Romjaiban is gyönyörű magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása, a Cziráky-kastély
Lovasberényben a falak még őrzik egykori méltóságát. Nézzétek meg a képeket!
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2018. december 31.



Lovasberény Székesfehérvártól 20 km-re, a Velencei-hegységnél található község. Híressé a Cziráky-kastély tette, melynek múltja igen régre nyúlik vissza. A ma romosan álló épület valaha szebb napokat látott, de méltóságából, pompájából még így is megőrzött sokat. Manapság már csak turisták sétálnak a falak között, amely arra vár, hogy egyszer újra régi pompájában mutatkozhasson meg.

Az épület legelső része a 15. század végén épült fel, a Buzlay-család birtokán. Ennek nyomai a mai építmény alatt fellelhetőek. A kastély, amely ekkor még inkább egy falusi udvarház volt, 1698-ban gróf Siegbert Heister generálisé lett, aki felújíttatta és megépíttette mellette a ma is látható plébánia templomot. Ekkor még az országút a két épület között vezetett, azt csak később helyezték át.

A Cziráky család 1730-ban szerezte meg a birtokot, a kastéllyal együtt. Gróf Cziráky György kibővíttette, majd fivére – aki örökségként jutott hozzá – tovább alakította az épületet. A 18. század végén készült el a barokk díszudvar.

Később, a 19. század elején gróf Cziráky Antal Mózes klasszicista stílusban alakította át a kastélyt Rieder Jakab tervei alapján.

A bejárata fölött a timpanonban a birtokos és felesége, Illésházy Júlia címerei voltak láthatóak. Az épületet mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek díszítették. A kastélyban külön lakosztálya volt a grófnak és a grófnénak is, volt benne könyvtár, családi levéltár is.

A gróf csináltatta meg az angol tájképi parkot is. A kertben természetes forrásból táplált mesterséges tavat is kialakítottak, amelyben vízesés, sziget és egy kis híd is volt. A kitermelt földből épült meg két domb, amelyek a tulajdonosok után Antal és Rózsa domb nevet kapták. Ekkor készült el a pálmaház, a vadászlak, és egy kis halászkunyhó is. A sétányok mentén különleges növényeket ültettek. A kertbe kőhidakat és szobrokat is elhelyeztek. Ezzel a magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása jött létre.

Második feleségétől született fia, János a század végén egy udvari szárnnyal toldotta meg a kastélyt és egy sarokpavilont is készíttetett, melyek tervezője Ybl Miklós volt.

Az 1772-ben született Cziráky Antal Mózes császári és királyi kamarás, országbíró, a Magyar Tudományos Akadémia alapító és igazgató tagja volt.

Jogot végzett, és számtalan tisztséget töltött be, többek között volt magyar királyi helytartótanácsnál fogalmazó, titoknok, főispáni helytartó, a magyar királyi udvari kamara alelnöke és belső titkos tanácsosa. Számos elismerést kapott, például a Szent István-rend nagykeresztjét is megkapta. Az Aranygyapjas rend lovagja volt, és a király állami és értekezleti minisztereként is dolgozott. Az MTA-nak igazgatója volt, és a működéshez több ezer forintot adományozott.

Háromszor nősült, és három gyermekéről lehet tudni.

79 éves korában halt meg. A kenyeri Sarlós Boldogasszony templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

A kastélyt 1943-ban az ükunoka, László irányításával rendbe hozták, de az államosítás után állaga romlani kezdett, és a park is tönkrement. A növények, fák nagy részét kivágták, csak a ház előtti két hársfát kímélték meg. A berendezést széthordták, majd 1951-től gépállomás és irodák céljára használták. A kapu melletti két kőoroszlán még megőrzött valamit a korábbi hangulatból.

A kastély – állapota ellenére – látogatható, a gondoknál kell jelentkezni. Az épületben egy kisebb állandó kiállítást rendeztek be, a képeken és leírásokban a kastély és a park történetét lehet megismerni.


KÖVESS MINKET:





Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x