News here

SIKERSZTORIK
A Rovatból

Erdőben gyűjtött gombákból és terményekből készülnek a Banyaerdő finomságai

Fenntartható, a környezet védelmére is figyelő vállalkozást indítottak egy hátrányos helyzetű baranyai településen, Dencsházán.

Link másolása

Banyaerdő – már a neve sem hétköznapi annak a vállalkozásnak és webshopnak, amelyet az egyik ismerősöm ajánlott. A kínálat sem átlagos: vargányás füstölt só, gévagomba fasírtpor, szegfűgombás napraforgó fűszerolaj, bokác szörp.

És a Banyaerdőnek nem csak a neve és a kínálata, hanem a története is egyedi.

A cég erdei vagy erdőből származó termékek feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozik. Egy kisüzemben állítják elő a fenti ínyencségeket. A Banyaerdő társadalmi vállalkozás, aminek a célja elsősorban hátrányos helyzetűek foglalkoztatása úgy, hogy munkahelyet teremtenek. Dencsházán működik.

Dencsháza egy mindössze 550 lelkes kistelepülés Baranyában, a szigetvári járásban. A Banyaerdő a település egyik részének a neve.

„Hosszú évek óta dolgozunk ezen a településen” mesél a kezdetekről Priksz Gábor, az egyik alapító. „Romákkal, hátrányos helyzetűekkel foglalkoztunk, egy időben főképpen a gyerekekkel, fiatalokkal, tanodai programokban. Ráébredtünk arra, hogy milyen fontos lenne, ha az ott élőknek munkahelyet teremtenénk, hogy ne a közmunka legyen az egyetlen lehetőség.

Szerettük volna, ha olyasvalamivel foglalkozhatnak az itt élők, amelynek magas a hozzáadott értéke, ami jövedelmező, és ami hosszú távon megélhetést biztosít számukra.”

A történet másik szála Mihály Edina és Nagy Krisztina megismerkedése volt. Annak idején a SozialMarie nevű civil díj bécsi átadóján találkoztak, ahol Edina mint a Szimpla piac szervezője, Kriszta pedig mint a Romani Platni cigány lakásétterem ötletgazdája vett át díjat. Beszélgetésük során kiderült, hogy mindketten imádnak gombászni, ezért szerettek volna valamilyen gombával kapcsolatos dolgot elindítani. A csapat Priksz Gáborral együtt lett teljes.

„Az erdei termékek ötlete is több forrásból fakad” folytatja Gábor. „Én biológus vagyok, Kriszta pedig gombaszakellenőr. Mivel sokat jártunk azon a környéken, gyakran láttuk, hogy a helyiek kijárnak az erdőbe, gombát gyűjtenek, és annak töredékéért adják el, mint amennyiért a budapesti piacokon el lehet adni. A mi érdeklődésünk a helyben már meglévő tudással és aktivitással kapcsolódott egybe ebben a projektben.”

Kriszta, Gábor és Edina, no meg a dencsháziak története a Banyaerdővel két éve folyamatosan alakul és fejlődik. Azt mondják, sokat tanulnak ők is a helyiektől, akik be tudják hozni a saját ötleteiket az üzembe. Másfelől amikor workshopokat, konferenciákat, beszélgetéseket tartanak, ők, az alapítók is hallanak olyan ötleteket, amelyeket meg tudnak valósítani az üzemben.

„Amellett, hogy figyeljük, mit nyújthat az erdő, járunk piacra, találkozunk vendéglátósokkal, szakácsokkal, séfekkel, és azt is figyeljük, melyek a piaci igények, vizsgáljuk a lehetőségeket, és a feltérképezzük a keresletet.

Ugyanakkor, megjegyzem, hogy ezek annyira egyedi termékek, hogy aki meghallja, hogy »porcsin« vagy »vadkapor«, az felkapja a fejét, és ki akarja próbálni.”

A Banyaerdő-projekt elindításakor több dolog zajlott egymással párhuzamosan, ezek közül az egyik a helyi közösség fejlesztése volt. Gáborék találkoztak az ott élőkkel, toborozták célcsoportjuk tagjait, és keresték azokat a vállalkozókat, akikkel együtt tudnának dolgozni. Közben már zajlott a termékfejlesztés és a kísérletezés, hogy az erdőben gyűjtött alapanyagokból környezetbarát, egészséges, tartósítószermentes, mindemellett eladható árut készítsenek.

Az épületet, egy egykori iskolát az egyik helyi vállalkozó bocsátotta rendelkezésükre, Krisztáék felújították, beszerezték a működéshez szükséges engedélyeket, majd elkezdték bevezetni a márkát gasztronómiai területen.

Elnyertek egy EU-támogatást, ez adta a Banyaerdő beruházás egyik részét, de sok saját erőforrást is beletettek a partnereikkel együtt.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart egy-egy termék fejlesztése, Gábor azt feleli, hogy a tavalyi volt az első teljes évük, és egy évet vett igénybe a legtöbb termékük fejlesztése. „Most már a technológia ismeretében ez jelentősen csökkent, gyorsabban jutunk el az ötlettől a megvalósításig, pár hónap alatt kijövünk egy-egy újdonsággal.”

A Banyaerdő kínálatának nagy része hagyományos élelmiszeripari termék, például szörp, lekvár, pástétom. A koncepció az, hogy az alapanyagok természetes körülmények között növekedjenek.

Közben figyelnek azért arra is, hogy hosszú távon fenntartható modellt valósítsanak meg, ne pusztítsák le az erdőt, és figyelembe vegyék az erdőgazdálkodási szempontokat is. Használnak például borókabogyót, ám szigorúan a helyi nemzeti parkkal egyeztetve, nehogy károsítsák a növény élőhelyét.

Bár egyre növekszik a vásárlóik száma, még van hova fejlődniük. „Egyfajta edukációra is szükség van” – magyarázza Gábor, „mert nem biztos, hogy tudják, mire való, ami az erdőből jön, és még sokan nem ismerik ezeket a termékeket. A Banyaerdő indulásakor a gombából készült élelmiszerek és a szörpök voltak a legkelendőbbek, ám ahogyan telik az idő, az olyan ínyencségekre is ráharapnak, mint amilyen a gombalekvár vagy egy-egy markánsabb ízű gombatermék.

Ma már a szörpök közül is az az érdekesebb, amit nem lehet bárhol beszerezni, például a különleges ízű fenyőrügyszörp. Meg lehet találni azt a piaci területet, ahol ez eladható.”

Alapvetően a régi, klasszikus vidékfejlesztési gondolatból indultak ki a cég alapításakor, abból, hogy helyieknek adjanak munkát, helyi alapanyagokat használjunk, a helyi adottságokra építsünk. A másik alapelvük, hogy úgy vegyenek el valamit a természetből, hogy vissza is adjanak – a környezettudatosság és a klímavédelem miatt ez fontos szempont a Banyaerdőnél, és úgy gondolják, egyre több vállalatnak kellene ezt szem előtt tartania.

A csomagolás lebomló, az üvegeket visszaveszik, és igyekeznek a lehető legkevesebb hulladékot termelni. Ebben példát akarnak mutatni a kisvállalkozásoknak.

A munkatársak kiválasztásakor lényeges volt, hogy érdeklődjenek az ügy iránt, a magukénak érezzék a projektet és érdekes legyen számukra kimenni az erdőbe, figyelni, mi terem ott. Mivel hátrányos helyzetű, rászoruló csoportok munkához juttatása volt a cél, és ők jellemzően alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, az alapítók képzésekkel is próbáltak nekik segíteni a beilleszkedésben.

A munkahelyet családbarát módon igyekeztek kialakítani, hiszen nagyrészt nők dolgoznak náluk.

Az üzemben hatan dolgoznak, a többiek az ügyintézésben, illetve az értékesítésben vesznek részt. Priksz Gábor azt mondja, ha egy ilyen kicsi településen 10 asszonynak munkát adnak, és 10 család számára megélhetést tudnak biztosítani, az már jó minta nem csupán az adott településen, hanem a környéken is. Reményt adhat a periférián élőknek, a kilátástalansággal küzdő települések számára.

A Banyaerdő alapítói arra is ügyeltek, hogy ne kívülről akarják megmondani a tutit a dencsháziaknak, ne legyen kívülállók, ezért közös főzést szerveztek a községben az ott élőkkel együtt, a kezdetektől arra törekedtek, hogy megismerjék őket, mert így jóval nagyobb egy helyi projekt támogatottsága.

„Kevés olyan vállalkozás tud működni vidékfejlesztési projekteknél, ahol nincsen helyi kapcsolódás. Az működhet jól, ahol a kívülről jövő tudást a helyi erőforrásokkal egyesítik.”

És mi lehet a Banyaerdő jövője? Mi lesz a kifutása? Az alapítók célja nem a későbbi nagyüzemi termelés, hanem az, hogy hosszú távon munkát adjanak, a Banyaerdő fenntartható legyen, hogy a környéken, illetve Budapesten is értékesíteni tudják a termékeket, és hogy ezzel a projekttel példát mutassanak egyházi közösségeknek, civil szervezeteknek, kistelepüléseknek, hátrányos helyzetű településeknek.

Hol lehet a Banyaerdő alapítóival és a Banyaerdő termékeivel találkozni?

Szombatonként a Római Parti Piacon, vasárnaponként a Szimplakerti Háztáji Piacon vannak. Ezen kívül webshopból is lehet rendelni tőlük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 milliós jutalmat kapott a Google-től egy magyar fiú, mert talált egy súlyos biztonsági hibát
A 21 éves Schütz Dávidot kissé megváratta a Google, de végül kijavították a hibát, a fiú pedig megkapta a megérdemelt jutalmat.

Link másolása

Egy véletlennek köszönhetően sikerült felfedeznie egy súlyos biztonsági hibát a Google-nél egy magyar fiatalembernek, akit ezért a cég 28 millió forinttal jutalmazott meg. Schütz Dávid a Szegedi Napnak mesélte el, hogy érte ezt el.

Egy hosszú útról ért haza, amikor annyira le volt merülve a mobilja, hogy egy fontos üzenet közben ki is kapcsolt. Gyorsan feltette töltőre, a telefon pedig ekkor a SIM-kártya kódját kérte. Mivel a fiatal férfi háromszor is elrontotta a PIN-kódot, letiltotta a SIM-kártya, és immár a PUK-kódot kellett megadnia. Szerencsére megtalálta ezt a kódot a SIM-kártya dobozában, és miután beírta, új PIN-kódot adott meg a SIM-kártyához. Ezután azonban furcsán kezdett el viselkedni a telefonja: az ujjlenyomatot kérte bekapcsolás után, utána pedig egy fura, beragadt helyzetbe került, és úgy maradt a képernyő is. A problémát újraindítással sikerült megoldani, de felmerült benne a gyanú, hogy ez talán nem csak funkcionális hiba, hanem biztonsági problémát is okozhat.

Nem is hagyta ezt annyiban, elkezdte tüzetesebben megvizsgálni a hibát.

Feltűnt neki, hogy ha nem indítja újra a telefont és úgy állítja vissza a SIM-kártya kódját a PUK-kóddal, akkor nem lefagy a telefon, hanem feloldódik. Ezt egy régi telefonján is kipróbálta, és mivel azon is sikerült, már tudta, hogy ez egy több eszközt érintő hiba.

Ez azért veszélyes, mert bárki feloldhatja bárkinek a telefonját a feloldó kód nélkül is úgy, hogy a készülékbe helyezi a saját SIM-kártyáját, amihez tudja a PUK-kódot.

A 21 éves fiú egy óra múlva már jelezte is a hibát a Google-nek, ahol 34 percen belül be is fogadták, de csak egy hónappal később reagáltak. Akkor azt írták, hogy a hibát már más is jelezte korábban, ezért Dávid nem számított arra, hogy pénzt kap. Mivel azonban súlyosnak gondolta a hibát, többször is rákérdezett a cégnél, majd a Google mérnökei előtt, élőben is produkálta a hibát.

Végül elismerték, hogy ez valóban komoly hiba, november elején ki is javították. A szegedi fiatalnak pedig jutalmul 28 millió forintnyi jutalmat adtak.

Akinek a telefonja a "November 5, 2022" nevű biztonsági frissítést mutatja, akkor azon már nem jelentkezik ez a hiba. Ha korábbi a legutóbbi frissítés, akkor érdemes a legújabbra frissíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 millió forintot kapott a Google-től egy magyar fiatal, aki felfedezett egy biztonsági hibát
Meglepően egyszerű módon törte fel képernyőzárját Dávid, az óriáscég nem volt hálátlan.
Fotó: PhotoMIX-Company / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. november 24.


Link másolása

28 millió forintot kapott a Google-tól az a 21 éves magyar fiatal, aki felfedezett egy súlyos biztonsági hibát – írja az RTL.

Schütz Dávid középiskolás kora óta foglalkozik bug bounty-val, azaz biztonsági hiba kereséssel, a legnagyobb „fogására” azonban véletlenül bukkant. Felfedezte, hogy egy meglepően egyszerű módszer segítségével fel tudja oldani a telefon képernyőzárját, anélkül, hogy tudta volna a kódot.

A hibát beküldte a Google-nek, a cég pedig 70 ezer dollárral, azaz 28 millió forinttal jutalmazta Dávidot.

Dávid minden érdeklődőt arra biztat, hogy bátran vágjon bele a bug bounty-ba, az interneten található számos ingyenesen letölthető tananyaggal ugyanis bárki elsajátíthatja a módszert, ami pénzkereseti forrásnak sem utolsó.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Alig ér célba a világ egyik legdurvább versenyén, már a következő kihívást nézi a legkeményebb magyar fogorvosnő
Lubics Szilvia háromgyermekes édesanya már közel húsz éve ultrafutó, és mára legendává lett a neve.

Link másolása

Lubics Szilvia 86 és fél óra alatt teljesítette a csaknem 400 kilométeres távot, ezzel pedig a női mezőny harmadik helyén végzett az amerikai Utah államban - hangzott el az RTL Fókusz című műsorában. A fogorvos és háromgyermekes édesanyának a futás már közel húsz éve az életének része, de nem gondolta volna, hogy neve legendás lesz az ultrafutók körében.

Legyen szó hőségről, havazásról, sivatagról vagy óriási hegyláncokról, a világ egyik legkeményebb futóversenye sem foghatott ki Lubics Szilvián.

383 kilométert tett meg, szinte egyhuzamban. 86 és fél órára volt szüksége ahhoz, hogy legyűrje a távot, amivel nem csak a hegycsúcsokra, hanem a dobogóra is sikerült felkapaszkodnia: a női mezőny harmadik helyén végzett.

Pedig nem a futás a hivatása: fogorvosként dolgozik és háromgyermekes édesanya. De még így is jut ideje arra, hogy fusson és ilyen emberpróbáló kihívások elé állítsa magát. Igaz, ehhez minden percét beosztja, hajnalban már edz.

Fél 9-re érek haza, szóval a délutánok eléggé húzósak, akkor vagyok a rendelőben. Így viszont a délelőtt szabad, és az erősítő edzéseket általában hajnalban, hatkor kezdődnek

– mesélte.

A többit a Fókuszban nézhetitek meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
20 éve még autókat őrzött, most a „Felelős üzletember példakép” díját kapta meg
Hajós István szerint a hiteles férfi minta legalább olyan fontos, mint a szociális segítség, ezért az új terve egy alapítvány, hogy egész évben segítse a családokat.

Link másolása

November 18-án Gránit Oroszlán Példakép Díjat, annak is a „Felelős üzletember példakép” elismerését kapta meg Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője. A robotikai és biztonságtechnikai szakértőnek ez az első komolyabb díja, de biztos abban, hogy nem csak az üzleti életben nyújtott munkásságáért kapta, hanem a szociális és jótékonysági tevékenységért is, ami nagy hangsúlyt kap az életében.

A „Felelős üzletember példakép” olyan vállalkozók, cégvezetők, menedzserek, üzletemberek számára kialakított kategória, akik a saját szigorúan vett érdekeiken túl messze távolabb látnak és komolyan veszik, hogy felelősségük van az egész társadalommal szemben, ami nem csak szavakban, de tettekben is megnyilvánul. 2022-ben már hatodszor adták át a díjat.

A díjjal elsősorban a hétköznapok hőseit akarják kitüntetni, azokat a férfiakat, akik tetteikkel, példamutatásukkal, hitükkel, lelkesedésükkel a társadalom javát szolgálják.

A Gránit Oroszlán Példakép Díjjal a férfi minta nélkülözhetetlenségére szeretnék a fókuszt helyezni. Arra, hogy a férfi lét nem adottság vagy lehetőség, hanem értékteremtő kötelezettség is egyben.

Bedő Imre, a díj alapítója szerint „manapság a férfiak alig vannak jelen a családokban, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott és hiteles minták közvetítésével motiváljuk az embereket”.

„Felemelő érzés volt átvenni ezt a díjat, mert azt bizonyítja, hogy nem dolgozok hiába. Kaptam már cégektől köszönő elismeréseket, de ez most egészen más. A munkámat szép csendben csinálom a háttérben, de a segítségnyújtás másfajta feladat, vagy inkább küldetés. Már a nagyszüleimtől is ezt a neveltetést kaptam, hogy ha tudunk adjunk, mert az élet azt meghálálja. Ennek szellemében nőttem fel és mai napig ezt vallom” – mondta Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője, robotikai és biztonságtechnikai szakértő, aki legutóbb a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház gyermekosztályának felújításával került be a hírekbe.

A kistarcsai intézmény legfiatalabb páciensei már sokkal jobb környezetben gyógyulhatnak. Hajós István cégcsoportjának és partnereinek köszönhetően több mint 800 négyzetméteres felületen festettek, pótoltak hiányzó csempéket, korszerűsítették a mosdókat és javították a termek lábazatait is.

„Amikor segítek, nem az vezérel, hogy kapjak érte valamit, csak az, hogy szerezzek valami jó élményt, legalább néhány napra. Ha csak egy kicsivel valaki ettől jobban végzi a munkáját vagy boldogabb lesz a napja, ha egy beteg ettől felvidul, már megérte” – tette hozzá az üzletember, aki most egy alapítvány elindítását is tervezi.

„Barátok és kollégák javaslatára úgy döntöttem, hogy az adományozás mostantól alapítványi kereteket ölt. Még nincs meg a neve, de a működési elve már igen. Fontos, hogy így majd más cégek is tudnak csatlakozni a segítségnyújtáshoz.

Egy olyan alapítványt szeretnék felépíteni, ahol hátrányos helyzetű családok mindennapi segítséget kaphatnak. 10 családot szeretnénk segíteni, minden hónapban egy fix összeggel, egy éven keresztül.

Az eseti adományozásoktól sem zárkózunk el, de most nem ez a fő irány. Ha legalább 100 támogató összegyűlik, akkor már 10 család jobb megélhetése biztosítva lesz” – mondta Hajós István, aki 20 éve még parkolót őrzött, ma pedig 2 milliárdos cégcsoportot irányít.

A sorozatvállalkozó, start up finanszírozásban is gondolkodik, az elmúlt években a robotika biztonsági ágába ásta bele magát: a cégével ők kezdtek elsőként biztonsági robotok alkalmazásával kísérletezni itthon, Budapesten több objektumban is tesztelik a robotokat. De vannak fertőtlenítő robotjaik, kísérleteznek recepciós és festő robotok alkalmazásával is. Borász végzettsége van, bor témájú festményeket gyűjt és rendelkezik egy kb. 1500 palackból álló különleges magángyűjteménnyel is, amelyben több ezer eurós tételek is megtalálhatóak. István ma már túl van a fiatalkori hibák időszakán, túllépett vállalkozói élete mélypontján, felállt a csőd széléről is, és tapasztalataival segíti az újabb vállalkozói generációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: