A természet a karantén alatt látványosan visszakövetelte magának a Földet, de mit jelent mindez?
Akár ma is születhettek volna ezek a 19. század elején papírra vetett sorok: „Túl sok a világ velünk, s mi egyre csak/ adunk-veszünk, erőnk herdálva itt: a Természet bár nyújtja kincseit/szívünk lesz tárgya hitvány alkunak”.
Közös és oszthatatlan élőhelyünk megóvásáért William Wordsworth-öt, a nagy angol romantikus költőt hívta segítségül a New York Times egyik véleményvezére, Margaret Renkl.
Renkl így emlékezteti olvasóit arra, hogy a világjárvány, a karantén felfedeztette velünk azt a világot, amit eddig észre sem vettünk. Ki emlékszik például olyanra, hogy a madárfütty egy nagyvárosban elnyomja a közlekedés zajait? Vagy egyáltalán meghallottuk-e ezeket a hangokat? De arra sem volt még példa, hogy Chicagóban prérifarkasok, Barcelonában vaddisznók grasszáljanak az utcán.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a vadon élő állatok elszaporodtak volna, hanem egyszerűen láthatóbbá tették magukat most, hogy mi emberek kevésbé mutatkozunk.
De ugyanígy említhetnénk Velence vizeinek megtisztulását, vagy azt, hogy lélegezni és látni lehet a 21 milliós lakosú Új-Delhiben.
Mindebből nem az következik, hogy a koronavírus megállítja a klímaváltozást, csupán azt mutatja meg, hogy a természet visszaköveteli magának a Földet és fel is éled, ha esélyt adunk neki.
Nyilván nem lehet az egész emberiséget örökre bezárni, de a karantén alatt újragondolhatjuk a természethez való viszonyunkat, azt, hogy mit is jelent valójában a közös bolygó, és hogy miként tudjuk megmenteni – hangzik Margaret Renkl intelme.
Sok környezetvédő szerint a koronavírust az emberiség maga szabadította magára az erdőirtásokkal, a mezőgazdasági területek ellenőrizetlen terjeszkedésével. Az emberek egyre kisebb helyre szorítják be a vadon élő állatokat, behatolnak a területükre, és mindennapi érintkezésbe lépnek velük. A globális légiközlekedés pedig gondoskodik róla, hogy az állatokról emberekre kerülő betegségek mindenhová eljussanak.
A tudósok szerint a jövőben egyre nagyobb lesz a hasonló járványok kockázata, hacsak nem változtatunk a viselkedésünkön, és nem tanulunk meg nagyobb összhangban élni a természettel.
A Guardian Bas Eickhout holland zöld képviselőt idézi, aki szerint Európának a gazdaság újjáépítése során egyben választ kell adnia a klímaválságra is.
Ez lehetne Európa zöld „new dealje”, amely minőségi munkalehetőségeket teremt egy klíma-semleges gazdaságban, és elvezet a zéró szennyezés megvalósulásához
- véli a képviselő.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
