SIKERSZTORIK
A Rovatból

Erdőben gyűjtött gombákból és terményekből készülnek a Banyaerdő finomságai

Fenntartható, a környezet védelmére is figyelő vállalkozást indítottak egy hátrányos helyzetű baranyai településen, Dencsházán.

Link másolása

Banyaerdő – már a neve sem hétköznapi annak a vállalkozásnak és webshopnak, amelyet az egyik ismerősöm ajánlott. A kínálat sem átlagos: vargányás füstölt só, gévagomba fasírtpor, szegfűgombás napraforgó fűszerolaj, bokác szörp.

És a Banyaerdőnek nem csak a neve és a kínálata, hanem a története is egyedi.

A cég erdei vagy erdőből származó termékek feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozik. Egy kisüzemben állítják elő a fenti ínyencségeket. A Banyaerdő társadalmi vállalkozás, aminek a célja elsősorban hátrányos helyzetűek foglalkoztatása úgy, hogy munkahelyet teremtenek. Dencsházán működik.

Dencsháza egy mindössze 550 lelkes kistelepülés Baranyában, a szigetvári járásban. A Banyaerdő a település egyik részének a neve.

„Hosszú évek óta dolgozunk ezen a településen” mesél a kezdetekről Priksz Gábor, az egyik alapító. „Romákkal, hátrányos helyzetűekkel foglalkoztunk, egy időben főképpen a gyerekekkel, fiatalokkal, tanodai programokban. Ráébredtünk arra, hogy milyen fontos lenne, ha az ott élőknek munkahelyet teremtenénk, hogy ne a közmunka legyen az egyetlen lehetőség.

Szerettük volna, ha olyasvalamivel foglalkozhatnak az itt élők, amelynek magas a hozzáadott értéke, ami jövedelmező, és ami hosszú távon megélhetést biztosít számukra.”

A történet másik szála Mihály Edina és Nagy Krisztina megismerkedése volt. Annak idején a SozialMarie nevű civil díj bécsi átadóján találkoztak, ahol Edina mint a Szimpla piac szervezője, Kriszta pedig mint a Romani Platni cigány lakásétterem ötletgazdája vett át díjat. Beszélgetésük során kiderült, hogy mindketten imádnak gombászni, ezért szerettek volna valamilyen gombával kapcsolatos dolgot elindítani. A csapat Priksz Gáborral együtt lett teljes.

„Az erdei termékek ötlete is több forrásból fakad” folytatja Gábor. „Én biológus vagyok, Kriszta pedig gombaszakellenőr. Mivel sokat jártunk azon a környéken, gyakran láttuk, hogy a helyiek kijárnak az erdőbe, gombát gyűjtenek, és annak töredékéért adják el, mint amennyiért a budapesti piacokon el lehet adni. A mi érdeklődésünk a helyben már meglévő tudással és aktivitással kapcsolódott egybe ebben a projektben.”

Kriszta, Gábor és Edina, no meg a dencsháziak története a Banyaerdővel két éve folyamatosan alakul és fejlődik. Azt mondják, sokat tanulnak ők is a helyiektől, akik be tudják hozni a saját ötleteiket az üzembe. Másfelől amikor workshopokat, konferenciákat, beszélgetéseket tartanak, ők, az alapítók is hallanak olyan ötleteket, amelyeket meg tudnak valósítani az üzemben.

„Amellett, hogy figyeljük, mit nyújthat az erdő, járunk piacra, találkozunk vendéglátósokkal, szakácsokkal, séfekkel, és azt is figyeljük, melyek a piaci igények, vizsgáljuk a lehetőségeket, és a feltérképezzük a keresletet.

Ugyanakkor, megjegyzem, hogy ezek annyira egyedi termékek, hogy aki meghallja, hogy »porcsin« vagy »vadkapor«, az felkapja a fejét, és ki akarja próbálni.”

A Banyaerdő-projekt elindításakor több dolog zajlott egymással párhuzamosan, ezek közül az egyik a helyi közösség fejlesztése volt. Gáborék találkoztak az ott élőkkel, toborozták célcsoportjuk tagjait, és keresték azokat a vállalkozókat, akikkel együtt tudnának dolgozni. Közben már zajlott a termékfejlesztés és a kísérletezés, hogy az erdőben gyűjtött alapanyagokból környezetbarát, egészséges, tartósítószermentes, mindemellett eladható árut készítsenek.

Az épületet, egy egykori iskolát az egyik helyi vállalkozó bocsátotta rendelkezésükre, Krisztáék felújították, beszerezték a működéshez szükséges engedélyeket, majd elkezdték bevezetni a márkát gasztronómiai területen.

Elnyertek egy EU-támogatást, ez adta a Banyaerdő beruházás egyik részét, de sok saját erőforrást is beletettek a partnereikkel együtt.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart egy-egy termék fejlesztése, Gábor azt feleli, hogy a tavalyi volt az első teljes évük, és egy évet vett igénybe a legtöbb termékük fejlesztése. „Most már a technológia ismeretében ez jelentősen csökkent, gyorsabban jutunk el az ötlettől a megvalósításig, pár hónap alatt kijövünk egy-egy újdonsággal.”

A Banyaerdő kínálatának nagy része hagyományos élelmiszeripari termék, például szörp, lekvár, pástétom. A koncepció az, hogy az alapanyagok természetes körülmények között növekedjenek.

Közben figyelnek azért arra is, hogy hosszú távon fenntartható modellt valósítsanak meg, ne pusztítsák le az erdőt, és figyelembe vegyék az erdőgazdálkodási szempontokat is. Használnak például borókabogyót, ám szigorúan a helyi nemzeti parkkal egyeztetve, nehogy károsítsák a növény élőhelyét.

Bár egyre növekszik a vásárlóik száma, még van hova fejlődniük. „Egyfajta edukációra is szükség van” – magyarázza Gábor, „mert nem biztos, hogy tudják, mire való, ami az erdőből jön, és még sokan nem ismerik ezeket a termékeket. A Banyaerdő indulásakor a gombából készült élelmiszerek és a szörpök voltak a legkelendőbbek, ám ahogyan telik az idő, az olyan ínyencségekre is ráharapnak, mint amilyen a gombalekvár vagy egy-egy markánsabb ízű gombatermék.

Ma már a szörpök közül is az az érdekesebb, amit nem lehet bárhol beszerezni, például a különleges ízű fenyőrügyszörp. Meg lehet találni azt a piaci területet, ahol ez eladható.”

Alapvetően a régi, klasszikus vidékfejlesztési gondolatból indultak ki a cég alapításakor, abból, hogy helyieknek adjanak munkát, helyi alapanyagokat használjunk, a helyi adottságokra építsünk. A másik alapelvük, hogy úgy vegyenek el valamit a természetből, hogy vissza is adjanak – a környezettudatosság és a klímavédelem miatt ez fontos szempont a Banyaerdőnél, és úgy gondolják, egyre több vállalatnak kellene ezt szem előtt tartania.

A csomagolás lebomló, az üvegeket visszaveszik, és igyekeznek a lehető legkevesebb hulladékot termelni. Ebben példát akarnak mutatni a kisvállalkozásoknak.

A munkatársak kiválasztásakor lényeges volt, hogy érdeklődjenek az ügy iránt, a magukénak érezzék a projektet és érdekes legyen számukra kimenni az erdőbe, figyelni, mi terem ott. Mivel hátrányos helyzetű, rászoruló csoportok munkához juttatása volt a cél, és ők jellemzően alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, az alapítók képzésekkel is próbáltak nekik segíteni a beilleszkedésben.

A munkahelyet családbarát módon igyekeztek kialakítani, hiszen nagyrészt nők dolgoznak náluk.

Az üzemben hatan dolgoznak, a többiek az ügyintézésben, illetve az értékesítésben vesznek részt. Priksz Gábor azt mondja, ha egy ilyen kicsi településen 10 asszonynak munkát adnak, és 10 család számára megélhetést tudnak biztosítani, az már jó minta nem csupán az adott településen, hanem a környéken is. Reményt adhat a periférián élőknek, a kilátástalansággal küzdő települések számára.

A Banyaerdő alapítói arra is ügyeltek, hogy ne kívülről akarják megmondani a tutit a dencsháziaknak, ne legyen kívülállók, ezért közös főzést szerveztek a községben az ott élőkkel együtt, a kezdetektől arra törekedtek, hogy megismerjék őket, mert így jóval nagyobb egy helyi projekt támogatottsága.

„Kevés olyan vállalkozás tud működni vidékfejlesztési projekteknél, ahol nincsen helyi kapcsolódás. Az működhet jól, ahol a kívülről jövő tudást a helyi erőforrásokkal egyesítik.”

És mi lehet a Banyaerdő jövője? Mi lesz a kifutása? Az alapítók célja nem a későbbi nagyüzemi termelés, hanem az, hogy hosszú távon munkát adjanak, a Banyaerdő fenntartható legyen, hogy a környéken, illetve Budapesten is értékesíteni tudják a termékeket, és hogy ezzel a projekttel példát mutassanak egyházi közösségeknek, civil szervezeteknek, kistelepüléseknek, hátrányos helyzetű településeknek.

Hol lehet a Banyaerdő alapítóival és a Banyaerdő termékeivel találkozni?

Szombatonként a Római Parti Piacon, vasárnaponként a Szimplakerti Háztáji Piacon vannak. Ezen kívül webshopból is lehet rendelni tőlük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Egy magyar találmány, ami világsikerré is válhat: bemutatták a világ első fújós dezodor automatáját
Az ötlet két egyetemista fiú fejéből pattant ki, és nemsokára bárki számára elérhető lesz a Rossmann három üzletében.
Vass Adrienn - szmo.hu
2023. január 27.


Link másolása

Csütörtökön mutatták be Budaörsön a Respray névre hallgató cég, fújós dezodorok úrátöltésére kifejlesztett automatáját, ami több szempontból is figyelemreméltó.

A találmány két magyar fiatal, Réti Andor és Zámbó Gergely nevéhez főződik. Jelenleg sehol máshol nem alkalmaznak ilyen technikát üzlettérben, így könnyen lehet, hogy az innováció nemsokára világszerte ismert lesz.

Segíti ezt a folyamatot az is, hogy egy olyan hatalmas cég, mint a Rossmann beállt mögéjük, és nemsokára három Budapest környéki üzletben be is üzemelik az automatákat.

Mi a probléma a fújós dezodorral?

Az alumínium dobozos dezodorokkal több probléma is van.

Az egyik az, hogy miután megvásároltuk és elfogyasztottuk a tartalmukat, a kukában landolnak.

Nem lehet újratölteni, és sehogy máshogy sem lehet újrahasznosítani, így a bennük lévő maradékkal együtt elégetik őket. És problémás maga a propán-bután hajtógáz is, amit tartalmaznak, hiszen káros hatással lehetnek az emberi egészségre.

Bár alapvetően egy ilyen dezodort a flakonban lévő termékért vásárolunk meg, az ár egy jelentős részét maga az alumínium palack teszi ki.

Röviden tehát sem a pénztárcánknak, sem az egészségünknek, sem pedig a bolygónak nem teszünk jót vele, ha klasszikus, fújós dezodort választunk.

Miért jobb a Respray?

A Respray az összes fent említett problémát kiküszöböli. Mivel propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel tölti meg a flakont, biztonságosan használható egy üzlettérben is. És a sűrített levegő az egészségünkre sem veszélyes.

Miután megvásároltuk és feltöltöttük a flakonunkat, még négyszer visszatérhetünk vele az üzletbe egy újabb töltésre, így sokkal tovább használhatjuk, mielőtt szemétbe kerülne.

Ráadásul az újratöltések alkalmával már csak a bele kerülő termékért kell fizetnünk, a csomagolásért nem.

Az akár ötször is újratölthető csomagolás bevezetésével és a sűrített levegős hajtógáz használatával a hagyományos spray dezodorok CO2 kibocsátásának mintegy 78%-át kiküszöbölhetjük. A Respray leegyszerűsíti a logisztikát azáltal, hogy csökkenti a transzportált mennyiséget, kizárja a hagyományos hajtógázok negatív hatásait, és 80%-kal csökkenti a csomagolóanyag mennyiséget.

Az automatát a sajtótájékoztató után mi is kipróbáltuk, és rendkívül egyszerű, valamint gyors a használata.

Pár gombnyomás után már indul is a töltés, ami 45 másodpercet vesz igénybe, majd a gép egy vonalkódot is nyomtat nekünk, amin az is fel van tüntetve, hogy még hányszor használhatjuk újra a palackunkat.

Jelenleg 3 illat közül választhatunk, de a tervek szerint ez csak bővülni fog.

Az első töltés, és a palack ára összesen 599 forintba kerül, az újratöltés pedig alkalmanként 299 forint.

Érdemes tehát figyelni a fiúk és a Rossmann oldalát is, hogy mikor és pontosan hol indítják el az automatákat!

Te ki fogod próbálni?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Másfél éve még járni sem tudott, most világbajnoki címet szerzett a 15 éves fehérvári parasportoló
A gyakorlata végén a közönség és a bírók is felállva tapsolták meg Porga Zsaklint a parapole világbajnokságon.

Link másolása

Aranyérmet nyert Porga Zsaklin a decemberi rúdsport világbajnokságon. A székesfehérvári MÁV Előre SC mindössze 15 éves para rúsportolója százharminchat pontos eredményt ért el a parapole elit versenykategóriában - írja a MÁV Előre SC.

Az olaszországi Cesenaticóban rendezett világbajnokságon harminc ország száznyolcvan sportolója indult, köztük a huszonhárom fős magyar válogatott is. A székesfehérvári klub sportolója 136 pontos eredménnyel lett világbajnok a parapole elit versenykategóriában.

„Felemelő érzés volt, amikor a himnusz hallgatása közben felemelhettem a magyar zászlót, mert nekem kiskorom óta, amióta elkezdtem űzni ezt a sportot, ez volt az álmom. Nagyon jól esett, hogy dicsőséget szerezhettem Magyarországnak és magamnak ezzel az eredménnyel”

– mondta Porga Zsaklin.

A rúdsportoló célja az volt, hogy bemutassa képességeit a korlátai ellenére. A beszámoló szerint gyakorlata végén a közönség és a bírók is felállva tapsolták meg a lányt.

„Nagyon sok munka volt ebben a vb-címben, mert ez volt az a koreográfia, amiben százszázalékos teljesítményt szerettem volna nyújtani a versenyen. Viszont ez nagyon összetett, mert a mozdulataim minden egyes apró részletét először fejben kellett megértenem, átgondolnom és csak utána tudtam begyakorolni, és ezt követően illesztettük be a koreográfiába. Igazából ez az a folyamat, amin folyamatosan keresztül megyünk. Ennél a nagyértékű produkciónál viszont az is jelen volt, hogy a jobb teljesítmény érdekében olyan elemeket is beépítettünk, amiket azért gyorsabban kellett elsajátítanom, hogy ezt a táncot még jobban tökéletesítsük. Én ezzel a sporttal már hét éve óriási falakat döntök le a félelmeimben és ezzel együtt a korlátaimban is”

— mesélte az ifjú világbajnok.

Porga Zsaklin oxigénhiányos állapotban született, ezért izomzsugorodás alakult ki a testében. Ám gyerekkora óta folyamatosan javult az állapota és másfél éve már járni is tud két bot segítségével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
Egy magyar kislány játszotta a fiatal Wednesday–t a netflixes sorozatban
Váradi Karina Londonban él az édesanyjával, aki egyedül neveli.

Link másolása

Az idei sorozatok közül talán nem túlzás azt mondani, hogy a Netflixes Wednesday volt a legnagyobb gurítás, amely egy csapásra óriási sztárt csinált a főszerepet játszó Jenna Ortegából.

A szériában azonban feltűnik Wednesday fiatalkori énje is, akit pedig egy magyar kislány, Váradi Karina alakít.

„Egy közösségi oldalon láttam egy hirdetést, modellkedésre lehetett regisztrálni, megtettem, ennek már öt éve. Ott azt mondták rá, hogy tehetséges szupersztár. Úgy döntöttünk, hogy leszerződünk egy ügynökséggel. El kellett mennünk egy hajóútra, ahol sok iroda képviseltette magát, különböző országokból. Meg kellett tanulnia egy szöveget, kifutón kellett vonulnia, és el kellett játszania bizonyos jeleneteket” - mondta Karina édesanyja, Bandula Nikolett a Ripostnak. Azt is hozzátette, hogy a végén majdnem mindegyik ügynökség szeretett volna leszerződni Karinával.

Végül egy londoni irodát választottak, innen kaptak tavaly egy emailt, hogy az Addams Family-be keresnek hosszú hajú kislányokat.

„Kellett itthon készítenünk egy felvételt, el kellett játszania, hogy szomorú, utána azt, hogy dühös, mert megölték a pókját. Maga a rendező választotta ki Karinát, a felvétel alapján”

- mondta Nikolett a lapnak. Az anyuka azt is elárulta, hogy a forgatás Romániában volt, amit Karina nagyon élvezett és mindenki nagyon kedves volt vele.

Az anyuka azt nem tudta megmondani, hogy Karinával számolnak-e a következő évadban, de nagyon reméli, hogy igen. A nő tíz éve költözött Londonba Kazincbarcikáról, egyedül neveli a lányát, egy pizzériában dolgozik.

Nikolett azt mondta, hogy a forgatások idejét leszámítva Karina úgy él, mint egy átlagos gyerek, van szabadideje, nem kell megerőltetnie magát. Az angol jobban megy neki, mint a magyar, ha valamit elmesél otthon, azt már angolul teszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Óriási siker: bronzérmes lett a magyar csapat a Bocuse D’Or világdöntőjén
A csapat élén Dalnoki Bence, a novemberben immár két Michelin-csillaggal értékelt Stand Étterem sous chefje állt, akinek munkáját Nyikos Patrik segítette commis-ként. A coach feladatait Széll Tamás látta el.

Link másolása

Bronzérmes lett a Dalnoki Bence séf és Nyikos Patrik commis alkotta magyar csapat a Bocuse d'Or szakácsverseny világdöntőjén, amelynek eredményét a rendezvény második napján, hétfő este hirdették ki a franciaországi Lyonban. Az idei döntő győztese Dánia.

A legnagyobb presztízsű nemzetközi szakácsversenyként számon tartott Bocuse d'Or világdöntőjét kétévente rendezik meg a névadó Paul Bocuse séf szülővárosában. Az idei világdöntőn vasárnap és hétfőn 24 nemzet csapata készíthette el fogásait.

A magyar Bocuse-csapat az európai válogatón elért második helyezéssel érkezett. A csapat élén Dalnoki Bence, a novemberben immár két Michelin-csillaggal értékelt Stand Étterem sous chefje állt, akinek munkáját Nyikos Patrik segítette commis-ként. A coach feladatait Széll Tamás látta el, míg a csapat elnöke Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke volt.

A világdöntőt idén Dánia nyerte, második helyen Norvégia csapata végzett, az eddigi legerősebb szereplését jelentő bronzérmet pedig a magyar csapat vehette át.

A verseny legjobb commis-jának (segédjének) járó díjat Norvégia kapta, a legjobb tál Svédország, a legjobb tányértéma pedig Franciaország csapatáé lett.

Első alkalommal adták át a társadalmi elkötelezettség díjat, amelyet a mexikói csapat nyert el, és szintén először volt a versenynek gyermekzsűrije, amely Japánnak ítélte különdíját.

A Bocuse d'Or lyoni döntőjén hagyományosan két ételt kell elkészíteniük a csapatoknak: egy látványos tálat, amelyet először egyben, majd tányérra tálalva kell prezentálni, valamint egy eleve tányérra készült fogást. A táltéma kötelező alapanyagai az ördöghal, a fekete kagyló és a Szent Jakab-kagyló voltak.

Formabontónak bizonyult a tányértéma, a csapatoknak ugyanis gyerekmenüt kellett készíteniük, három fogást 15 személyre. A fogások mindegyikében szerepelnie kellett a töknek, az előételnek vegánnak kellett lennie, a főételben pedig kötelezően tojás is szerepelt.

Link másolása
KÖVESS MINKET: