hirdetés
Daniel_Leopoldsberger_Terra_Mater_Dreh_im_Seewinkel-115.jpg

"Senki sem tűri, ha egy farkas vagy hiúz turkál a pénztárcájában" – a visszatelepülő nagyvadakról kérdeztünk egy szakértőt

Dr. Heltai Miklós szerint a medvének, farkasnak, hiúznak és társaiknak határozottan itt a helye – viszont szükség lenne állami stratégiára, hogy az együttélés minél kevesebb konfliktussal járjon.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. augusztus 18.


hirdetés

A nyár egyik legnépszerűbb sajtótémája a Magyarországot bebarangoló medve volt. De hallhatunk visszatelepülő farkasokról, sakálokról, hiúzokról és akkor még a hódokról nem is beszéltünk. Azért kerestem meg Dr. Heltai Miklóst, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének tanárát, hogy ha lehet, objektív képet kapjunk erről a jelenségről.

Vannak olyan fajok, amelyeket ökológiai szempontból jól alkalmazkodó, úgy nevezett generalista fajoknak tekintünk. A nagyragadozók többsége ilyen. Ilyen a barnamedve, a farkas és a sakál is, bár ez utóbbit hivatalosan nem sorolják a nagyragadozók közé. Ez a jó alkalmazkodó képesség azt jelenti, hogy mind az élőhely mind a táplálék forrás tekintetében nagyon sok mindent tudnak hasznosítani.

Ugyanakkor ehhez kell egy nagyon fontos dolog, mégpedig hogy az élőhely, az a kínálat amihez alkalmazkodni kell, az állandó legyen.

Mert egy gyorsan változó környezethez nagyon nehéz alkalmazkodni. Ezt láttuk a 20. század jelentős részében, amikor rövid idő alatt, többször is jelentősen változott a táj (mocsarak lecsapolása, legelőkből szántóföldek kialakítása, a szántóföldeken a kisparcellákból nagy táblák kialakítása, erdőterületek növekedése csak, hogy a legfontosabbakat említsük). Ugyanakkor a 20. század végére ezek a változási folyamatok lelassultak. A 21. század elején pedig ez a közel állandó környezeti feltétel megmaradt, a változások jelentősen csökkentek. Ráadásul volt egy nagyon erős védelmi politika, különösen a nagyragadozók esetében, amelyek kihasználták ezt a lehetőséget és elkezdtek teret hódítani.

Ezek a kedvező változások csak ezt a néhány fajt érintették?

Nincsenek egyedül, nagyon sok faj esik ebbe a kategóriába, csak vannak, amik az ember szempontjából kevésbé tekinthetőek konfliktusosnak. Érdekes módon nem beszélünk arról, hogy ugyanígy többszörösére növekedett a parlagi sas és a nagy kócsag állománya.

Tulajdonképpen klasszikus diszkrimináció van. Állandóan arról kérdeznek, hogy miért van most ennyi medve, sose kérdezik, hogy miért van ennyi nyári lúd, varjú és más egyéb.

Ez egy ősi probléma, és a védelemnek is az egyik problémája, hogy ezek a visszatérő állatok valóban konfliktusos fajok, és valóban tudnak az embernek közvetlenül károkat okozni, és az emberre közvetlenül is veszélyesek lehetnek. Ezt a jelenséget viszont nem kezeljük helyén. Például folyamatosan nyomon kellene követni az állományokat. Akkor tudnánk, hogy mi történik. Vagy ha tudjuk, hogy mi történik, akkor ezeket az adatokat nyilvánosságra kellene hozni. Megmondom őszintén, én nem nagyon hiszem, hogy most egyszer csak előkerültek a medvék, és ezek mind Szlovákiából jöttek. Úgy gondolom, hogy szépen apránként a medve megtelepedett. Nyilvánvalóan voltak emberek, akik ezt tudták, csak valamilyen oknál fogva nem akarták elmondani, és amikor váratlanul szem elé kerültek, akkor kezdtek beszélni róla. Ahelyett, hogy rögtön az elejétől kezdve elmondták volna, hogy igen, most van bent egy medve, most van már kettő, igen, fölkészülünk rá. Most kétféle hozzáállás tapasztalható a társadalomban. Azok, akiket nem érintenek közvetlenül ezek a fajok, azt mondják, jaj de aranyos, és minden egyed nagyon fontos. Plüss maciként meg plüss farkasként tekintgetünk ezekre az állatokra. Aki viszont közvetlenül károkat szenved el, az nagyon szélsőségesen azt mondja, hogy pusztítsuk el, ne legyenek sehol, mert kárt okoznak, mert túlszaporodtak. Az igazság valahol a kettő között van.

Milyen döntéseket kell meghozni?

Akarok-e egy ilyen fajt magamnál vagy sem? Őshonos fajok, maguktól jöttek vissza, tehát ez nem lehet kérdés. A következő döntés: Melyik részeken akarom, hogy ott legyenek? Tudom-e befolyásolni a faj területi elterjedését? Hova szorítom őket vissza? Ha azt akarom, hogy valahol ne legyenek ott, akkor sajnos olyan erőt kell mutatnom velük szemben, ami visszatartja őket, és ami alapján megtanulják azt, hogy igen is félni kell az embertől és nem jó az ember közelébe menni.

Ha könnyű táplálékot talál az ember mellett és ezt a táplálékszerzést semmi sem akadályozza meg, akkor ezt ki fogja használni.

Ha azzal találkozik, hogy az ember közelében valamiféle atrocitás érheti, akkor meg fogja tanulni, hogy ne menjen oda. Akkor békésen elvan az erő belsejében. Függetlenül attól, hogy ez most a medve vagy a farkas, ugyanazt a kezelést igényli.

Jelenleg Magyarországon talán egy olyan állat él, amelyet kimondottan konfliktusosnak nevezhetünk és könnyű vele összefutni, a vaddisznó, amelyről mindig elmondják, hogy megtámadhat, főleg, ha kicsinyei vannak. De a jellemző tapasztalat mégis inkább az, hogy elfut. Farkas, medve, sakál esetén is ez a várható reakció? Van erre valami statisztikai adatunk, hogy ezek a találkozások hány százalékban pozitív kimenetelűek?

A farkas és a sakál esetében nincs tudomásunk róla, hogy ezek az állatok bizonyítottan embert támadtak volna meg. Az átlagember nem szokta ezeket a fajokat észrevenni. Legfeljebb 1-2 gyanús nyomot vagy ürüléket talál. Legrosszabb esetben is lát egy kutyaféle ragadozót átszaladni maga előtt, de nem fogja tudni eldönteni, hogy az micsoda. Medve esetében elsősorban az erdélyi esetekben látjuk, hogy vannak támadások, ugyanakkor, ha megnézzük, hogy összesen hány találkozás van az ember és a medve között, akkor ehhez képest a támadások elenyészőek. Ez persze sosem vigasztalja azokat, akiket a támadás ért. De az áldozat maga is elég komoly hibákat tud elkövetni.

Kétségtelen, hogy ebben az esetben a tudatosság nagyon sokat segítene. A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell arról, hogy ne induljon a medve felé, ne keresse vele a kapcsolatot, ne akarja fényképezgetni, ne akarjon vele selfizni, keresse a távozás, az eltűnés lehetőségét, mert a medve erősebb és gyorsabb.

Komoly sérüléseket tud okozni. Magyarországon nincs olyan sok medve, hogy erre nagy eséllyel sor kerüljön.

Persze fontos lenne, hogy azok a szervezetek, akik az Északi-középhegységet kezelik, árulják már el nekünk, hogy hol vannak ezek a medvék. Melyik részen számítsunk rá. Ne akkor derüljön ki, amikor szembe jön.

Az interneten nagyon népszerű egy videó, amely arról szól, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkba visszatelepített farkasok helyrebillentették a környék ökológiai egyensúlyát, amitől hosszútávon megváltozott a folyók viselkedése is. Várhatunk hasonló pozitív hatásokat a mi farkasainktól?

A Yellowstone Nemzeti Parkos visszatelepítés több szempontból érdekes példa. Az a kutató, akinek a munkája alapján ez a film készült, később elkezdte az eredményeit megkérdőjelezni. Most már azt mondja, hogy ez a kapcsolatrendszer nem olyan világos, mint ahogy az első munkáiban leírta, és ami alapján ezek az ismeretterjesztő anyagok elkészültek. A tudomány sem állandó, hála Istennek. Attól hogy van valami tudományos eredmény, ami akkor jónak tűnik, az nem jelenti azt, hogy a világ végezetéig kőbe vésve ott lesz. Át lehet értékelni. Másik: Ez egy tudatosan megtervezett visszatelepítési program volt, amit nagyon erőteljes tájékoztató kampány előzött meg.

Olyannyira, hogy a program költségvetésének 60 % -a a PR-ról szólt, hogy meggyőzzék az embereket, hogy a farkas visszatelepítése az jó dolog.

Ezeket a farkasokat Kanadába fogták meg, légi hídon szállították a Sziklás-helységbe, ott szoktató karámok voltak kialakítva, az első kölykezésük ott volt. És még így is, a források nagy részét azt Public Relationre költötték. Ennek ellenére azonnal konfliktus keletkezett a farmerek és a farkasok között abban a pillanatban, amikor az első rablás megtörtént a Sziklás-hegység területén. Van erről egy nagyon jó regény, az a címe, hogy A csapda, egy Nicholas Evans nevű újságíró írta (közismertebb regénye a Suttogó). Ebben tökéletesen leírja a nagyragadozó és az ember közötti konfliktust, amely egy pillanat alatt kialakul még akkor is ha van tájékoztatás. Egyébként az Egyesült Államokban a helyzet megváltozásával meg is változtatták a kezelési lehetőségeket és célokat. A farkasokat levették a védet állatok listájáról, ma már újra vadászhatók azért, pontosan azért, hogy vissza lehessen szorítani az állományt, ne legyen ott mindenhol. Persze ebből lett egy újabb nagy társadalmi vita, hogy akkor jaj, szegény farkassal mi történik, csak amikor a farmer kiszámolta, hogy hány tehene, birkája, lova lett oda, akkor valahogy senki sem akarta zsebből kifizetni neki a kárt.

Sokszorosan jó példa a Yellowstone, csak az a baj, hogy ezt a „bonbon” részét szokták megnézni, a kanyarulatos folyókat, de nem szoktat belegondolni a további részeibe.

Ezzel együtt is talán jogos a kérdés, hogy milyen hatása lehet ezeknek a ragadozóknak a magyarországi élővilágra.

A nagyragadozó fajok hatása általában a prédafajokon keresztül jelenik meg. Ha összességében tekintem a nagyragadozókat azok feltételesen hatással lehetnek a csülkös vadállományra és mivel ezekből különösen sok van, ez nem okoz különösebb problémát. A nagyragadozó fajok okozhatnak kárt az embernek, elsősorban az állattenyésztésben, ezt a kártételt valahogy menedzselni kell. Ennek több szintje van: idetartozik a kártérítés, hogy kifizetem ezeket a károkat. Ha társadalmi igény hogy legyenek nagyragadozók, akkor társadalmi szinten kell kifizetni, az adóból. Második lépés: védekezni kell a nagyragadozók ellen, meg kell tanítani az érintett gazdákat védekezni. Társadalmi szinten kell finanszírozni a védekezés költségeit is, például nagyobb kutya, kerítés, védett nyári szállás, villanypásztor és a többi. 3. szint: ha nincs más megoldás, akkor terítékre is lehessen hozni a ragadozót. Ez a hármas kell, hogy együtt működjön, mert így tudom elérni azt, hogy a faj megmaradhasson, és a vadgazdálkodók, állattenyésztők ne érezzék úgy, hogy védtelenek a nagyragadozókkal szemben.

Mert könnyű Budapestről azt mondani, hogy éljél együtt a medvével, meg a farkassal, hiúzzal, sakállal, ha neki ott helyben megeszi a birkáját.

Ezt mindenkinek úgy kell elképzelnie, hogy egyszer csak valaki benyúl a pénztárcájába és kivesz belőle ötszáz forintot vagy ezret, vagy tízezret és ezt neki el kell tűrni valami szent cél érdekében. Senki sem szokta eltűrni. Ezek az emberek sem akarják, még akkor sem, ha egy farkas vagy hiúz turkál a pénztárcájukban. Ha segítek neki ennek az elviselésében, esetleg értéket csinálok a nagyragadozóból, akkor eltűri. Akkor érdekeltté tudom tenni abban, hogy ott legyen a nagyragadozó.

Mekkora állományokról beszélhetünk?

Erdőben élő fajokról sose tudjuk pontosan, hogy éppen hányan vannak. Azért laknak az erdőben, hogy ne lássuk őket. Azt látjuk, hogy növekvő állományról beszélhetünk, mert növekszik az észlelések gyakorisága. Igazából a növekedés a fontos, akkor nincsen baj, akkor nem tűnik el.

A hiúzok is visszatérőben vannak?

Hiúzból is vannak rendszeres megfigyelések a Börzsönyben, Aggteleken, néha a Zemplénben. A hiúz rejtettebb életmódot él a medvénél és még a farkasnál is, és kevésbé alkalmazkodik az emberi környezethez. Ha valaki szeretné nyomon követni az állományok bővülését van egy honlap, az a neve, hogy Rewilding Europe, Visszavaduló Európa.

Kicsit beszéljünk a hódokról is. Az övéké annyiban más történet, hogy ott tudatos visszatelepítés történt.

Valószínűnek tartom, hogy a hód amúgy is visszatért volna, elsősorban Ausztria felől, de valóban volt egy betelepítés/visszatelepítés a WWF részéről. Egyáltalán nem biztos, hogy ez jó ötlet volt. Itt is megjelenik a tipikus probléma, hogy a hód képes az embernek kárt okozni. Hiszen a fáknak, amelyeket kirág, azoknak többnyire van tulajdonosa. Ezeket a tulajdonosokat most senki nem akarja kárpótolni. Holott ebben az esetben van egy világosan beazonosítható szervezet, aki ezeket a visszatelepítéseket elősegítette és akinek ebből úgymond haszna volt. A vadászható nagyvadfajok által az erdőben és a mezőgazdaságban okozott károkért –ezeket hívják vadkároknak – a vadásztársaságok azért tartoznak felelősséggel és azért kell megfizetniük, mert ezeknek a vadásztársaságoknak, ha jól csinálják a dolgukat, akkor hasznuk van ezekből a fajokból. Ők hozzák terítékre őket, ők adhatják el a vadászatukat, ők ehetik meg a húsukat. Ha visszatekintek arra az időre, amikor a WWF visszatelepítette a hódot, az a barkácsáruház lánc, amelyiknek hód volt a jelképe, folyamatosan támogatást adott a WWF-nek erre, és lehetett 1 %-kal is segíteni a WWF munkáját, tehát bevétele volt az után, hogy a hód visszatelepítését végrehajtotta. Akkor, amikor a hód kárt okoz, akkor neki az én logikám szerint föl kéne tenni a kezét, hogy gyerekek, én ehhez hozzájárultam, én akartam, én szerveztem meg, még anyagi javakat is gyűjtöttem hozzá, ha ennek van egy ilyen következménye, akkor kifizetem.

Természetesen azt is lehet mondani, hogy ez társadalmi cél volt, és közösségi szinten, azaz a befizetett adónkból fizetjük ki a károkat. Csak azt nem tehetjük meg, hogy azt mondjuk, hogy a közösségi célokért egyes magánszemélyeknek kell eltűrni károkat.

Azaz felelősséget vállalok azért a cselekedetért, amit csináltam, még akkor is, hogy ha egyébként az európai trendeket figyelembe véve, a hód ettől függetlenül is valószínűleg visszatért volna Magyarországon.

Ez lenne a menedzsment szemlélet: világos gazdálkodási cél, világos felelősségek, világos döntések és vállalt következmények.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-9.jpeg

Riasztást adtak ki, jégesővel, nagy széllel jön a vihar

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint elsősorban a Dunántúl nyugati felét veszélyezteti zivatar csütörtökig.
MTI, fotók: Pexels - szmo.hu
2019. július 17.



Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzést adott ki, mivel a szerda esti óráktól nyugaton, majd csütörtök reggelig a Dunántúlon, elsősorban a nyugati felében helyenként kialakulhat zivatar. A figyelmeztetés szerint csütörtök éjfélig a Dunántúlon több alkalommal lehet valószínű zivatar. Kelet, északkelet felé haladva a zivatarok várható száma és erőssége csökken, északkeleten, a villámlás valószínűsége keleten a legalacsonyabb. Vas és Zala megyében első fokú figyelmeztetést adtak ki a villámlás, a széllökések és a jégeső miatt.

Szerdán is gomolyfelhős idő várható sok napsütéssel az ország döntő részén csapadék nélkül. Ugyanakkor az északkeleti megyékben elvétve futó zápor esetleg előfordulhat, sőt szerda késő este a nyugati határvidékre is besodródhat Ausztria felől egy-egy zápor, netán zivatar. Az északnyugati szelet napközben élénk, az ország középső harmadában szerdán olykor erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 26 és 30 fok között valószínű.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:



hirdetés
hadhazy-logisztikai-kozpont-szerencs.jpg

447 millió forint EU-támogatást fizetett ki a kormány egy nem létező katonai beruházásra

A szerencsi logisztikai központ megvalósult projektként szerepel a nyilvántartásban, de csak papíron épült meg. Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 17.



A 24.hu írta meg, hogy 447 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást fizetett ki a kormány egy speciális haditechnikai logisztikai és felújító központ létesítésére Szerencsen. Ebből azonban végül semmi sem lett, a kormányzati nyilvántartásban mégis megvalósult beruházásként szerepel.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejelentette, hogy feljelentést tesz, mivel vagy a központ tűnt el, vagy a majdnem félmilliárd forint európai uniós pályázati forrás.

A politikus el is ment a szóban forgó helyszínre, de ott elmondása szerint csak hatalmas gaz és néhány méhkaptár található.

A 24.hu cikke szerint a pénzt még 2014-ben nyerte el a Licet ’95 Ipari és Gazdasági Kft. nevű cég, akiknek eredetileg 960 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg a 2,4 milliárd forintba kerülő logisztikai központhoz, de végül 2015 végéig 447 millió forintot fizettek ki az összegből.

A terkepter.nfu.hu oldalon az szerepel, a beruházást 2015. november 30-án befejezték. Hadházy megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy kiderítse, hová lett a logisztikai központ és az uniós pénz. Erre válaszul kiderült, hogy a tárca jelenleg is – tehát a projekt lezárása után négy évvel – ellenőrzést folytat a beruházás körül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
monszun-klima-migracio.png

120 millió éhező, hontalan menekült indulhat meg Európa felé a klímakatasztrófa sújtotta Dél-Ázsiából

A CNN elemzése szerint a helyzet drámai. Dél-Ázsia egyszerűen kiürül az embertelen időjárási viszonyok miatt, a menekülők a világ minden részébe mehetnek.
CNN - szmo.hu
2019. július 17.



Több mint száz halott, több százezer kitelepített ember, hatmillió lakos még közvetlen veszélyben. Eddig ez a szomorú "mérlege" a Dél-Ázsiát elöntő árvíznek, amelyről mi is beszámoltunk. A legrosszabb helyzetben India van, de Nepál, Banglades és Pakisztán is küzd az áradásokkal.

Az időjárás ráadásul döbbenetes végletekkel készíti ki a kontinensnek azt a részét.

Indiában júniusig, tehát a monszun megérkezéséig elviselhetetlen forróság tombolt, hivatalosan 137-en haltak meg a hőségtől, ráadásul a tartós szárazság nélkül a legnagyobb városokban, de falvak százaiban is alig van ivóvíz.

Az emberek szó szerint azért kénytelenek elvándorolni otthonaikból, hogy szomjan ne haljanak. Új-Delhiben megdőlt a júniusi rekord 48 fokkal. A radzsasztáni Csuruban kis híján megdőlt az 50,6 fokos országos rekord.

Bangladesh-ben, Myanmarban és Afganisztánban szintén több millió ember éhezik, mert az áradások elúsztatták a termést, a földművelésből élő falvak nagy részét a hatalmas vizek el is vágták a külvilágtól, tehát még élelmet sem tudnak vinni nekik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

A klímamigrációról szóló ENSZ előrejelzésért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
karcag-korhaz.jpg

Arra kérte beosztottait a karcagi rendőrkapitány, ne büntessék meg a kórház tilosban parkoló igazgatóját

Az Index birtokába jutott hangfelvétel szerint Teleki Zoltán azt mondta: jobban fontolják meg, miként bánnak azokkal, akik „fontos szívességeket” tehetnek nekik.
Illusztráció: Google Street View - szmo.hu
2019. július 17.



Az Indexhez eljuttatott hangfelvételen Teleki Zoltán rendőr alezredes „differenciált intézkedésről” beszélt kollégáinak. Eszerint például nem jó ötlet megbüntetni a karcagi Kátai Gábor Kórház főigazgatóját, Nagyné László Erzsébetet, amiért a mozgássérültek számára fenntartott helyen parkolt, mivel ő szokta elintézni, hogy az állomány tagjainak ne kelljen kivárniuk a hosszú várólistát.

A portál nem tette közzé magát a felvételt, de azt írják, hallható rajta többek között, amit kifejti: nincsen már feljelentési kvóta, ezért őt nem érdekli, ha a rendőröknek kevesebb jön össze belőle. Az viszont fontos szerinte, hogy mielőtt a rendőrök bírságolnak, előbb kiderítsék, kié az autó, bírságolni vagy feljelentést tenni csak ezt követően szabad.

Mindez Teleki szerint azért fontos, mert hiába járnak el a rendőrök jogszerűen, „ez nem szül jót, mert utána, ha valamit kérni akarunk, hogy könnyebb legyen nektek, az állománynak, majd egy jó nagy fityiszt mutatnak be nekem. Aztán nem fogom tudni elintézni, hogy orvoshoz menjetek, hogy a vérvétel meglegyen”

– hangzik el a lap szerint a felvételen.

Az Index az ügyben Nagyné László Erzsébetet és a Kátai Gábor Kórházat is megkereste, azonban sem a főigazgató, sem az intézmény nem nyilatkozott.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője viszont azt írta a lapnak, „a hivatali visszaélés gyanúját keltő állítását a Karcagi Rendőrkapitányság vezetője és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság is határozottan visszautasítja. A Karcagi Rendőrkapitányság vezetése és állománya a hatályos jogszabályok, normák, illetve törvényi rendelkezések szerint végzi munkáját, ahogy tette ezt ebben az esetben is. Ahol a törvény lehetőséget ad rá, a rendőr mérlegelési jogkörénél fogva egyébként is differenciáltan intézkedik”.

Az Index úgy értesült, Teleki Zoltánt feljelentették az említett ügy miatt, a hozzájuk eljuttatott felvételt pedig a Nemzeti Védelmi Szolgálat is megkapta.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x