hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Kapnak majd hideget-meleget” – roma influenszereket képeznek a Corvinuson

Az egyedülálló tanfolyam célja, hogy fiatal roma nőket készítsen fel kultúrájuk hatékony és vonzó megjelenítésére az interneten.
Báthory-Beck Nóra, fotók:nonnababy, romainfluencer/facebook - szmo.hu
2020. december 05.

hirdetés

Antal Szabina most 28 éves, azt mondja, egész gyerekkorát nélkülözésben töltötte. Édesanyja egy vidéki kisvárosban, roma nőként, egyedül nevelte őt és három másik testvérét, gyári és alkalmi munkákból tartotta el őket. Aztán Szabina egy ösztöndíj segítségével Budapestre került egyetemre. Szülésznőként és egészségügyi politikai szakértőként végzett. Aztán eltelt jó néhány év, tavaly férjhez ment és elkezdett babáknak szundikendőket – ahogy ő hívja, ölelgetőket – készíteni.

„Lassan egy éve van egy saját márkám és egy felületem, ahol az általam készített ölelgetőket, csörgőket és egyéb játékokat árulom.

Azért jelentkeztem a Roma Kulturális Influenszer képzésre, hogy a legjobb szakemberektől tanulhassak és segítséget kapjak a vállalkozásom sikeres működtetéséhez”

– meséli Szabina, aki hozzáteszi, hogy úgy érzi, már most rengeteg hasznos ötletet és tudást kapott, pedig még nincs is vége a tanfolyamnak.

„Eddig számomra a legtanulságosabb az önismereti rész volt. Ez nagyon sok segítséget adott ahhoz, hogy jobban megismerjem magam és ezáltal a céljaimat, a küldetésemet is.

hirdetés

Nekem például teljesen új volt magammal kapcsolatban, hogy amikor le kellett írnunk 10 jó és 10 rossz tulajdonságunkat, akkor a rosszakkal nagyon gyorsan kész lettem, a jókon pedig hosszan gondolkodnom kellett. Rájöttem, hogy sokszor hajlamos vagyok a kishitűségre.

Viszont ezt jó, hogy megtudtam magamról, mert szerintem egy influenszer csak akkor lehet sikeres, ha önazonos”- magyarázza Szabina. Ezzel oktatója, Baranyi Marcsi is egyetért, aki egyéni coach és trénerként éppen azért vállalt részt a képzésben, hogy segítsen a tanulóknak eligazodni ebben a sokszor bonyolult és kegyetlen világban.

„Én romaként, médiamunkásként és vállalkozóként is segítem a tanulókat, velem azért másként beszélnek a saját tapasztalataikról, személyiségükről, missziójukról, mert jobban megértem ezeket a problémákat, hiszen a saját bőrömön is tapasztaltam őket.

A vállalkozói tapasztalatommal pedig sokat tudok nekik a gyakorlati kérdésekben segíteni” - mondja Baranyi Marcsi.

A képzésben egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem több munkatársa is részt vesz. A 21 influenszer-diák tanul marketinget, webdizájnt, kommunikációt, interjú, videó és fotókészítést, és még sok más hasznos dolgot, ami ahhoz kell, hogy sikeresek legyenek az általuk kitalált projektben. Ez egyébként a felvétel előfeltétele volt, akik ide jelentkeztek, mindannyian rendelkeznek már egy saját projekttel.

„Rengeteg jó ötletet hoztak a diákok, például van, aki romákról szóló érzékenyítő podcast-sorozatot szeretne készíteni, vagy más kirekesztett csoportokról beszélni a széles nyilvánosságnak. Mi ehhez egy sok területet átfogó tudást adunk ingyen, ezt a piacon egyébként csak részletekben, és nagyon drágán tudnák megkapni”

– magyarázza az oktató.

Aki hozzáteszi, hogy ő maga is azért sodródott a média világába, mert változtatni szeretett volna azon a képen, ahogy a romákat ábrázolják. A szakember szerint a képzésen résztvevő fiatalok is így éreznek, csak az ő felületük ehhez most már az online térben van.

„Azért adtuk a programnak az influenszer képzés elnevezést, hogy ezt az eddig inkább negatív tartalmú fogalmat egy picit átírjuk. Azt szeretnénk, hogy akik itt végeznek, azok minőséget, fontos tartalmat és értéket közvetítsenek a felületeiken.”

Merthogy a képzésre szánt pénzt ugyan az EU AMASS kutatási támogatási programja adta, a tematikát és a teljes tudásanyagot a program oktatói találták és dolgozták ki, Prof.Dr. Kárpáti Andrea irányításával, aki a BCE Kommunikáció és Szociológia Intézetében, a Vizuális Kultúra Kutatócsoport vezetőjeként irányítja ezt a kutatást. Azt mondja: amikor megnyerték a pályázatot, amelynek egyébként csak az egyik projektje a roma influenszer képzés, egyértelmű volt, hogy a Corvinuson tartják majd az órákat.

„Természetes volt, hogy saját intézményünkben legyen a tanfolyam, amelynek profilja: a közösségi média és kommunikáció, amit az intézet dolgozói is oktatnak, kutatnak” – mondta a Professzor asszony.

A vezető szerint már most elérték a céljukat, hiszen látszódik, hogy a hallgatók elkezdték a gyakorlatban is használni azt a tudást, amit a képzés során szereztek.

„Megismertettük hallgatóinkkal a közösségi média lehetőségeit, értékes kulturális tartalmak vonzó közvetítésére. Sok olyan szakemberrel is beszélgethettek, akik sikeresek ezen a területen, és jó szerepmodellek”

– fogalmazott Kárpáti Andrea.

A képzésre roma újságírót és médiajogászt is hívtak már, aki felkészítette a diákokat arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, ha a származásuk miatt bántják őket a közösségi média felületein.

„Kapnak majd hideget-meleget. Egy médiajogász segített nekik eligazodni abban, hogy mikortól számít valami gyűlöletbeszédnek, hogyan védhetik meg magukat, de beszélt konfliktuskezelési és kommunikációs technikákról is”

– meséli Baranyi Marcsi oktató.

A legutóbbi órán például az ismert Romani Design divatmárka kitalálójával és tulajdonosával, Varga Erikával beszélgethettek a hallgatók.

„Beszélt a 10 évvel ezelőtti indulás körüli kihívásokról és a jelenlegi világsikereikről is. Beszélgettünk a szegregációról, a diszkriminációról. Látni, hogy a diákok is sokat inspirálódnak ezekből a történetekből” – fogalmazott Baranyi Marcsi.

„Ami engem a tanfolyam során a legjobban motivált, az a #nemluxustáska kampány, ami nagyon sok embert tudott megszólítani. Egy olyan problémáról volt szó, ami egy hétköznapi embernek, aki nem élt nélkülözésben, talán meg sem fordul a fejében, hogy ez probléma lehet, hogy vannak olyan nők, akik alapvető tisztasági termékeket sem tudnak megvenni”

– mondja Antal Szabina.

„Szerintem ez párhuzamba vonható azzal, amit én kommunikálni szeretnék a gyerekekkel kapcsolatban, hogy nagyon sok gyerek nő fel mélyszegénységben, és ez akár azt is jelentheti, hogy nem játszik minőségi játékokkal, vagy nem jut hozzá megfelelő fejlesztéshez.”

Szabina ugyanis nemcsak árul az interneten, hanem fontos üzeneteket is megfogalmaz a várandós kismamáknak.

