hirdetés
tortura_25_of_31.jpg

Rettegés és horror: megnéztük a darabot, amiben Kasszás Erzsi eltörte Árpa Attila bokáját

Stephen King klasszikusát, a Tortúrát vitte színpadra a Karinthy Színház. A kétszereplős darab két órájából egy színtiszta izgalom.
Berei Dániel - szmo.hu
2017. május 18.


hirdetés

Tizenéves koromban két szerző szerettette meg velem az olvasást: J. K. Rowling és Stephen King. Persze, mióta mögöttem van a tinédzserkor, már más érdekel, elsősorban nem a varázslóvilág vagy a vérfürdő köt le, de bármikor szívesen veszek le a polcról egyet a 20. század legnagyobb ponyvagyárosától.

Pontosan ilyen regény a Tortúra is, aminek talán még a szövegét is oda-vissza kenem, álmomból felkeltve is. És amit nem egyszer dolgoztak már fel: készült belőle film (de még milyen, az Annie Wilkest játszó Kathy Bates Oscart kapott érte), Family Guy-feldolgozás, de színpadra vitték Angliában, Görögországban, Németországban és az USA-ban is.

A Broadway-n 2015-ben bemutatott darabban nem más játszotta Paul Sheldont, a megkínzott írót, mint Bruce Willis. Ennek ellenére a kritikusok nem voltak elájulva a darabtól, 2016 februárjától le is vették a műsorról.

Na, ezzel az örökséggel megküzdve kellett valami nagyot alkotnia a darabot színpadra vivő Karinthy Színháznak (egész pontosan a Karinthy Színháznak, az R.N.R. Művészeti Ügynökségnek és a Noir Színháznak közösen). A rendező, Iványi Árpád úgy gondolta, hogy a megkínzott író szerepére Árpa Attila a legalkalmasabb, míg az őrült ápolónőt Balázs Andi (hogy ő mennyire nem csak Kasszás Erzsi, arról itt írtam) tudja legjobban eljátszani.

Horror-thriller a színpadon

Aki nem ismeri a sztorit: Paul Sheldon (Árpa Attila), ismert regényíró az autójával útnak indul legújabb regénye befejezése után, ám nem számít a közelgő hóviharra. Az autója az árokba csúszik, csúnya balesetet szenved és összevissza törnek a lábai. Nagy szerencséjére Annie Wilkes (Balázs Andi) tudta, kedvenc írója merre jár, és az időjárásra is számított, így megmenti a fagyhaláltól, és a lakásába viszi.

tortura_2_of_31

Képek: Karinthy Színház

Már a beteges rajongása is előre vetíti, hogy Annie-vel nincs minden rendben,

de a sztori ott kezd igazán izgalmas lenni, amikor elolvassa kedvenc írója legutolsó regényét. Sokáig segítőkészen ápolja, sőt, nyájasan ugrálja körül, ám amikor kiderül, hogy Paul megölte a regény utolsó fejezetében a főszereplőt, minden megváltozik.

Annie egy pillanat alatt ápolónőből őrült emberrablóvá és emberkínzóvá válik, rettegésben és szenvedésben tartva Pault. És a nézőket is, mert a hátralevő egy órában a kérdés az:

vajon sikerül kiszabadulnia a járni sem képes írónak őrült ápolója fogságából? Vagy addig kínozza, míg belehal? Van bárki, aki megmentheti? Például a sheriff, aki az író keresésére indult?

Egyetlen szoba, megannyi titokkal

A helyszín a színdarab egésze alatt ugyanaz: Annie háza, benne egy szobával, ahol Paul fekszik, és egy másikkal, ahol Annie azt az időt tölti, amíg nem az íróval van. A díszlet mégsem unalmas, sőt: a szobák tele vannak titkokkal. Elrejtett könyvek, fegyverek, tárgyak, melyeket látsz, de nem tudod, hogy szerepe lesz-e Paul haláltusájában.

tortura_1_of_31

Óriási dicséret jár Hódi Zoltán kaszkadőr szakértőnek, akinek sikerült olyan horror-látványt vinnie a színpadra, amitől többször felszisszentem. Például akkor, amikor Annie megmutatja az ébredező Paulnak a saját lábát.

A ripityára tört csontok, a sebek, a megalvadt és a verekedésben éppen kiserkenő vér

- mind elsőrangú háttérmunkára vallanak.

Két szereplő, de négy arc

Amikor Balázs Andit arról kérdeztem, hogy a darab próbái alatt megnézte-e az 1990-es Kathy Bates-alakítást, azt mondta, hogy egyrészt fél az ilyen filmektől, másrészt nem, mert befolyásolná a játékban. Ehhez képest megannyi hasonlóságot találni a hollywoodi színésznő és Andi játékában. És ez most dicséret.

tortura_19_of_31

A darab első felében Annie kedves, előzékeny, ugyanakkor kissé magának való, együgyű és vicces karakter. Tökéletes ápoló, de magányos, egyedülálló nő, aki szinte szerelmesen rajong kedvenc írójáért. Balázs Andi pedig - aki a légynek sem tudna ártani - lubickol a szerepben, látszik, hogy szívesen törölgetné Árpa Attila homlokáról az izzadtságot, ha az egy baleset miatt ágyhoz lenne láncolva.

Aztán a második felében, mikor Annie bekattan, eljön az igazi erőfelmérő ideje: Andinak ki kell lépnie a komfortzónából, embert kell kínoznia, magából kikelve kell üvöltenie, zsarolnia, követelőznie. És ez ám a színészi bravúr:

Andi úgy változik át egy pillanat alatt őrültté, hogy azt öröm (és félelem) volt nézni. Behunytam a szemem és már nem akartam vele találkozni többet.

A kettősség, ha nem is ilyen élesen, megfigyelhető Árpa Attila játékán is. Indul egy elesett, kedves, jóhiszemű emberként, majd átalakul az életéért minden eszközzel is küzdő, rafinált, éles eszű férfivá. Az ő szerepe talán könnyebb: bár az állandó fájdalmat nem lehet könnyű mindig átadni, nem kell totális pszichopatává alakulnia. Ennek megfelelően jól hozza mindkét karaktert, és vannak kiemelkedő jelenetei is, például, mikor Annie elmegy otthonról, ő pedig kilóg a szobájából.

tortura_8_of_31tortura_11_of_31

Ha ismered, azért, ha nem, azért

A Tortúra egy izgalmas thriller-dráma, némi horrorral megspékelve. Éppen emiatt óriási feladat a megszokott filmes eszközök (a gyors vágások, a sokatmondó közelik) nélkül jól átadni a történetet. A Karinthyban viszont mindent elkövettek azért, hogy mégis sikerüljön, szerintem sikerrel.

tortura_7_of_31

A darab első fele talán egy kicsit lassú lehet azoknak, akik kívülről tudják a történetet. Ekkor ugyanis még nem indul be a kemény, drámai harc nő és férfi, fogvatartó és fogvatartott között. Pedig az első felvonás is tele van érdekességekkel, ilyen Annie humora, vagy épp az apró, elejtett jelek, hogy talán még sincs itt minden rendben.

Ha ismered a történetet, azért nézd meg, hogy meglásd, miként vitte színpadra egy magyar társulat ezt a végtelenül nehéz sztorit, ha viszont nem, akkor azért, hogy így ismerd meg. Elolvasni ráérsz utána is.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
rtlvaltozas.jpg

Váratlan műsorváltozás miatt átalakulnak az esték az RTL Klubon – már hétfőtől

Például a Fókusz is új időpontot kap.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Péntek délután hirtelen műsorváltozást jelentett be a TV2 Csoport.

Eszerint mégsem adják jövő héttől A hegyi doktort.

Eredetileg ezt tervezték, ám helyette a Bezár a bazár! ismétlései mennek majd. Ez pedig annyira népszerű, hogy az ismétléseket is sokan nézik.

A Sorozatwiki szerint részben ezért változtathatott az RTL Magyarország az RTL Klub műsorain.

Másrészt az elmúlt két hétben A Konyhafőnök helyett induló új RTL-es török sorozat, a Megtörve kifejezetten rossz nézettséget produkált, a Bezár a bazár! megverte.

Mi minden változik az RTL Klubon?

Június 24-től megcserélik az esti, Megtörve című török sorozatát és a Fókuszt.

A Megtörve 55 perccel előbb, 19:05-től kezdődik, a Fókusz 19:05-ről 20:00-ra kerül.

A változások a Barátok köztöt és az esti heti sorozatokat nem érintik.

"A csere azért is meglepő döntés, mert a Fókusz nagyon régóta az RTL Híradó után vagy előtt kerül képernyőre. 2013 nyarán fordult elő olyan utoljára, hogy a Fókusz este ment és nem közvetlenül a hírműsort követően sugározták" - írja a Sorozatwiki.

Nyitókép: RTL Klub/Megtörve


KÖVESS MINKET:



hirdetés
testor-1.jpg

27 év után derült ki: nem is Whitney Houston van a Több mint testőr plakátján

Kevin Costner árulta el a titkot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Kevin Costner a közelmúltban egy interjúban elárulta:

az 1992-es Több mint testőr című film ikonikussá vált fotóján valójában nem Whitney Houston szerepel.

Azt mondta, hogy a lány az énekesnő dublőre.

Whitney Houston aznap ugyanis már elment a forgatásról, amikor a fotó készült - később ez a kép került ki a moziplakátokra és a DVD-borítókra is.

A színész elmondta, amúgy sem látszott a dublőr arca, mert a vállára borult. Neki ez a kép tetszett a legjobban, bár a Warner Brothersnél nem voltak elégedettek a képpel, pontosan azért, mert nem látszott "az énekesnő" arca.

Kevin Costner pedig ezt fotót találta sokatmondónak. Az idő őt igazolta, a filmet sokan máig erről a képről azonosítják.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MovieScope (@movie.scope) által megosztott bejegyzés,


KÖVESS MINKET:




hirdetés
56664718_2479056158772406_1198774773027438592_n-1.jpg

Nagy Ervin: Ha úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának

30 éve változatlan bérezés, megalázó feltételek, kiszolgáltatottság - a Bosszúállók-filmek magyar hangjai megunták, csatába indulnak a szinkronszakma érdekében.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. június 21.



Igazi kettős ügynöknek éreztem magamat a Katona József Szíházban rendezett sajtótájékoztatón, hiszen azon kívül, hogy újságíróként tudósítanom kellett az eseményről, szinkrondramaturgként érintett is vagyok az ügyben, saját bőrömön érzem, mekkora problémák vannak a szinkronszakmában.

Alacsony munkadíjak, súlyosan jogtipró szerződések, kiszolgáltatott alkotók, fenyegetőző, a helyzetükkel szemérmetlenül visszaélő stúdiók és forgalmazók.

Általános tapasztalat, hogy a megrendelőknek fontosabb a munka olcsósága, mint a minősége. Épp ezért örvendetes, hogy a Bosszúállók magyar hangjai összefogtak. A magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel a szinkron szakmábban dolgozó valamennyi alkotót.

A Rajkai Zoltán, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter és Zámbori Soma által aláírt kiáltvány azt kéri a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti, feliratos és szinkronos változatokban. A döntés jogát

– ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák. Érvelésük szerint a szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog.

Kőszegi Ákos (Thanos) ezzel kapcsolatban meg is jegyezte:

"A magyar szinkron a magyar színművészet és a magyar kultúra elvitathatatlan része. Ezt veszélyeztetni olyan, mintha megpróbálnánk kitörölni a magyar irodalomból Adyt, vagy a magyar festészet térképéről lecsippentenénk Mednyánszkyt."

Miután Rajkai Zoltán, a Színházi Dolgoszók Szakszervezte Szinkron Alapszervezetének elnöke felolvasta a kiáltványt, kérdezni lehetett az egybegyűltektől - az aláírók közül Csőre Gábor, Stohl András és Zámbori Soma igazoltan távol volt.

Nagy Ervin szerint - aki a sajtótjáékoztató legaktívabb és legvehemensebb felszólalója volt - a szakma

"elérte a padlót, és koppant... Több lyuk nincs a nadrágszíjunkon."

A maga részéről háborúra készül. Lassan egy takarítónő is jobban keres, mint a szinkronszínészek és az ágazat többi dolgozója, de bízik benne, hogy a kétségbeesés összekovácsolja őket. "Ha mi úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának" - tette még hozzá később.

Megkérdeztem a színész kollégáktól, ők hogy látják, mi az oka, hogy ennyire rosszul fizetik őket, vagy akár minket, szikrondramaturgokat? A megrendelők - tévécsatornák, filmforgalmazók - fizetnek keveset a szinkronokért, vagy menet közben szivárog el a pénz, mire eljutna a dolgozókig? "Van egy piaci tápláléklánc" - kezdte válaszát Rajkai Zoltán. "A szinkroniparban dolgozók nem találták meg eddig a válaszokat a piacgazdaság kihívásaira." Véleménye szerint a piacgazdaság természetéhez tartozik a profitmaximalizálás. Mindenki minél kevesebb befektetéssel minél több hasznot akar húzni.

"A tápláléklánc alján vagyunk mi, alkotók.

Mivel eddig nem volt megfelelő érdekérvényesítő képességünk, ezért a gazdasági erőfölényüknél fogva a megendelők rákényszertíették ezeket a kedvezőtlen feltételeket a szakmára."

A Bosszúálló filmekben Scarlett Johansont szinkronizáló Csondor Kata saját példáján keresztül érzékeltette az anyagi viszonyokat. Mint elmondta, az utolsó Bosszúállók film szinkronizálásáért 40 ezer forintot kapott. Ráadásul ez egy kiemelt film kiemelt gázsival. Egy "hétköznapi" film főszerepéért 15-20 ezer forint körül vihetnek haza.

Az ATV-s újságíró kolléga idézte az egyik nagy hazai filmforgalmazót, aki kartellnek nevezte a szinkronszínészek összefogását, és azt jósolta, ha sikerül jelentős fizetésemelést elérniük, az a szinkronos filmek számának csökkenését és a szinkronpiac összeomlását, a jegyárak emelkedését eredményezi.

Nagy Ervin csattanós választ adott a felvetésre:

"Amikor bevezették a bankadót, fél éven keresztül sírt mindenki. Aztán senki nem ment sehova..."

A kartellvádra pedig így reagált: "Mi nem kartell vagyunk, hanem szakszervezet... El tudnám intézni, hogy többet keressek, mint mások, de kit érdekel? Évekig ezt csinálták: neked kifizetem, a másikon majd megspórolom. Mellettem áll a kollégám, és feleannyiért csinálja ugyanazt, mert átverték. És utána ezek az emberek a szemünkbe néznek."

Takátsy Péter a kartellvádra még mejegyezte:

"Akármelyik szinkronstúdióba megyek, ugyanakkora gázsit fizetnek nekem."

Széles Tamás kitért az egyik leggyakoribb szinkronellenes érvre is, miszerint a feliratos filmek segítenék a nyelvtanulást. "Attól nem fognak a magyarok idegennyelveket beszélni, ha nem szinkronnal mennek a tévében a sorozatok. Akkor fognak nyelveket beszélni,hogyha többet tanulnak."

Rajkai Zoltán még fontosnak érezte, hogy mindnekit megnyugtasson: "Mi nem állami szektor vagyunk, tehát nem az adófizetők pénzéből élünk. Kőkemény piaci helyzetben vagyunk. Olyan hozzáadott értéket termelünk, ami nélkül nem lehetne eladni ezeket a termékeket. És ezekenek a sikeréből gyakorlatilag nem részesül ez a szektor."

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronért

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel az ezen a területen dolgozó valamennyi alkotót a szinkroniparban kialakult jogtalan szerződéses gyakorlat ellen.

A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) Szinkron Alapszervezetét képviselő színészek azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert veszélyeztetve látják a mozikban, a televíziós csatornákon vagy az interneten látható filmek magyar szinkronjának a jövőjét. Megítélésünk szerint megszűnhet, ellehetetlenülhet a magyar kulturális örökség részét képező magyar szinkron. A Szídosz-Szinkron Alapszervezet elnöksége ezért a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a jogalkotókkal és a szinkronstúdiókkal.

A szinkron erősíti a nemzeti összetartozást

Rajkai Zoltán elnök, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter, Zámbori Soma kiáltványukban hangsúlyozzák, hogy a magyar nyelven szinkronizált filmek és médiatartalmak összekapcsolják a magyarokat az egész világon, erősítik a nemzeti egységet és a kulturális összetartozást.

Magyar szinkron nélkül megszűnik a magyar nyelv használata a filmekben és sorozatokban, ami pótolhatatlan veszteség.

A Bosszúállók magyar hangjai egyformán szükségesnek tartják a tartalmak hozzáférhetővé tételét eredeti és a magyar nyelven egyaránt. Azt kérik a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti nyelven és eredeti, vagy magyar felirattal, eredeti nyelven és szinkronizáltan – audionarrációval (a fogyatékkal élő magyarok miatt), illetve szinkronizáltan – magyar felirattal. A döntés jogát – ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák.

A szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog

A szinkronizálással összefüggő tevékenységek – színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – szaktudást igényelnek, magas hozzáadott értéket képviselnek, mégsem minősülnek szakmáknak. Nincs szakmai besorolásuk, nincsen, vagy töredékes az oktatásuk, nem tartoznak sem középfokú, sem felsőfokú iskolákhoz, de még OKJ képzésük sincs. Nem vonatkozik rájuk szakmai előírás, semmilyen minőségbiztosítási rendszer. Ez súlyos probléma, mert a szinkronizálást végzők munkájának végeredménye: a magyar nyelvre szinkronizált filmek a lakosság egészét érintik. Minősége döntő jelentőségű.

Magyarországon szinkronizált tartalom nélkül a művelődés alkotmányos alapjoga, a nemzetközi szerződésben vállalt kulturális sokszínűség védelme nem valósítható meg, a magyar nyelv Alaptörvényben vállalt védelme pedig nem biztosítható.

Helyre kell állítani a törvényességet

A Bosszúállók fellépnek a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti gyakorlat ellen.

A munkavállalók harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Nem érvényesülnek a mindenkit megillető tisztességes munkafeltételek. A szinkronizált tartalmakat megrendelő cégekkel fennálló kapcsolatban legtöbbször nincsenek is szerződések, vagy utólagosan törvénysértő, és jogszerűtlen szerződéseket iratnak alá az alkotókkal. Ezekben a szerződésekben nem érvényesül a szerzői és előadóművészi jogdíj.

Összefogás az érdekvédelem sikeréért

A Bosszúállók hangjai összefogásra szólítják fel a szinkronban dolgozó alkotókat és szakembereket. Azt kérik kollégáiktól: csak törvényes, kölcsönösen kialkudott és elfogadható feltételeket tartalmazó szerződéseket írjanak alá a szinkronstúdiókkal. Ne hagyják magukat kizsákmányolni. A szinkroniparban dolgozó összes kollégájukat arra hívták fel, hogy csatlakozzanak a SzíDosz-Szinkron Alapszervezet és a Bosszúálló hangjainak kezdeményezéséhez, egyben arra kérik a magyar nézőket és médiafogyasztókat, hogy támogassák a magyar szinkron ügyét!

Fotók: A sajtótájékoztatón készült képeket Juhász Éva készítette.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
baratok-kozt-Copy-1000x531.jpg

Ismét variált az RTL Klub a műsorrendjén, még jövő héten is lesznek változások

Délutánra került a Megtörve című sorozat, a Barátok közt pedig este 8 után kezdődik majd a csatornán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 24.



Ahogy mi is megírtuk, múlt héten változtatást jelentett be az RTL Klub a műsorrendjében erre a hétre. Akkor még úgy volt, hogy június 24-től, azaz hétfőtől megcserélik az esti, Megtörve című török sorozatát és a Fókuszt: a Megtörve 55 perccel előbb, 19:05-től kezdődik, a Fókusz 19:05-ről 20:00-ra kerül, a Barátok közt és az esti heti sorozatok viszont maradnak ugyanúgy, mint eddig.

Hétfő délután viszont bejelentették, hogy mégsem így változtatnak. A korábban bejelentett tervhez képest a Megtörve este 7 óra helyett délután 4-re került, ma már egészen pontosan 16.05-kor kezdődött.

Így akik nem értesültek időben a variálásról, könnyen lemaradhattak a sorozatról. Bár az RTL Klub a jelek szerint éppen azért tette egyre korábbra a török szériát, mert a vártnál kevesebb nézettséget hozott, főleg az előző főműsoridős Konyhafőnökhöz képest - írja a media1.hu.

Az új műsorrend szerint az RTL Híradó és a Fókusz ismét egymás után kerül képernyőre: előbbi szokásosan 18 órakor, a magazinműsor pedig mégis 19:05-kor kezdődik és közel egyórás lesz, mivel a következő műsor, a Barátok közt csak 20.10-kor indul majd.

Ennek a sorozat rajongó egész biztosan örülnek, mivel sokszor panaszkodtak arra, hogy túl későn adják a népszerű magyar szappanoperát.

A Barátok közt után A Tanár ismétlését láthatják a nézők 20.45-től, ezt követően pedig az Isten veled, Magyarország kerül képernyőre 21.50-től.

Estére már az is kiderült, hogy jövő héttől ismét változtatás lesz, ugyanis az RTL Klub visszahozza az RTL II-n már nagy sikerrel futó Oltári csajok című sorozatot, ami minden hétköznap 20.45-kor indul majd.

Emiatt jövő héttől A Tanár ismétlése értelemszerűen már nem 20.45-től, hanem 21.45-től lesz képernyőn, ezután pedig hétfőnként az Isten veled, Magyarországot, keddenként pedig dupla részekkel a Magnum című sorozatot láthatják a nézők. Szerdánként dupla epizóddal folytatódik a Mr. Whiskey, csütörtök esténként – két résszel – érkezik A mi kis falunk. Péntekenként pedig szintén dupla epizóddal jön az Isten belájkolt című premier sorozat

- írja a media1.hu.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x