Miért vágták keresztbe a fákat az Andrássy úton?
Törzsükben keresztbe vágott fák csak rosszat jelenthetnek. Márpedig ilyen vannak az Andrássy úton, ahonnan egy kedves olvasónk küldött egy csomó fotót. Úgy tűnik itt azonban nem hozzánemértésről vagy vandalizmusról van szó. Itt elkerülhetetlen volt a csonkolás.
Miért vágták keresztbe a fákat?
Gyorsan ráírtam cseten Szende András tájépítész bloggercimborámra (a Táj-Kert szerzőjére), akivel korábban már készítettem egy interjút a városi fatelepítésekről és favágásokról. Szerinte ilyet két okból szoktak csinálni.
Egyrészt mondjuk a gömbakácnál lehet így létrehozni a gömbformát: visszavágják és létrejönnek "azok a tipikus bunkós végű csonkok, amit csomó faluban lehet látni". Ez azonban nem a legszebb, másrészt ezek nem is gömbakácok, hanem kőrisek, amelyekkel azért máshogy kell bánni.
Mert egy kőris egy ilyen eljárás után, "ha nem hal meg, teljesen bedurran és úgy fog kinézni mint egy óriási seprű. Sosem lesz rendes koronája és a hatalmas metszéslapok szétrohadnak".
Másrészt azért szokták csonkolni a fákat mert már elpusztultak. Szende Andris szerint itt is ez a helyzet: ezek a fák már ki voltak száradva, vagyis nem élő fákat vágtak keresztbe.
Hogy miért csonkolják le a kiszáradt fákat? Mert balesetveszélyesek. Hogy akkor miért nem szedik ki őket a földből rögtön? Mert a tuskózás nagyon drága. Egy kastélypark felújításánál is az egyik legnagyobb költségtétel a tuskózás. Ezért szokás megvárni, míg több ilyen feladat összegyűlik, és azután azt egyszerre végzik el.
Na de miért száradtak ki?
Erre sajnos nem tudunk pontos magyarázatot adni, alighanem az ültetők sem. A kőris elvileg jól bírja a városi klímát - sokkal jobban, mint a korábban ide ültetett platánok, melyek csonkjai szintén itt éktelenkednek.
Itt látszólag egy kupacban hiányoznak a fák, amire magyarázat lehet a talajhiba vagy egy szivárgó gázvezeték is.
Bízunk benne, hogy a pótlás jobban bírja majd a körülményeket. Érdemes lenne esetleg nagyobb csemetéket ültetni, mert azok általában jobban bírják a gyűrődést - és a fasort is, ahol árnyékolják egymást a fák. Más kérdés, hogy a facsemete pótlása sem kis tétel.
És mi van a gyeppel?
A képeket küldő olvasónk másik problémája a gyeppel volt. Nos helyenként tényleg úgy néz ki, mint egy kifocizott faluszéli futballpálya kapu előtti része augusztusban. Két éve már kísérletezett a főváros ezen a helyen műfűvel, akkor azt mondták, ha beválik, nagyobb felületen is lefektetik. Ezek szerint nem vált be.
Én a magam részéről nem bánom, mert nagyon nem szeretem a műfüvet. Persze az igazit meg az arra járók nem szeretik, és hol kutyákat legeltetnek rajta, hol szórakozásból kirugdossák az öntözőfejeket (sajnos mindkettőre hallottam már példát).
Gondolom az őrzésre nincs keret (bár egy környéken lakó nyugalmazott, félállásos parkőr szerintem kedvtelésből is elücsörögne a padon, még örülne is a feladatnak). Marad még a mostanában divatos "lélegző beton/aszfalt", amit százszor könnyebb karban tartani, bár korántsem olyan mutatós, mint a gyep. Igaz, a műfűnél még mindig jobb megoldás.
Szerintetek?
További képekért katt az Urbanistára!
Fotó: Draskovics Ádám
