hirdetés

Rettegés és harag Sanghajban: drákói szigorral kényszerítik ki a szemét szétválogatását

Aki nem a jó kukába teszi a szemetet, az július 1-től nemcsak pénzbüntetésre számíthat, de rosszabb állampolgárnak is minősítheti a rendszer.
G. N. L. - szmo.hu
2019. július 16.


hirdetés

Sanghaj nem csupán a világ legnépesebb, hanem legnagyobb kiterjedésű városa is: több mint 7000 négyzetkilométerével háromszor akkora, mint London és New York együttvéve.

Hivatalos statisztikák szerint közel 25 ezer tonna szemetet gyűjtenek össze a városban naponta, és ebből legfeljebb 3,3 tonnát hasznosítanak újra.

Ezen az állapoton akartak változtatni a városvezetők, ezért drákói szigorúságú törvényt hoztak.

Mostantól négy különböző színű kukába kell szétválogatni a szemetet: újrafelhasználható dolgokra (ide tartoznak az üvegek és konzervdobozok), veszélyes hulladékokra (például elemekre, gyógyszerekre), konyhai hulladékra, és egyebekre. Ez utóbbi kategóriába elsősorban a piperecikkek tartoznak.

A dolog azonban ennél is bonyolultabb, mert külön kell választani a „száraz” és a „nedves” hulladékot is. A csirkecsontoknak például a „nedvesben” a helye, míg a sertéscsontokra a „száraz” gyűjtő vár. A mobiltelefonok elemei ugyan elvileg a „veszélyes” kukába valók, de a régebbi elemeket nem oda, hanem a „száraz” tárolóba kell dobni.

hirdetés

Az üvegeket csakis teljesen üresen és tisztára mosva dobhatják ki a sanghajiak, és ugyanez igaz a műanyag zacskókra. Vannak termékek, amelyeknek szétszerelése, feldarabolása is követelmény, mielőtt a kukába kerülnek.

Ráadásul azt is megszabták, hogy mely reggeli és esti órákban lehet a szemetet kidobni, önkéntesek felügyelete mellett.

VIDEÓ: egy helyi vlogger az új rendszerről

A város előzőleg több ezer instruktort alkalmazott, akik tanfolyamokon magyarázták el az embereknek a szelektív hulladékgyűjtést.

Utána viszont a törvény teljes szigorával csaptak le.

A Shine helyi hírportál szerint már a törvény életbe lépése napján több száz rendőr kezdte meg a felszólítások, és ha kellett, a büntetések osztogatását.

Mindez pánikhangulatot keltett a városban. Már előfordult az is, hogy egy nőt három napi elzárásra ítéltek, mert megütött egy önkéntest, aki ki akarta oktatni a szemétszortírozásról.

Egy szabálysértés a lakóknak 200 jüanba (8400 forintba) kerülhet, ami sokaknak súlyos terhet jelent. Egy cégre pedig akár 50 ezer jüanos (2, 1 millió forintos) bírságot is kiszabhatnak.

Ennél is nagyobb fenyegetést jelent, hogy büntetésül csökkenthetik a szabályszegők társadalmi kreditpontjait. Kínában ugyanis az állam nyomon követi minden egyes állampolgár társadalmi viselkedését, ami alapján folyamatosan értékeli az illető „megbízhatóságát”.

Akinek alacsony a pontszáma, azt kizárhatják a legjobb munkahelyekről, gyermekei nem tanulhatnak magániskolákban. Szélsőséges esetekben nem szállhat repülőre, vagy akár a nyilvános helyekről is kitilthatják.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

18 hónapig is eltarthat és mindent megváltoztathat a koronavírus-járvány

Amíg nincs védőoltás, marad a rendszeres karantén - írja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folyóiratának főszerkesztője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Gideon Lichfield a Technology Review-ban azt írja, az élet nagyon sok területén mély nyomokat hagy majd a mostani járvány. Ha egyszer véget ér, akkor is másképpen fogunk majd dolgozni, másképp járunk bevásárolni, sportolni, mások lesznek a társasági érintkezés szabályai.

Mindenekelőtt azonban fel kell adnunk azt az illúziót, hogy a koronavírus fenyegetése hamar meg fog szűnni. Mindaddig, amíg nem sikerül kifejleszteni ellene a védőoltást, illetve nem kapják meg annyian a Covid-19-et, hogy ez a többieket megvédje, számíthatunk arra, hogy időről időre karanténba kell vonulnunk. Ez akár 18 hónapig is eltarthat

- írja Lichfield.

Mire pedig elkészül a védőoltás ellene, már a következő világjárvány elleni védekezésre kell gondolnunk, mert nagyon valószínű, hogy azt sem ússzuk meg.

A szerző idézi a londoni Imperial College jelentését, amely azt javasolja, hogy a védőoltás kifejlesztéséig minden alkalommal, amikor az intenzív osztályokon emelkedni kezd a betegek száma, a legszigorúbb közösségi távoltartási intézkedéseket vezessék be, és csak akkor enyhítsenek rajtuk, ha az új betegek száma csökkenést mutat. Például, ha egy országban egy hét alatt 100-nál több új beteget dianosztizálnak, akkor újra be kell majd zárni minden iskolát, és a tilalmat csak akkor szabad feloldani, ha ez a szám heti 50 alá süllyed.

hirdetés

Lichfield elismeri, hogy másfél év így élve nagyon hosszúnak tűnhet, de a kutatások szerint az egész lakosságra vonatkozó közösségi távolságtartás nélkül a járvány sokkal súlyosabb formában jelentkezne, akár a nyolcszorosa is lehetne a betegek száma annál, mint amit az egészségügyi rendszer képes ellátni.

Ha most csak öt hónapig tartanánk fenn a korlátozásokat, annak az lenne az eredménye, hogy a járvány legközelebb télen érné el a csúcspontját, amikor az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek.

„Rövid távon mindez rendkívüli károkat okoz a vállalkozások többségének, gondoljunk csak az éttermekre, kávéházakra, edzőtermekre, szállodákra, színházakra, mozikra, üzletközpontokra, múzeumokra, művészekre, sportolókra, de az utazási irodákra, a kongresszusok szervezőire, a tömegközlekedésre, és a magániskolákra is. Nem is beszélve arról a stresszről, amely a szülőkre vár, akiknek rá kell venniük gyermekeiket, hogy otthon tanuljanak, vagy azokra, akiknek idős családtagokról kell gondoskodniuk úgy, hogy közben ne tegyék ki őket a fertőzésnek." - írja Lichfield.

Valószínűleg sok cég tönkremegy, ugyanakkor szerinte lesznek olyanok is, akik alkalmazkodnak majd az új világhoz.

Újra fellendülhet a helyi termelés és lehetnek kompromisszumos megoldások a közösségi élet fenntartására is.

Például a mozikban fele annyi ülőhely lesz, a tanácskozásokat olyan nagyobb termekben tartják, ahol az emberek egymástól távolabb lehetnek, az edzőtermek azonos időpontra kevesebb előjegyzést fogadnak el.

A szerző szerint ki fognak alakulni a biztonságos közösségi élet kifinomultabb módszerei, amelynek jeleit már most láthatjuk. Izrael például már jelenleg is a mobilok helymeghatározási adatait használja a vírushordozók nyomonkövetéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben ahhoz, hogy valaki felszállhasson egy repülőre, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy őt is nyomon kövessék. De ugyanezt kérhetik majd plázákban vagy hivatali épületekben is, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassák a fertőzöttek kontaktjait.

Mindenütt felállíthatnak láz-szkennereket is. „Az éjszakai bárokban, ahol eddig a nagykorúságot kellett bizonyítani, lehet, hogy ezentúl arról kérnek majd igazolást, hogy van friss teszteredményünk, vagy megkaptuk a legújabb vírus elleni oltást.

Lichfield szerint ez a fajta ellenőrzés alacsony ár lesz azért cserébe, hogy hús-vér emberekkel találkozhassunk.

A Technology Review főszerkesztője szerint egy ilyen világ legnagyobb vesztesei a szegények, a hajléktalanok, a menekültek, a börtönviseltek lehetnek, akik még inkább kitaszítottnak érezhetik magukat.

És rejtett diszkriminációhoz vezethet az is, ha mesterséges intelligenciák algoritmusai határozzák meg majd az egyes emberek megbetegedésének kockázatát. Ilyesmi már meg is történt, amikor kiderült, hogy egy amerikai egészségbiztosítók által alkalmazott algoritmus a fehéreknek kedvezett.

„A világ már sokszor megváltozott, és újra változik. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy új módon éljünk, dolgozzunk és teremtsünk kapcsolatokat. Mint minden változás során, lesznek, akik többet veszítenek, mint mások, és lesznek olyanok, akik máris túl sokat veszítettek. De legalább reménykedhetünk, hogy e válság mélysége végre rákényszeríti az országokat, hogy orvosolják azokat a nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságokat, amelyek annyira sebezhetővé teszik lakosságaik széles rétegeit” – írja Gideon Lichfield.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
koronavirus2-1.jpg

Már nyolc mutációja van a koronavírusnak világszerte

Ezek nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál, viszont a kutatóknak fontos információkkal szolgálhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Mint a többi vírus, az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - írja az MTI.

Több amerikai szakember is megállapította, hogy a koronavírus genetikailag változik, és egyre több új törzse jelenik meg.

Ezek a mutációk számos információval szolgálnak a kutatóknak, de szerencsére nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál

- mondta Trevor Bedford, akinek a Nextstrain.org nevű honlapjára szerte a világból küldenek mintákat a szakemberek, így lehet követni, hogyan változik a vírus genomja.

"A kutatók azóta vizsgálják az új koronavírus genomjait, hogy az először terjedt át állatról emberre a közép-kínai Vuhan egyik vadállatpiacán múlt év őszén. A kérdésre, hogy genetikailag változik-e, a válasz egyértelmű igen"

hirdetés

- mondta Marc Liptsitsch, a Harvard Egyetem epidemiológusa.

Mint mondta, az a kérdés, hogy a mutáció során keletkezik-e olyan változás, ami például befolyásolja a vírus fertőzőképességét.

"A megfigyelt mutációs ráta – havonta két mutáció megjelenése – teljesen normális a többi vírushoz hasonlóan. Az influenzának és a náthának hasonló mutációs rátái lehetnek, sőt influenza esetében akár egy kicsit gyorsabb is lehet új mutáció megjelenése"

– magyarázta Bedford.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!