News here
hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Az idén 80 éves Tordai Teri kapja az Arany Medál-életműdíjat 2021-ben

Gubás Gabi, Herendi Gábor, Tisza Kata, Gombó Viola Lotti és Molnár Áron is díjazottak lettek.

Link másolása

hirdetés

December 13-án, szerdán 15 órakor tartják az Arany Medál-díjak 13. átadási ünnepségét a fővárosi Bethlen Téri Színházban. A Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, szerkesztő által még szakmai pályafutása megkezdése előtt, kamaszként alapított kitüntetést az alábbi kategóriákban adják át:

Az év írója: Tisza Kata, író

Az év színésznője: Gubás Gabi, Jászai Mari-díjas színművész

Az év színésze: Molnár Áron, színművész

Az év filmrendezője: Herendi Gábor, filmrendező

hirdetés

Az év legígéretesebb fiatal tehetsége: Gombó Viola Lotti, színművész

Életműdíj: Tordai Teri, Kossuth-díjas színművész

Idén már ez a második Arany Medál-díjkiosztó, ugyanis a 2020-as év kitüntetettjei a koronavírus-járvány miatt, tavaly december helyett csak idén szeptemberben vették át kitüntetéseiket.

Herendi Gábor 2018-ban már megkapta az év filmrendezőjének járó Arany Medál-díjat. Korábban csak Hámori Gabriella, színművész érdemelte ki kétszer a díjat.

A mozilegenda Tordai Teri ebben a hónapban tölti be 80. életévét.

Az Arany Medál-díjasok most először vehetnek át művészeti alkotást: Szeredi Sára üvegtervező egyéni, homokfúvással készített üvegdíjait.

A koronavírus-járvány miatt szűk körben megrendezésre kerülő díjátadáson Orbán Bori, sanzonénekesnő, és Pánczél Kristóf zongoraművész lép fel. Orbán Bori a Kaláka Kiadó gondozásában, idén nyáron megjelent első lemeze, a Ma chanson szerzeményei közül énekel dalokat, valamint Édith Piaf sanzonjait és a rock ’n’ roll klasszikusának számító Chuck Berry ismert dalait adja elő. Az esemény állandó háziasszonya Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.

Díjat ad át: Bereményi Géza, Kossuth-díjas író, rendező, Halász Judit, Kossuth-díjas színművész, Hámori Ildikó, Kossuth-díjas színművész, Ábrahám Edit, Osváth Judit, Mészáros Béla és Gáspárfalvi Dorka színművészek, Benedek Szabolcs, József-Attila díjas író.

A díjazottak a villányi Vylyan Pincészet és az egri Kovács Nimród Borászat felajánlásából értékes borokat tartalmazó ajándékban, virágcsokorban, elismerő oklevélben részesülnek.

Arany Medál-díj története

Az Arany Medál-díj egyedülálló kulturális közönségdíj, amelyet Navarrai Mészáros Márton kulturális újságíró, lap- és könyvszerkesztő kultúrafogyasztó kamaszként alapított 2008-ban. A kitüntetésre minden évben egy hónapig lehet szavazni a világhálón, illetve a fővárosi Bethlen Téri Színházban és a 6színben, valamint a debreceni Apolló moziban. Évente tízezrek voksolnak, az Arany Medál-díjnak kéttucat médiapartnere van.

A Bethlen Téri Színház 2013 óta állandó díjátadási helyszínként szolgál. Eddig hatvan művész vette át az Arany Medál-díjat. A korábbi elismertek között találni Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Bálint András, Martinovics Dorina, Hámori Gabriella, Gálffi László, Básti Juli színművészek, Fekete Ibolya, Szász János, Till Attila, Enyedi Ildikó filmrendezők, Nádas Péter, Háy János, Dragomán György, Végel László szépírók nevét.

2021-es kitüntetettek

Tisza Kata

1980. augusztus 30-án született Marosvásárhelyen. A borosjenői és szegedi grófi család leszármazottja, Tisza Kálmán (1830-1902) miniszterelnök ükunokája. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán 2003-ban szerzett angolnyelv-tanári diplomát. Hat évig angolt tanított és vizsgáztatott a Bonus nyelviskolában, a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnáziumban, mielőtt 2004-ben elkezdte újságírói tanulmányait a Komlósi Oktatási Stúdióban.

2005-ben rablótámadás érte, majd a kórházban eltöltött idő alatt belefogott első novelláskötete, a Pesti kínálat megírásába. Mivel az azonos évben megjelent könyvnek elsöprő sikere lett, számtalan médiafelkérést kapott: napilapoktól, magazinoktól, televízióktól és egy rádiótól is megkeresték. Szerkesztőként és műsorvezetőként a Duna TV, a Magyar Televízió, a Juventus Rádió és a TV2 televíziós és rádiós csatornáknál dolgozott, illetve számos újság és magazin munkatársa volt.

2006-ban jelent meg második kötete, a Reváns, amely hónapokig a sikerlisták élén állt, ezzel még nagyobb népszerűséget és még több rajongót szerzett. 2007-ben publikálta a Magyar Pszichó című regényét, amelyet 2008-ban a Doktor Kleopátra című követett. Antológiákban jelentek meg írásai, műfordításait is jegyzik.

2008-ban férjhez ment, visszavonult a nyilvánosságtól, és 2009 végéig a thaiföldi Phuketen élt a családjával. Hazatérése után évekig nem vállalt nyilvános szereplést, gyermekei nevelése mellett továbbtanult, és 2012-ben elvégezte az interkulturális pszichológia mesterszakot az ELTE-n, majd állami ösztöndíjat kapott innovatív öregedéskutatásaiért. 2013-16 között pszichológiai doktori kutatásait folytatta, és az ELTÉ-n oktatott. Doktori tanulmányait elvégezte, ám fokozatszerzés nélkül kilépett. 2017-ben nemzetközileg akkreditált coach minősítést szerzett és az általa kifejlesztett módszertanra épülő egyéni praxist nyitott, főként identitásválsággal és élethelyzeti krízisekkel küzdő kliensek számára. Ezidáig nyolc próza- és egy verseskötete jelent meg.

Irodalmi munkásságát traumafeldolgozó irodalomterápiás tevékenységként tartja számon az irodalmi kritika, saját műfaját a szépirodalom és tudományos ismeretterjesztés határán dolgozta ki. „A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözte a műfajokat, megalkotva a feldolgozásregény terápiás irodalmát” – Forgách Kinga újságíró így jellemezte műfajteremtő szándékát a Könyvesmagazin irodalmi magazinban. A Scolar Kiadónál az érzelmi bántalmazást elsőként bemutató és kezelő négykötetes sorozata után (Akik nem sírnak rendesen, A legjobb hely a városban te vagy, Most. Túlélő leszel, nem áldozat, Kékre szeretni) a legutóbbi kötete, az Egyedül az egyik legtöbb példányban elfogyott szépirodalmi alkotásnak számított 2021-ben. Tisza könyvei, amelyek tízezres példányszámban fogynak, a Scolar legnépszerűbb termékei.