„Például olyanokról írok, hogy mik az érvek a biopamut használata mellett. Miért jó, ha kevesebb, de jobb minőségű játékkal vesszük körül a gyerekeinket. Ezek így önmagukban nem roma érintettségű témák, de azt várom a képzéstől, hogy tágítani tudom majd kifejezetten romáknak szóló tartalmakkal is a felületeimet. Szülésznői végzettségem is van, így a felkészülésben és később a babaápolásban is azt hiszem, a hasznukra tudok lenni” – fogalmaz a fiatal influenszer.

A képzés résztvevői egyébként nem csak elméleti oktatást kapnak. Már most meghívták őket például a Dikh tévébe, a Manna rádióba vagy a Roma Sajtóközpont felületeire, hogy gyakorlatban is kipróbálhassák a megszerzett tudásukat. A képzés végén egyébként mindenki oklevelet kap majd és nyilván annak is nagy presztízse lesz, ha az önéletrajzukban szerepel, hogy a Corvinus Egyetemen elvégeztek egy tanfolyamot.

A roma influenszer képzés valószínűleg a következő félévben is folytatódni fog, meséli Kárpáti Andrea Professzor asszony.

„A tanfolyam második részét akkor kezdjük, ha lehetőség lesz jelenléti képzésre. Ebben a szintén 30 órás részben gyakorlati oktatás során a résztvevők saját média műveiken dolgoznak oktatóink támogatásával.”

Addig azonban még sok munka áll a hallgatók előtt. Hiszen a félév végére meg kell határozniuk a küldetésüket, interjút kell készíteniük és el kell kezdeniük felépíteni a saját online felületüket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon munkanélküli volt, most a világ egyik legsikeresebb kutatója

Exkluzív interjú Dr. Boros Gáborral, a BioNTech magyar biológusával, aki mindent elmondott az oltásról. Azt is, sírt, amikor kiderült, hogy működik.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
Mi van a vakcinában? Meddig véd? Mennyit tudnak gyártani? Mit csinál a vírussal? Milyen mellékhatásai lehetnek?

Ezekre a kérdésekre is kerestük a válaszokat Dr. Boros Gáborral, a Németországban dolgozó magyar biokémikussal, akinek Karikó Katalin munkatársaként, nagy szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcina létrehozásában.

Az elmúlt időszakban egyre többet lehetett hallani Karikó Katalin magyar biológus kutatóról, aki kollégáival feltalálta azt az eljárást, amellyel a világon jelenleg minden sikeres koronavírus elleni oltás működik.

Szerzőtársa az Amerikában élő Pardi Norbert neve is időről-időre felbukkan a sajtóban, de a csapatban vannak más magyar kutatók is. Például Boros Gábor, a fiatal debreceni biokémikus, akit eddig még csak néhány, a csapatról készült fényképen láthattunk, de hogy ki ő, honnan jött, hogyan jutott el a világ jelenleg legsikeresebb kutatócsoportjába, és mi az ő feladata, arról most először, ő maga mesélt.

Dr. Boros Gábor

Jelenleg a BioNTech (Protein Replacement Therapies) társigazgatója. Debrecenben nőtt fel egy középosztálybeli családban. Édesanyja könyvelő, édesapja laboráns volt, ma már mindketten nyugdíjasok. Mindig is kutatói pályára készült, azt meséli, már 5 évesen tudta, mivel akar foglalkozni.

„A családban történt egy tragédia. Meghalt egy rokonunk daganatos betegségben. Amikor édesanyámmal erről beszélgettünk, mondtam, én kutató szeretnék lenni, hogy megtaláljam a rák ellenszerét.”

hirdetés

Már a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is biológia fakultációra járt, aztán a Debreceni Egyetemen két ponttal lemaradt az orvosképzésről, így elkezdte a biológus szakot, amit végül nem bánt meg.

„Mi voltunk az első évfolyam, akik molekuláris biológiával foglalkozhattunk az egyetemen. Ezen belül én a biokémia szakágat választottam négy másik évfolyamtársammal, de ez akkor még otthon nagyon új volt.”

Már a második félévben jelentkezett tudományos diákköri projektre, mert részt akart venni az egyetem egyik kutatásában, amelyben patkányok agyműködését vizsgálták.

Aztán a témavezetője külföldre ment, de Gábor nem adta fel. Az Orvosi Vegytani Intézetben próbálta folytatni a kutatást, azonban ott nem tudott ledoktorálni, így a Molekuláris Biokémia Intézetben folytatta egy új témával, de ott sem járt szerencsével, mert a kutatásvezetője egy év után szülési szabadságra ment. Így Gábor megint csak nem tudta megszerezni a doktori címet.

„Ez akkor egy óriási törés volt, mert nem kaptam új témavezetőt. Pedig a téma nagyon érdekes volt. a rendkívül agresszív kissejtes tüdőrák korai diagnosztikáján dolgoztunk. Aztán egy évig egyedül folytattam a laborban. Sokat tanultam, de kellett volna egy mentor ahhoz, hogy befejezzük a munkát” – mesélte a biológus, aki hozzátette, hogy számára a kutatás nem egy részkérdés megválaszolása, hanem egy sokkal összetettebb, globálisabb dolog.

„Nem a tanár vagy témaválasztás volt számomra az elsődleges szempont, hanem a fejlődés lehetősége. Olyan terület választása, ahol minél több molekuláris biológiai módszert tudok kipróbálni, elsajátítani, és minél több gyakorlati tapasztalatot tudok szerezni.”

Sanyarú évek

A következő években azonban hiába keresett, nem talált semmilyen lehetőséget, pedig folyamatosan pályázott. Azt mondja a kutatók élete Magyarországon meglehetősen sanyarú volt akkoriban.

„Pályakezdőként pár hónapos, féléves, ritkább esetben maximum egy-kétéves kutatói állásokra lehetett jelentkezni, pályázatokat nyerni. Addig szóltak a szerződések, de közben folyamatosan keresni kellett a következőt, hogy legalább a bértábla szerinti fizetés meglegyen, különben semmit nem adnak.”

A fiatal biokémikus is így járt: a munka nem, a szerelem viszont rátalált a laborban. Az asszisztensét vette feleségül, aki egyébként környezetmérnök, de Magyarországon soha nem tudott a szakmájában dolgozni.

„Aztán egy évig munkanélküli voltam, pedig nagyon sok helyre jelentkeztem, már nemcsak kutatói állásokra, hanem eladónak, pizzafutárnak is. Mondanom sem kell mindenhonnan elutasítottak tapasztalatlanságra vagy túlképzettségre hivatkozva. Úgyhogy nehéz kezdete volt ez a közös életünknek. Munka és pénz nélkül elég problémás volt családalapítási terveket szőni.”

Az mRNS-alapú terápiás módszer Magyarországon

Végül a fiatal biológust felvették a Debreceni Egyetem Bőrklinika laborjába, és újabb területen kezdett kutatni. Ezúttal az ultraibolya sugárzás által okozott DNS-károsodások mechanizmusaival foglalkozott, ami végül meghozta neki a doktori címet és egy életre szóló barátságot Karikó Katalinnal, az mRNS- alapú fehérjeterápiás alkalmazások és az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez kulcsfontosságú mRNS módosítás kidolgozójával.

„Karikó Katalint, Remenyik Éva intézetvezető és dr. Juhász István főorvos hívták meg a Bőrklinikára előadást tartani a módosított mRNS terápiás alkalmazásáról. Én akkor hallottam erről részletesebben először, és az akkori laborvezetőnek az jutott az eszébe, hogy mi lenne, ha ezt a technológiát próbálnánk ki az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodások kijavításánál, ami egyébként a doktori disszertációm témája lett”
– mesélte a biológus kutató.

Karikó Katalin akkoriban a Pennsylvaniai Egyetemen kutatta az mRNS terápiás alkalmazásának lehetőségeit. Az mRNS-alapú géntranszfer technológia alkalmazásával Karikó professzor tudományos munkája hozott áttörést. Az mRNS módosításának és megfelelő tisztításának együttes alkalmazásával nemcsak az mRNS stabilitását sikerült növelni és immunogenitását kiküszöbölni, de a kódolt fehérje elleni antitestek sem termelődtek.

A magyar professzor és kollégái be is adták az eljárás szabadalmi kérelmét, de az egyetem pert nyert ellenük, mondván, hogy a technológiát az ő laborjukban fejlesztették ki. Aztán a licencet eladták egy cégnek, akik értékesítették a Modernának és a Biontechnek ötszázszoros áron. Úgyhogy amikor Karikó Katalin otthagyta az egyetemet és a BioNTech-hez szerződött, tulajdonképpen a saját találmányával dolgozhatott újra.

A fiatal biokémikusnak is végül a módszer kitalálója segített abban, hogy ezzel az mRNS-alapú fehérjeterápiás eljárással vigye be a bőrsejtekbe az UV-sugárzás által károsodott DNS-ek kijavítására azt a fehérjét (fotoliáz), amit egyébként a méhlepényes emlősök, így az emberek szervezete sem termel, de pillanatok alatt képes kijavítani a károsodott molekulákat.

„A kutatás sikeresen lezárult. De ahhoz, hogy az eljárást a klinikumban is használjuk még sok munkára lenne szükség. Át kéne mennie többlépcsős toxikológiai és biztonsági vizsgálaton, egerekkel, főemlősökkel, majd emberekkel végzett preklinikai és klinikai fázisokon. Ez minden más mRNS-alapú terápia klinikai alkalmazására is igaz. Ez hosszú folyamat lenne, de nem kizárt, hogy a jövőben ezekre is sor kerülhet”
- magyarázta a kutató.

Az mRNS platform láthatóan jól használható bizonyos vírusok ellen megelőző vakcinaként, de a szakember szerint más – például daganatos vagy genetikai betegségek, illetve szívbetegségek gyógyítására is használható lenne.

„Tehát ez a ma már 10 éves barátság Kati és köztem akkor kezdődött, amikor segített nekem a doktori disszertációm alapját képző kutatásban. Témavezetőm dr. Emri Gabriella mellett ő is mindig rendelkezésemre állt, skype-on mutatta meg, hogy a tudomány világában hogyan kell publikálni, táblázatokat kezelni, ábrákat készíteni, és minden kérdésemre válaszolt. Nagyon fogékony voltam a szavaira, mert én már egyetem óta arra vártam, hogy legyen egy ilyen mentorom. Ma is nagyon hálás vagyok Katinak ezért”
– fogalmazott a kutató, aki hozzátette, hogy az mRNS kutatások akkoriban még annyira újak voltak, hogy ő volt az első szakember, aki Magyarországon használhatta a módosított mRNS-t.
„Kati küldött nekem pipettákat és reagenseket postán és azzal kísérleteztünk a bőrklinikán. Elég szerény körülmények között tudtunk dolgozni.

Ám az itt végzett kutatásaim meghozták a szakmai elismeréseket és sikereket is, beleértve számos hazai és nemzetközi, köztük az első mRNS konferencián, valamint az 5 évente megrendezésre kerülő bőrgyógyászati világkonferencián való részvételt. Az mRNS terápiáról szóló összefoglalónkat nívódíjjal tüntették ki, valamint a Bólyai Ösztöndíj keretén belül 2015-ben betekintést nyerhettem Kati kutatócsoportjának munkájába, aki ekkor már a BioNTech cég alelnöke volt” – emlékezett vissza magyarországi munkájára a biológus.

Aztán a jó néhány sikeres pályázat és konferencia után, valahogy elfogytak a lehetőségek.

„Olyan helyzetbe kerültem, hogy nagyon nehéz volt a családot eltartani. Albérletben éltünk, és alig volt pénzünk úgy, hogy közben megszületett a kislányunk. Beadtam a jelentkezésem külföldre, többek között a BioNTech-hez, vagyis Katiékhoz, de közben otthoni nagy gyógyszercégeknél is kopogtattam.”

A nagy lehetőség

A leggyorsabb a Richter volt, ők különböző gyógyszerek vizsgálatára kérték fel a kutatót. Csakhogy az első munkanapján a fiatal biológus levelet kapott Karikó Katalintól, hogy csomagoljon, mert felvették a BioNTech mainzi kutatócsoportjába is.

„A Richternél így rekordidő alatt felmondtam, és szó szerint csapot-papot, albérletet otthagytunk, és jöttünk Németországba, mert nem szerettem volna kihagyni ezt az óriási lehetőséget, meg természetesen az anyagiak is fontos szerepet játszottak. Az itteni kezdéshez, lakhatáshoz és egyebekhez szükséges pénzt a nagyapámtól kértem kölcsön. Kérdezte is, hogy jól meggondoltam-e, mert ez az egész élete alatt megspórolt pénze.”

Gábor az első év után természetesen visszafizette a nagypapájának a kölcsönt, aki nagyon büszke rá, hogy ő is hozzájárulhatott unokája világraszóló sikeréhez.

„Néha fájó szívvel mondom azt, hogy az mRNS-ben rejlő potenciál pont egy ilyen világjárvány miatt került napvilágra, de ha már így történt, talán felgyorsíthatja az mRNS más területeken történő terápiás alkalmazását és kutatását” – fejtette ki a biokémikus.

A BioNTech laborjában négyen kezdték el a munkát japán, német, szerb kutatókkal.

„Bedobtak a mélyvízbe. Mindent, ami az RNS gyártásával, készítésével, tisztításával, tesztelésével kapcsolatos volt, azt meg kellett tanulnom. Gyorsan megcsináltam az állatkísérletek végzéséhez szükséges engedélyt, mert utána ez volt a dolgom, az RNS-el, gyakorlatilag az összes kísérleti fázis.”

A magyar biológus adatbázisának az egész cég azóta is a csodájára jár. Öt éve vezeti az összes általuk elvégzett állatkísérlet eredményeit adatokkal, következtetésekkel, fotókkal. A táblázatban több száz kísérlet tekinthető át célzottan, hatékonyan.

„Nagyon érdekes, hogy mi már a Pfizerrel 2 éve együtt dolgoztunk vakcinafejlesztésen, és az együttműködés kapcsán kidolgoztunk egy olyan mRNS struktúrát, ami nagyon ígéretes eredményeket hozott. Ahhoz, hogy egy mRNS klinikai célokra alkalmas legyen, több más körülmény mellett sok múlik az egyes szerkezeti elemek optimális beállításán, amelyet a mi munkacsoportunk végzett a kezdetektől fogva. Ebben a munkában tölthettem be kulcsszerepet. Ezzel telt a 2019-es év. Meg is kötöttük az együttműködési szerződést."

A Pfizer/BioNTech vakcina születése

Így nem is csoda, hogy amikor 2020 elején kitört a koronavírus világjárvány a Pfizer rögtön a BioNTech csapatát hívta, hogy az új vírusra is fejlesszenek vakcinát.

„A vakcinafejlesztés szempontjából teljesen mindegy, hogy új vagy régi-e a vírus. Nekünk a vírus genetikai szekvenciájára van szükségünk. Persze jó ismerni, hogyan működik, milyen szövődményeket okoz, de ez a mi szempontunktól teljesen független. Nekünk azt kellett tudnunk, hogy melyik az a fehérje a vírusban, ami a fertőzést okozza, ezt már januárban ismertük”

- magyarázta a szakértő arra kérdésre válaszolva, hogyan tudták ilyen gyorsan elkészíteni az oltóanyagot.

„A mi struktúránk, amit már sikerült beállítanunk 2019-ben az influenzára, erre a célra már teljesen alkalmas volt. Mi azonban korábban ezt mindig kicsiben csináltuk. Kis mennyiségben, kis csövekben.”

Ezúttal azonban a BioNTech produkciós csoportjára is óriási nyomás nehezedett, hiszen a koronavírus elleni oltás esetében nekik a 0.5 ml helyett 50 literen kellett beállítaniuk a módszert. A kutató szerint már az is óriási dolog, hogy ez sikerült. Ennek a vakcinának a sikere nem csak a kiváló szakemberek magas színvonalú munkájának, hanem egy átfogó nemzetközi összefogásnak a gyümölcse.

Más vírusokkal kapcsolatban is folynak mRNS-alapú megelőző vakcinakísérletek, de minden vírusnak más a természete. Az AIDS betegséget okozó HIV vagy a Hepatitis C vírusok például olyan gyorsan mutálódnak, hogy mire elkészülne az oltóanyag ellene, a vírus már megváltozik, így az oltás hatástalan lenne.

„A SARS vírusok mutációs rátája nem magas, és még ha kicsit meg is változik, mint a most talált két új vírustörzsnél, a fertőzést okozó fehérje (tüskefehérje) egyelőre nem változik meg jelentősen. Éppen ezért a mi vakcinánk mindkét új variáns ellen véd, erről már tanulmány is született”

– fejtette ki Dr. Boros Gábor, akit egyébként még nem oltottak be. Azt mondja Németországban rend a lelke mindennek, neki is ki kell várnia a sorát, de reméli, hogy a közeljövőben ő is sorra kerül.

Minden, amit a vakcináról tudni érdemes

Jelenleg Amerikában és Belgiumban gyártják, de hamarosan készen lesz az új marburgi gyár is. Idén összesen két milliárd dózist terveznek elkészíteni, ez napi 5.5 millió adagot jelent.

Azt is vizsgálták a harmadik klinikai fázisban, hogy a vakcina reakcióba léphet-e más gyógyszerekkel, ezt egyébként az európai és az amerikai gyógyszerügynökség is elvárja, és részletesen szabályozza is.

„A miénkből kimaradtak a terhes nők, az immunszupresszív betegek és a 16 évnél fiatalabb gyerekek, de sok betegséget vizsgáltak: daganatos betegeket, cukorbetegeket, magas vérnyomásban szenvedőket, Hepatitis B és C vírussal fertőzötteket, autoimmunbetegeket. A több ezer önkéntes közül meg van határozva, hogy milyen arányban kell lennie ilyen betegeknek”

- magyarázta a biológus, aki azt is elárulta, hogy a vakcinában csak természetes összetevők vannak, amelyeket az emberi szervezet könnyen lebont, éppen ezért nem okoz szövődményeket sem.

„A vakcinában lévő módosított mRNS olyan, mint az ember természetes mRNS-i, amiket a szervezet maga állít elő. A fehérjéket aminosavakból építjük fel, amelyeket ételekből veszünk fel. A kívülről beadott mRNS-t azonban be kell csomagolni a nagy mérete miatt, valamint, hogy ne bomoljon le funkciójának betöltése előtt. A csomagolóanyag tartalmaz cukrot, sókat, amelyek teljesen természetes, szinte minden élelmiszerben megtalálható anyagok. Van benne egy stabilizáló anyag, ez a PEG-2000, ami szintén természetesen lebomlik. Ez egyébként benne van a gyorsételekben, szájvízben, krémekben is, csak az oltásban sokkal kisebb adagban. Erre lehet valaki allergiás. Valamint van még benne koleszterol és foszfokolin, ami ugye szintén mindenkiben van. Egyik összetevő sem élelmiszer-jellegű allergén, nincs benne alumínium, higany, titánium-dioxid vagy bármilyen hordozóként ismert fémes összetevő. Ha valaki a PEG vagy a vakcina bármilyen összetevőjére allergiás, akkor semmiképpen nem ajánlom az oltást”

– magyarázta Dr. Boros Gábor, aki szerint a klinikai fázisok során és több millió beoltott ember után már kiderültek volna a vakcina komoly, rövidtávú mellékhatásai.

„Mivel ezek a természetes anyagok pár nap vagy hét alatt lebomlanak, és el is tűnnek a szervezetből, igen kicsi elméleti kockázatokkal kell számolnunk hosszú távon. Az eddigi legsúlyosabb mellékhatása a vakbélgyulladás volt, ami 8 önkéntesnél fordult elő, illetve a részleges arcbénulás, ami ideiglenes, ezt a klinikai fázisban 4 személynél írták le, de azóta nem volt több, és a vakcinával kapcsolatos ok-okozati összefüggés sem bizonyított”

– fejtette ki a szakember, aki azt is sejti, hogy Norvégiában mi vezethetett 23 idős, beteg ember halálához az oltás után, de erről nem beszélhet, mert az ilyen hírekre kizárólag a Pfizer és a BioNTech vezetése reagálhat.

A vakcina tesztelésének 3. klinikai fázisa tavaly november végén zárult le, de továbbra is figyelik az oltottakat, a szabályok szerint legalább két évig.

„Az eddigi adatok alapján a második dózist követően a hosszútávú védettséget jelző megfelelő sejtválaszt tudott kiváltani a vakcina, úgyhogy nagyon bizakodóak vagyunk, mert eddig úgy tűnik, hogy több hónapra is védettséget ad, de ezek akár évek is lehetnek.”

A bevitt mRNS által kódolt fehérje ugyanis egy idő után lebomlik, de a szervezet immunválasza továbbra is mérhető. A kutató szerint ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy meddig véd az oltás, ki kell várni a nyári, és a kétéves vizsgálati adatokat, de azt sem zárja ki, hogy a vakcina akár egy életre is védettséget jelenthet.

Ezzel szemben, aki a vírus által fertőződött meg, az csak rövidebb ideig marad védett. Az eddigi vizsgálati adatok szerint körülbelül 3 hónapig.

„A fertőzés után körülbelül 90 napig van immunválasz, és ilyenkor általában nem fertőz tovább, de vizsgáltak ilyen csoportokat, és nekik is ajánlott az oltás. A 65 éves kor alatti beoltottak immunválasza négyszer-ötször jobb volt, mint akik nem lettek beoltva, de elkapták a betegséget, a 65 év felettieknél két és félszer volt nagyobb az ellenanyag mennyiség.”

Ráadásul a kutató szerint az eddigi adatok alapján, aki megkapta az oltást, az valószínűleg nem is adja tovább a vírust.

A britek ötletéről - miszerint a fejenként két dózist inkább úgy használják fel, hogy több embert beoltanak a vakcina első adagjával és majd ha lesz még, megkaphatják a másodikat is - a biokémikus azt mondta, hogy merész dolog, mert ennek semmilyen vizsgálat nem támasztja alá a hatékonyságát.

„Mi örülnénk a legjobban, hogyha ez beválna. A probléma az, hogy erről semmilyen adatunk nincs. A klinikai fázisban volt ugyan 1200 ember, akik csak egy dózist kaptak, mert utána kiszálltak, vagy megbetegedtek, de őket nem vizsgálták később. Egyszerűen nem kerültek be a statisztikákba” – fejtette ki a kutató, aki hozzátette, hogy a vakcina első dózisa utáni tizedik napon a védettség 88 százalék, a második dózis után pedig 95 százalék, ami jócskán meghaladja a WHO által meghatározott 50 százalékos hatékonyságot.

„Az eredményeink azonban azt mutatják, hogy a második dózis után kapjuk meg azt a T-sejt választ, amely az immunmemória kialakulásáért nélkülözhetetlen, és ha ennek az intervallumát kitoljuk, akkor nem tudjuk mi lesz, mert nincs rá adat.”

Magyarországon kiemelkedően alacsony az oltási hajlandóság, egy felmérés szerint az emberek 46 százaléka elutasítja a vakcinát, köztük sok egészségügyi dolgozó is.

„Nagyon szomorú vagyok emiatt, rendkívül fontos lenne a jó, nyitott, tiszta kommunikáció, hogy az emberek mindent tudjanak az oltásról. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy a kutatókba, az orvosokba vetett bizalom az egész világon lecsökkent. Talán azzal lehetne megnyugtatni a kétkedőket, hogy ez azért nem egy annyira új technológia, több évtizedes kutatói munka van mögötte, még ha a legtöbb ember most is hall róla először. Versenyt futunk az idővel, minél több a fertőzés, annál több az esély az olyan mutációk kialakulására, amelyek ellen nincs hatékony vakcina. A lakosság átoltottsága védené meg azokat a csoportokat, akik jelenleg nem olthatók, köztük gyermekeinket is”

– fejtette ki a biológus, aki beszélt a sokkal régebbi technológia alapján készült kínai vakcina előnyeiről és hátrányairól is.

“Ez ugye az elölt (inaktivált) vírusvakcinák csoportjába tartozik (pl. Hepatitis A, Salk-vakcina, veszettség elleni vakcina). Ez egy nagyon régi és már kiforrott, biztosan alkalmazható technologiára épülő rendszer. Előnyei, hogy stabilak, biztonságosak, hiszen a kémiailag vagy magas hőmérsékleten elölt vírusoknak semmi esélye nincs arra, hogy betegségeket okozhassanak. Ettől függetlenül a szervezet a vírust továbbra is betolakodóként ismeri fel, annak ellenére, hogy nem okoz betegséget, ezért az immunrendszer antitesteket fog termelni ellene. A vakcina adható gyenge immunrendszerű emberek számára is. Ezek az oltóanyagok könnyen tárolhatók és szállíthatók, ez a fejlődő országokban élők beoltását rendkívül megkönnyítené”

– magyarázta Dr. Boros Gábor, aki az előnyei mellett kifejtette a kínai oltóanyag hátrányait is.

„Az inaktivált vírusokat tartalmazó vakcinák azonban nagyon gyenge immunválaszt váltanak ki, ezért legalább 2, de inkább 3 adagra van szükség mielőtt immunitást szereznének egy betegséggel szemben. Előfordulhat, hogy pár év múlva emlékeztető oltások felvételére van szükség a betegséggel szembeni immunitás megőrzéséhez. Az immunmemória kialakulása erősen kérdéses”

– a kutató szerint az is probléma, hogy ez a vakcina nem véd elég hatékonyan a mutálódott vírustörzsek ellen, mivel a teljes vírust tartalmazza, szemben az mRNS alapú vakcinával, amelyben csak a fertőzést okozó tüskefehérje van, ami viszont az eddigi mutációk során nem változott jelentősen.

„A legfőbb hátrány pedig, hogy a gyenge immunválasz miatt, az ezt erősítő egyéb anyagokra van szükség, amelyek bizony komoly mellékhatásokat és allergiás reakciókat válthatnak ki, és az embereknél hamis védettséget is generálhat. A leggyakrabban használt adjuvánsok: alumínium-hidroxid, paraffinolaj, szkvalén, de lehetnek bakteriális termékek is.”

A kínai vakcinával szembeni bizonytalanságot és félelmet azonban nem a gyártási technológia okozza a kutató szerint, hanem az, hogy semmilyen tudományos adatot nem közöltek róla azon kívül, hogy a hatékonysága 50-85 százalék között ingadozik.

“Elérhetővé kell tenni minél hamarabb a vakcina klinikai megfontolásait, mellékhatásait, biztonsági előírásait és tartalmát. (pl. milyen adjuvánssal hozzák forgalomba). Ezek nélkül, azt gondolom, hogy még ha megfelelő hatékonyságot is biztosít az oltóanyag, ez a vakcina érthető módon csak bizonytalanságot és félelmet generál, amelyek nem írhatják felül az emberek egészségét és biztonságát. Bizalommal kell lennünk a tudomány és a független nemzetközi szervezetek felé. Én nem javaslom olyan vakcina beadását, amelyet nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.”

A jövő

Gábor azt meséli most nagyon boldog, bár még sok munka áll előttük, úgy érzi, hogy a legjobb helyen van. Nincs honvágya és a közeljövőben nem is tervezik, hogy hazaköltöznének.

„Ugyanezt csináltam otthon is ugyanezzel a lelkesedéssel, munkamorállal, precizitással, szorgalommal, de rendkívül hiányzott a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésen túl a megfelelő jövőkép. Itt egészen más lehetőségek vannak. A labor nagyon felszerelt, megvalósíthatjuk az elképzeléseinket, örülnek az új ötleteknek, mindent ki is próbálhatunk, a fizetésemben is sokszoros a különbség.”

Az egyetlen dolog, ami igazán hiányzott a kutatónak, az a foci volt, amit gyerekkora óta nagy odaadással űzött. Az egyetemi csapatával egyszer a Buzánszky-kupát is elnyerték, de időközben Németországban is csatlakozott egy mainzi városi csapathoz a BunteLigában, így már a kispályás focit sem kell nélkülöznie. A leginkább mégis azért maradnának, hogy a felesége is a szakmájában dolgozhasson környezetvédőként, és a gyerekei is jó oktatást kapjanak. A 7 éves kislánya egyébként nagyon büszke az édesapjára, még akkor is, ha az elmúlt időben szinte alig látta a rengeteg munka miatt. A kutató azt mondta, hogy felesége nélkül nem érhetett volna el ilyen sikereket, és soha nem felejti el azt a napot, amikor együtt sírtak, miután kiderült, hogy a vakcina hatásos.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

A HIV vírus megelőzésére kereste a megoldást, a koronavírusra találta meg

Ő írta le először, hogy a módosított RNS jó vakcina lehet. Ez a technológia az alapja a jelenleg használt legtöbb koronavírus elleni oltásnak. A Pennsylvaniai Egyetem kutató-biológusával és adjunktusával, Pardi Norberttel beszélgettünk.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Pardi Norbert nagyapja és Karikó Katalin édesapja ugyanabban a hentesüzletben dolgoztak Kisújszálláson. A fiatal biológus már az egyetemi évek alatt kikérte - az akkor már Amerikában dolgozó - családi barát tanácsát, a jövőjével kapcsolatban.

Ma mindketten a világ legsikeresebb kutatói közé tartoznak.

- Mikor járt utoljára Kisújszálláson?

- Utoljára múlt év szeptemberében voltam otthon. Nehéz időszak ez. Korábban évente legalább háromszor-négyszer meglátogattam a szüleimet és a testvéremet Kisújszálláson, illetve a barátaimat az ország különböző részein. Nagyon hiányoznak.

Fontos, hogy én nem menekültem el Magyarországról, szerettem ott élni, mindenhol megkaptam a teljesítményem után járó megbecsülést, de jött egy nagy lehetőség, amit nem akartam kihagyni.

- Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?

