogatja a szenátus tagjainak a harmada, ami az ügyrend alapján szükséges, ezért a rektornak mint a szenátus elnökének össze kell hívnia az ülést.

Lánczi azonban még aznap elutasította a felvetést azzal az indokkal, hogy "a javasolt napirendi téma nem tartozik Egyetemünk Szenátusának hatáskörébe, így a kérést nem áll módomban teljesíteni".

Toronyai és egy másik szenátusi tag, Rosta Miklós azonban felhívta a rektor figyelmét, hogy a szenátus ügyrendje szerint, ha a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi a testület összehívását, akkor a szenátus elnöke köteles 15 napon belül összehívni azt.

Rosta azt írta Lánczinak, hogy a döntése súlyosan sérti az egyetemi normákat és alapértékeket, ezért ezt antidemokratikusnak és bizalomrombolónak tartja.

hirdetés

A rektor azonban kitartott korábbi álláspontja mellett, és arra hivatkozott, hogy az egyetem működési szabályzata nem ad felhatalmazást „a hatáskörtől való eltérésre, sőt megerősíti a politikai, ideológiai kérdésektől való távolmaradást”. Toronyai szerint azonban a szenátus ülésén nemcsak a szabályzatban nevesített témákkal lehet foglalkozni, és a testületnek mint az egyetemi demokrácia és önrendelkezés letéteményesének minden olyan kérdésről joga kell legyen véleményt alkotni, amit a tagok indokoltnak tartanak napirendre venni.

A levelezésbe beszállt Kováts Gergely szenátor is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy "ami az SZFE-n történik, az kihat minden egyetemi közösségre, beleértve a Corvinus közösségét is, mert precedenst teremt arra, hogy mit lehet és mit nem lehet megcsinálni".

A rektor válasza erre többek közt az volt, hogy a Corvinuson eddig is lehetett vitaköröket alakítani, ebben az ügyben is lehet, és ezekre bárki elmehet, akár az összes szenátor is. Azt is hozzáfűzte:

"Szerencsére négy évnyi rektorságom a bizonyíték, hogy az Egyetemet igyekeztem távol tartani a politikai csatározásoktól. Miért? Mert az egyetemek – különösen a Corvinus – ki van téve a politikai behatolási szándékoknak. Pl. Gyurcsány miniszterelnök rendszeresen tartott előadást a média bevonásával. A jelenlegi miniszterelnök hányszor is tette ezt?! Sok egyéb példám volna még…"

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!