hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Rákos lett, kihullott a haja - gyönyörű kemoterápiás kendőket kezdett varrni
Brjeska Dórával nemcsak különleges projektjéről beszélgettünk, hanem arról is, hogyan élte meg nőként a betegségét és mi segítette őt a gyógyulás útján.
Dömötör Nikolett - szmo.hu
2019. március 02.


hirdetés

2013-ban diagnosztizáltak Brjeska Dóránál áttétes mellrákot. Rögtön kezeléseket kapott, amitől kihullott a haja, ami, mint mondja, ősszel és télen nem annyira problémás, de tavasszal és nyáron már annál inkább. Amikor körülnézett az elérhető kemoterápiás kendők piacán, rájött, hogy egyrészt nagyon szűk a választék, ami pedig egy kicsit is jobban néz ki, mint a nagy átlag, meglehetősen drága, tizenezreket kell érte fizetni. Ráadásul mivel váltogatni kell, nem elég belőle egy.

Ezek után gondolt egyet és korábbi kézműves tapasztalatait felhasználva varrt magának egy kendőt, egy saját ötletű sablon alapján, a legjobb minőségű pamut felhasználásával. Úgy alakította ki, hogy meg sem kell kötni, ha felveszi az ember, gyakorlatilag csak meghúzza – ez az egyszerűség például műtét után is előnyös. Így is stabilan rögzül, nem úgy, mint jó néhány olyan darab, amit korábban viselt és amikben pont emiatt nem érezte jól magát. Az anyag és annak minősége is nagyon fontos, hangsúlyozza: ha ugyanis kihullik a haj, nincs, ami védje a fejbőrt, ami ezáltal sokkal sérülékenyebbé válik, mint azelőtt bármikor.

A kendőkészítés az eltelt évek alatt webshoppá nőtte ki magát. A Pink Owl Projectet, vagyis a POP nevű virtuális boltot sokan megtalálják. Gyakran előfordul, hogy férfiak vesznek ajándékba egy-egy darabot hozzátartozójuknak, de olyan vásárlója is van, aki folyamatosan kezelést kap, és minden tavasszal-ősszel nála vesz újat. “Elsősorban az volt a célom, hogy kényelmes, de megfizethető árú kendőket készítsek, hogy ne legyen probléma többet beszerezni évszakoknak és ruhatárnak megfelelően. Persze szeretek különlegesebbeket is készíteni, de ez inkább hangulatfüggő. Van, hogy én festem meg az anyagát is, vagy éppen mindenféle egyedi díszítést teszek rájuk.” Műtős sapkát is varrt, a saját orvosának először. „Én nagyon fáztam a műtőben, és nem hittem el, hogy az orvosok és asszisztensek nem. Kétrétegű, kívül mintás, belül van egy puha pamutréteg. Kényelmes és az izzadságot is szívja”, magyarázza Dóra.

A kendőviselésnek a praktikus okokon túl persze esztétikai jelentősége is van. Dóra viselt parókát is – igaz, egyetlenegyszer, és csak egy óráig bírta. Hiába igyekezett olyat kiválasztani, ami olyan volt, „mintha semmi nem történt volna”, amikor tükörbe nézett, rettentően művinek érezte.

Egyébként a betegségét és ezen belül a haja elvesztését is nagyon gyakorlatiasan fogta fel. „Amikor kijöttem a biopsziáról, ahol közölték, hogy rosszindulatú a daganatom, fogtam anyut és azt mondtam: gyere, most azonnal elmegyünk parókát és kendőt nézni. Igaz, azt se tudtam még, mi fog történni, de úgy voltam vele, hogy amit lehet, oldjunk meg előre.” Talán meglepőnek tűnik, de szívből örült annak, hogy kihullott a haja – azt mondja, azért, mert rettegett attól, hogy nem használ a kemoterápia (máj- és tüdőáttéte is volt). Az orvosától azt hallotta: ha csökken a daganatok mérete, akkor annak már örülhetnek. A hajhullás ezért párosult egy óriási megkönnyebbüléssel, hiszen azt jelezte, hogy hat a kezelés. Igaz, amikor édesanyja meglátta kopaszon, először felsikított, de aztán elkezdtek együtt nevetni, a párja pedig szintén úgy volt vele, hogy ha ez az egyik ára a gyógyulásnak, akkor tulajdonképpen kit érdekel.

Dóra mindig is kitartott pozitív, optimista hozzáállása, életszemlélete mellett, ugyanakkor azt is komolyan vette, hogy „a jó eredményeknek sem szabad túlságosan örülni”. Öt év elteltével nincs látható jele a ráknak, viszont hormongátló kezelést folyamatosan kap, és ez valószínűleg most már élete végéig elkíséri. Emellett minden nap injekciózni kell, hogy ne legyen a hormongátló miatt trombózisa. Már túl vannak az ezerötszázadikon is, és ennyi idő után bizony nagyon fájdalmas tud lenni a folyamatos szurkálás.

5 és fél évvel ezelőtt teljesen véletlenül derült ki, hogy Dóra daganatos. Fürdésnél érzett a mellében egy csomót, ami után rögtön onkológushoz ment, meséli. Egy közeli hozzátartozója akkoriban hunyt el rákban, úgyhogy volt ismerős szakember, akihez fordulhatott. „Nagyon nagy mázlim volt. Csak azért éreztem meg, mert begyulladt, megdagadt a környéke”, mondja. A CT után egy héttel már el is kezdte a kemoterápiát, amit végigvinni természetesen nem csak testileg, de lelkileg is megterhelő volt. „Borzasztó rájönni, hogy minden megváltozik, hogy sok minden más lesz, mint a velem egykorúak életében. Sokszor még most is nehéz. Felkelsz, belenézel a tükörbe és tudod, hogy benned van, és mindig azt gondolod: Istenem, csak ne most!” Az első vizsgálatoknál ráadásul történt egy kis baleset is, aminek következtében nőtt később egy csontkinövés a bordáján, ez pedig folyamatosan nyomja az ideget, állandó fájdalmat okozva.

Mindezek ellenére (vagy talán éppen ezért) Dóra már az elejétől kezdve rengeteget viccelődik az állapotával kapcsolatban; hiszi, hogy ha nem így tenne, már rég belehalt volna. A gyógyszereken kívül ugyanis az is kell, hogy az ember megeméssze, helyre tegye magában azt, ami történik, magyarázza. Soha nem engedte, hogy sajnálják, inkább igyekezett úgy élni, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, ami vele történik. “Egyszerűen együtt kell vele élni, nincs nagyon más választás. Meg lehet próbálni úgy csinálni, mintha nem lenne, de az hazugság.” A családjában, a környezetében pedig mindenkinek magától értetődő volt, hogy ők is hasonlóan álljanak a helyzethez.

Meglepő módon nem is hozzátartozók, „kívülállók”, hanem a betegségben közvetlenül érintettek részéről tapasztal sokszor számára teljesen megdöbbentő hozzáállást. „Volt, aki azt szegezte nekem: örüljek, hogy megvan mind a két mellem. Holott valójában neki kéne örülnie, amiért őt megműtötték, mert ezzel az orvos azt mondta, hogy ő gyógyítható. Vagy megkaptam, hogy én milyen könnyen megúsztam. Amúgy is, nem is látszik, hogy beteg vagyok, biztos már ripsz-ropsz meg is gyógyultam, bezzeg a Mariskának a szomszédból magas a vérnyomása, hár nem szörnyű? Egy idő után nehéz eldönteni, hogy az ember sírjon vagy nevessen. Ennél már csak a direkt kínzás rosszabb a 'halál karmával' meg a 'gyilkos kórral' mondatonként legalább kétszer. Könyörgöm, ne már! Ezek annyira rossz gondolatok, mondatok. Iszonyatosan lehúzzák az embert.”

Ugyancsak évek óta írja Füles Odú című blogját, ahol a betegségről és a gyógyulásról kapcsolatos tudását, tapasztalatait másokkal is szívesen megosztja, készített például egy órarend-szerű táblázatot is, amiben tanácsokat ad, hogy az egyes kemoterápiás kezelések előtt-után mit kell, érdemes csinálni. Egyáltalán nem esik nehezére beszélnie a saját történetéről sem. Ez jórészt a már említett közeli hozzátartozó betegségének köszönhető, és ez a Zsákos Alapítvány előzménye is, amiben alapítóként tevékenykedik.

Dóra szerint a társadalomban az a kép él a rákos emberről, hogy „szürke, hány és meghal”. Ugyanakkor azt nem tagadja, hogy a halál gondolatával ő maga is folyamatosan foglalkozik – ahogy mondja: tudja, milyenek az esélyei. Sokkal fontosabbnak tartja az elmúlás témáját annál, hogy egyszerűen legyintsünk rá. „Ha a családban beteg ember van, a családtagok is könnyebben tudják feldolgozni az elvesztését, ha megpróbálnak rá felkészülni, beszélnek róla. Persze nem akarok én meghalni, de tudom, milyen ott állni, és hirtelen semmit nem tudni. Be kellene látnunk, hogy ez nem valaminek a feladása, hanem segítség, támpont, biztonság. Legyünk őszinték. Egyszer mindenkivel megtörténik. A legdurvább, hogy még csak súlyos betegség sem kell hozzá. Elég egy véletlen, rosszkor, rossz helyen, és vége. Ezért kellene erről mindenkinek többet beszélnie.”

Azt mondja, alapvetően nincs sok negatív tapasztalata az egészségüggyel kapcsolatban, de azért egy orvostól a kardiológián, miközben félmeztelenül feküdt az ágyon, ő is megkapta, hogy „miért várt eddig”. Érdekes, ahogy arról mesél, mennyire máshogy bánnak egy rákbeteggel egy-egy kórházi osztályon. Volt, ahol rendkívül kedvesen, együttérzőn álltak hozzá, máshol akarva vagy akaratlanul, de tudtára adták, hogy nem örülnek, "nem illik az osztályra" egy ilyen beteg.

Még a műtéte előtt a párjával volt egy beszélgetése. Elmondta neki: lehet, hogy úgy alakul, le kell venni a mellét, a párját azonban csak Dóra gyógyulása érdekelte, mindegy, mellel vagy mell nélkül marad életben. A betegség hatására a kapcsolatukban is megváltoztak a prioritások. „Amikor együtt vagyunk, máshogy töltjük az időnket. Nem a tévét nézzük, hanem mondjuk kirándulni járunk, utazunk, sokkal élményközpontúbb lett ez a része a kapcsolatunknak. Most már jóval tudatosabban állunk mindenhez.”


KÖVESS MINKET:




Megvan, ki lett Magyarország legnépszerűbb orvosa a betegek szerint
A Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj közönségszavazására hétszáz orvost jelöltek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

Közel hétszáz orvosra érkezett szavazat a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díj közönségszavazásán. A több mint százezer szavazó régiónként választhatta meg a legnépszerűbb orvost.

A szakmai zsűri majd később dönt a díjakról, de a közönségdíjasok névsorát már közzétették.

Magyarország legnépszerűbb orvosai 2019-ben:

Dr. Tandel Beáta, sebész, Észak-Magyarország

Dr. Deák György, gyermekgyógyász, gyermekneurológus, Északnyugat-Magyarország

Dr. Felföldi Ferenc, gasztroenterológus, Délnyugat-Magyarország

Dr. Förhécz Zsolt, belgyógyász, kardiológus, Közép-Magyarország

Dr. Kemény András, háziorvos, Közép-Magyarország

Dr. Körmendy Szabolcs, tüdőgyógyász, Délkelet-Magyarország

Dr. Petlyánszki Gábor, háziorvos, Északkelet-Magyarország

A legtöbb szavazatot a balassagyarmati kórház sebésze, Dr. Tandel Beáta kapta, 3834 szavazatot gyűjtött.

A doktornő a Dr. Kenessey Albert Kórház sebész főorvosa, 22 éve van a pályán. Már korán elkezdte alkalmazni a laparoszkópos műtéti technikákat. Sikere miatt több pesti kórházba is hívták, de ő megtartotta vidéki állását. Azt tartják róla, hogy betegközpontú, páciensei között népszerű - írta az Index.

2017-ben a 80 éves évforduló alkalmából a Goodwill Pharma az Egészségért Alapítvány hagyományteremtő szándékkal létrehozta a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjat, amelyet minden évben munkájuk elismeréseként olyan orvosoknak szeretne adományozni, akiket a szakmai zsűri és a páciensek is érdemesnek tartanak arra - írta a díjról honlapjuk.

A díjakról és az eredményekről bővebben ITT olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




A pécsi havihegyi mandulafa lett az Európai Év Fája
A csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa 45 ezer szavazatot kapott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

A tavalyi év magyarországi fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - közölte a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden.

A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a legtöbb, 45.132 szavazatot pécsi fa kapta.

Az online szavazáson győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket.

Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, az idei nyertes, a pécsi havihegyi mandulafa az örök megújulás magyar szimbóluma.

Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája kitüntető címet.

"A fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet"

- mondta.

Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak nagyon gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzéséra és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják - írta a cseh alapítvány közleményében.

Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal.

Bővebben a versenyről és az eredményekről ITT olvashatsz.


KÖVESS MINKET:





Óriási hazai siker: Palvin Barbi lett a Victoria's Secret első magyar angyala
'Büszke vagyok, hogy Magyarországot képviselhetem' - írta a modell Instagramján.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 14.


hirdetés

Palvin Barbi egyik régi vágya teljesült, mikor tavaly novemberben a Victoria's Secret kifutóján szerepelhetett, mai bejelentése pedig végképp megkoronázta a modell sikerét.

Mint kiderült, Barbi mostantól hivatalosan is a fehérneműmárka angyala lesz, így rendszeresen láthatjuk őt a VS kampányaiban.

"Nem tudom, hol is kezdhetném, de megpróbálom: soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet, és minden ábrándom felülmúlja, ami történt. Nagy örömmel jelentem be, hogy most már hivatalosan is a Victoria's Secret angyala lettem! Köszönöm a belém vetett hitet. Volt idő, amikor hagytam, hogy a saját gondolataim hátráltassanak engem, és nagyon nehéz volt elszakadni ettől, de a családom, a csapatom, Ed, és mindenki más támogatott engem a VS-nél, és felemeltek engem. Büszke vagyok, hogy Magyarországot képviselhetem"

- írta a modell, akiről már egy bemutatkozó videót is közzétett a márka.

OFFICIALLY A @victoriassecret ANGEL ! I don't know where to begin but I'll try : I never thought it would happen and it has exceeded all my expectations. I'm very excited to announce that I'm officially a @victoriassecret ANGEL ! Thank you for believing in me. There were times where I let my own thoughts hold me back and it was a hard climb away from those but my family , my team, Ed, and everyone at VS they were always there to support me and uplift me. I am proud to represent Hungary, and most importantly, all of you in this new chapter of my life! Thank you all so much again ♥️♥️♥️

815.6k Likes, 16.6k Comments - Barbara Palvin (@realbarbarapalvin) on Instagram: "OFFICIALLY A @victoriassecret ANGEL ! I don't know where to begin but I'll try : I never thought..."


KÖVESS MINKET:





Kiderült, melyik lett Magyarország legboldogabb városa
Más nyert a megyeszékhelyek és a nagyvárosok versenyében. Az is kiderült, hogy éreznek a nők és a férfiak, melyik korosztály a boldogabb.
MTI - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján a sor végén kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában a boldogság világnapja alkalmából szerdán közzétett kutatás szerint.

A vizsgálódás Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével zajlott. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A főbb eredmények szerint

a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul.

Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa.

Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel.

A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,

Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett.

A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végezte a felmérést.

A vizsgálatban Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából.

Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők. Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.

Címlapkép: Győr, forrás: Wikipédia


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x