hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Megjelent a lakást fűtő falfesték, és magyarok találták fel

A hazai fejlesztésű festék napelemmel kombinálva működik majd a leghatékonyabban. Egy év múlva már kapni is lehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. október 02.

hirdetés

Hamarosan debütálhat az a magyar fejlesztésű technológia, amely örökre megváltoztathatja annak módját, ahogyan ma a lakásunkat fűtjük.

Hogy miről van szó? A Poli-Farbe nevű cég a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel együtt kifejlesztett egy olyan festéket, amiből 5-6 négyzetméternyi felület az ígéretek szerint felfűt egy 50-60 négyzetméteres lakást. Kiegészítő fűtésként pedig olyan helyiségekben lehet a leghasznosabb - például egy előszobában-, ahova nem fér be egy radiátor, de felkenhetjük a fürdőszobában akár a tükör mögé is, hogy az fürdés után ne párásodjon be.

Feltalálói szerint az új falfestéknek rengeteg előnye van:

jelentősen csökkenthető használatával otthonunk ökológiai lábnyoma, a hagyományos fűtési rendszereknél jóval költséghatékonyabb a kiépítése, illetve felhasználása is rugalmas, hiszen költözéskor vagy a szoba átrendezésekor hatékonyan áttelepíthető az elektronika is.

A speciális falfesték elektromos energiát alakít hőenergiává, így elektromos fogyasztónak minősül. A teljes rendszer áramforrásból, szabályozóból és elektromos vezetőképességgel rendelkező, adalékokat tartalmazó festékből áll.

hirdetés

Festéskor három réteg kerül majd a falra. A fűtő festék kívülről nem látszik, a hőszigetelő réteg és a dekor réteg közé kerül. Szerencsére így a falfestékünk színének megválasztásában sem kell kompromisszumot kötnünk, hiszen a fűtő festéket a cég bármilyen beltéri vagy kültéri falfestékével és színével lefesthetjük.

VIDEÓ: Hogyan működik? - az RTL Híradó interjúja

Dr. Magyar Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék vezetője szerint egyre több ház, lakás rendelkezik saját „energiatermeléssel”, például napelemmel. Ilyenkor lehet igazán hatékony az elektromos fűtés, amellyel így spórolni is lehet, és a környezetet is kíméljük.

"Hamarosan nálunk is terjedni fognak az okos házak, okos lakások – amelyek sok érdekes szolgáltatást tudnak, de mind közül a leghasznosabb a fűtés-hűtés-világítás intelligens vezérlése lesz. A fűtő falfestés remekül illeszkedik ehhez.”

- mondta a tanszékvezető.

Nagy Armand, a Poli-Farbe technológiai és fejlesztési vezetője is az okos otthonok érkezését várja. Elmondta, hogy később szeretnék, ha az okos otthonokban okostelefonnal, vagy bármilyen vezeték nélküli eszközzel irányítható lenne a rendszer. Jelenleg fali termosztáttal lehet szabályozni a fűtést. Ha a termosztát 30 fokra van állítva, addig fűt a fal, amíg nincs a lakásban 30 fok.

Mennyire biztonságos?

Nagy Armand kérdésünkre elmondta: alacsony feszültséggel fognak dolgozni, hogyha megsérülne ez a festék, akkor se okozzon kárt. Sem elektromos, sem égési sérüléseket nem szenvedhetnek majd az emberek. A kérdésünkre, miszerint mi történik, ha nagy esőkor vagy havazás után beáznak a falak, azt válaszolta,

"egy esős nap, egy kisebb beázás nem okoz problémát."

Ha teljesen átázik a fal, az baj, de ilyenkor a vezérlő letiltja a rendszert. Majd amikor a fal kiszárad, csinál egy öndiagnosztikát, és ha úgy látja, hogy az állapot megfelelő, akkor újraindul a fűtés.

Kinek lesz megfizethető?

Kérdésünkre Nagy Armand azt is elmondta, az árakra jelenleg még nincs kalkuláció.

"Maga a festék nem lesz sokkal drágább, mint egy beltéri falfesték. Ami drágább lesz, az a beszerelés, és a hozzáadott érték miatt a vezérlés. Erre még nem tudunk árat, de az biztos, hogy egy gázkazánnál és a hozzá tartozó radiátoroknál nagyságrenddel olcsóbb lesz"

- mondta.

"Napenergiával éri meg igazán. Egy vagy két panel legalább 3 négyzetméternyi festékfelületet meg tud majd hajtani. Négyzetméterenként és óránként 500 Wattot fogyaszt a rendszer. Ezt azzal érdemes összevetni, hogy egy barkácsáruházban kapható olajradiátor fogyasztása óránként 2000 Watt" - mondta Nagy Armand.

A tervek szerint a lakás fűtésére is alkalmas falfestékek forgalmazását jövő ősszel kezdi meg a Poli-Farbe Vegyipari Kft.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

Ő Karikó Katalin magyar kollégája, Pardi Norbert, akinek szintén nagy szerepe volt a Pfizer-BioNTech vakcina kifejlesztésében

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora a Klubrádióban mesélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként. De a kutatása részleteiről is beszámolt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

hirdetés

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

"A legnagyobb dolog, amit hozzátettem talán ehhez az egészhez, az az, hogy 2017 tavaszán - tehát lassan 4 éve - a legeslegelső publikáció, amiben megmutattuk, hogy ez ténylegesen használható vakcinálásra ez a platform, azt mi követtük el. Ez a Nature című folyóiratban jelent meg, én vagyok az első szerző. És természetesen Katalin és Drew Weissmann is aktívan közreműködtek ebben"

- mesélte Pardi Norbert.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az Év Embere díjat 2020-ban

Tíz jelölt közül választhattak a nézők, talán nem meglepő, hogy így döntöttek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 03.

hirdetés

Az egészségügyi dolgozók nyerték el az RTL Híradó Év Embere díját 2020-ban - jelentették be a vasárnap esti adásban.

A csatornánál már hét éve minden decemberben megszavaztatják a nézőkkel, hogy szerintük a jelöltek közül ki érdemli meg leginkább ezt az elismerést. A szerkesztőség olyanokat jelöl a díjra, akik szerintük munkájukkal, eredményeikkel kiemelkedtek, példát mutattak az adott évben.

Idén a tíz jelölt közül kollektíven a magyar egészségügyi dolgozóknak ítélték meg a nézők az Év Embere címet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Egy magyar orvosprofesszort is lovaggá üt II. Erzsébet

Szakmány Tamás a súlyos betegek kórházi ellátását koordinálta a koronavírus-járvány alatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 02.

hirdetés

Közzétették azoknak a névsorát, akiket 2021 beköszönte előtt II. Erzsébet királynő a lovagrendek tagjaivá kívánt emelni, érdemeik elismeréseképpen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a hosszú, a lapokban négy teljes oldalt betöltő listán magyar név is szerepel: Szakmány Tamás Walesben élő orvosprofesszor a Brit Birodalmi Rend tagja lett - írja az Infostart.

A lap szerint Szakmány Tamás Érden érettségizett a Vörösmarty Gimnáziumban, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott és ott értesült arról, hogy Pécsett, az egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, ezért a kintmaradás mellett döntött. Öt éve lett Wales-ben a Gwenti Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének az orvosa, majd vezetője. Hamarosan a Cardiffi Egyetem is igényt tartott a szaktudására, meghívta professzorának.

A koronavírus-járvány kitörésekor rendkívül fontos szerepet kaptak az anesztezológus szakorvosok, Szakmány professzor a súlyos betegek kórházi ellátásának walesi koordinátora lett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Alig akarta elhinni a magyar orvos, hogy Erzsébet királynő kitüntette őt a munkájáért

Szakmány Tamás a súlyos betegek ellátását koordinálta, emellett többek közt kutatómunkájával is segítette a járvány elleni harcot Walesben.
Fotó: MTI/AP/PA Pool/Victoria Jones - szmo.hu
2021. január 04.

hirdetés

Mint azt megírtuk, egy magyar orvosprofesszort is magas rangú kitüntetést kapott II. Erzsébet brit királynő érdemei elismeréseképpen:

a Walesben élő és dolgozó Szakmány Tamás a Brit Birodalmi Rend tagja lett.

A szakember Érden érettségizett, majd a pécsi Tudományegyetem orvosi karán lett az aneszteziológia doktora. 2004-ben tapasztalatszerzés miatt ment Angliába, Liverpoolban dolgozott. Miután értesült róla, hogy a pécsi egyetemi klinikán leépítéseket terveznek, úgy döntött, az Egyesült Királyságban marad. Öt éve lett Walesben a newporti Gwent Kórház súlyos betegeket ellátó részlegének orvosa, majd vezetője, emellett a Cardiffi Egyetem professzora is.

A BBC cikke szerint

Szakmány Tamás idén dupla annyi időt töltött a kórházban, mint békeidőkben.

Több mint 50 beteget ő maga gondozott. Amellett, hogy koordinálta a súlyos betegek ellátását, kutatásokat végzett a koronavírussal kapcsolatban, számos online szemináriumon és konferenciahíváson vett részt, hogy megossza az intenzív osztályon szerzett tapasztalatait.

hirdetés

Azt mondta, nagyon meglepődött, amikor egy e-mailben tájékoztatták arról, hogy királynői elismerésben részesül a brit egészségügyért tett szolgálataiért.

"Láttam, hogy jött egy email, de kétszer is meg kellett néznem, hogy ez tényleg igaz-e, nem egy átverés"

- mondta a magyar szakember.

Hozzátette, hogy ez elismerés minden klinikai orvoscsoport, kutatócsoport és a súlyos betegek osztályán dolgozók számára, akik minden megtesznek azért, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére minden páciens megkapja a megfelelő ellátást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: