Szinte napra pontosan egy éve, 2018. november 19-én óriási robaj töltötte be a szenegáli Saint Louis Guet Ndar nevű negyedét, amibe riadt kiáltozás és gyereksírás vegyült.
A városrész egy hosszú, keskeny félszigeten fekszik, amit Langue de Barbarie-nak hívnak, és egyik irányból a Szenegál folyó, másikból pedig az Atlanti-óceán öleli körül. Ez pedig egyre gyakrabban teszi pokollá az itt lakók életét.
Azon a tavaly novemberi napon minden addiginál nagyobb, közel négy méter magas víztömeg tört ki a tengerből és árasztotta el a szűk, szemetes, szárítókötélre aggatott ruhákkal szegélyezett utcákat.
„Sosem láttam még ilyen hatalmas erejű hullámokat. Mindent letaroltak, ami az útjukba került, még a házak falainak is akkora erővel csapódtak neki, hogy néhány közülük azonnal összedőlt”
– meséli kérdésünkre egy 29 éves helyi lakos, Petit Ndiaye, aki születése óta itt él, és egyre jobban aggódik otthonának jövőjéért.
Fotó: Petit Ndiaye
„Az emberek ijedtek és tehetetlenek voltak. Fogalmuk sem volt, mihez kezdjenek, hogyan állíthatnák meg a dühöngő tengert.”
Ő az első sokk után igyekezett minél többeket figyelmeztetni: sorra járta a házakat, hogy szóljon a lakóknak, azonnal hagyják el az épületet, mielőtt még nagyobb lesz a baj. Erre azonban többen – főleg az idősebbek közül – nem voltak hajlandók.
Hasonló emlékei vannak Pape Maguette Sakho-nak, aki ugyan nem Guet Ndarban lakik, de sok barátja van ott, így aznap reggel is ellátogatott a negyedbe.
„Ott, ahol a partnak kellett volna lennie, nem volt semmi, csak óriási hullámok, amelyeknek semmi nem állhatta útját”
– idézi fel. Készített egy videót is, ami elég jól megmutatja a körülményeket és a hangulatot.
sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar... - Pape Maguette Sakho
sans commentaire ?????? #StLouis #Ndar #Guet_Ndar
A partszakasz területének csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent: becslések szerint évente akár 4-5 métert is bekebelezhet a tenger, ma már nyugalmi állapotban is a házaktól alig egy kőhajításnyira nyaldossa a víz a fövenyt.
Ez pedig valóságos időzített bomba a lakosság számára, hiszen a fentihez hasonló esetek gyakorlatilag bármikor megismétlődhetnek, és meg is ismétlődnek. A parton álló épületek jó része már most is lakhatatlan állapotú romhalmaz, a helyzet pedig valószínűleg csak romlani fog.
Az ENSZ becslései szerint 2050-ig világszerte 200 millió embernek kell majd elhagynia otthonát a klímaváltozás okozta emelkedő tengerszint miatt. Ami Saint Louisban zajlik, az ennek a folyamatnak a világos előképe.
A nyugati civilizáció magjában élve távolinak tűnhet számunkra az egész, de ha minden így megy tovább, ugyanez a sors vár New Yorkra, Miamira, Lisszabonra, Velencére, és még egy csomó part menti városra a fejlett és fejlődő világban egyaránt.
Jót akartak, tragédia lett a vége
Ameth Sène Diagne alig egy évtizeddel ezelőtt még egy virágzó halászfalu első embere volt, ma azonban már csak egy pár perc alatt besétálható apró földdarabot tud megmutatni, rajta egy-két romos épülettel.
Valamint a parttól 15-20 méterre néhány csupasz faágat, amelyeknek csak a legteteje látszik ki a vízből. Valaha ennek tövében állt a háza, itt házasodtak össze a feleségével.
Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.
A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.
A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.
A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.
Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.
A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:
"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak
– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.
Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.
A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.
A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.
A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).
A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
A klímaváltozás a korallzátonyokat sem kíméli. Ahogy korábban is megírtuk, ezek 50%-át már elveszítettük, az élővilágot pedig nemcsak az extrém időjárási jelenségek és az éghajlatváltozás veszélyezteti, hanem a tengereinkben lebegő 150 millió tonna műanyag hulladék is.
A tudósok azonban igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy a még megmenthető korallzátonyokat újraélesszék, amihez már emberi beavatkozás szükséges. Egy ausztrál és brit kutatókból álló csapat nemrég víz alatti hangszórókat telepített az ausztráliai Nagy-korallzátonyba, hogy azokkal imitálják az egészséges korallzátonyokban hallható hangokat.
Az úgynevezett "akusztikus gazdagítás" meglepő eredményeket hozott: visszatértek a halak, sőt kétszer annyi lett belőlük a hangszórókkal vezérelt területeken.
A kutatás egyik szerzője, Steve Simpson tengerbiológus elmondta, hogy a korallzátonyok normál esetben rendkívül zajosak, ám amikor a halak és a rákok eltűnnek, ezek a területek csendessé válnak. A víz alatti hangszórók segítségével viszont újra életet lehet varázsolni a korallokba, ami nagyszerű hír.
Tim Gordon tengerbiológus, a kutatás vezetője is rávilágított arra, hogy ha a halakat vissza tudják csalogatni a korallzátonyokba, az élővilág is újjáéledhet azokon a területeken, amelyek már pusztulásnak indultak.
"A halak nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a korallzátonyok egészséges ökoszisztémaként működjenek. Ha sikerül fellendíteni a halak populációját, az elősegítheti a természetes helyreállítási folyamatok elindítását, és ellensúlyozhatja azokat a károkat, amiket a világ számos korallzátonyánál tapasztalunk"
- mondta a szakember.
Fotó: Tim Gordon/University of Exeter
Az új kutatás nemcsak azt bizonyította, hogy
a hangszórók segítségével kétszer annyi hal költözik vissza az elhagyatott korallzátonyokhoz, de 50%-kal nő a fajok száma is. Ez azért fontos, mert a halak sokfélesége kulcsfontosságú szerepet játszik a korallok helyreállításában, mivel mindegyik fajnak más-más szerepe és funkciója van a vízi ökoszisztémában.
A kutatócsapat az eredmények alapján ígéretes módszernek tartja az akusztikus gazdagítást, de sajnos még számos olyan veszély fenyegeti a korallzátonyok élővilágát, amiket még a hangszórók sem tudnak kiküszöbölni. Ilyen például a klímaváltozás, a túlhalászás és a vízszennyezés.
A kísérlet során 40 napon keresztül követték nyomon a zátonyokat, de ahhoz, hogy teljesebb képet kapjanak arról, valóban beválik-e hosszú távon ez a módszer, még sok megfigyelésre és újabb kutatómunkákra van szükség.
Forrás: CNN
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
A jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze lehet a repülő autó, amely a levegőben és a szárazföldön is képes közlekedni.
Az utóbbi évtizedben több gyártó is tervezett ilyet, nyilvánosságra is hozták a terveket, ám kedden az Egyesült Államokban már be is mutatták az első modellt.
A Pioneer repülő személyautója (roviden PAL-V) szénszálból, titánból és alumíniumból készül, 600 kg a súlya és olyan propellerekkel van felszerelve, amikkel akár 3800 méteres magasságban is lehet repülni, de "vissza is húzhatóak", ha szárazföldön akar közlekedni vele a sofőr.
Benzinnel működik, 230 lóerős, négyhengeres motorral és három kerékkel rendelkezik. Alig 10 perc alatt képes átalakulni girokopterré, vagyis átállni repülő módra, és 8 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/h-ra. 160 méteres "futópályára" van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon szállni, és csak 30 méteres útra a leszálláshoz.
Levegőben 320 km/-val is tud hasítani, a földön pedig 160 km/h-s végsebességre képes.
A járművet hasonlóan lehet vezetni, mint egy motort, a sofőrnek egy vezérlőkarral kell irányítani. A vezetéséhez nemcsak autóra, de repülőre szóló jogosítvány is szükséges.
A kétüléses holland autó már a gyártási fázisban van, darabját 600 ezer dollárért (180 millió forint) árulják. Eddig már 70 előrendelést adtak le rá, az első darab pedig 2021-ben indulhat útjára.
Később építenek majd egy olcsóbb modellt is, ami Pal-V Liberty Sport névre hallgat majd, és "csak" 335 ezer dollárba (100 millió forint) kerül.
Robert Dinemanse ügyvezető igazgató korábban elmondta, hogy évekig dolgoztak azon, hogy legyőzzék a műszaki kihívásokat, és olyan innovatív, repülni is képes autót alkossanak, amely megfelel minden biztonsági előírásnak.
"A repülő autók már sok filmben megjelentek, de a következő években már a valóságban is elérhetőek lesznek"
- mondta az Associated Pressnek.
Forrás: Daily Mail