hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Magyar csokiüzem nyerte az édességek Oscar-díját

A Sweetic két bonbonja is kitüntetést kapott idén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. augusztus 10.

hirdetés

Idén először díjaztak magyar édességet a legnívósabb nemzetközi gasztronómiai versenynek számító Great Taste Awardson praliné kategóriában. A fiatal, 2013-ban alapított

Sweetic csokoládé manufaktúra két bonbonja, a zöld dió és a Matcha-lime-gyömbér is kitüntetést kapott.

A hazai ízvilág jegyeit magán viselő, két csillaggal is kitüntetett pralinéjának ízvilága egy Balaton környéki biogazdálkodásban termelt zöld dió köré épül, a másik édességük pedig egy kísérletezés jegyében született, lime ízesítésű Macha tea és gyömbér keveréke fehér csokiba burkolva.

c33ed56c5eaf597323f9630568a43419

hirdetés

9176515af92c3916a6488ddf814cdffc

„A versenyre beküldött bonbonjainkat némi fejtörést követően választottuk ki, mert fontosnak tartottuk, hogy a bírák a szaktudásunk mellett egy kis bepillantást is nyerjenek a magyar kultúrába, hazánk ízvilágába.” – árulta el Zala Judit, a manufaktúra csokoládémestere.

41514707ce079980d2ee2ee2d396132c

Great Taste Awards

Az 1994 óta évente megrendezett londoni versenyen a világ legjobb ételeit és italait keresik több kategóriában. A 400 fős gasztrokritikusokból, Michelin-csillaggal kitüntetett szakácsokból, illetve neves áruházláncok beszerzési igazgatóiból álló zsűri hónapokig tartó tesztelés során választja ki a legjobbakat összesen tízezer termékminta közül. A vakkóstolásos módszer biztosítja, hogy a csomagolás nélküli termékeket kizárólag ízük és küllemük alapján rangsorolja a zsűri. Az elnyert cím 3 évre szól, ennek elteltével kell újra neveznie azoknak, akik meg kívánják őrizni a titulust.

A szigetszentmiklósi cég ezzel a díjjal olyan nemzetközileg is elismert hazai elődök nyomdokaiba lépett, mint a chocoMe, a Floch, a Rózsavölgyi csokoládé vagy Szántó Tibor termékei, amik más kategóriában szintén kaptak már ilyen kitüntetést a közelmúltban.

Ha örülsz a magyar sikernek, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A szülőfalumban ugyanazt a három kérdést teszik fel: mi van Győzikével, mikor látunk a tévében, mennyit keresel?”

Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az RTL Klub hírigazgatóságára, emellett saját vállalkozást is indított. Ritkán alszik többet napi 3-4 óránál, de egyáltalán nem bánja, mivel pont ilyen életről álmodott.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. február 02.

hirdetés

Az 1986-os születésű Orsós Lajos édesanyja kitartásának és egy teljesen valószínűtlen találkozásnak köszönheti, hogy gyerekkori barátaihoz és rokonaihoz képest 180 fokos fordulatot vett a sorsa.

18 évesen megnyerte az RTL Klub cigány fiataloknak meghirdetett pályázatát, így került a csatornához, ahol azóta is gyártásvezetőként dolgozik. Saját vállalkozásában pedig a világ legnagyobb márkáinak készít reklám- és kampányfilmeket.

Elmesélte, milyen hatással volt a személyiségére a hirtelen jött befolyásos munkakör, találkozott-e előítéletekkel a származása miatt, és milyen a viszonya ma az otthoniakkal. Ez a a történet a Nyitottak vagyunk - Számít a történeted kampány keretein belül valósult meg.

– Hogy emlékszel vissza a gyerekkorodra?

– Egy olyan cigánytelepen nőttem fel Somogy megye egy kis falujában, ahol az utcára teregetik a ruhákat, nyáron mezítláb járnak az emberek, a megélhetési, társadalmi és szociális viszonyok pedig teljesen mások, mint Budapesten.

Kamaszként olyan dolgokat is csináltam, amelyekre azóta már egyáltalán nem vagyok büszke. Gyakran sírta álomba magát miattam az édesanyám. Ha nem akartam volna nagyon korán eljönni onnan, akkor a legvalószínűbb, hogy közmunkás lennék, és jó eséllyel priuszos is.

hirdetés

– Mikor és kinek hatására döntötted el, hogy szeretnél továbbtanulni?

– Gyerekként még eszembe se jutott, többnyire a dolgok könnyebbik oldalát akartam megfogni. Segítség nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna változnom, de szerencsére két segítségem is volt. Az egyik az édesanyám, aki nagyon jól tudta, hogyan nem szabad gyereket nevelni, ehhez elég volt kinéznie az utcára. Azt a megoldást választotta, hogy ameddig tud, taníttat engem és a nővéremet is. Ehhez pénz kellett, így egész fiatalkorunkban erején felül dolgozott szalag mellett, és napszámban.

Olyan nekem ő, mint egy fegyverek és páncél nélküli harcos, akinek minden nap meg kellett küzdenie önmagáért és a gyerekeiért. Képzelj el egy vasútállomást, aminek a legtávolabbi peronjáról épp elindul egy vonat. Az anyám pedig engem és a nővéremet a karjában tartva, teljes erejéből fut, hogy az utolsó kocsi utolsó ajtaján fel tudjon szuszakolni bennünket. Azért, hogy mi jobb életet élhessünk, mint ami neki jutott.

Kaposvárra kerültem a gimnázium dráma szakára, mivel az irodalom és a színjátszás már általános iskolásként nagyon érdekelt, így a tanító néni meg tudott győzni arról, hogy ez jó választás lesz nekem. Itt jött a képbe a másik kulcsfigura, aki nélkül teljesen máshogy alakult volna a sorsom. Megismerkedtem egy sráccal, Hampuk Richárddal, akivel jobban nem is különbözhettünk volna egymástól – külső megjelenésben, világnézetben és családi háttérben egyaránt –, mégis összebarátkoztunk.

Igaz, először csak érdekből kerestük egymás társaságát: engem a pénze érdekelt, őt pedig a kultúrám, de ahogy egyre többet beszélgettünk, úgy mélyült el napról napra a kapcsolatunk. Az ő személyisége és világképe kellett ahhoz, hogy az édesanyám jó szándéka mellett egy konkrét minta is legyen előttem, amit onnantól követni akartam. Ebben csak az volt a nehéz, hogy kikerüljek az árnyékából, és ne feltétlenül mindenben ugyanúgy akarjam élni az életemet, ahogy ő.

– 18 évesen megnyerted az RTL Klub pályázatát.

– Az egész úgy kezdődött, hogy nem volt pénzem vonatjegyre, így a meghallgatás előtti éjszakán szórólapokat szórtam ki egy kempingbiciklivel a falumtól 50 kilométerre, hogy ki tudjam fizetni az útiköltséget. Úgy szálltam fel a vonatra hajnalban, hogy semmit nem aludtam. Ahogy odaértem, hatalmas, hömpölygő tömeget találtam, mivel akit csak tudtak, a családtagjai is elkísértek a szülőktől a testvéreken át a nagybácsikig. Én pedig ott álltam teljesen egyedül. A casting végére ketten maradtunk egy Aliz nevű lánnyal, de ő végül nem fejezte be az ösztöndíjprogramot, visszament ügyvédbojtárnak. Én viszont kapva kaptam rajta.

Bár egyáltalán nem voltam tisztában vele, mi vár majd rám az RTL-nél, azt világosan láttam, hogy ennek köszönhetően Budapestre költözhetek, ami a legnagyobb vágyam volt, és esélyt láttam egy új életre.

Az egy éves gyakornoki időm azzal telt, hogy a csatorna összes létező műsorát végigjártam a kulisszák mögött, „hivatalos lábatlankodónak” neveztem magam. Akkora őstehetség nem voltam, hogy kamerák elé tegyenek, a gyártási rész viszont kezdettől fogva érdekelt. Az egy év letelte után végül a hírigazgatóságnál kötöttem ki. A Híradó gyártásáért felelős csapatba kerültem, ott voltam az összes élő műsornál, óriási felelősség került a vállamra 19 évesen. Előfordult, hogy nálam 10-20 évvel idősebbeknek és persze arányosan tapasztaltabbaknak kellett feladatokat adnom.

– Volt ebből súrlódás?

– Még szép... Képzeld el, hogy felkerülsz vidékről (még csak nem is feltétlenül egy cigánytelepről), lövésed sincs arról, hogy működnek a dolgok Budapesten, de egyszer csak ott vagy a tutiban, több tucat ember irányításával bíznak meg. Úgy elszállsz, mint a vadludak.

Nagy igazság van abban, hogy ha meg akarod tudni valakiről, milyen személyiség, adjál neki hatalmat. Én 19 évesen nemhogy kezelni, még értelmezni se tudtam, mi történik velem. Ezért jóformán az összes kollégámat – operatőröket, vágókat, rendezőket, technikusokat – megsértettem, mivel egyáltalán nem a megfelelő hangnemben kommunikáltam velük.

Piszkosul nehéz volt visszanyerni a bizalmukat, de ma, 15 évvel később már senki nem kérdőjelezi meg, ha valamit kérek tőle, mert látják mögötte a szakmaiságot.

– A származásod miatt találkoztál előítéletekkel?



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Elsőre furcsa, de egy fekete hullámpalával borított ház lett az év épülete

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.
MTI, Fotó: Konkrét Stúdió - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

hirdetés
Óriási mennyiségű, többnyire egyedülálló és privát lakóházat láttunk, elég sok irodát, de alig néhány projektet, ami a köztérrel vagy közösségi lakhatással foglalkozik, se olyanokat, amik aktuális problémákra keresnek megoldást, mint a klímaváltozás vagy a városok határainak terjedése.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A zsűri - melynek tagjai Zubreczki Dávid szakíró, zsűrielnök mellett Bagi László szerkesztő, újságíró (Forbes); Földes András újságíró, videós (Telex); Zsuppán András újságíró (Válasz Online) és Géczy Nóra építész tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) voltak - a legjobb épület díját a Konkrét Stúdió csapatának ítélte üllői családi házukért.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

A közönség tetszését ebben az évben az épületek közül a kolozsvári PJ-ház nyerte el, melyet Péterffy Miklós és csapata tervezett, a legtöbb közönségszavazatot kapott terv díját pedig Györgyi Csenge és Iszak Bálint vehette át Vulkánmúzeum Izlandon című munkájukért.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A nő, aki megmentheti a világot” címmel készítettek filmet Karikó Katalinról a franciák

A kicsit több mint 20 perces filmben betekinthetünk a világhírű magyar kutatónő otthonába és régi fotókat is láthatunk róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

Dokumentumfilmet készített Karikó Katalinról a BFMTV francia tévécsatorna, amit már meg is lehet nézni - írja a Szegedi Tudományegyetem hírportálja.

„A nő, aki megmentheti a világot” című film bemutatja a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében óriási szerepet játszó tudósnő munkásságát, a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait és az elmúlt 40 évben elért eredményeit.

„Egyesek szerint megérdemli a Nobel-díjat, mert felfedezései forradalmasíthatják az orvostudományt” - indokolják a film elkészítését.

A kicsit több mint 20 perces dokumentumfilmet február elsején láthatták először a francia tévénézők, a BFMTV internetes oldalán pedig bárki megnézheti ingyen.

Beleshetünk például Karikó Katalin otthonába, azon belül is a dolgozószobájába, de régi fotókat is láthatunk róla. A tévések forgattak Kisújszálláson, a kutatónő szülővárosában és a Szeged Tudományegyetemen is, ahol a pályafutása kezdődött.

A kisfilmet IDE KATTINTVA lehet megnézni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Nemzetközi matekbajnok lett a mindössze 7 éves, pestszentlőrinci Benett

„Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény” – büszkélkedett az apa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

A szülők először nem vették komolyan a kérését, de idővel rájöttek: a pestlőrinci kisfiúnak a matek olyan, mint másnak a mesék vagy a szuperhősök világa.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

hirdetés

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: