hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Az első parfüm egy magyar királynőhöz köthető, erre tényleg nagyon büszkék lehetünk”

Zólyomi Zsolt parfümőr bevezet a parfümök különleges történetébe, és mesél a Covid okozta szaglásvesztés ellen kidolgozott speciális terápiájáról is.

Link másolása

hirdetés

"Az első alkoholos parfüm egy magyar királynőhöz köthető. A citrusos-rozmaringos illat a XIV. századból származik, amelyet állítólag Erzsébet magyar királyné kapott egy szerzetestől" - meséli Zólyomi Zsolt, az első magyar parfümőr, aki többek között Sir Roger Moore és Eva Mendes számára is választott már személyre szóló illatot.

"A parfüm nemcsak illatként, hanem gyógyitalként és mosakodóvízként is szolgált, sőt, a monda szerint a királynő éveket fiatalodott használatával, aminek köszönhetően a korban idősebbnek számító hölgyet egy lengyel király feleségül is kérte" - folytatja.

Zólyomi Zsolt az 'Eau de la Reine d'Hongrie'-val, vagyis a Magyar királyné vizével a Versailles-i parfümképzésén találkozott először. Az ISIPCA nevű rangos francia iskolába abban az évben összesen tizenkét embert vettek fel a világból.

"Első nap, amikor átvittek minket az Ozmotéka nevű illattárba, elővették a hűtőből az időről-időre a széfben őrzött receptúrák alapján újrakevert, parfümtörténelmileg nagy jelentőséggel bíró parfümöket. Mikor meghallották, hogy magyar vagyok, nagyon megörültek, mert utoljára a harmincas években vett részt magyar ember ilyen iskolai képzésben. Megmutattak egy illatot, amely a legrégebbi alkohol bázisú parfüm, nevezetesen az Eau de la Reine d’Hongrie, vagyis a Magyar Királyné Vize."

"A szakmában az egész világon mindenki tisztában van azzal, hogy az első parfüm egy magyar királynőhöz köthető, erre tényleg nagyon büszkék lehetünk."

hirdetés
Hogyan készülnek a parfümök?

A parfümök eredetileg különféle növényekből, virágokból és állatokból készített kivonatokból vegyített alkoholos keverékek voltak. Ha keveset is tudunk róluk, mindenki ismeri A Parfüm című filmet, amelyhez Zólyomi Zsolt lektorálta a magyar fordítást. A filmben a parfümkészítés ma már archaikus eljárásai is láthatóak, mint az enfleurage.

"A legkönnyebb módszer, amivel illatszeralapanyagot elő lehet állítani, vagyis elcsenni a növénytől, az a hidegen sajtolás, a citrusfélék külső terméshéjából is így nyerjük ki az illóolajat" - magyarázza.

A másik, évezredes módszer a vízgőzdesztilláció, ám az magas hőmérsékleten zajlik, így nem lehet alkalmazni mindenre, ugyanis léteznek hőérzékeny virágillatok. Erre jó a tisztított, hideg disznózsírba való áztatása a virágszirmoknak, majd ennek a két üveglap között néhány napon át való “dunsztolása” - ez az enfleurage. Ma már ezeket csak történelmi parfümök rekreálására használják, amúgy senki sem dolgozik ezzel a módszerrel.

Az idők folyamán sokat változott a parfümkészítés folyamata, egyre nagyobb arányban az olcsó és könnyebben beszerezhető szintetikumokból kezdték őket összeállítani.

"Az 1800-as években a kumarin nevű természetazonos molekulát már el tudták készíteni. Ennek fantasztikus illata van, nagyon szeretem, hasonlít a széna és a száradó gyógynövények illatához" - mondja Zsolt.

Szerinte Patrick Süskind regénye és az abból készült film jól ábrázolja vizuálisan az illatok fontosságát, illetve azt, hogy egy parfümőr hogyan alkot, vagyis hogyan érez meg egy illatot, hogyan megy utána, majd hogyan próbálja azt újraalkotni.

"A parfümőr a receptúra kidolgozása során nagyon kis mennyiséggel dolgozik, sokat próbálkozva hozza létre a gyönyörű, komplex műalkotást. Ez a munkafolyamat több hónapot, de van, hogy másfél évet is igénybe vesz."

"Ma már modern kémiai laborokban dolgozunk, ugyanolyan steril körülmények között, mint egy gyógyszergyárban.”

Minden illatot létre lehet hozni mesterségesen?

“A természetnek mindig lesznek titkai, egyébként ennek örülök, vagyis, hogy nem tudunk minden illatot laborban tökéletesen leképezni. Amikor elkezdtem a pályámat, akkor legalábbis még nem lehetett bármilyen illatot megfogni."

De létezik egy úgynevezett 'headspace' technika, amivel akár egy Amazonason evezve talált virág fantasztikus illatát is le lehet koppintani.

A technika lényege, hogy egy kisebb búrát helyeznek a virágra, amely körül kvázi légmentesen lezárják a teret. Egy speciális teret hoznak létre, hogy a szagvegyületek elillanjanak a virágból, majd ezeket rögzítik.

"Nagyon kevés illatmolekulát bocsát ki egy-egy virág vagy egy gyümölcs. Miután ez megvan, ezt már lehet analizálni, hogy milyen molekulákból áll, és azok milyen arányban vannak benne jelen. Utána gyakorlatilag lesz egy receptünk, a virág pedig érintetlenül élhet tovább, még egyetlen példányt sem kellett letépni, ám az illata innentől szintetizáható.”

A parfümök körülbelül 3-15%-os töménységben tartalmaznak illatos molekulakeverékeket, és a maradék 97-85%-ban alkoholt, esetleg még nagyon kevés vizet. Érdekes azonban, hogy ugyanaz a parfüm minden emberen más illatot ad.

"A bőr illata egy biometrikus azonosításra alkalmas biológiai fenotípus-jellemző. Minden, amin egy ember teste és lelke átment az elmúlt években és az adott pillanatban, az megjelenik az aktuális bőrillatában

- meséli a magyar parfümőr.

"Ez tizedmásodpercek alatt érzelmi reakciók mentén is változik, hiszen egy hirtelen ijedtség is gyors hormonális reakciót vált ki. De ez egy bizonyos skálán belül mozog, ezért fog mindig beengedni a kertkapun a kutyusunk, ő akármilyen lelki vagy testi állapotunkban megismer minket.”

A terápiás teszt

Mivel az új típusú koronavírus egyik tünete a szaglásvesztés, - amely a betegek körülbelül egyharmadánál hosszú hónapokig megmarad - Zsolt a pandémia alatt létrehozott egy Covid terápiás tesztet is.

"Diagnosztikára is jó, mert ha végigszagolja az illető, és nem érez valamit, akkor egy jel. Ám elsősorban terápiára fejlesztettem ki. Öt különböző illatot tartalmaz, amelyeket naponta többször kell megszagolni. Egyre bonyolultabb és mélyebb, komplexebb élményeket érdemes keresni benne, ez különbözteti meg a létező szagmemória-játékoktól."

És szerencsére klinikailag bizonyítottan segít.

"Az alapelv már régebben ismert volt, ám a lényeg, hogy a szaglásvesztés kialakulása után minél hamarabb el kell kezdeni a vele való gyakorlatokat, és kitartóan, mindennap többször is végigcsinálni, ekkor járhat érdemi eredménnyel.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

Arnold Schwarzenegger személyesen lepte meg a világrekorder magyar lányt

Dotti szerint nagyon megérte a korai kelés, a világsztár még Los Angeles-i otthonába is meginvitálta a lányt és családját.

Link másolása

hirdetés

Sinka Dottit személyesen lepte meg Schwarzenegger titkos budapesti látogatásakor, hogy gratuláljon extrém világrekordjához - írta a Bors. A 10 éves kislány fogával húzott el egy 2700 kilós kocsit.

Dotti vasárnapja egy átlagos edzéssel indult, viszont nem értette, édesapja miért ragaszkodik a reggel hét órás kezdéshez. De aztán egyszer csak megpillantotta a teremben a pár méterre kondizó példaképét, Arnold Schwarzeneggert, aki egyből odahívta magához.

A Terminátor egyébként elmondta, hogy nyomon követi Sinka Zsolt és lánya eredményeit, nagy sikereknek tartja őket.

Nagyon meglepődtem, és már azt mondom, megérte a korai kelés. Főleg az lepett meg, hogy mennyire közvetlen velem, körbepuszilgatott és nagyon dicsért, megerősítette, amit múltkor írt, hogy nagyon büszke rám

- mesélte Dotti.

A lány azt is hozzátette, hogy Arnold úgy viselkedett vele, mintha az unokája lenne. Azt mondják pedig, hogy ő nem egy túlzottan közvetlen ember, kevés embert enged magához közel. Az angolját is dicsérte és meghívta őket az apukájával az Arnold Classic versenyre és az otthonába is, mivel Dottinak nagyon tetszenek csacsijai.

Exkluzív videó: így lepte meg Arnold Schwarzenegger Sinka Dottit

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A Time a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta Karikó Katalint és a Meseország mindenkié projektkoordinátorát

Rédai Dorottya szerint az elismerés tovább bátorítja arra, hogy folytassa a munkát abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Link másolása

hirdetés

Két magyar is bekerült a Time magazin által kiadott a világ 100 legbefolyásosabb embere közé:

Karikó Katalin biokémikus, kutató biológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Pfizer-BioNTech oltásának egyik kidolgozója,

és Rédai Dorottya, a CEU kutatója, a Magyarországon vitát kiváltó Meseország mindenkié című mesekönyv projektkoordinátora.

A lap azt írja a tudósról:

"Katalin inspirál minket a kreativitásával, a kitartásával és az elköteleződésével arra, hogy ezt a járványt legyőzze és csillapítsa az egészségügyi fenyegetést"

- így méltatta Jennifer Dounda Nobel-díjas biokémikus tudóstársát, aki Elon Muskkal egy csoportban kapott helyet.

hirdetés

A CEU közleményt adott ki Rédai beválogatásáról. Ebben azt írják, hogy a könyv - bár komoly negatív reakciót váltott ki a jobboldali és kormányzati körökben - de nagy siker lett, és az LMBT+ embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált.

A kutató a közösségi oldalán írt:

"Az, hogy bekerültem a TIME100 listára, nagy megtiszteltetés számomra és a Labrisz számára is, nemzetközi elismerése a projektben végzett hatalmas munkánknak.

Tovább bátorít, hogy folytassam a munkám abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyon fontos az, amiért dolgozunk, és remélem, hogy más aktivistákat is arra ösztönöz majd a régióban, hogy továbbra is foglalkozzanak az LMBT+ kérdésekkel, még akkor is, ha ez nehéz, kimerítő és néha félelmetesnek vagy reménytelennek tűnik."

Forrás: Telex.hu

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Dubaji Világkiállítás - A magyar pavilon a legkülönlegesebbek között van

Az újságírók 135 épület közül választották ki azt a 15-öt, amelyek szerintük a legkülönlegesebbek lesznek az expón.
MTI - szmo.hu
2021. szeptember 03.


Link másolása

hirdetés

Az online elérhető városkalauz, a Time Out Dubai a világkiállítás 15 legizgalmasabb épülete közé válogatta a magyar pavilont - közölte a magyar részvételt szervező Expo 2020 Magyarország Nkft. az MTI-vel.

A közlés szerint újságírók 135 épület közül választották ki azt a 15-öt, amelyek szerintük a legkülönlegesebbek lesznek az expón.

Az exkluzív listában élő esőerdőt, "hósátrat" és kiterjesztett valóságot is felvonultató országpavilonokat találni. Ebben az erős mezőnyben kapott helyet a Magyarország vízkincseit eddig soha nem látott módon bemutató magyar pavilon is.

A városkalauz cikke felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon több termálvizes forrás található, mint Európa bármely más országában és ez alkotja az Aqua Roots of Hungary névre keresztelt pavilon fő tematikáját.

A látogatók egy interaktív kiállításon keresztül ismerkedhetnek meg Magyarország unikális vízkészleteivel, gyógyvizeivel, fürdőkultúrájával és balneológiájával.

A pandémia miatt egy évvel elhalasztott Dubaji Világkiállítást október 1. és 2022. március 31. között rendezik meg az Egyesült Arab Emirátusokban fokozott egészségügyi intézkedések mellett. A fél évig tartó eseményre 25 millió látogatót várnak a szervezők.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Karikó Katalin megosztva kapta meg a 'tudományos Oscar-díjnak' számító Breakthrough-díjat

Olyan technológiát alkottak, amely a koronavírus mellett olyan különböző betegségekkel szemben is reményt kelthet, mint a HIV, a rák, vagy az autoimmun és genetikai betegségek.

Link másolása

hirdetés

Karikó Katalint és Drew Weissmant, az mRNS-vakcinák technológiáját megalapozó kutatókat díjazták 2021-ben a Breakthrough-díj élettani kategóriájában, számolt be róla a Qubit.

A hivatalos indoklás szerint a két kutató elmúlt évtizedekben végzett munkája hozzájárult annak a technológiának a fejlődéséhez, amellyel a hírvivő RNS-t a sejtekbe lehet juttatni, ezzel utat nyitva – főként a Pfizer-BioNTech és a Moderna által fejlesztett – COVID-19 vakcinák előtt.

Az orvostudomány szkepticizmusa ellenére meg voltak győződve az mRNS-terápiák ígéretéről, és olyan technológiát alkottak, amely nemcsak nélkülözhetetlenné vált a koronavírus elleni küzdelemben, de reményt nyújt a jövőbeli vakcinákra és gyógymódokra nézve is, olyan különböző betegségek esetében, mint a HIV, a rák, vagy az autoimmun és genetikai betegségek.

– írja a Breakthrough-díjat odaítélő alapítvány közleménye.

Idén három kutatócsoport is megkapta a hárommillió dollárral járó élettani Breakthrough-díjat. Karikó és Weismann mellett egy a génszekvenálást forradalmasító cambridge-i kutatócsoport (Shankar Balasubramanian, David Klenerman, Pascal Mayer), valamint az amiloidózis nevű betegség ellen hatásos gyógyszert kifejlesztő Jeffrey W. Kelly is megkapta az elismerést.

A díjat 2012-ben alapították a techvilág meghatározó szereplői, többek között a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és Sergey Brin, a Google alapító társtulajdonosa. Évente három kategóriában (matematika, fizika, élettan) díjazzák a tudományos élet paradigmaváltó kutatásait.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: