hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Rendbe teszi a MÁV a Nyugati téri aluljárót, már elkezdték a bódék felszámolását
Szerették volna megszüntetni a méltatlan állapotokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. december 28.


hirdetés

Elkezdte a MÁV a Nyugati téri aluljáró rendbehozatalát azokon a területeken, amelyek a kezelésébe tartoznak – erről a Magyar Idők számolt be.

"Elbontották a már nem használt árusító bódékat, reklámtáblákat, lebontották az álmennyezetet (kivéve a tartószerkezet világítás felfüggesztésére szolgáló részeit), eltávolították a graffitiket, elvégezték a padló, az oldalfalak és a lépcsők vegyszeres takarítását, illetve az elkoszolódott, poros mennyezet ipari porszívózását" - írja a lap.

A Magyar Idők MÁV-tól kapott információi szerint 2019 első negyedévében lefestik a falfelületeket, a mennyezetet, letisztítják a lépcsőkorlátokat, és a sérült burkolatokat is kijavítják.

A vasúttársaság megegyezett a fővárossal, hogy az érintett aluljárószakaszokat is rendezik, az aluljáróban a metrókijáratok is megújulnak - erről a BKV gondoskodik majd.

A Nyugati téri metróállomás rekonstrukciója a fővárosi közlekedési vállalat tájékoztatása szerint 2020 második felében kezdődik, a 3-as metró déli szakaszának felújítása után.

A tereprendezés egyik eleme lehetett az is, hogy 20 év után befalazták a szinte állandóan rossz liftet a Nyugati pályaudvarnál. "A felvonó, ami többször állt, mint működött, még 1998-ban épült. A vasútállomás és az aluljáró között lehetne vele akadálymentesen közlekedni. A MÁV szerint a lift balesetveszélyes, ezért falazták be" - hangzott el az RTL Klub híradójában.

Az RTL Klub Híradójának riportja a felvonóról:


KÖVESS MINKET:





Drónfelvételen, ahogy egy 1848 méteres zászlót feszítettek ki az Andrássy úton
Az eseményen többek között a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek.
Fotók: Ruzsa István - szmo.hu
2019. március 16.


hirdetés

1848 méter hosszú zászlót feszítettek ki Budapesten az Opera és a Hősök tere között az Andrássy úton a magyar zászló és címer napja alkalmából. Az eseménnyel ugyanakkor nemcsak a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek, hanem azok előtt is, akik életüket és vérüket adták Magyarországért.

Az eseményről készült videónk:

Mutatjuk az eseményről készült fotókat:

Drónfelvételen az 1848 méteres zászló az Andrássy úton:


KÖVESS MINKET:




Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?
Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Szerző és fotók: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 17.


hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


KÖVESS MINKET:




Bejártuk a Kelenföldi Erőművet - hátborzongató az elhagyatott, art deco-stílusú kapcsolóterem
Már jó ideje üresen áll, és ez bizony látszik is rajta. Tudtad, hogy Brad Pitt is forgatott benne?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A Kelenföldi Erőmű több mint 100 éves épületében jártunk, megnéztük a különleges, art deco stílusú kapcsolótermet is, ami 2005-ben, a századik évfordulón egy hónapon keresztül nyitva állt a látogatók előtt.

A tervezés egyik alapelve az volt, hogy a dolgozónak joga van mindent látni. Az erőmű ma már nem üzemel, műemlékként tartják számon, de népszerű forgatási helyszín is egyben: a Tankcsapda egyik videóklipje itt készült, járt benne Brad Pitt is, sőt az Ideglelés Csernobilban is itt forgott.

Érdekesség, hogy a második világháború alatt bunkert építettek bele, ami a támadások alatt a lehulló üvegszilánkoktól védte az ott dolgozókat.

Ha a kapcsolótermen nem is annyira bántóan, de a többi helységen bizony látszódik, hogy évek óta üresen áll az épület.


KÖVESS MINKET:





Vitézy Dávid: kétszer akkora lesz a Közlekedési Múzeum új állandó tárlata, mint a városligeti volt
Az egész komplexumot pedig az ipari területen belül egy izgalmas, tájépítészeti szempontból is átgondolt, zöld park övezi majd.
MTI - szmo.hu
2019. március 16.


hirdetés

"Budapest nemzetközi rangú építészeti jelképpel, egy friss turisztikai célponttal és elsősorban egy világszínvonalú, családbarát, új Közlekedési Múzeummal gazdagodik majd a Kőbányai úti egykori Északi Járműjavító területén - ezt mondta többek között Vitézy Dávid, a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum főigazgatója.

Elmondta, hogy a világszerte számos példaértékű projektet, többek között a New York-i High Line magasvasútból átalakított közparkot tervező Diller Scofidio + Renfro nemzetközi tervpályázaton nyerte el az intézmény új otthonának tervezését. A látványterveket erre a linkre kattintva nézhetitek meg.

"A nyertes terv nagyvonalúan tiszteletben tartotta azt a szempontot, hogy a járműjavító Dízelcsarnoka olyan tér, amelyet ipari értékeivel, hangulatával együtt meg szeretnénk őrizni és múzeumként megnyitni a nagyközönség számára.

Benyújtott terveik szerint a kortárs kiállítótér modern üvegfalaival beúszik a régi csarnokba, de annak összhatása, egészen különleges, egyedi hangulata és történelmi jellege megmarad, olyan perspektívából is láthatóvá téve az egyes járműveket, melyekre korábban kevés példát láthattunk" - mondta Vitézy Dávid.

Szerinte a Diller Scofidio + Renfro (és magyar partnere: Noll Tamás Ybl-díjas építész és az a M-Teampannon iroda) koncepciója előtérbe helyezi a múzeumi és közösségi funkciókat, valamint azt tudja ígérni, hogy ez a barnamezős kulturális beruházás egész Budapest rozsdaövezeti fejlesztéseinek motorja lehet. "A terv a legvégiggondoltabb múzeumi koncepció volt, ezért is nyerhette meg a nemzetközi pályázatunkat."

A lebegőtetős, üveghomlokzatos új kiállítási terület a Dízelcsarnok toldalékaként épül meg a MÁV által az 1870-es évek óta használt területen.

Az áttetsző kiállítási tér az 1-es villamos megállója felől érkezőket már a belépés előtt invitálja, ízelítőt adva a kiállításból, új főbejáratot nyitva a Dízelcsarnokon.

Vitézy Dávid azt is elmondta, hogy részben az új épületben, részben a megőrzött régi csarnokban kaphat helyet az új állandó kiállítás, amelyet körbeölel a régi épületben a látogatók előtt is megnyitható műtárgyraktár. Megmarad a mozdonyok mozgatására használt tolópad is, amely a kiállításhoz is használható lesz. Az egész komplexumot pedig az ipari területen belül egy izgalmas, tájépítészeti szempontból is átgondolt, zöld park övezi majd.

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a Közlekedési Múzeum új állandó tárlata a régi, városligeti kiállításnál kétszer nagyobb lesz, mintegy tízezer négyzetméteren mutatja be a magyar közlekedés fejlődését a reformkortól napjainkig. Ezt egy közel ugyanekkora, időszakosan látogatható műtárgyraktár és nagyjából ezer négyzetméternyi időszaki kiállítóhely egészíti ki. Ezekkel a múzeum gyűjteménye páratlanul nagy arányban válik majd hozzáférhetővé.

A kiállítási funkciók eredményességét és a kutatásokat fogja támogatni egy mintegy négyezer négyzetméteres műszaki és közlekedési szakkönyvtár és archívum. A múzeum műtárgyállományának folyamatos karbantartását és a legmagasabb színvonalú restaurálási munkák elvégzését egy több mint kétezer négyzetméternyi területen megvalósuló, új restaurátorműhely fogja biztosítani.

A főigazgató kiemelte, hogy az új épületben nemcsak állandó és időszakos kiállítások valósulnak meg, hanem a múzeum közösségi térként és nemzetközi szintű tudásközpontként fog újjászületni a könyvtárnak és az archívumnak köszönhetően.

"Azt szeretnénk, hogy az eseti látogatók, turisták mellett a budapesti családok és fiatalok rendszeresen visszatérjenek a múzeumba, ahol a kiállítás mellett mindig események, hétvégén különböző családi rendezvények, hétköznap munkaidő után pedig a közlekedés legaktuálisabb témáit érintő programok, beszélgetések kaphatnak helyet"

- mondta Vitézy Dávid, hozzátéve: emellett a konferenciaterek, közösségi funkciók, a park terei mind egy élő, eleven városrészt hozhatnak létre.

A főigazgató azt is elmondta, hogy az épületben a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat használnak majd, de az önvezető autók elterjedésében bízva az új Közlekedési Múzeum garázsát is úgy alakítják ki, hogy a későbbiekben kiállítótérként hasznosíthassák, ha már kevésbé lesz szükség parkolóhelyekre. Ilyen innovatív megközelítésben még nem épült parkoló Budapesten - hívta fel a figyelmet.

Szerinte régóta szerepelt a fővárosi tervekben egy új vasúti megállóhely kialakítása a területen. Itt napi nyolcezer utas kaphatna átszállási lehetőséget, emellett a múzeumba látogatókat is szolgálná. A Népliget parkjának tervezett rekonstrukciója szintén erősíti a városrész felértékelődését; a Népliget felé megvalósítható gyalogoskapcsolatokkal a nyertes terv is számol.

Más hasonló múzeumok beruházási költsége alapján több tízmilliárd forintos költségvetéssel lehet számolni - mondta a főigazgató, hozzáfűzve azonban: a valós összeg függ a kiviteli tervektől, az építőipar adott évi leterheltségétől és számos ma még nem látható körülménytől.

Vitézy Dávid kitért a Magyar Innováció Házára is, amelynek a Liget Budapest projekt keretében újjáépülő, egykori Közlekedési Csarnok ad majd otthont. Az új intézmény szakmai előkészítése továbbra is a Közlekedési Múzeum feladata, jelenleg a ház állandó kiállításának tervezési munkái, a kurátori, valamint a kapcsolódó műtárgy-előkészítési és digitalizálási feladatok zajlanak.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x