Munkásságáért a legnépszerűbb magyar nyelvű mű szerzőjének járó „Év Könyve Díjat” vehette át a Most. – Túlélő leszel, nem áldozat című könyvért a Scolar Kiadótól 2020-ban.

Gubás Gabi

1974. április 7-én Debrecenben született. Tégláson nőtt fel, a debreceni Ady Endre Gimnázium irodalom-dráma tagozatán érettségizett. Ötéves korától színésznő szeretett volna lenni. 1996-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kerényi Imre osztályában.

1996-2003 között a Radnóti Miklós Színházban szerepelt. 2003-2004, majd 2009-2012 között szabadfoglalkozású színészként tevékenykedett. 2004-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2012-ben csatlakozott a Thália Színház társulatához, ahol már korábban is játszott.

A főiskola elvégzése óta változó rendszerességgel forgat. Számtalan magyar televíziós sorozatban és játékfilmben szerepelt, legismertebb mozgóképes szerepeit Sas Tamás Kalózok, Barnóczky Ákos Szőke kóla, Bereményi Géza Régimódi történet, Engert Péter Könnyek völgye, Kovács Dániel Richárd Válótársak, Dobó Kata El a kezekkel a Papámtól!, valamint Keith English Elk*rtuk című munkáiban játszotta.

A Thália Színház pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: kilenc darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban. 2019 óta sikerrel játssza Erzsébet osztrák császárnét, magyar királynét B. Török Fruzsina Sisi című előadásában, a Gödöllői Királyi Kastélyban, valamint a Polcz Alaine életét bemutató Teljes lényeddel című előadást a Tháliában. A színházbarátok a Karinthy Színházban is láthatják: Szabó P. Szilveszter Az ördög című, háromórás Molnár-adaptációjában Jolánt formálja meg.

Foglalkoztatott szinkronszínésznő: az Internetes Szinkron Adatbázis (ISZD) adatai szerint mintegy háromszázötven filmben szinkronizált, jobbára Jennifer Connelly, Salma Hayek, Gwyneth Paltrow, Marion Cotillard, Drew Barrymore, Keira Knightley, Diane Kruger magyar hangjaként. „Ő szólaltatja meg legtöbbször Jennifer Connelly-t és Salma Hayeket, valamint ő az a színésznő, aki egy kávé reklámját is igazi művészetté tudja tenni” – így jellemzi a magyarszinkron.hu szakmai honlap.

2016 óta az M5, a közmédia kulturális csatornájának a hangja, de több hangjáték, önálló lemez és reklámszinkronizálás is kötődik a nevéhez. 2013-ban a MikulásGyár hivatalos gyereklemezét Czutor Zoltán zeneszerzővel, énekessel közösen adták ki MákosGubás és a CzutorBorsók címmel, a bevétel teljes összegét a rászoruló gyerekek kapták.

2008-ban egy előadás közben lezuhant egy asztalról, és a kőpadlóba csalódott. „Nagyot estem a hátamra, és a csuklóm eltört egyszer, háromszorosára dagadt, de a szerepem nem erről szólt, ezért fájdalmat sem éreztem. Viszont ahogy lejövök a színpadról, szögre akasztom a szerepemet” – emlékezett vissza a Metropol napilapnak adott interjúban a balesetre. (A Starfactory című musical próbáin szintén baleset érte 2013-ban.)

Munkásságát 2016-ban Fonogram- és Jászai Mari-díjjal ismerték el.

Molnár Áron

1987. december 18-án született Újvidéken. Négy éves korában családjával Magyarországra költöztek. Több lakhely után Veszprémben telepedtek le, ahol az általános iskolát végezte. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, ahol osztálytársa volt két későbbi főiskolás hallgatótársa: Farkas Dénes és Mohai Tamás színművészek.

2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Gálffi László és Ács János színművészek osztályában. A 2009/2010-es évadban a Vígszínházban töltötte a gyakorlatát, de első jelentősebb színpadi szerepét még harmadévesen kapta Molnár Ferenc Játék a kastélyban című komédiájában. 2010 és 2015 között a Szent István körúti társulat tagja volt. 2015 óta szabadúszó színművész.

Számtalan mozgóképes szerepe közül említésre méltó Tasnádi István Memo című televíziós filmjének pszichiátrián kezelt karaktere, Seress Ervin, valamint a Tóth János című napi sorozat egyik kiemelt mellékszerepe, Zsombor és A mi kis falunk című napi széria egyik főszerepe, Matyi. Epizódszerepekben láthatta a közönség, többek között A Viszkis, X - A rendszerből törölve, a Seveled című nagy nézettségű játékfilmekben.

Herendi Gábor Toxikoma című 2021-ben bemutatott játékfilmjében, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényéből készült, a szerzőről mintázott drogos színművészt kelti életre. „Nemrég került a mozikba a Toxikoma című film, melyben én alakítom Szabó Győzőt, akinek meg kell küzdenie a heroinfüggőségével. Ez az alkotás viszont csak egy eszköz, hogy beszéljünk a drogprevencióról. De hogyan lesz ebből ügy? Úgy, hogy a BRFK-val együttműködtünk, és négyszáz fiatalnak meséltünk a Toxikoma-stáb közönségtalálkozóin a kábítószerfüggőségről. A fiataloktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy számukra iszonyatosan aktuális ez a téma, a film után pedig biztosan nem fognak a szer után nyúlni. Célt értünk? Nagyon is” – nyilatkozta a Népszava napilapnak adott interjújában.

2021/22-ben forgatja a Hadik, a leghuszárabb huszár című, Szikora János által rendezett (számtalan akció- és harcjelenettel teli) kalandfilmet, amelyben Gvadányi József „költőhuszár” szerepét játssza. A Hadik 2022-ben kerül hazai moziforgalmazásba.

A noÁr Mozgalom alapítójaként az a célkitűzése, hogy a művészet, párbeszéd és a tettek erejével pozitív változásokra sarkallja a társadalmat. Meggyőződése, hogy pártpolitikától függetlenül érdemes azért dolgozni, hogy az emberek egy tudatos, cselekvő társadalmat alkotva szabadabb és nyitottabb országban éljenek. 2021-ben a mozgalomnak ítélték – az Amnesty International Magyarország jelölésére – a Grup Yorum-díjat az emberi jogokért való kiállásáért, amelyet október 23-án vett át a nyugat-olaszországi Sanremóban.

Munkásságát 2013-ban Junior Prima-díjjal ismerték el.

Herendi Gábor

1960. december 2-án született Budapesten. A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szerzett diplomát 1984-ben, eredeti képesítése szerint fogorvos, de soha nem praktizált. 1994-ben megalapította saját filmgyártó cégét, a Skyfilm Stúdiót, 1996 óta szabadúszó reklámfilmrendezőként dolgozik. 2001-ben mutatták be első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerika című vígjátékot, ami az év legnézettebb alkotása lett mintegy 600 ezer mozinézővel.

A nevéhez kötődik az előbbi mozifilm további két része (előbbi 2008-ban, utóbbi 2018-ban készült el), a Társasjáték című HBO-által gyártott heti sorozat, valamint a Magyar vándor című alternatív történelmi komédia (2004), a Kincsem című történelmi romantikus kalandfilm (2017), valamint a Toxikoma című életrajzi film, amely Szabó Győző színművész azonos című önéletrajzi regényének filmfeldolgozása.

„Nagy vállalás volt csinálni egy olyan filmet, ami nem a poros elődöket követi, hanem újszerű és friss próbál lenni. És a visszajelzések azt mutatják, hogy sikerült. Pedig végig ez ment, hogy kit érdekel egy döglött ló története, meg egyáltalán a kosztümös történelmi film nem trendi most. Én ilyen szeretetet, amit ez a film kapott, még nem tapasztaltam. Ez jólesik a lelkemnek” – nyilatkozta a Rekorder című zenei szaklapnak adott interjújában a Kincsem sikere kapcsán. A magyar lósport és lótenyésztés legismertebb versenylovának történetét újragondoló alkotásra több mint 456 ezer néző váltott jegyet 2017/18-ban, ezzel Herendi filmje az Andy Vajna, majd a Káel Csaba nevével jelzett Magyar Nemzeti Filmalap – névváltoztatása után: Nemzeti Filmintézet – legnézettebb filmje lett a hazai moziforgalmazási adatok tekintetében. A film a valaha készült legdrágább magyar alkotás volt: mintegy 3 milliárd forintba került, de két hónappal és egy héttel premierjét követően bevétele már átlépte az 500 millió forintos határt, ezzel minden idők legsikeresebb magyar filmje lett. (Az eddigi hat játékfilmje közül a romantikus Lora kivételével mindegyik rekorddöntő nézőszámot ért el a hazai mozikban.)

Új játékfilmje, a 2021-es év második legnézettebb játékfilmjének számító Toxikoma kapcsán úgy nyilatkozott a Kultúrpart online kulturális magazinnak: „(…) Amikor a forgatókönyvben már jócskán benne voltam, nekem akkor is az volt az alapvető elképzelésem, hogy egy olyan filmet kell csinálni, amiben általános emberi dolgokat mutatok fel, olyanokat, amiktől akkor is megáll a lábán, ha a nézők nem tudják, ki Szabó Győző vagy kicsoda Csernus doktor. Éppen ezért gyakorlatilag ez egy buddy film, azzal a csavarral, hogy megtörtént eseményeken alapul.”

A Toxikoma mozikba küldése után, miután kiderült, hogy a Nemzeti Filmintézet több filmtervét is elutasította, mutatta be a Bűnös város című politikai szatíráját. A stáblista nélküli, fekete-fehér alkotás impozáns szereplőgárdával készült: Thuróczy Szabolcs, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Lászó Zsolt, Gazsó György és Sodró Eliza is játszik benne.

Munkásságát 2009-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el.

Gombó Viola Lotti

1995. június 27-én született Székesfehérváron. Színjátszóköri előzmények után 2013-ban megnyerte az első versmondó versenyét, a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban elvégzése után 2015-ben egy évet tanult a Kaposvári Egyetemen. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) színművész szakán 2021-ben szerzett diplomát, amelyet – az intézmény modellváltása, valamint autonómiájának elveszítése miatt – a salzburgi Mozarteum Egyetemen vett át. Sajtónyilatkozatai alapján az SZFE egy éven át tartó harca, a hallgatók egységes álláspontja és az önmagukért való kiállása az összetartozás eufóriáját jelentette számára.

Gyakornokként a Belvárosi Színházban és a fővárosi Katona József Színházban játszott. Az Orlai Produkció alkotóközösségének tagja, ahol diplomázása előtt négy előadásban mutathatta meg magát: Kerékgyártó István Hurok című darabjában exdrogos prostituáltat, Abe Burrows, Pierre Barillet és Jean Pierre Gredy világhírű komédiájában, a Kaktuszvirágban naivát, a Budapest-Te című zenés városnéző előadásban a Különös éjszaka volt című táncdalslágert éneklő lányt, az ismert Woody Allen-film adaptációjának számító Férjek és feleségek című komédiában hiperintelligens egyetemistát játszott. A Katonában előbb Ascher Tamás Gogol-adaptációjában, a Háztűznézőben az egyik cselédlányt, Dunyasát, majd Zsámbéki Gábor rendezésében Federico García Lorca Ha elmúlik öt év című szürreális drámájában a Menyasszonyt játszotta.

A színházszeretők jelenleg a Belvárosi Színházban láthatják, ahol legújabban a Valló Péter rendezésében bemutatott Dave Hare-színmű, a szülő-gyermek kapcsolatot és a művészlét buktatóit tematizáló Amy világa címszerepét alakítja. Gombó a Hernádi Judit által életre keltett ünnepelt színésznő, Judy Allen leányát játssza az édes-fanyar alaptónusú, realista-jellegű drámában.

2021-ben mutatták be Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című filmjét, amelyben Thuróczy Szabolcs és Ötvös András mellett Gombó játssza a főszerepet. Az alkotásban egy anya és apa nélkül nevelőintézetben felnőtt, megalázott, bántalmazott roma lányt alakít, aki tizenhat éves korára teherbe esett. Interjúiból kiderül: Lüszi szerepére készülve több olyan otthonba is elment, ahol a hátrányos helyzetű, szülő nélküli kiskorúak életkörülményeit tanulmányozhatta. Kiskorú fiatal anyák átmeneti otthonát is felkereste, ahol találkozott olyan sorshelyzetben lévő anyákkal, akik inspirációt jelentettek számára a karakter felépítésében. A filmet mintegy 11 ezer néző tekintette meg a hazai mozikban, ezzel a koronavírus-járvány második évének egyik legtöbb nézőt moziba csalogató magyar játékfilmje lett.

Egyetem előtt filmezni kezdett: epizódszerepet játszott az Aranyélet című HBO-sorozatban, feltűnt a Korhatáros szerelem és az Egynyári kaland című napi sorozatokban. 2021-től a Mintaapák című televíziós vígjátéksorozat egyik szereplőjét, Zitát alakítja.

Tordai Teri

1941. december 28-án született Egerben. Családja a bombázások miatt Debrecenből Egerbe költözött, az anyai nagymamához. Az 1950-es években – nővérével együtt – egy Egerben élő keletnémet tánctanárnőhöz járt be balettra és szalagtáncra.

Tordai nem készült művészi pályára, az egri Tanítóképző Főiskolára járt. Az intézmény egyik szavalóversenyén részt vett Gáti József színművész is, aki azt javasolta neki, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. 1964-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Pártos Géza tanítványaként. Osztálytársa volt többek között Szegedi Erika, Halász Judit, Béres Ilona és Polónyi Gyöngyi is. Utóbbi három kolléganőjével együtt már főiskolásként szerepet kapott a magyar filmgyártás doyenje, Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjében. A Fényes Szabolcs zenéjével aláfestett produkció országos ismertséget hozott a huszonegy éves pályakezdőnek.

Keleti után a szakma másik jeles képviselője, Makk Károly ajánlott szerepeket számára: Az utolsó előtti ember (1963) című művében Tordai még csak kisebb szerepet alakított, de a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) című vígjátékban már nagyobb feladat jutott neki. A főiskola befejezését követően aktívan filmezett.

Az 1960-as évek második felétől német játékfilmekben is szerepelt, leghíresebb külföldi szerepe az osztrák Franz Antel Susanne, die Wirtin von der Lahn című filmjéhez kötődik. Szerepelt az alkotás számos folytatásában, miközben Terry Torday néven Nyugat-Európában is népszerűvé vált, majd a Susanne-produkciók mellett más alkotásokban is szerepeltették. Mivel ezek a filmek akkoriban nem jutottak el a szocialista Magyarországra, az terjedt el róluk, hogy nem csupán pikáns, hanem pornográf alkotások, ám ezeknek nem volt valóságalapja. Későbbi interjúiban gyakran elevenítette fel, hogy habár a külföldi filmeket nem tekinti életműve legkiemelkedőbb darabjainak, de legalább megismerhette a magyartól sok mindenben eltérő nyugati filmkészítési stílust, nyelveket tanult, világot látott, és a magyar színházi jövedelemnek és filmes gázsinak a sokszorosát kereste. Külföldi szerepei mellett Magyarországon is forgatott: Várkonyi Zoltán rendkívül népszerű Jókai-adaptációjában, az Egy magyar nábob filmváltozatában a tragikus sorsú keleti táncosnő, Chataquelát játszotta, de feltűnt a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával elismert Mephisto című Szabó István-filmben, valamint Zsurzs Éva – Jókai Mór műve nyomán készített – A névtelen vár című televíziós minisorozatban is. Nagyobb kihagyás után a közelmúltban kezdett újra forgatni: a Kittenberger - Az utolsó vadászat (2021) és a Magyar Passió (2021) című játékfilmek után 2022-ben kerül a mozikba Deák Kristóf Az unoka című szatírája, amelyben egy idős emberekből álló bosszúszervezet egyik tagját alakítja.

Főiskolás kora óta játszik színpadon: a szegedi és pécsi nemzeti színházas kitérők után legjelentősebb ideig a budapesti Nemzeti Színház, a Vidám Színpad, a Népszínház és a József Attila Színház, majd 1995-2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, 2001 óta az Új Színház társulati tagja. A Paulay Ede utcai teátrum pillanatnyilag legfoglalkoztatottabb művésze: hét darabban játszott a 2020/21-es színházi évadban.

Munkásságát 1985-ben Jászai Mari-díjjal, 2018-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2021-ben megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját, és csillagot kapott az Egri Csillagok Sétányán.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
27 évesen 60 embernek ad munkát, napi 12-14 órát dolgozik és még a kocsiját is eladta a cége sikeréért
Csereklyei Bálint az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletágra, a webshoplogisztikára tette fel az életét. Már négyéves korában vállalkozó szeretett volna lenni, ma pedig az a mottója: inkább az elején éljünk koldusként és majd a végén királyként, mint fordítva.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. április 19.


Link másolása

hirdetés

Csereklyei Bálint két évvel ezelőtt vásárolta meg az iLogistic nevű, webshop-logisztikával foglalkozó céget.

Irányítása alatt már az első évben kétszeresére nőttek a bevételek, 2021-re pedig az egymilliárd forintot is meghaladták. Partnereik száma eközben meghatszorozódott, és a növekedés azóta is folyamatos.

Arról beszélgettünk, miért lehet ekkora potenciál ebben az üzletágban, mit adtak neki az iskolái, és milyen tanácsot adna azoknak a fiataloknak, akik hasonló karriert szeretnének befutni.

– Mikor kezdett el komolyabban érdekelni a vállalkozói életforma, volt-e konkrét példaképed?

– Négyéves koromban kezdődött, hét évesen pedig még inkább, miután apukám elvitt magával az éppen aktuális vállalkozásába, megmutatva a csapatot és a kollégákat. Leginkább az alkotás és a szabadság tetszett, ahogy folyamatosan mozgásban van, egyik tárgyalásról siet a másikra, ahelyett, hogy mondjuk egy számítógép előtt töltené az idejét.

A perspektíva is vonzó volt: az, hogy gyakorlatilag nincsenek határok. Az elején még nyilván nem láttam át, pontosan mivel jár ez, inkább az tetszett, ahogy édesapámhoz viszonyultak az emberek: felnéztek rá, mint vezetőre, sokan már annak is örültek, hogy egyáltalán beszélni tudtak vele.

hirdetés

– Miután eldöntötted, hogy te is vállalkozó szeretnél lenni, hogyan készültél fel erre?

– Anyukám mesélte, hogy az első „vállalkozásomat” valójában négy évesen indítottam, amikor a budapesti lakásunk kerítésén keresztül elkezdtem az arra járó embereknek 1 forintért botokat árulni. Mondhatni, hogy a 0 forintos bekerülési költséget alapul véve azóta sem dolgoztam ennyire jó haszonkulccsal… Utána inkább arra fókuszáltam, hogy minél több pénzt megtakarítsak.

A bevételeimnek igyekeztem legfeljebb 10-20 százalékát elkölteni, ami nyilván nem mindig sikerült, a maradékot pedig félretettem. Zsebpénzt sosem kaptam, ezt máig nagyon értékelem, így sokkal jobban megtanulhattam a pénz értékét.

A fűnyírásért és a gazolásért viszont fizettek a szüleim, 500 forintot kaptam érte alkalmanként, illetve óránként. Ez volt általános iskolásként, gimnázium alatt pedig már nagyon erősen ráfókuszáltam a munkára: lényegében minden nyarat végigdolgoztam, főleg fesztiválokon.

– Nem érzed azt, hogy emiatt kevesebb időd jutott szórakozásra, illetve barátokra?

– A fesztiválos munkáim inkább az alvás kárára mentek, 12 órás műszakok után jött jó 6 óra bulizás, és általában napi 6 óra alvással végigtoltam egy ilyen hetet. Azt sem érzem, hogy a baráti kapcsolataim látták volna kárát annak, hogy már gimnázium alatt dolgoztam, szerintem mindenre jutott időm, amire szerettem volna.

– Érettségi után mennyire volt egyértelmű, hogy arra a szakra és szakirányra mész, ahová végül bekerültél?

– Mivel a Városmajori Gimnáziumban végeztem, ami már akkor a 10 legjobb iskola között szerepelt, ráadásul emelt szintű matematika érettségivel, elég erős hátterem volt. A Corvinus Egyetemre ennek ellenére nem kerültem be, így jött a BGE kereskedelem és marketing szakja. A második évben kellett specializálódni, én a logisztikát választottam, de hozzáteszem, hogy a mostani munkámban az ott tanultaknak alig néhány százalékát tudom csak hasznosítani.

– A többit honnan szedted fel?

– Én abban hiszek, hogy bármibe is kezd az ember, ha elég sok ideig csinálja lelkiismeretesen, akkor előbb-utóbb ő lesz a legjobb a piacon és elsajátít mindent. Folyamatosan beszélgetni kell, felmérni az ügyféligényeket, a többi már csak a szorgalmon és kitartáson múlik.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki ne adja fel az első kudarcok után?

– Volt ilyen időszak a cégben is, bár akkor még nem tulajdonos-ügyvezető voltam, így kevésbé érintett rosszul a dolog. Egyébként jobban szeretem a nehéz helyzeteket, mert azok mindig kihívást jelentenek.

A lehető legrosszabb pedig az, ha nincs se számottevő siker, se kudarc, csak telnek a napok egymás után, eseménytelenül. Egy cég így is el tud működni, de nálam ez kiégéshez vezet. Ennél még a kudarc is jobb, mert legalább történik valami.

– Mitől válhatott ennyire sikeres ágazattá a webshop-logisztika, amiben a céged utazik?

– 2016-ban még szinte senki nem foglalkozott ezzel Magyarországon, gyakorlatilag teljesen új volt az egész fogalom. Azóta viszont sokkal több szereplő jelent meg a piacon, akik az edukációra is komoly energiát fordítanak. Folyamatosan tartalmakat (például blogposztokat és videókat) gyártunk, hogy rávilágítsunk, mennyi előnye van a szolgáltatásainknak. Azoknál, akik már éltek külföldön és ott is üzemeltettek webáruházat, teljesen evidens, hogy ki kell szervezniük, csak az a kérdés, melyik szolgáltatót válasszák. Ez szépen lassan Magyarországra is begyűrűzik, most már itt is kezdik belátni, hogy kényelmesebb, olcsóbb és hatékonyabb is így az üzlet.

– Milyen jövőt jósolsz ennek az iparágnak?

– A nemzetközi trendeket követve három dolog fog biztosan fejlődni az e-kereskedelemben. Ebből bennünket a szállítási idők rövidülése érint legközvetlenebbül. Jelenleg, ha rendelsz valamit, sokszor 3-4 napba is beletelik, mire megérkezik. A nálunk lévő webshopok ezzel szemben már most 1 napos szállítást garantálnak, tehát ha ma rendelsz valamit, ahhoz holnapra ott lesz nálad.

Már ezzel a piac felső 10 százalékában vagyunk, de a cél az, hogy akár egy órán belül szállítani tudjunk, ha pedig este 8-10 körül rendelsz, azt is megkapd másnap. Ezen a téren intenzíven fejlesztünk, szeretnénk 2 éven belül elérni.

A másik tendencia a csomagautomaták terjedése, amibe mi nem tudunk beszállni, mivel nincsen automatánk, de ettől függetlenül egyre erősebb a trend a piacon, óriási potenciállal. A harmadik pedig a showroomos működés: a ma jellemző boltok fokozatosan át fognak alakulni kisebb alapterületű bemutatóterekké, ahol minden termékből csak egy van kiállítva. Ezt megnézheted, megfoghatod, akár ki is próbálhatod, megrendelni viszont webshopon keresztül lehet. Persze választhatsz helyszíni átvételt is, de ez a trend minimalizálja a humán erőforrást, és a bérleti díjon is spórolni lehet. Mi már nyitottunk is egy ilyen showroomot a Boráros téren nagyjából 15 partnerünk termékeivel, amit egyetlen alkalmazott képes menedzselni. Nem titok, hogy ebben az irányban is szeretnénk terjeszkedni.

– Mekkora felelősség egyedüli tulajdonosnak lenni egy ekkorára nőtt cégben? Mi kell ahhoz, hogy ne nyomjon agyon téged?

– Nagy felelősség, hiszen most már hatvanan dolgoznak a cégnél főállásban, ráadásul társtulajdonos híján másra se mutogathatok, az ő megélhetésükért kizárólag én felelek. A másik oldalon pedig 300 partner van, akiknek a működése szintén nagyban függ attól, rendben kimennek-e a rendelések. A megnyugvást az okozza, ha minél gyakrabban kimutatom szám szerint, mennyi az eredmény, mekkora a növekedés, és emberekre lebontva hogy néz ki a teljesítmény. Ha ezt nem lenne rendszeresen adott, nagyon aggódnék, ki tudom-e fizetni az alkalmazottakat.

– Voltak már necces helyzeteid, amikor közel voltál ahhoz, hogy elronts valamit?

– Folyamatosan adódnak váratlan helyzetek és megoldandó problémák, még ha nem is mindig egyformán súlyosak.

Ezeken általában a vezetőség hozzáállása segített át, például előfordult, hogy a programunkat lemondva mi magunk ugrottunk be csomagolni, hogy egy többletrendelés időben kimenjen. Ez a saját respektünket is erősíti, az ügyfélelégedettséget pedig még jobban.

Alapelvünk, hogy bármilyen reklamáció esetén – legyen akár jogos, akár jogtalan – bőségesen kompenzálunk, hogy a partner utána még elégedettebb legyen, mint egyébként lett volna.

– Tanácsot szoktál kérni egy-egy nehezebb szituációban, akár édesapádtól, akár másoktól?

– Szoktam, de nem otthonról, mivel onnan már nagyon sokat kaptam. A cégvezetés alapvetően elég magányos munkakör, nem áll senki fölötted, akihez fordulhatnál, különösen akkor, ha a tulajdonos is te vagy. Pont ezért tagja vagyok egy olyan üzleti körnek, aminek éppen az ilyenkor hasznos tapasztalat-megosztás a célja. Havonta összeülünk, és mastermind-jelleggel mindannyian megosztjuk egymással, épp milyen kihívásokkal nézünk szembe.

– A vezetőség nálad idősebb tagjai, illetve az alkalmazottak részéről megvan feléd a kellő tisztelet, nem okoz feszültséget, hogy fiatalabb vagy náluk?

– Eleinte volt ebből probléma, a csapat egy része le is morzsolódott emiatt. Aztán fokozatosan kialakult az a kör, akikkel már gördülékenyen ment az együttműködés: ma már semmilyen szinten, sem a vezetőségben, sem a raktárban nem a korom alapján ítélnek meg. Szerencsére a cég sikerei kellő referenciát adnak.

– Szigorú főnök vagy?

– Nehéz engem kihozni a sodromból, mivel nagy teret adok a kollégáknak az önálló munkára és a kreativitásra, ezért sok idő kell ahhoz, hogy elővegyem a szigorú oldalamat.

Persze vannak olyan esetek, amikor muszáj így tennem, például ha valaki csúsztat, nem mond igazat, vagy szándékosan szembemegy az ügyvezetői utasítással. Itt nincs kérdés, de ha mondjuk ki van adva egy mérföldkő, amit el kell érni, ahhoz nem úgy állok, hogy mindennap szigorúan nyomon követem, épp meddig jutott az illető, 8 órát dolgozott-e, vagy csak 7 és felet.

Inkább 3-6 hónapos időszakokban mérem a teljesítményt, mivel alapvetően abban hiszek, hogy folyamatos ellenőrzés helyett mindenkinek meg kell adni a bizalmat.

– Hogy néz ki egy átlagos munkanapod?

– Jelenleg ez átlagosan 12-14 órát tesz ki. 8-tól 6-ig jellemzően bent a cégnél, este 9-től akár éjjel 1-ig is pedig otthon, a számítógép előtt. Utóbbi főleg betanítás, mivel nagyon sok az új vezetői munkakör, például a raktárakban, de magamról is fokozatosan szeretnék feladatokat leválasztani, ami viszont addig még több munkával jár. Tavaly kezdtük a HR-rel, folytattuk a marketinggel, a következő cél pedig az IT projektmenedzsment átadása. A stratégiai fejlesztések szintén nálam vannak, de valamilyen szinten a pénzügyekbe, illetve az értékesítésbe is belefolyok.

– Mit tanácsolnál azoknak, akik tizen-, illetve huszonévesen a nyomodba lépnének?

– A pénzügyi tudatosság az egyik legfontosabb: megfogni a költéseket, nem ész nélkül szórni a pénzt. Inkább az elején éljünk koldusként és majd a végén királyként, mint fordítva. A másik fontos dolog, hogy ha valami nem passzol az elképzeléseikhez, ne töltsenek vele túl sok időt, inkább keressenek egy másik helyet, ahol fejlődni tudnak. Beszélgessenek sok olyan emberrel, akik értékes kapcsolatokat jelenthetnek számukra, mert jól lehet ötletelni velük, esetleg a megvalósításban is segíthetnek. És folyamatosan gyűjtsék a megtakarítást, mert szükség lesz rá.

–A saját hasonlatodnál maradva: hogy érzed, te már királyként élsz?

– Abszolút nem.

Olyan szinten, hogy a tavalyi évben például el kellett adnom a kocsimat és a motoromat ahhoz, hogy finanszírozni tudjam a fejlesztéshez szükséges beruházásokat, és tartani tudjuk a növekedést. Érdekesen veszi ki magát, amikor a kollégák szinte mind kocsival jönnek be, én pedig sétálok a buszmegállóból, de engem sosem frusztrált ez.

Talán most vagyok a határán annak, hogy a saját életszínvonalamat is elkezdhessem emelni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Jocó a legmenőbb kocsikat tesztelte Angliában, miután elhagyta hazáját, ahol a benzinkútra sem vették fel
Orsós József szerint nehéz ilyen névvel munkát találni Magyarországon. Angliában könnyebb volt, ahogy mondja, ott mindenki nulláról indul, nem mínuszról. Olyan autókkal dolgozott, amivel a 007-es ügynök menőzik.
Belicza Bea - szmo.hu
2022. április 21.


Link másolása

hirdetés

Jocó szelíd, szerény, szenvedélyes. Élete első interjúja meglepte. Mintha fel sem fogta volna, milyen siker van mögötte. Olyan siker, ami magától nem jön.

Angliában él 11 éve. Jobb munkahelyei voltak, mint amit valaha remélt. Mérnökként szerezte meg első diplomáját, majd jött a mesterszak projektvezetésből.

Saját háza van, megszerezte a brit állampolgárságot is. Pihenés nélkül, fegyelmezetten építette a jövőjét. Csak a magánéletet hanyagolta el kicsit, de azt mondja, most annak is eljön az ideje.

Jocó a Baranya megyei Komlón nőtt fel. Iskolában sosem volt gondja, pici tanulással is jó jegyei voltak. Az elsősorban cigány gyerekeknek fenntartott Gandhi gimnáziumban érettségizett. Elkezdte a pécsi egyetemet, de pár hét után feladta.

"Egy-két hónap után otthagytam, mert édesapám elhagyott minket. Úgy döntöttem, a vállamra veszem a családot” – idézi fel, hogyan kellett 18 évesen hirtelen családfenntartóvá válnia.

Azt szerette volna, hogy egyetlen öccse leérettségizzen és diplomát is szerezzen.

hirdetés
Mintha ikrek lennének

Külföldön, Cipruson próbált gyorsan pénzt szerezni. Napi 12 órákat dolgozott pincérként pár évig. Költeni nem volt ideje, így sikerült a megspórolt pénzt hazaküldeni, és még önmagának is gyűjteni. Ráadásul iskolai angolja is sokat erősödött. Otthon vett magának egy autót, és elkezdte megvalósítani saját álmait. A kocsik és a számítógépek érdekelték, így tervezte a jövőjét.

Szakközépiskolába ment, hogy megtanulja az autóelektronikai technikus szakmát, abban bízva, az több lehetőséget ad, mint az érettségi. Állás így sem jutott neki.

„Nehéz munkát találni Magyarországon, különösen ilyen névvel. A legemlékezetesebb, amikor egy benzinkútra beadott önéletrajzom felkeltette a menedzser figyelmét, kijött megnézni, ki vagyok. Azt ígérte, majd hívnak, aztán két nap múlva láttam az új embert.”

Azt mondja, nem hibáztatja a vezetőt.

„Van aki elfogadja a más származásúakat, csak azért nem veszi fel, mert mi van, ha a vásárlók emiatt nem mennek oda.”

Azt is belenyugvóan, nevetve mesélte, hogy tinédzserként szórakozóhelyre sem engedték be.

„A fehér bőrű barátomat – így mondom, mert én is magyar vagyok - beengedték, de engem nem, pedig együtt mentünk.”

Jocó végül nem ezért ment külföldre, nem tulajdonított túlzott figyelmet a származásának, csak dolgozni akart.

A közelben semmi nem volt, Zalaegerszegre ment, a mobiltelefongyárba. Pár hónap után azonban látott egy hirdetést, hogy Angliában keresnek telefonszerelőket. Otthon minőségellenőr volt, kicsit füllentenie kellett, hogy felvegyék, de gyorsan szerelővé vált. Egy oktató videó és az ott dolgozók első napi segítségével jobb lett, mint a régi munkások.

Ügynökségen keresztül kezdett dolgozni, és ismét tudta támogatni a szociális gondozó édesanyját és az egyetemista öccsét.

A kezdeti nehézségeket könnyen elfelejtette.

„Amikor kijöttem, örültem, hogy annyit kerestem egy héten, mint otthon egy hónap alatt. Nem foglalkoztatott, hogy hányan élünk egy házban. A fizetésem 60 százalékát haza tudtam küldeni.”

A menetközben szociális munkásként diplomázott öccsét is kihívta, ő is ott kezdett, ma már egy mikrochipgyártó cégnél dolgozik. Jocó pedig csoportvezető lett, próbálgatta, milyen menedzser.

„Nem vagyok goromba, mindig szépen kérek. Fél év múlva azonban új munkát kerestem, mert nem szeretem, ha monoton, amit csinálok. Szeretem, ha kihívás van benne.”

Egy frissen nyílt raktárba ment, de nem volt jó ötlet, úgy döntött hirtelen, elmegy egyetemre. Egy hónapja volt jelentkezni, minden papírt megszerezni, diákhitelt intézni.

„Amikor tudom, hogy csak egyetlen esély van valamire, akkor nem hezitálok. Ha jó szakmát tanulsz, az megéri. Álkurzusokkal felesleges kísérletezni.”

Miközben mérnöknek tanult, dolgozott is, taxisként. Mivel mindig éjjel dolgozott, egy év után feladta. Egy radiátorgyártó cégnél volt gyakorlaton, ott kapott egy kevés pénzt, abból megélt. Az egyetem harmadik évében felhívta egy fejvadász, akar-e technikusként dolgozni a Nissannak.

„Ha korábban valaki azt mondja, hogy ott fogok dolgozni, kinevetem.”

Felvették. Végre azt csinálhatta, amit valóban szeretett. Volt benne autó és számítógép is. Megszerezte a szükséges jogosítványt, és kezdhetett is tesztelni.

"Vezettem a legrégebbi autóktól a legújabbakig mindent."

Itt kellett kipróbálnia egy Teslát is, minden cég teszteli a versenytársakat is. Nagyon nagy élmény volt a több mint hatszáz kilométer Párizsig.

„Én voltam a felelőse például a Leaf önálló parkolásának. Európai nagyvárosokban teszteltem, hogy egy gombnyomásra beáll az autó a kiválasztott helyre.”

Másfél év után állt tovább a Nissantól egy olyan helyre, amit senki nem hitt volna.

Az Aston Martin hívta interjúra.

Három hónappal korábban jelentkezett egy álláshirdetésre az esélytelenek nyugalmával.

Nagyon kellemes élmény volt a beszélgetés, a gyár bejárása, de úgy ment haza, sajnos ennek a posztnak más fog örülni, hiszen neki nincs semmilyen kapcsolata ide. Még aznap felhívták, hogy megkapta a munkát.

Egy másik jelentkező volt még esélyes, de ő túl magabiztosnak tűnt, Jocó szerénységét, egyenességét értékelték. Sajnos még a fizetésén sem alkudozott, pedig jobbat is kérhetett volna, de nem panaszkodik, mert így is jól megfizették.

„Speciális részlegen voltam. Limitált szériás autókkal foglalkoztam.”

James Bond is a brit autógyár legszuperebb járgányaival száguldozott, de Jocónak már nem ő jut eszébe az Aston Martinról, hanem a saját munkája. Sosem felejti a legerősebb modellt, a Valkyrie-t, ami 900 lóerős, 3,6 másodperc alatt gyorsul százra és 350 km/óra a maximuma.

Jocó képein a Valkyrie, amit ő tesztelt:

Az egymilliárd forintos sportautón ő is dolgozott, akkor jött le a gyártósorról, amikor ő elhagyta a céget.

Igen, három év után elbúcsúzott. Itt sem érezte, hogy tovább tud lépni, hiányzott a kihívás.

Barátsággal, ajándékokkal engedték el. Nem is biztos, hogy nem tér vissza.

„Autóiparban jó, ha elmész pár évre más céghez, és az sem kizárt, hogy legközelebb ugyanoda érkezel.”

Most a közelmúltban megszerzett projektvezetői diplomájával szeretne előrelépni. Egy elektromos motorokat gyártó cégnél van, amelyik épp növekszik, fejlődik, sok benne a lehetőség. Jocó szerint az elektromos autók nemsokára teljesen kiszorítják a benzineseket.

Jocó az öccse után az édesanyját is kihozta. Ő ugyan egyszer hazament egy év után, de hat éve visszatért és nem költözik többet, legfeljebb Anglián belül. Az öccsének már három gyereke is van.

34 évesen érzi végre, hogy tudna már a magánéletére is figyelni. Az elmúlt tíz évben a munkán, tanuláson, családon kívül mindössze a napi edzésekre jutott ideje, de most már megvan majdnem minden, amit akart, csak egy társ hiányzik, aki elviseli, hogy a munka ezután is hajtóerő lesz.

„Nem szeretem, ha kényelmesnek érzem a munkát, nem arra készülök, hogy elég, ha megmutatom magam és felveszem a pénzt” - mondja.

„A kihívás és a fejlődés érdekel, látni szeretném, meddig tudok elmenni.”

Anglia nagy fordulat volt neki, hálásan vette fel a brit állampolgárságot.

„Itt mindenki nulláról kezd, nem mínuszról, mint otthon. Ha jó vagy, bebizonyíthatod, és kinyílnak előtted az ajtók.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
Az ukrajnai frontról küldött videójában köszönte meg az MTA-tól kapott díját a kárpátaljai matematikus
Traski Viktor az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért nem tudott jelen lenni az akadémiai ünnepségen.

Link másolása

hirdetés

Kelet-Ukrajnából, a frontról küldött videóban köszönte meg az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Arany János Fiatal Kutatói Díját a kitüntetett matematikus - számolt be róla az MTA.

Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az Ungvári Nemzeti Egyetem díjnyertes kutatója és oktatója az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért nem tudott jelen lenni az MTA 195. közgyűlésén tartott Külső Tagok Fórumán, amelyet kedden tartottak.

Küldött viszont egy rövid videót, amelyben – miközben távoli robbanások zaja hallatszik – röviden ismertette kutatásait, majd reményét fejezte ki, hogy a járvánnyal és háborúval sújtott időszakot követően személyesen is be tud majd számolni eredményeiről az Akadémián.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A budapesti autógumis 50 évesen Guiness-rekorder lett fekvenyomásban
Kasza László 22 kilóval 2300 ismétlést hajtott végre szünet nélkül kötött pályás fekve nyomásból, ezzel hivatalosan is Guiness-rekordot állított fel.

Link másolása

hirdetés

Kasza László az elképesztő teljesítményt az 50. születésnapján vitte véghez. Vele beszélgettünk a sikerről.

– Hogy jött, hogy rekorder szeretne lenni?

– A Covid sok lehetőséget elvett tőlünk, én viszont akkor éreztem azt, hogy vissza kell térnem a sporthoz. Eljártam egy barátomhoz egy privát terembe. Egyik pénteken fogtam magam, és lefeküdtem a kerethez. A keret ugye egy fix állvány, abban mozog egy sínen a fekvenyomó rúd. Odatolsz alá egy padot, és úgy nyomsz fekve. Elkezdtem.

Felraktam két ötkilós súlyt, ami a rúddal együtt 22 kiló volt, és elsőre sikerült 3-400 kinyomást csinálni. A végén már nagyon idegesítettem a többieket, mert foglaltam a helyet.

Én meg annyira élveztem, hogy mondtam nekik, sorry, de én ezt szeretném a következő héten is újra megcsinálni. Ha ilyen sok megy, megnézem, mit tudok ebből kihozni. A következő héten edzés végén, szintén levezetésként már 700-at is meg tudtam csinálni, és újra kedvet kaptam, hogy fel kell tolni ezt 1000 fölé. Közben felraktam a közösségi oldalra is, hogy mennyi sikerült, öt hét után már 1500 nyomás ment, de nem hitte el senki.

Elmentem tavaly ősszel egy fekvenyomó versenyre, ott bicepsz számban indultam, nekem akartak ugrani, hogy hazudok.

Nem értettem. Ekkor döntöttem el, hogy ezt hivatalossá kell tenni, és akkor majd mindenki elhiszi, mire vagyok képes.

hirdetés

– Kerek évfordulón, az 50. születésnapján állította fel a Guiness-rekordot. Miért pont akkor?

– Eredetileg nem most akartam, hanem még tavaly. Nagyon jó barátom Jobbágy László, Laci bácsi, aki masterses fekvenyomó és nemzetközi bíró is, meg Kovács Lajos, aki régen versenyzett, és ma már saját versenyklubja van, illetve szintén nemzetközi bíró. Velük beszéltem, főként Laci bával, hogy ezt meg kellene csinálni, de tavaly valahogy elmaradt. Van egy kis gumis műhelyem, sokat kellett dolgozni. Egy éve nyitottam, és mindent én csinálok. Szerelek, gumit beszerzek, foglalkozom az üzleti résszel. Szezonban persze kevesebb idő van az edzésre, mert azért elég nagy edzés ez is, főként az én koromban. Tehát azért emelgetni a kerekeket, az ember karja megerősödik ebben. 18 éves korom óta űzöm ezt a szakmát. Dolgoztam tehergumizásban is, Volánbusznál is, ott buszokat gumiztam, 120 kilós kerekeket kellett mozgatni, tehát fizikailag sosem volt gond.

– A Guiness-rekord a Covid alatt jött, de a fekvenyomás családi hagyomány Önöknél.

– Valóban, édesapám is fekvenyomó volt, sajnos tavaly meghalt. 80 éves volt.

És annyira stram volt, hogy még ennyi idősen is sportolt. 79 évesen világbajnok is lett. Ő nagyon kemény volt.

Régen jártam vele Szlovákiába, meg Németországba is, versenyekre kísértem. Ezt hivatalosan úgy hívják, hogy pump. A lényege, hogy a testsúlyodnak hány százalékát tudod kinyomni. Szlovákiában volt egyszer egy ilyen pump verseny, ott próbáltam ki először, elsőre nyertem is. Ez feldobott. A fekvenyomást azonban 8-9 éve egészségi okokból abba kellett hagynom, mert a nagysúlyos edzések nem tesznek jót a belső szerveknek, és sajnos szívbillentyű zavarom lett. Emiatt abbahagytam, le kellett fogynom. Azt mondták, hogy a kissúlyos edzéseket lehet csinálni nagy szériaszámban, illetve sok kardióedzést, az jót tesz a szívnek, nem kell műteni.

– Nem volt kockázatos akkor újra a fekvenyomást választani?

– Két napig rosszul voltam, amikor újra belekezdtem a folyamatba, de az teljesen normális, vissza kell rázódni.

– Ön előtt van más, aki felállított még rekordot ebben a számban?

– Senki. Én még a hivatalos előtt egy 1700-asat felállítottam, de az nem volt hivatalos.

- Végül mikor lett meg a rekord?

- Először novemberben akartuk, aztán végül a születésnapomra esett a választás. Januárban készültem rá valamennyit, négy alkalmat körülbelül, februárban egyet, és utána megbeszéltük, hogy kijönnek a Magyar Rekordok Szövetségétől, két nemzetközi bíró, meg két ismerősöm, és február 11-én 11 órakor találkoztunk. Az eredeti terv az volt, hogy 2000-et nyomok, végül 2300 lett belőle.

Elég gyors tempóval kezdtem, nem is nagyon lassítottam, ment a zene a fülemben, és toltam.

Lajos, aki számolta, azt mondta, hogy nem hitte el, hogy menni fog, mert túl gyors volt a tempó. Szabályosan mellhez kell érinteni a rudat, és teljesen ki kell nyújtani a kezet, tehát nem elég csak pár centi, teljes tartományban kellett mozgatni. De bírtam, genetikai adottság, hogy nem savasodom. Kaptam egy kupaknyi vizet közben a számba, mert azért meleg volt a teremben, és hatalmas izzadságtócsa lett alattam. Azt hittem, sosem lesz vége. Nem számoltam, ami hiba volt, mert az adott volna egy ritmust. A felénél rákérdeztem, 1000-nél már könnyebb volt, mert tudtam, mikor lesz vége. Az motivált leginkább, amikor az 1700-at megdöntöttem.

László egyébként a rekord óta is megállíthatatlan: március 26-án Budakalászon indult a Scitec Power Challange versenyen bicepsz kategóriában. 22,5 kilóval 65 ismétlést hajtott végre, első helyezést ért el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: