hirdetés
orban-viktor-influenza-oltas.jpg

Rosszul oltották be Orbán Viktort influenza ellen Dr. Novák Hunor gyermekorvos szerint

Az orvos szerint több szakmai hibát is vétettek a miniszterelnök beoltásánál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor beadatta magának a mindenkinek ingyenesen járó influenza elleni védőoltást. Erről egy videót is posztolt Facebook-oldalára kedd reggel.

Dr. Novák Hunor szerint azonban rosszul oltották be a miniszterelnököt. Facebook-posztjában azt írja,

"a videóban több szakmai hibát is láthatunk, amelyek nagyon elterjedtek, még napjainkban is tévesen oktatják sok helyen a fiatal orvosoknak az oltás beadását. Ez nem az adott orvos kritikája, inkább az oktatási rendszeré" az orvos szerint.

Azt írta, típushiba, hogy a bőrt összecsípik, amikor beszúrják az injekcióstűt, mert ezt a zsírszövetbe való oltásnál kell csinálni. A kormányfő pedig valószínűleg azt az oltást kapta, amit a deltaizomba kell beadni. Ilyen esetben a bőrt szét kell nyomni, húzni, lapítani, hogy biztosan az izomba kerüljön a hatóanyag.

hirdetés

"Ha összecsípve adjuk be a bőrredőbe, a tű vége és így az oltás könnyen a zsírszövetbe kerül, a beadott oltás így akár hatástalan is lehet, illetve komolyabb helyi mellékhatás alakulhat ki (viszkető csomó, gyulladás, esetleg zsírszövet elhalás)"

- írja Dr. Novák Hunor.

Elmondása szerint az sem jó, hogy a tűszúrás után a fecskendőt visszaszívják, ami csak fokozza a fájdalmat.

"Vállizomba adott oltásnál ez helytelen, felesleges, gyakorlatilag nincs esélye, hogy pont egy érben legyen a tű vége, ezért a nemzetközi szakmai irányelvek nem javasolják a visszaszívást"

- magyarázza a szakember.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
mti-pedagogus.jpg

Leállítják a pedagógusok tesztelését, elindultak a találgatások, hogy miért

„Na, megtalálták a megoldást arra, hogyan nem kell 100% táppénzt fizetni?” - kommentelte valaki, mások azt sejtik, hogy előre hozzák a téli szünetet.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2020. december 05.


hirdetés

A kormány november 20-án indított átfogó, országos célzott csoportos tesztelést, hogy felmérje a fertőzöttek arányát azokban a hivatásokban, amelyekben a dolgozók jellemzően sok állampolgárral vannak kapcsolatban munkájuk során, illetve a vírus szempontjából veszélyeztetett csoportokat látnak el.

Az operatív törzs a bölcsődékben, óvodákban, nevelési oktatási intézményekben, szociális intézményekben és egészségügyi intézményekben két hete zajló antigén gyorstesztekkel végrehajtott tesztelési folyamat tapasztalatai alapján ezekben a szakmacsoportokban felmérte az átfertőzöttség mértékét, orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevő egyetemisták bevonásával a tesztelők két alkalommal kiszűrték a pozitív eseteket a vírus terjedésének csökkentése érdekében - közölték.

Most viszont leáll a pedagógusok tesztelése, vélhetően két ekkora csoport tesztelésére már nincs elegendő kapacitás.

A Pedagógusok Szervezete által közzétett kormányhivatali tájékoztatás alatt persze elindultak a találgatások és egyéb kommentek:

hirdetés

Lapozz a kommentekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
koronavírus.jpg

Kiderült, mitől robbant be a koronavírus-járvány ősszel Magyarországon

A szakértők szerint túlnyomórészt a külföldről behurcolt vírusfajták kezdtek elterjedni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 05.


hirdetés

Nyilvánosságra hozták a magyarországi COVID-járványt meghatározó vírusváltozatok genetikai vizsgálatának eredményét. Ebben azt vizsgálták, milyen köze van a tavaszi járványnak az őszi, második hullám berobbanásához.

A szakértők szerint az őszi járvány nem a tavasszal kialakult fertőzések lappangásából lobbant be. A nyár közepén hurcolták be újra a vírust - írják az eddigi legátfogóbb magyar tanulmányban.

A napi esetek nyáron július elejétől augusztus közepéig fokozatosan csökkentek, majd újra emelkedni kezdtek. Így az új járványhullám a nyár közepén indult el.

Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa szerint:

"Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jelenlegi, második járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és hazánkban lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. Ellenkezőleg: a határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba"

hirdetés

"Kutatási eredményeink arra is rámutatnak, hogy – ellentétben a tavaszi hullámmal – a július–augusztus folyamán behurcolt esetekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és

az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető. Lényeges különbség a járvány két szakasza között, hogy a 2. hullám kládjai (azaz hazai terjedésű fertőzési láncai) időben sokkal kiterjedtebbek (akár több hónapig is elhúzódik egy-egy vírusváltozat terjedése), és egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában"

- magyarázta Kintses Bálint, az SZBK és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársa.

A minták több megyéből érkeztek, "tehát amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű, főleg az észak-keleti régióban. Ez megerősíti a belföldi széthurcolás szerepét abban az időszakban (nyár), amikor még elsősorban a külföldről történő behurcolás megállítására helyeződött a hangsúly (határzár). A tavaszi és az őszi hullám különbségei jól tükrözik, hogy a járványügyi korlátozások fontos szerepet töltenek be a fertőzés terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában".

A vizsgálatok szerint az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek a tavasszal terjedő változatokkal. A most jelenlévő vírusok tavasszal más európai országokban bukkantak fel elsősorban.

Forrás: Portfolio.hu

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pexels-rfstudio-3825529-1000x714.jpg

90 napra nyújthat védelmet a Pfizer koronavírus-vakcinája

Kicsit még a tudósok is a sötétben tapógatóznak azzal kapcsolatban, milyen hosszan tart a vakcina által nyújtott immunitás.
Fotó: Illusztráció (RF._.studio) - szmo.hu
2020. december 05.


hirdetés

Bár a koronavírus elleni védőoltás mindenképpen nagy előrelépés a járvány visszaszorítása érdekében, egyelőre a tudósok is bizonytalanok azzal kapcsolatban, milyen hosszú immunitást biztosít - derül ki a brit kormány által felkért tudósok tanulmányából.

Mivel a koronavírus elleni oltóanyagot kevesebb mint egy év alatt voltak kénytelenek kikísérletezni és forgalmazni - ez más esetben egy étvizedet is igénybe vehet - nyilvánvalóan az idő hiánya miatt nem ismert még a vakcina hosszútávú hatása. Bár az immunitás szintjével és időtartamával kapcsolatban egyelőre bizonytalanok a szakértők, abban biztosak, hogy az oltást meg kell ismételni, mivel jellemzően a koronavírusok ellen időnként újra kell oltani az embereket.

Hangsúlyozzák azonban, hogy míg

a legtöbb ilyen jellegű betegségnél az immunitás 6-24 hónapig tart, addig eddigi csekély tapasztalatok alapján a koronavírusnál ez sokkal rövidebb, 3 hónap lehet.

hirdetés

A koronavírus esetében az antitestek a tünetek megjelenését követő héten jelennek meg a vérben. A tanulmány szerint átlagosan 28 nappal az oltás után alakul ki az emberek nagy részénél a védettség a fertőzés ellen, azonban vannak olyanok - kis számban -, akiknél ez az immunitás egyáltalán nem alakul ki. A tudósok szerint a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok

"arra engednek következtetni, hogy legalább rövid távon magas fokú immunitás érhető el a COVID-19 betegséggel szemben".

Az Egyesült Királyságban múlt héten engedélyezték a Pfizer és a BioNTech vakcináját, Európában ők lehetnek az elsők, akik megkezdik a 95 százalékos hatékonyságot ígérő oltóanyag beadását. Az első adag már meg is érkezett az országba, várhatóan kedden kezdik meg az oltást.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-lotto.jpg

3,75 milliárd forinttal gazdagodott volna, aki eltalálta az ötöslottó számait, de ilyen nem volt

4 találatos szelvény viszont 74 darab volt.
MTI, fotó: Alejandro Garay képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. december 05.


hirdetés

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 49. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

4 (négy)

7 (hét)

28 (huszonnyolc)

hirdetés

58 (ötvennyolc)

77 (hetvenhét)

Nyeremények:

5 találatos szelvény nem volt;

4 találatos szelvény 74 darab, nyereményük egyenként 781.150 forint;

3 találatos szelvény 5.460 darab, nyereményük egyenként 11.400 forint;

2 találatos szelvény 122.280 darab, nyereményük egyenként 1.325 forint;

Joker: 463008

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!