– A gyermekkorom gyönyörű volt, felhőtlen, örömteli. A település nyugati végének utolsó előtti utcájában éltünk, közvetlenül a természet szomszédságában. Egész gyermekkoromat a környező mezőkön, erdőkben töltöttem, növények, gombák, gazdag állatvilág és korombeli gyerekek társaságában. Horgásztunk, rosszalkodtunk, fociztunk, sok gyerek volt, pillanatok alatt össze lehetett szedni egy focicsapatot.

hirdetés

- Mikor döntötte el, hogy biológus lesz?

- 7-8 éves koromban csak azt tudtam, hogy érdekelnek a növények, a gombák, az állatok, és

bár az ismerősök mindig mondták, hogy én leszek a következő David Attenborough, akkor még nem tudtam, hogy vakcinakutató leszek.

A kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskolába jártam, ahol nagyon magas színvonalú volt az oktatás. Különösen a kémia-matematika tanárnőmtől, Eperjesi Évától tanultam olyan sokat, hogy még a gimiben is abból a tudásból éltem. Aztán később már komolyabban érdekelt a biológia meg a kémia. Szolnokon, a Széchenyi István Gimnáziumban végeztem a középiskolát, biológia-angol tagozatos voltam, ahol hasonlóan csodálatos tanáraim voltak, mint általános iskolában. Például Maczkóné Pénzes Katalin biológia- és Rácz Éva kémiatanárnő. A gimi vége felé már tudtam, hogy molekuláris biológiával akarok foglalkozni.

- Miért nem ment az orvosira?

- Az orvoslással kapcsolatban nem éreztem azt, hogy az én hivatásom lenne, és ezt a mai napig jó döntésnek tartom.

Számomra nagyon fontos, hogy a kutatás, amit csinálok, hasznos legyen az emberiség számára,

de azt soha nem tudtam elképzelni magamról, hogy én embereket egy az egyben gyógyítsak, vagy műtsek, ez számomra soha nem volt egy reális jövőkép.

- Mi volt az egyetemen a kutatási területe?

- Az inkább biokémia és genetika volt, egy rák kialakulását gátló génnek (p53) az elemzésével és jellemzésével foglalkoztam. Ez teljesen eltért attól, amivel most foglalkozom, de az ott megtanult módszerek egy részét később is tudtam hasznosítani.

- Miért döntött úgy, hogy egyetem után Amerikába megy?

- Karikó Katalinnal régóta beszéltünk arról, hogyha majd befejezem a doktorimat, akkor ide jövök hozzá a Pennsylvaniai Egyetemre kutatni. Úgyhogy a lehetőség adott volt.

- Mikor kezdődött önök között ez a szakmai beszélgetés?

- Olyan 2002 körül írtam Katinak egy emailt, hogy negyedéves hallgató vagyok és szeretném kikérni a véleményét, hogyan folytassam a karrierem. Ő pedig készségesen válaszolt, ráadásul minden nyáron hazajött az anyukájához, aki Kisújszálláson lakott, én meg ugye otthon töltöttem a nyári szünetet, úgyhogy

onnantól kezdve nyaranta sokat beszélgettünk. Mindent elmesélt nekem a kutatásairól, még olyan részleteket is, amit még nem is publikált.

- Önöknek – Katalinnak és Önnek is – az missziója, hogy értelmes magyar fiataloknak lehetőséget teremtsenek és bevonják őket a kutatásokba?

- Igen, azt hiszem mondhatom ezt Kati nevében is, hogyha értelmes, tehetséges, szorgalmas magyar fiatalokat találunk, akik hajlandóak keményen dolgozni – mert ez talán a legfontosabb: az akarat és a szorgalom –, akkor mi lehetőséget biztosítunk nekik a kutatásra.

- Mikor ment Amerikába?

- Katalin engem már nagyon sürgetett, mert a kutatási pénz rendelkezésre állt, úgyhogy lényegében fenntartottak nekem egy pozíciót, mert tudták, hogyha befejezem a disszertációt, jövök. Nem is tudtam személyesen átvenni a doktorimat, 2011 májusában már itt voltam, az avató meg ugye júniusban volt.

- Azt tudom, hogy a felesége is magyar, de ekkor már nős volt? Együtt költöztek ki?

- Nem, egyedül jöttem, a feleségemmel pedig itt találkoztam. Ő egy magyar orvos, aki szintén Szegeden végzett, de ott valahogy sohasem sodort minket össze az élet. Viszont kijött az USA-ba egy 3 hónapos gyakorlatra Buffalóba (New York állam északi része), egy közös barátunk pedig felhívott és megkért, hogy mutassam meg neki a környéket, és hát sikerült...

- Tehát kikerült egy teljesen idegen környezetbe, hozzálátott egy teljesen más kutatási területhez, gondolom, rengeteget kellett tanulnia. Ez hogy ment?

- Nem állítom, hogy az eleje nem volt stresszes, minden teljesen új volt, és nekem mindent gyorsan meg kellett tanulnom, nagyon sokat dolgoztunk.

- Mire vették fel pontosan, mi volt az ön feladata?

- Engem arra vettek fel, hogy kitaláljuk azt, hogyan tudjuk az RNS-t állatmodellekben használni, elsősorban vakcinára. Amikor én ide kijöttem, akkor Katalin, illetve a kutatótársa, Drew Weissman azt már tudták, hogyan tudnak nagyon jó minőségű RNS-t előállítani, ami oltás után, vagy akár sejtekbe bejutva nem idéz elő komoly gyulladást. Ez az úgynevezett nukleozid módosítás miatt van így.

A probléma az volt, hogy nem nagyon tudtuk ezt állatokban használni, mert ha az RNS-t az ember csak úgy beinjektálja, akkor az nagyon gyorsan lebomlik. Tehát engem azért hívtak ide, hogy erre találjunk valami megoldást.

Vagy olyan részébe adjuk az állatnak, ahol nem bomlik le olyan gyorsan, vagy csomagoljuk be és úgy védjük meg a degradációtól. Rengeteg kísérletet végeztünk, amelyekben azt vizsgáltuk, hogy mi történik, ha így adjuk be, ha úgy adjuk be, vagy ha ebbe-abba becsomagoljuk. Három évig azonban semmi sem volt sikeres. Sokat tanultunk, de minden eredmény negatív lett.

- Mire akarták használni?

- Elsősorban HIV ellen. Drew Weissman egy orvos-kutató, aki világéletében erre kereste a megoldást. A fertőző betegségek osztályán dolgozik itt, a Pesnnsylvaniai Egyetemen, ahol én is.

Az volt a cél, hogy kidolgozzunk egy HIV fertőzéstől védő vakcinát.

- Úgy tudom, a HIV vírus olyan gyorsan mutálódik, hogy mire oltást fejlesztenének rá, már megváltozik.

- Igen, ez is igaz, és még számos probléma van vele. Például, hogy azt a kulcsfehérjét, amit szeretnénk blokkolni, cukrok veszik körbe, és a cukrok ellen nagyon nehéz jó ellenanyagot termelni, borzasztó nehéz célpont.

- Akkor erről le is tettek?

- Nem, Drew Weissman és számos együttműködő partner továbbra is kutatja, de ez már nem az én asztalom. Persze besegítünk időnként egymásnak, mert az élettudományok területén ez itt így működik, de azért én meg a csapatom most már önállóan dolgozunk, saját kutatásokon, saját kutatási pénzzel.

- Milyen betegségek gyógyítására, illetve megelőzésére merült fel még a technológia használata?

- Bármi olyan dolog, aminél fehérjét vagy más nukleinsav alapú platformot, mondjuk DNS-t használnánk, azt meg lehet csinálni RNS-el. Rák, autoimmun betegségek, monoklonális ellenanyag-terápia.

- Mi hozta az áttörést?

- Találtunk egy olyan kanadai céget, ahol lipid nanopartikulákat (speciális zsírmolekulákat) állítanak elő, de egyáltalán nem használták mRNS bevitelére.

Akkor azt találtuk ki, kipróbáljuk, hogy az mRNS-t bele lehet-e ezekbe a zsírmolekulákba csomagolni. Ez volt tulajdonképpen az áttörés.

Ez 2014 nyarán történt, és 2015-ben publikáltuk is, hogy működik. Bele lehet csomagolni és megvédi jó néhány napig, vagy akár 2 hétig is a teljes lebomlástól.

- Ha jól tudom, nem ez a legismertebb publikációja.

- 2 évvel később jelent meg egy újabb kulcsfontosságú publikációnk a Nature szakmai folyóiratban, amelyben

megmutattuk, hogy ez a platform ténylegesen vakcinálásra is kiválóan alkalmas, és ebben mi voltunk az elsők.

(Most a Pfizer/BioNTech és a Moderna cégek is ezt a platformot használják és nagyjából 20 millió ember már megkapta ezt a típusú vakcinát.)

2018-ban aztán megjelentek olyan cikkeim is, ahol már konkrétan influenza-vakcinálásra használtuk.

- És akkor egyszer csak beütött a világjárvány?

- Ez az én esetemben pontosan úgy zajlott, hogy januárban Japánba tartottam egy interjúra, és a reptéren a feleségem vetette fel, hogy ha visszajövök, fejlesszünk vakcinát az új vírus ellen. Akkor nem sok ember volt, aki azt mondta, hogy pár héttel később már az egész világon megjelenik és jön a bezárkózás, meg minden a feje tetejére áll. A kollégáimmal foglalkoztatott minket a kérdés és megbeszéltük, hogy

létrehozunk egy kis csapatot, akik megtervezik a vakcinát az új vírus ellen, legyártjuk és elkezdjük kipróbálni egereken.

Ehhez azért azt tudni kell, hogy itt az egyetemen egy kis akadémiai csapatom van, tehát itt nincs arra kapacitás, hogy tényleg kifejlesszünk egy klinikumban használható gyógyszert vagy oltóanyagot. A Moderna meg a Pfizer/BioNTech ugyanazt a platformot használja, mint mi, tehát az itt lett kidolgozva nálunk, az egyetemen, de mögöttük van gyártókapacitás, több száz ember munkája, lehetőség és pénz arra, hogy több tízezer ember bevonásával tudjanak tesztelni. Amit viszont mi meg tudtunk csinálni és ez tényleg sikerült is, hogy összeraktunk egy kis csapatot egy precíz és szigorú tervet és megcsináltuk egérben, ami azért volt jó, mert így olyan dolgokat is meg tudtunk vizsgálni (például azt, hogy fertőzve az állatokat, véd-e a vakcina), amiket embereknél klinikai tesztelés során nem lehet.

Dr. Hiromi Muramatsu, Dr. Tombácz István, Dr. Laczkó Dorottya, Dr. Pardi Norbert

- Honnan tudták, milyen nyomon induljanak el?

Januárban már a vírus tüskefehérjéjének aminosav sorrendjét nyilvánosságra hozták a kínaiak, ez alapján kezdtünk kutatni. Összeraktunk egy 3 hónapos tervet, mert szorított az idő.

Az volt benne az izgalmas, hogy tudtuk, óriási a verseny és hogy rajtunk kívül nagyon sokan próbálják ezt megoldani. Tudtuk, hogy nincs arra idő, hogy hibázzunk.

Kellett egy nagyobb csapat, mert egyik kutató ehhez ért, mi elsősorban ugye az RNS-hez, de sok mindent ki kellett próbálnunk, és az eredményinket gyorsan publikálni. Ebben a tanulmányban Laczkó Dorottya posztdoktori kutató az első szerző, mert ő végezte a kísérletek jelentős részét, és egy másik fontos láncszem Tombácz István posztdoktori kutató, aki szintén szegedi biológus, és én vagyok az utolsó szerző, mint a kutatás vezetője. Júliusban tudtuk publikálni az eredményeinket, ismét elsőként.

- Ilyenkor ez egy verseny a kutatók között, hogy ki találja meg gyorsabban a megoldást?

- Egyrészt igen, másrészt viszont egy nagy közös tudáshoz szeretnénk hozzátenni. Mi nem tudjuk, hogy mások mit csinálnak, de mi mindent megteszünk, amire a kutatócsoportunk képes.

- Ez egy kicsit olyan, mint egy nyomozás, hogy ki jön rá hamarabb a jó megoldásra?

- Igen, tulajdonképpen valóban

olyan, mintha ugyanarra a bűntényre ráállítanának 10 csapatot, hogy oldják meg és aztán összeülnek, hogy na, gyerekek, ti mit találtatok.

Nyilván lenne sok olyan dolog, amit mindenki megtalált, de lennének részeredmények is, amiket, ha összerakunk, teljesebb lesz a kép.

- Nem furcsa, hogy egy világjárvány kellett ahhoz, hogy az emberek megismerjék, megértsék azt, amivel önök már évtizedek óta foglalkoznak?

- Ez így működik. Sokszor hiába van előttünk a nyilvánvaló, nem vesszük észre, amíg nem vagyunk rákényszerítve. Nekem ez még nem is volt olyan nehéz, de Katalin biztos tudna erről mesélni, hogy mennyire nem érdekelt ez senkit, és mennyien mondták, hogy nem fog működni.

- Akkor ez most előremozdíthatja az RNS alapú terápiák kutatását és klinikai használatát?

- Nagyon remélem. Azért vannak olyan bonyolultabb problémák, amiket önmagában a platform nem fog megoldani, úgyhogy sok kutatás áll még előttünk. Azt azért semmiképp sem mondanám, hogy néhány éven belül sikeres HIV vakcinát fogunk csinálni.

Mit szeret jobban, tanítani vagy kutatni?

– Szeretem a változatosságot, úgyhogy a kettő együtt jó, mert ez két nagyon különböző terület, de azért azt hozzáteszem, hogy mi itt nem vagyunk túlterhelve az oktatásban, és ez fontos. Nem kell minden héten előadást tartanom. Egy félévben adok egy-két órát arról, amihez értek, a vakcinákról.

- Térjünk vissza egy kicsit a koronavírus-vakcinára. Önök leírták júliusban, hogy működik az RNS-el állatokon, ezt látta az egész világ. Valaki átvette, megvette?

- Ezek a kutatások párhuzamosan folytak, tehát a nagy cégek ugyanúgy elkezdték használni a saját platformjukat. Egy icipicit mást használtak, mint mi, de ezek nagyon fontos, egymást kiegészítő kutatások. Most is vannak folyamatban kísérleteink, van még mit tenni.

Egyrészt még a SARS-CoV-2 esetén sokszor elhangzik, hogy sokaknak nem ajánlják a vakcinát. Nagyon fontos, hogy ez nem azért van, mert bajt okoz, hanem azért, mert még azokban a csoportokban nem tesztelték le.

- Mi a véleménye a kínai vakcináról?

- Az a vakcina egy inaktivált vírust tartalmazó oltás, ez egy klasszikus platform, az influenza-vakcinák egy jelentős része is így működik. Azt gondolom, hogy nem nekem kell megmondani, hogy ez tényleg alkalmas-e erre a vírusra, hanem a szabályozó szerveknek.

Ehhez viszont az kell, hogy rendelkezésre álljon minden dokumentáció, hogy megfelelően volt tesztelve, a hármas fázisban több tízezer ember megkapta, ott kell lennie, hogy mik voltak a mellékhatások, milyen immunválaszt váltott ki, hogy mennyire volt hatékony.

Ezt minden vakcina ellenőrzésénél megnézik, itt Amerikában az FDA, Európában az EMA. Ezek azok a gyógyszerügynökségek, ahol erről döntenek. Ha az EMA azt mondja, hogy ez alkalmas, akkor ebben bíznunk kell.

- De nem mondja, mert az EU-ban az a megállapodás, hogy minden tagország eldöntheti, hogy a határain belül milyen vakcinát használ, akkor is, ha nincs rá EMA engedély.

- Azt nem tudom elképzelni, hogy bármely kormány rosszat akarna a saját nemzetének azzal, hogy egy nem biztonságos, vagy nem hatékony vakcinát engedélyez.

- Még nem volt szó Magyarországon a kínai vakcináról, amikor egy felmérést készítettek és az emberek 46 százaléka azt mondta, hogy nem oltatná be magát. Hogy lehetne őket megnyugtatni, legalább az RNS alapú vakcinákkal kapcsolatban?

- Én sem tudok jobbat mondani, minthogy bízzunk a szakemberekben, akik ehhez a legjobban értenek. Egyébként én ehhez relatíve pozitívan állok, mert úgy gondolom, ahogy egyre többen megkapják ezeket a vakcinákat és kiderül, hogy tényleg nem volt komoly mellékhatásuk, minden rendben volt, és ha mindenki ismeretségében lesz valaki, aki már megkapta, akkor az oltási kedv is nőni fog.

Az biztos, hogy őszinte kommunikáció kell. El kell mondani, hogy mire lehet számítani, én ebben hiszek.

Jelenleg azonban úgy tudom, hogy Magyarországon nem az a legnagyobb baj, hogy nem akarnak oltatni, hanem, hogy még annak sem jut vakcina, aki már feliratkozott rá. Tehát először legalább a legsérülékenyebb csoportokat be kell oltani, és akkor már nagyon le fog csökkeni a koronavírus által okozott halálozások és súlyos megbetegedések száma.

- Ön már amerikai állampolgár is? Visszajönne Magyarországra? Idén lesz 40 éves, hogyan látja a jövőt?

- Nem, én magyar állampolgár vagyok és vannak szakmai együttműködéseim Magyarországon is, amelyekben ezt a technológiát használják magyar kollegák az ő saját kutatási területeiken, és ebben én segítem őket, de jó lenne, ha ezt szélesebb körben lehetne alkalmazni. Egyelőre maradunk, mert itt most nagyon érdekes dolgok történnek, ráadásul a feleségem, Dorottya, patológus rezidens a Pennsylvania-i Egyetemen, a következő három évben még biztosan itt leszünk. Utána majd meglátjuk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

70 nap után felépült a koronavírusból a kismama, akinél műtüdő-kezelésre is szükség volt

Szilvi több műtéten is átesett, műtüdő-kezelést kapott, kislányát pedig sürgősségi császármetszéssel segítették világra a terhesség 34. hetében.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Sikerrel zárult a koronavírusos kismama műtüdő-kezelése a Semmelweis Egyetemen - írja közleményében az intézmény.

A 34 éves kismama 70 nap után elhagyhatta a Semmelweis Egyetem klinikáit és megkezdődhetett a rehabilitációja.

A nőnél tavaly november 11-én diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést, a betegség szövődményei miatt pedig sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani a terhessége 34. hetében. A többszörös műtéten átesett és „műtüdő”-, azaz ECMO-kezelésben is részesült édesanya és koraszülött kislánya is jól vannak.

A közlemény szerint Szilvia ellátásában a Semmelweis Egyetem három klinikája vett részt: az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás, a Szülészeti és Nőgyógyászati, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika. A beteg a hatvani kórházból 2020. november 15-én került az egyetemre, a COVID-19 okozta súlyos tüdőgyulladás és a magzat életét is veszélyeztető oxigénhiányos állapot miatt. Az egyetemen azonnali, sürgősségi császármetszést hajtottak végre nála, ezzel megmentve a magzat életét.

Az egyetem közleménye szerint a beteg általános állapota a műtétet követően stabilizálódott, a császármetszést követően 5 nappal meg lehetett szüntetni a gépi lélegeztetést, amelyet azonban 24 órával később, a tüdő kiújuló funkciózavara miatt ismételten el kellett indítani.

hirdetés

A speciális, hasra fordított pozícióban alkalmazott gépi lélegeztetés ellenére a beteg – a koronavírus szövődményeként kialakult – globális légzészavarát nem sikerült stabilizálni, így fennállt a veszélye, hogy rövid idő alatt kritikus oxigénhiányos állapot alakulhat ki nála.

Az orvoscsoport ekkor döntött úgy, hogy november 21-én

Szilviánál megkezdik az úgynevezett ECMO-kezelést, vagyis egy, a betegágy mellett elhelyezett „műtüdő” segítségével helyettesítették a kismama tüdőkapacitásának jelentős részét.

Szilvia állapotát az ECMO programnak és a komplex intenzív terápiás ellátásnak köszönhetően sikerült stabilizálni, a tüdő helyettesítésére beállított ECMO-támogatásról fokozatosan „szoktatták le” a kezelőorvosai, míg december 18-án végleg sikerült eltávolítani az eszközt.

Szintén a komplex és fokozatos terápiának köszönhetően 2021. január 8-tól már a gépi lélegeztetésre sem volt szüksége.

Szilvia izomereje, általános állapota, közérzete folyamatosan javult, felépült a koronavírusból,

így a rehabilitációját – további intenzív terápiás kezelési igény hiányában – az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben folytatja – összesen 69 nap intenzív kezelést követően.

Az egyetem közleményében megjegyzik azt is, hogy tudomásuk szerint ez volt Közép-Európában az első sikeres „műtüdő-kezelés” COVID-19 okozta tüdőgyulladás terápiája során. Nemzetközi statisztikák szerint is ritka, hogy várandósoknál ilyen súlyos lefolyása legyen a COVID-19 fertőzésnek, a betegség európai és amerikai megjelenése óta alig néhány esetet regisztráltak csak - teszik hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nepáli serpák történelmet írtak, megmászták a K2-t télen, egyikük ráadásul oxigén nélkül

A 8611 méteres K2 megmászása még normál viszonyok közt is kihívás, a téli időszakban azonban ez az első sikeres expedíció.
címkép:facebook/Nirmal Purja - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Nepáli serpák egy csoportjának először sikerült megmásznia télen, oxigén nélkül a világ második legmagasabb hegyét, a 8611 méteres K2-t.

A tízfős csoport szombat délután ért fel a Kína és Pakisztán határán lévő hegycsúcsra.

A csúcstámadásra éjjel indultak, és délután 4.56-kor értek fel. Az idei téli szezonban több mint ötven hegymászó szeretne feljutni a hegyre.

„Megcsináltam! K2 télen, oxigénes segítség nélkül!”
– írta Facebook-oldalán Nirmal Purja az egyik nepáli hegymászó, két nappal a sikeres expedíció után.

Azt nem tudjuk, hogy a többiek közül hányan értek fel oxigén nélkül.

Egy spanyol hegymászó szombaton balesetet szenvedett és meghalt. A K2, azaz a „vad hegy” megmászása állítólag nehezebb feladatot jelent, mint a Mount Everesté. Ez volt az egyetlen nyolcezer méternél magasabb hegy, amelyet még nem másztak meg télen.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: