Tényleg szexuális izgalommal ébrednek a férfiak?
Az ókori görögök a férfiak „napüdvözletét” látták benne, mintegy bizonyíték annak, hogy a hímvesszőnek „saját akarata van”. A középkori szerzetesek ezzel szemben a férfitest bűnös lázadásának tekintették.
A tudósok éjszakai pénisz-duzzadásnak nevezik, és immár a 19. század óta a kutatások tárgya.
Minden legenda ellenére a reggeli ágaskodás nem egy szexuális tárgyú álom bizonyítéka. Valójában egyáltalán nem kapcsolódik a szexuális vágyakhoz.
A reggeli erekció önkéntelen, és bárkivel előfordulhat. Mi több, még a nőknek is van csikló-erekciójuk álmukban.
Az alvás idején keresztül megyünk az álom különböző fázisain, az REM (gyors szemmozgásos) alvástól a nem-REM alvásig. Az REM-alvás során álmodunk, és idegrendszerünk átbillen a szimpatikus idegtevékenységből (amely a „harcolj vagy repülj el” válaszokat stimulálja), a paraszimpatikus idegtevékenységre (amelyet a „pihenj és eméssz” tevékenységekhez kötött).
Ez az átmenet a paraszimpatikus idegrendszer felé az agyban bezár egyes ingerületátvivő vegyületeket, mint például a norepinefrint, amely összehúzza az ereket és segít a véráramlás szűkítésében. Miután a norepinefrin nem áramlik, szabadabban áramlik a vér és bekövetkezik az erekció. Általában 3-5 merevedés következik be egy éjszaka során, az utolsó akár 30 percig is eltarthat. Miután felébredhetünk az REM-alvásból, nem meglepő, hogy „keljfeljancsi” élményben lesz részünk.
De még mindig felmerül a kérdés: van-e ennek célja, vagy csak az idegrendszer különös működési zavara?
A tudósok véleménye megoszlik. Egyes tapasztalatok arra utalnak, hogy ez az erekció segít a péniszt jó egészségben tartani. A vér egyik legfőbb küldetése, hogy a szövetekbe áramoljon. A sok vér sok oxigént jelent, ez pedig azt jelenti, hogy a szövet egészséges, képes önmaga javítására és kész mindennapi feladatára - írta a az Iflscience .