hirdetés
nyito.jpg

Siklósi vár: itt forgatták a Tenkes kapitányát, de nemcsak erről híres az épület

Itt található az első várban kialakított történelmi játszóház, az erősebb idegzetűek megtudhatják, milyen kínzási módok voltak régen, de van panoptikum, középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás és csodás panoráma.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 01.


hirdetés

Siklós Magyarország második legdélibb városa (Harkánnyal versengenek e címért). A Baranya megyei település számos érdekességet és meglepetést kínál az erre járóknak.

Egy tévés kalandfilm tette országosan ismertté, és itt található az első várban kialakított történelmi játszóház, ahol a kicsik lovagok és hercegnők lehetnek. No meg persze szívesen látják a kirándulókat, jó féle villányi borral kínálják, és a fürdőzés szerelmesei sem fognak csalódni.

Az ismerkedést – némi borkóstolás után – a siklósi várban kezdtük. Még be sem léptünk a várhoz vezető hídra, de máris egy másik világba csöppentünk. A bejáratnál egy lovag és egy hercegkisasszony fogadott minket, hogy illendően meghajolva felkérjenek minket, fáradjunk a várkapitány színe elé. A Várba érve a palota bejárata előtt állt teljes díszpompában a kapitány, Szentgyörgyváry Péter, és mesélt a vár történetéről, majd üdvözlésképpen a fegyverét is elsütötte.

hirdetés

A hatásos érkezést követően indulhattunk a vár felfedezésére. Sokaknak a Tenkes kapitánya filmsorozat jut az eszébe róla, hiszen kiváló hátteret adott a népszerű kalandfilmnek. Emlékét ma is őrzik, no de erről majd később.

A siklósi vár története

A Villányi-hegység déli lábánál egy kisebb dombon áll az épségben megmaradt várfal, mely körbeöleli a bent található palotaépületet.

A vár különlegessége, hogy ez az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. Az alapjai a középkorig nyúlnak vissza, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka hozzátett valamit.

A legrégibb részei a déli lakószárny pincéjében kerültek elő. Az épületet egy 1294-es oklevélben említették először az építményt. Kezdetben egy Soklyósi nevű nemes család lakta, majd a tatárjárás utáni várépítésben lett igazi erődítmény.

A vár – hasonlóan más várakhoz – sok család birtokában volt az idők folyamán.

Híres lakója volt Zsigmond,

aki ellen 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak és Visegrád után a siklósi várban élt fél éven át. Mivel a bárók nem tudtak megegyezni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába.

hirdetés

A vár volt például Mátyás király fiának, Corvin János liptói hercegnek is a kezében.

Később a Perényi család szerezte meg, ők a várat reneszánsz stílusban átalakíttatták és olasz szobrászmesterekkel befejeztették a várkápolna építését is. Ekkor készült el a Barbakán is.

Mikor a törökök megtámadták a várat, akkor rejtették el a kapu falába a Krisztus-szobrot. Szulejmán három napos csata után, 1543-ban jutott be falai közé. A vár 1686-ban szabadult fel, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen.

A belső épületeket később barokk stílusban alakították át. 1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, ők fejezték be a vár építését. Miután Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd megvásárolta a várat, halála után fia,

gróf Benyovszky Móric örökölte meg,

aki többször is volt a Baranya vármegye főispánja, és országgyűlési képviselő. Halála után özvegye eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A 2. világháborúban hadifoglyokat őriztek benne, majd sokáig gazdátlan volt. 1955-ben kezdték meg a régészeti feltárását és megindult a helyreállítása is. Ennek köszönhetően alakították ki a vármúzeumot, amely ma is működik a sokat látott falak között.

Érdekességek a várban

A múzeumban többek között reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítást, és egy érdekes Panoptikumot is lehet látni.

A várbörtönben például kiderül, hogy miért hordott maszkot a hóhér, hányan zsúfolódtak össze a "szegények cellájában" és milyen megkülönböztetett "ellátást" kaptak az urak, ha börtönbe jutottak. Az erősebb idegzetűek megtudhatják, milyen kínvallatást, vagy kínzást alkalmaztak régen.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pecs.jpg

Vidám dal készült Pécsről - most kiderítheted, mennyire ismered a várost

Havihegy, Jakabhegy, Aranyhegy, Újhegy, Tiloskút, Istenkút, Szamárkút, Szentkút, Belváros, Rácváros, Kertváros, Gyárváros, Uránváros, Budaiváros, Egyetemváros, Szigetiváros... és ez még mindig Pécs...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

Pécs az egyik kedvelt utazós célpont, hiszen a város számtalan látványossággal várja az idelátogatókat. Ha az itt élőkkel beszélgetsz, bizony néha úgy érezheted, hogy egy másik világba csöppentél. Ezernyi nevet sorolnak fel hirtelen, és miközben kapkodod a fejed, kiderül, hogy még mindig ugyan arról van szó: Pécsről.

Szilas Miklós vidám dala ezt a sokszínű várost mutatja be - nem hagyományos módon. Mint írta: Itt egy dal és klip Pécsről - Pécsieknek, nem-pécsieknek, gyerekeknek, nem-gyerekeknek.

És talán az is kiderül, hogy:

"Ispitaaljának hol van a teteje?

hirdetés

Málomban láttam álmomban

A Magasház az most vajon hol van?

Talán a Szellemvárosban

Ha Rókusdombon lakik a mókus,

Érik-e szkókusz a Szkókóban?

Meszesen meszelek, Vasason vasalok,

Fütyül-e rigó Rigóderban?"

VIDEÓ: Szilas Miklós - Pécs


KÖVESS MINKET:





hirdetés
pecs_kiefer-15-1.jpg

Pécsi téli fények - a ködből áttetsző reggelektől a vörös naplementékig

Mesés látvány a város, ahogy akár egy nap alatt is képes ezerféle módon megváltozni.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2020. január 01.


hirdetés

Pécs sokszínűségét nem csak a különleges építészeti öröksége, a gazdag múltja, és pezsgő belvárosa adja, hanem az a természeti csoda, ami körülöleli. A lejtős utcák, a hegyvidéki utak, a lenyűgöző panoráma mellé naponta számtalanszor megújul. Másképp fogadja a hajnalban kelőt, és másképp búcsúzik a hazatérőtől. Hol aranyló sárgában pompázik, hol vöröslő színekbe bújik. A tél pedig különös sejtelmességbe vonja a várost. Íme néhány különlegesen szép pillanat:

hirdetés
hirdetés

KÖVESS MINKET:






hirdetés
N3A6003.jpg

Pécsi régészeti siker: Hódoltság-kori rézedények kerültek elő az egykori Rózsakertben

Az ásatáson két ritka és jelentős tárgyat találtak, és egy velük egyidős csorgókút is előkerült.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Két darab, teljesen ép állapotú rézedény – egy kiöntőcsöves kanna és egy talpas tál – került elő a pécsi Janus Pannonius utca 10. alatti telken, az egykori Rózsakert területén folyó ásatáson.

A Pécsi Egyházmegye beruházása eredményeként az egykori – köznyelv által Papucsnak elkeresztelt – Káptalani Borozó helyén turisztikai központ működik majd, a felette lévő területén az egykori vendéglátóhely nevéhez illően egy rózsakertet alakítanak ki. A projekt járulékos beruházásaként közművek fektetésére is sor kerül a területen.

Mivel kiemelten védett régészeti lelőhelyen folyik a beruházás,

a földmunkával érintett területen régészeti kutatásra van szükség, amelyet Janus Pannonius Múzeum végez Tóth Zsolt régész vezetésével. A héten egy szennyvíz elvezető csatorna árkában folytatódott a feltárás. Itt egy

hirdetés

késő középkori épület részlete került elő, amely minden bizonnyal egy tűzvészben pusztult el valamikor a török hódoltság kor időszakában (1543–1686).

A szokásos edénytöredékek, állatcsont darabok mellett november 6-án délután az épület kőfala mellett a pusztulásrétegben

két darab, teljesen ép állapotú rézedény került elő. Az egyik egy kiöntőcsöves kanna, a másik egy talpas tál.

Az előkerült kannatípusból mindössze két darabot őriz a Janus Pannonius Múzeum Baranya megye területéről. A tál kerámiából készült változata gyakori tárgytípus, de fémből készült darab még nem ismert a megyéből. Összességében tehát két ritka és jelentős tárggyal gyarapodott a Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjteménye. A két edény dokumentálás után a restaurátorműhelybe került. Dr. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta: örül az újabb eredményeknek, és a két műtárgy a jövőben létrehozandó állandó régészeti kiállítás része lesz.

Hódoltság kori csorgókút is található a Rózsakertben

A Rózsakert régészeti értékeiről 2010-ig nem tudtunk semmit. Ekkor került elő a késő római ókeresztény temető egyik legjelentősebb épülete, egy cella trichora és a temetőhöz tartozó hat téglasír. Az épület érdekessége az volt, hogy területén egy késő középkori épületet emeltek, amely szintén tűzvész áldozata lett. Az eddigi kutatások alapján legalább két középkori épülettel lehet számolni a 19. században kertté alakított területen, amelyeket a török hódoltság idejében is tovább használtak a bekövetkezett tűzvészig. Ezt követően már nem újították meg azokat. A területen számos hódoltság kori gödör látott napvilágot, amelyek egy része biztosan kincskereséssel hozható összefüggésbe. A Rózsakert nyugati oldala mellett egy hódoltság kori csorgókút látható az üvegtető alatt, amely egykorú az újonnan előkerült edényekkel.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
barbakan.jpg

Újra látogatható a pécsi Barbakán-bástya

A 15. századi építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.
MTI - szmo.hu
2019. december 20.


hirdetés

Újra látogatható a 2018 óta balesetveszély miatt elzárt pécsi belvárosi körbástya, a Barbakán-bástya.

2018-ban balesetveszély miatt zárták el a látogatók elől az építményt, így a pécsi székesegyháztól nyugatra lévő körbástyára az elmúlt bő egy évben nem lehetett felmenni. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a bástyához kapcsolódó, fából készült hidak, lépcsők, az építmény karéján felépített gyilokjáró - védőfolyosó - és az azt övező korlátok felújításra szorulnak.

A rekonstrukció keretében az elmúlt hónapokban mintegy harmincmillió forintból, hatvan köbméternyi fa beépítésével teljes körűen

hirdetés

felújították a fából készült lépcsőket, a gyilokjárót, a bástyához vezető hidakat, és a korábbi fa tartószerkezeteket fémre cserélték biztosítva ezzel ismét hosszú időre a Barbakán-bástya látogathatóságát.

A pécsi városfal nyugati falának részét képező építményt a 15. században emelték azért, hogy az a város és a püspökvár védelmét szolgálja a törökök európai terjeszkedése idején. A bástyát korábban lakóépületek szegélyezték, azokat a hetvenes években bontották el, s tették látogathatóvá a pécsiek és a turisták előtt.

A bástya a busszal érkező turisták számára a belváros kapujaként is funkcionál. A járművek az építmény közelében teszik ugyanis le utasaikat, így ez az első látványosság, amivel találkoznak.

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál.

A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban (Veszprém megye) látható még barbakán.

Címlapfotó: Barbakán egy korábbi felvételen, forrás: Wikipédia


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!