hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Rengeteg gyermekes családot fenyeget a kilakoltatás réme - értük is menetelnek ma Budapesten
Rendszerszinten nincs megoldva, miért, hogyan lakoltatják ki az érintett embereket, akik sokszor csak napokkal előtte értesülnek arról, hogy hamarosan utcára kerülhetnek. Vannak köztük idősek, betegek és sokgyerekesek is - a 8. Lakásmenet róluk szól.
Dömötör Nikolett - szmo.hu
2018. szeptember 29.


hirdetés

„A párommal egy albérletben éltünk, de a tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a lakást, ezért onnan el kellett mennünk. Terhes vagyok. Sokáig kerestünk helyet családok átmeneti otthonában, de mindenhol több hónapos várólista van. Esélyünk sincs bejutni.”

„Feleségemmel és két gyermekünkkel egy devizahiteles lakásban élünk. A lakásnak pár hónap múlva lejár a bérleti szerződése. Szeptemberben megjelent nálunk a végrehajtó, a rendőrség és a banktól valaki, és felszólítottak, hogy hagyjuk el a lakást. Végül tíz nap haladékot kaptunk.”

„Pár hónapja lakoltattak ki az öt gyermekemmel, akiket egyedül nevelek. Most családok átmeneti otthonában élünk. Szeretnénk elköltözni innen, de nem találunk a gyerekekkel albérletet. Korábban önkormányzati lakásban éltünk. Igaz, hogy volt tartozásunk, de az új munkahelyem miatt tudtam volna részletekben törleszteni. Ezt a polgármester elutasította.”

„Egy budapesti munkásszállón lakom a párommal. Egy hetet kaptunk arra, hogy elhagyjuk a szobát, amit eddig mindig rendesen fizettünk. Azért akarnak kilakoltatni minket, mert kétszer nem engedtük be a poloskairtókat, mert nem voltunk otthon. Egy hónap múlva már el tudnánk menni egy rendes albérletbe, de addig szükségünk van erre a szállásra.”

2018 májusa és júniusa között több mint 1350 kilakoltatásra került sor - ez a szám napi átlagban 22 családot jelent. Ez csupán négy történet a rengeteg közül, amivel A város mindenkié nevű csoport a közel tíz éves működése alatt találkozott. Ők szervezik idén is, most már nyolcadjára a Lakásmenetet szeptember 29-én, hogy így hívják fel a figyelmet a lakhatáshoz való jogra, illetve arra, hogy senkit ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül az utcára tenni.

Az elmúlt néhány hétben számos, kilakoltatásról szóló hír került be a sajtóba - például annak az asszonynak az esete, aki összecsuklott és egész testében remegett, amikor a rendőrök rátörték 11. kerületi lakásának ajtaját, hogy elvigyék. Vagy ott van például az az édesanya, akit autista, rákos gyermekével együtt akartak kilakoltatni, ugyanis a házat, ahol eddig egy pici lakrészt béreltek, hiteltartozás miatt elárverezték. Ehhez hasonló sors fenyegette azt az ötgyermekes szegedi családot is, akik 10 nappal a kilakoltatás napja előtt értesültek arról, hogy albérletüket elárverezik a fejük fölül. Hogy valójában mi jelenti a nagyobb bajt, a kilakoltatás mint jelenség, vagy az, hogy mindez elhelyezés nélkül történik, Tóth Fannit, az esemény egyik szervezőjét kérdeztük.

„Bár nagyon erőszakos cselekmény, alapvetően mégsem a kilakoltatás tényével van probléma, hanem azzal, hogy rendszerszinten nincs megoldva, miért lakoltatják ki ezeket az embereket, milyen módszerrel teszik, beleértve azt is, hogy milyen jogi eljárás előzi meg. Nagyon sokszor hiányos a tájékoztatás, nem jogszerű. Nem kommunikál egymással az önkormányzat, a végrehajtó, a bíróság. A második legnagyobb probléma pedig az, hogy semmilyen alternatíva nincs, semmilyen szociális háló, ami megfogná őket.”

A gyermekes családokra nézve több okból is nagyon fenyegető a kilakoltatás ténye. Egyrészt mert utcára kerülnek, másrészt mert ha kilakoltatnak egy családot, akkor a gyámügy megjelenik, mondván nem megfelelő a gyerekek ellátottsága, ezért akár abban a percben is kiemelhetik őket.

Az ő kilakoltatásuk és egymástól való elszakításuk azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis Fanni szerint a problémák ott kezdődnek, hogy egyáltalán nincs olyan kormányzati szerv, ami a lakhatással foglalkozna.

„Nincs átfogó törvény, az önkormányzatok és a kormányhivatalok egymás között dobálóznak a felelősséggel”, mondja. Az AVM éppen ezért is, kifejezetten a gyermekes családok kilakoltatására fókuszálva készített egy petíciót (amit péntek estig több mint kétezren írtak alá), valamint beadtak egy törvénymódosító javaslatot is – azt akarják elérni, hogy a gyermekeseket ne lehessen elhelyezés nélkül az utcára tenni. A menetnek is ez lesz az egyik fő üzenete, ami most, 2018-ban, a családok évében különösen aktuális, hívja fel a figyelmet Fanni.

A kormány eddig rettentően passzívan és mondhatni elutasítóan állt a problémához, úgy tűnik, hogy egyáltalán nem is érdekli őket, tette hozzá ugyanakkor. A csoport még a választások előtt, a tavaszi ülésszakban (ami összesen két hétig tartott) megpróbálta elérni, hogy legyen egy törvénymódosító javaslat, még a moratórium lejárta előtt. „Akkor sem foglalkoztak vele egyáltalán, nyilván azért, mert senkinek nem állt érdekében. Voltunk a parlamentben is, arra az ülésre a Fidesz egyáltalán nem jött el. Ezek után beindult a kilakoltatási gépezet. Hogy most, az őszi ülésszak alatt hogyan fognak reagálni, azt nem szeretnénk megjósolni, de az biztos, hogy mi nem fogjuk abbahagyni.”

A döntéshozók passzivitásával, elzárkózásával ellentétben társadalmi szinten láthatóan működik az érzékenyítés – azt, hogy „az emberek” mennyire fogékonyak például a lakhatási krízis iránt, remekül mutatja, hogy a meghirdetett Facebook-eseményre közel háromezren jelezték érdeklődésüket, de Fanni elmondása szerint „a valóságban” is nagyjából ezren részt szoktak venni a már hagyománnyá vált meneten.

„Szépen lassan megértik, hogy ez nem csak az úgynevezett szegény embereket (vagy legalábbis azokat, akiket a felső- és középosztály annak tart) érinti, hanem gyakorlatilag mindenkit, ugyanis a lakhatás egy nagyon összetett problémakör – kezdve onnan, hogy drága az albérlet és onnan is bárkit, bármikor kirakhatnak.”

És azt is látják, hogy konkrétan kikkel, milyen emberekkel történik mindez, ugyanis az AVM blogjában rendszeresen dokumentálja arccal, névvel az egyes, sok esetben teljesen kétségbeejtő helyzeteket, amelyek így még inkább kézzel foghatóvá válnak.

A cikk elején leírt esetek egyébként a Lakásmenet kampányvideójában is szerepelnek, ismert magyar művészek mondták el őket a kamera előtt. Alföldi Róbert, Bíró Kriszta, Hajdu Szabolcs, Gyabronka József, Lang Györgyi, Parti Nagy Lajos, Pálos Hanna, Sárosdi Lilla, Schilling Árpád, és Török-Illyés Orsolya is arcát és hangját adta a történetekhez, amelyek sajnos egytől egyig valósak, sőt, Fanni szerint már mindennaposnak is tekinthetőek és ebből kifolyólag (is) lehetetlen elmenni szó nélkül mellettük. (A kilakoltatási naplókban évekre visszamenőleg dokumentálják is ezeket, úgyhogy mindenki számára hozzáférhetőek.)

Mint kiderült, a videó létrejöttének Sárosdi Lilla volt a mozgatórugója, aki nagyon is szívén viseli a menet ügyét és úgy általában az AVM tevékenységét, noha férjével, Schilling Árpád rendezővel és gyermekével kiköltöztek Franciaországba – ő szervezte be művészkollégáit is, akik által talán még többekhez eljut az esemény és az összefogás híre.

Ha valaki úgy érzi, hogy szeretné segíteni a munkájukat és csatlakozni hozzájuk, a fent említett oldalukon, illetve Facebook-oldalukon keresztül is megteheti.


KÖVESS MINKET:




Sorstársait keresi, és küzd a lehetetlennel a szegedi édesanya
A diagnózis szerint disszociatív (konverzió) zavar miatt ráng mindene. Sem dolgozni, sem magát, sem gyermekét nem tudja ellátni. Most sorstársakat, vagy gyógymódot keres.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Szabó Szilviát (43) kilenc éve ismerem. Akkoriban még hosszú haja volt és annyira vágyott saját gyermekre. Egy teljesen energikus, pozitív szemléletű harmincas nőt ismertem meg benne, aki olyan volt, mint bármelyik kortársa.

Részesei voltunk egymás életének akkor, amikor megszületett a kisfia, aki ma már másodikos általános iskolás. És akkor is, amikor úgy döntött, a hosszú haj helyett egy cuki, rövidebb frizurára vált.

Aztán elsodródtunk egymás mellől, míg tavaly decemberben nagyon keresett engem. Arra kért, szóljak a férjemnek, hogy menjen el érte autóval és vigye őt a kórházba, mert baj van. Mert nagy a baj.

Egész teste rángatózott, szinte alig tudott a korlátba kapaszkodva lejönni az ötödik emeleti lakásából. Ezt követte sok-sok hétnyi kórházi ápolás, benne karjaikat széttáró orvosok hadával, akik számtalan vizsgálat, koponya MRI, EEG, röntgen után sem tudták megmondani, konkrétan mi a baja.

Ő változatlanul remegett, önműködően, tehát nem ő irányítja és ez a remegés azóta is az élete része.

Szilvi régen és most:

Saját felelősségére immár otthon van, édesanyja ápolja, gyógyul, de ... nem gyógyul. Mert semmilyen biztatót nem mondanak neki. Csupán a diagnózis született meg: disszociatív (konverzió) zavar.

A történetbe már a közepén folytunk bele, volt egy előzménye is 2018 szeptemberében. Ekkor Szilvinél a pánikbetegség jelei mutatkoztak, amire gyógyszert kapott. A gyógyszerek viszont inkább ártottak, mint segítettek, hiszen ennek lett a folyománya ez a bizonyos remegés. Ma már mindössze egy gyógyszert, Seduxent szed a tünetekre.

Szilvi élete eközben romokban hever. Ő küzd, de egyelőre kilátástalan minden perce.

A munkahelyén elköszöntek tőle, határozott időre vették fel az előző helyre, ami lejárt december 31-én. A munkaügyi központba nem tud bejelentkezni, hiszen egyrészt nem tud eljutni oda, másrészt a központ által kiadott munkahelyekre sem, sőt, tanfolyamokra sem tudna beülni.

A rokkantosítási folyamat egyelőre nem játszik, hiszen Szilvia egyrészt még bizakodik, hogy egyszer majd elmúlik ez az egész és a jövőben nem lesz más, mint rémálom, másrészt maga a diagnózis is nem olyan régen fogalmazódott meg.

A kisfia az elmúlt hónapokban az édesapánál és annak új kedvesénél van. Az egész történetben talán ez a legnagyobb tragédia.

A gyereket ellátni nem tudná, de nem is tenné ki őt annak a látványnak, amely Szilvia életét most kíséri. Karácsonykor, Szentestén egyszer hazamehetett a kórházból és akkortájt megölelhette a fiát.

"Zombi vagyok, ugráló lábakkal, kezekkel" - fogalmaz és arra is utal, hogy bár a Seduxen szorongásgátló, nyugtató gyógyszer, de aludni immár hetek óta képtelen. 1-3 óra a maximum, amikor már a végkimerültségtől alszik, de alvás közben is tart a remegés, így az minden, csak nem pihentető.

Néha hajnal 5-kor, 6-kor képes valamennyit aludni, de napközben erre már képtelen,

akkor azonnal hányinger fogja el. Nagyon fontos, hogy tudd, ez nem epilepszia.

Szilvi mindig is filigrán, vékony nő volt, akin az is meglátszódott azonnal, ha egy kisebb vírus miatt 1-2 kilót fogyott. Jelenleg mínusz 7 kilónál tart és nekem nincs jogom kimondani olyat, hogy csont és bőr, de tényleg nagyon lesoványodott.

Hogy miért is született ez a cikk? A saját eszközeimmel szeretnék abban segíteni neki, hogy a története nyilvánosságot kaphasson. Sorstársak jelentkezését várja a szasziszi@gmail.com e-mail címre. Hátha van, aki ezt a betegséget már maga mögött tudhatja. Hátha van egy olyan közeg, ahová fordulhat, ahol sorstársakra lel, ahol megértik mindazt, amin keresztül megy. Vagy valaki, aki ebből már sikeresen kigyógyult és tudja, mi a gyógyír.

Arra kérlek, ha tudsz ilyenről, írj!


KÖVESS MINKET:




Az utolsó pillanatban mentették meg az egyéves gyerek életét, aki félrenyelt egy csokidarabot
A kicsit autóval vitték szülei a mentők elé, félúton találkoztak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 20.


hirdetés

Csokoládédarabkát nyelt félre az az egyéves kisgyermek, akihez a gyöngyösi mentőket riasztották egy közeli településre - számolt be az esetről Facebook-oldalán az Országos Mentőszolgálat.

A szülők pánikba esve hívták a segélykérő vonalat, miközben próbálták eltávolítani a szemmel nem látható idegentestet a kicsi torkából. A mentésirányító azonnal indította a legközelebbi esetkocsit, miközben folyamatosan instruálta a szülőket, hogy mit tegyenek. Miután a csoki eltávolítása sikertelen volt, a gyermeket azonnal saját autójukba tették a szülők és elindultak a mentővel szembe.

A pár perces út felénél találkoztak a mentővel, talán az utolsó pillanatban. Az esetkocsi személyzete, az akkor már eszméletlen gyermeket, gyér légzéssel, és éppen megtartott keringéssel vette át a szülőktől.

A kiérkező mentőtiszt gyorsan, és helyesen az azonnali emelt szintű légútbiztosítás mellett döntött, ami megmentette a gyermek életét. A kicsit ellátás után, végül stabil állapotban szállították kórházba.


KÖVESS MINKET:





Gödörbe esett cicát mentettek a budapesti tűzoltók
A felszínen már állatvédők vártak a megrémült állatra, akit végül alpintechnikával sikerült felhozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

Tűzoltók mentettek ki egy tíz méter mély gödörbe esett macskát Budapesten, a XVIII. kerületi Alacskai úton - szúrta ki a Blikk.

A folyamatról a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tett közzé a Facebookon egy videót, amiből kiderül: pontosan hogyan segítettek a bajba jutott állaton. A budapesti tűzoltók alpintechnika használatával mentették ki a pórul járt macskát. A cicát a felszínen már állatvédők várták.


KÖVESS MINKET:





Több mint 37 millió forint gyűlt össze a kollégiumtűzben meghalt férfi családjának
A megözvegyült édesanya négy gyermeket nevel egyedül a családapa halála után.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 20.


hirdetés

A református egyház nyilvános gyűjtést szervezett a kollégiumtűzben meghalt férfi családjának még a történtek után. Most azt is kiderült, hogy rengeteg adomány érkezett a félárván maradt négy gyerek és az özvegy édesanya számára.

"A felhívásra február 20-ig 37.555.320 forint érkezett. A pénzt a református egyház szerdán átutalta az özvegy számlájára."

- írja a 24.hu.

Az egyház még a temetés előtt 3 millió forintos gyorssegélyt küldött az édesanyának, ezután különítettek el egy számlát, amin az adományokat gyűjtötték.

A református kollégium még január 23-án este gyulladt ki. A legtöbb ott tartózkódó ember még időben kijutott, de egy 45 év körüli férfi bent rekedt a tűzben. Később kiderült, hogy egy veszprémi családapa volt az áldozat, aki négy gyermeket hagyott hátra. A férfi az egyik fővárosi egyetemen végzett doktori munkája miatt minden héten egy napot Budapesten töltött, ilyenkor a kollégiumban szállt meg egy vendégszobában.

Később pedig bebizonyosodott, hogy szándékos gyújtogatás okozta tüzet, három fiatalt gyanúsítanak a tűz keletkezésével kapcsolatban.

A kollégium épülete a tűz után teljesen használhatatlanná vált, ezért rövid időre felfüggesztették a vizsgaidőszakot. A diákokat sikerült máshol elszállásolni, de mivel a holmijaik bennégtek a tűzben, gyűjtést indítottak számukra. A jótékony segítőknek köszönhetően pedig rengeteg ruhát kaptak. A Károli Gáspár Református Egyetem számláján összesen 24 és fél millió forintnyi adomány gyűlt össze a tanulók megsegítésére.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x