hirdetés
magelli02.jpg

Raboljunk mástól, hogy nekünk több legyen! – A kapitalizmus kórképét rendezi a Magyar Színházban Paolo Magelli

A világjáró olasz Maestróval a próbák szünetében beszélgettünk.
szöveg: Göbölyös N. László - fotók: Juhász Éva, Magyar Színház - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Egy család hat nemzedéke koporsó-kereskedelemmel foglalkozik, és e bombaüzlet érdekében nem válogatnak az eszközökben. Ez az alapötlete Dusan Kovačevič A maratonfutók tiszteletkört futnak című fekete komédiájának, amelyet Magelli állít színpadra a Magyar Színházban.

– Ön visszajáró vendég Budapesten. Több mint 40 évvel ezelőtt már bemutatkozott rendezőként ugyanebben a színházban, Csehov Sirályával, egy jugoszláviai társulattal. Hogyan emlékszik vissza az akkori munkájára és a 70-es évek Budapestjére?

– Nagyon fiatal voltam, alig 25 éves. Emlékszem, a város rögtön elbűvölt, de legalább ennyire a színházi élete. Persze, furcsa volt, hogy orosz katonákat is lehet látni, de már akkor érezhető volt e jelenléttel szemben egyfajta távolságtartó és kritikus magatartás. Egyik este előadás után elmentünk vacsorázni egy étterembe, ahol már ott ült néhány orosz tiszt, amikor megérkeztünk. Bennünket kiszolgáltak, nekik viszont azt mondták, hogy záróra van.

– Ez is az ellenállás egyik formája…

– De nagy szeretettel emlékszem Hubay Miklósra, akivel még Olaszországban ismerkedtem meg, vagy Eörsi Istvánra, akinek több darabját is rendeztem Németországban. Éppen Hubay volt az, aki megszervezett nekem egyik délután egy találkozót Szabó Magdával az ő budai házában. Felejthetetlen volt az a három óra, amit nála töltöttünk. Magyar barátaim kézről kézre adtak, meghívtak magukhoz, vagy elvittek különleges helyekre, miközben megismerhettem a budapesti értelmiségi világot.

hirdetés

– Nem ez volt azonban az első budapesti útja.

– Először 1963-ban jártam itt, 14 évesen. Rávettem apámat, hogy hozzon el, mert látni akarom a Pál utcát (Magelli tökéletes magyarsággal ejti ki az „utca” szót. (Molnár Ferenc regénye kötelező olvasmány Olaszországban – GNL). Kocsival jöttünk Firenzéből Bécsen keresztül. Még vízumot kellett kérnünk, és Magyarországon nem voltak autósztrádák. Akkoriban is gyönyörűnek láttam Budapestet, de szomorú, megsebzett volt. Amikor tízegynéhány évvel később visszajöttem, egy büszke várost találtam, amely végre talpra állt. Ez mélyen megmaradt az emlékezetemben.

– Az elmúlt évtizedekben többször is rendezett már Magyarországon, Miskolcon, Zalaegerszegen, Kaposvárott. Mi vonzotta Kovačevič darabjához?

– Amikor Kovacevic még egészen fiatalon, a 70-es évek elején megírta ezt a darabot, talán a „kommunista dinasztiák” allegóriáját akarta ábrázolni. Ma már a volt jugoszláv köztársaságokban klasszikusnak számít, és egyre több helyen játsszák. Számomra ez a darab mai olvasatában a kapitalista rendszer gonosz kórképe. Raboljunk a másiktól, hogy nekünk több legyen – a kapitalizmus így képzeli a maga halhatatlanságát. Manapság kevés olyan szerzőt találunk, akik igazán otthon lennének a tragikomédia műfajában, úgy gondolom, Dusko egyike a legkiválóbbaknak egész Európában.

A darabban nincs szó szeretetről, csak önzésről, piszkos üzletekről, pénzről, a halállal való kereskedésről. Ez utóbbi már önmagában nagyszerű ötlet: ez a család az évtizedek során eladott 20 ezer koporsót, de csak ötvenet gyártott.

Ez a kapitalizmus módszere: felmarkolni a pénzt, eltüntetni, aztán befektetni... és ez ma is aktuális, nemcsak az olyan átmeneti szakaszban lévő országokban, mint Magyarország, hanem ugyanezt megtaláljuk Olaszországban, Ausztriában és másutt is. Olvastam egy cikket arról, hogy mennyi csalás van az Európai Unió pénzügyei körül… és közben mindenütt tönkretették a munkásosztályt, már sehol sem lehet hallani a hangját.

– Van a darabban egy mondat: „A halál az egyetlen biztos és örök üzlet” – mondja Mirko, a család legfiatalabb tagja. Ez nagy igazság az életben is: gondoljunk csak a fegyverpiacra, de még a médiára is, amely a legnagyobb címlapsztorikat a katasztrófákból, a sorozatgyilkosságokból csinálja.

– Ez pontosan így van. Éppen ezért akarjuk, hogy a darab fináléjának a közönség is részese legyen! Amikor Mirko megöli Cristinát, ugyanolyan gazember lesz, mint felmenői. Már nem az az álmodozó fiatalember, aki Afrikába készül, és meg akar szabadulni a pénz rabságától. Olyan lesz, mint a többiek, sőt, még náluk is rosszabb. Ez az új nemzedékek problémája: beilleszkednek a rendszerbe, és ezáltal rosszabbak lesznek, mint az öregjeik. Igen, erről szól a darab: a halál a legnagyobb üzlet. Gondoljunk csak bele: 40 éven át kizsákmányolnak, aztán eldobnak minket. Mit jelent egyáltalán az, hogy „élni”? Van egy nagyon jó barátom, egy híres francia építész Patrick Bouchain, aki Rennes városában épített munkásoknak egy utcát, amelyben minden van: a háromemeletes, gyönyörű házak között általános iskola, mozi, színház, üzletek, és az utca végére tervezett egy temetőt. Ki akarták érte tüntetni, de ő nem fogadta el, mert csak azt akarta keserű iróniával bebizonyítani, hogy a kapitalista rendszer egy kilométert ad az emberi életnek.

– Ebből is lehetne egy fekete komédiát írni… Mirko figurája és a darab befejezése engem kicsit Mrožek Tangójára emlékeztet. Ott is a legfiatalabb veszi át a hatalmat…

– Erre nem is gondoltam, pedig még fiatal koromban rendeztem is Mrožeket. Igen, valóban lehet némi párhuzamot találni a kettő között. Csakhogy Mrožek a befejezéssel hagy egy kis reményt, Mirko viszont a legundorítóbb, első számú kapitalista lesz…

– Ön egyszer azt mondta, hogy egy országról sokat elárulnak a színészei. A mostani próbák során mi újat tudott meg Magyarországról?

– Már nem idegenek nekem a magyar színészek, hiszen többször dolgoztam velük. Pontosak, mint a németek, de sokkal szabadabbak, és pozitív értelembe véve őrültek. Nagyon temperamentumosak, gyakran euforikusak, de időnként váratlanul depresszióba esnek. Néha egy látszólag semmiségtől belezuhannak egy gödörbe. Ezt én nagyon szépnek találom, bármilyen is nehéz ilyenkor velük, mert olyan emberekről van szó, akiknek van bátorságuk megmutatni magukat nekem a színpadon anélkül, hogy elrejtenék a gyengéiket. Franciaországban például a színészek szinte mindig védőburokkal veszik körül magukat. A németeknek megvannak a maguk határozott elképzeléseik, de könnyű velük vitatkozni. Az olaszok nagy mesterei a nyelvnek, gyorsak, de nehéz őket levinni a dolgok mélyére.

A magyar színészek nyitottak, jól bánnak a nyelvvel, viszont érzik a mélységeket is.

– Lehet, hogy ezek az érzelmi hullámzások a közép-európai szellemből táplálkoznak. Azt mondják, hogy nem véletlenül született meg az abszurd műfaj éppen ebben a régióban, Kafkával, Örkénnyel…

– … és ne felejtsük el a románokat, Tristan Tzarával, Ionescóval vagy a még korábbi Ion Luca Caragialéval, akit az egész irányzat atyjának is tekinthetünk! De igaz, hogy ezt a térséget áthatja ez a szellem. A magyarok mégis mások, aminek szívesen megfejteném a titkát. Szabó Magda mondta: a magyarok önmagukon kívül hordják a lelkük egy részét.

– Pályája kezdetén együtt dolgozott Roberto Benignivel, majd Giorgio Strehlerrel, a milánói Piccolo Teatro legendás igazgatójával.

– Benignivel csináltuk meg első stúdiószínház-társulatunkat, még szinte gyerekek voltunk. Együtt nőttünk fel – ő három évvel fiatalabb nálam –, és egy életre szóló barátságot kötöttünk. Aztán a 2010-es évek első felében újra sok közös munkánk volt Robertóval a pratói Metastasio színházban, amelynek igazgató-főrendezője voltam. Giorgio Strehlertől viszont asszisztenseként tanultam meg, hogyan kell megélni a színházat, annak minden szépségét. Később egészen közeli kapcsolatba kerültem Benno Bessonnal, aki Bertolt Brecht történelmi asszisztense volt a Berliner Ensemble-nál. Dolgoztam vele Genfben, Párizsban, Rennes-ben egyaránt és mindent átadott nekem, amit Brechtről tudni lehet.

– Olaszország ma, ugyanúgy, mint Magyarország, tele van társadalmi problémákkal, feszültségekkel. Hogyan reagál erre az olasz színház?

– Úgy érzem, hogy napjainkban az olasz színház nagy identitási válsággal küzd. Én a Metastasióban megpróbáltam visszahozni az állandó társulat hagyományát, mert meggyőződésem, hogy a színész-sztárrendszer teszi tönkre a színházat. Vannak olyan színészek, akiknek napi 3-4000 eurós fizetésük van, miközben nagyon sok tehetség nem jut munkához. Én egy kicsi, de erős társulatot alakítottam ki, és látom, hogy egyre több helyen próbálkoznak ezzel, Modenában, Genovában, Torinóban. Ezzel együtt a színház alapvető reformra szorul, és be kell töltenie azt a szerepet, amit Strehler is vallott: a társadalom szolgálatát. Ez jelenleg Európában legjobban Németországban működik, de Magyarországon is hasonlót tapasztalok, annak ellenére, hogy itt most megpróbálnak színházakat bezáratni az egyre csökkenő finanszírozással.

Ez nagyon nagy baj, mert a magyarok a színháznak köszönhetik saját kulturális identitásukat. Mindig is az ellenállás eszköze volt, hol a nyelv védelmének érdekében, hol pedig a politikai véleménynyilvánítással.

Éppen ezért keményebben fel kellene lépni e tendencia ellen! Németországban például aligha lehetne ezt megcsinálni, mert nagyon erős a művészek érdekképviselete, miközben a volt jugoszláv köztársaságokban is sok kis színházat lehetetlenítettek el, mert tudják, hogy „hülyéket” sokkal könnyebb kormányozni.

– Egyetlen hatalom sem rajong az okos emberekért…

– Nagy a felelősségünk a fiatal korosztályokkal szemben, mert ha egy országban csökkentik a kulturális színvonalat, az előbb-utóbb azzal jár, hogy a gazdaság is visszaesik. A magasabban képzettek elmennek olyan országba, ahol jobban megbecsülik a tudást.

– Az utóbbi években sokan aggódnak Európa jövőjéért. Hogyan lehet megfékezni a nacionalizmus, az idegengyűlölet és más szélsőségek terjedését?

– Én büszke vagyok arra, hogy toszkán, hogy firenzei vagyok, de nincs szükségem arra, hogy bizonygassam nemzeti hovatartozásomat. Sokkal fontosabb számomra, hogy ezen a parányi területen, amit Európának neveznek, ahol számos csodálatos kultúra és nyelv él, őrizzük meg a sokféleség alkotta egységet. Egyedülálló szépség birtokában vagyunk! Valamikor a Közel-Kelet volt hasonló, Libanonnal, Jordániával, Marokkóval, az egész mezopotámiai területtel, Perzsiával, ahol a sokféle nyelv és kultúra harmóniában élt, ezt azonban lerombolta a mocskos háborúk sorozata. De Európában, Isztambultól Skóciáig, Berlintől Oroszországig, hogyan gyűlölhetik egymást az emberek? Szeretnünk kell egymást, mindegy, hogy olaszok, magyarok, horvátok, franciák vagyunk. Elég, ha felismerjük a sokféleség együttes szépségét. Ilyen egyszerű…


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
omega-egyuttes-koronavirus.jpg

Az Omega együttesnek vége, ha a járványnak lesz második hulláma

Sok pénzt buknak azon, hogy le kellett mondani az idei turnét és nincsenek koncertek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

"Idén 18 külföldi koncertünket mondták le, köztük négy fesztiválfellépést, ami az Omega-produkció költségét tekintve százmillió forintos nagyságrendű kiesés" – mondta a Blikknek Trunkos András, az Omega együttes menedzsere, aki szövegíróként is támogatja az együttest.

A lapnak nyilatkozott a 77 éves Kóbor János, Mecky is. Azt mondta:

"Az Omega végét jelentheti, ha a járványnak ősszel lesz egy második hulláma.

Mi, »régiek« már abban a korban vagyunk, amikor hatványozottan dolgozik ellenünk az idő.

Még lendületben vagyunk, de ez sajnos mulandó.

hirdetés

Márciusban fejeztük be az új lemez felvételeit, de ha a következő fél évben nem tudunk színpadra lépni, utána aligha tudunk majd megfelelni az elvárásainknak. Bízunk a koncertezés folytatásában, ugyanakkor aggodalmaskodunk is."

Trunkos András menedzser éppen nagy külföldi turnét szervezett, amikor a járvány ideért.

"A lemez és a bor megjelenését áttettük szeptember 23-ra, az Omega 1962-es első fellépésének évfordulójára. Hátha szerencsét hoz"

- mondta Kóbor János a Blikknek.

VIDEÓ: Az Omega 2012-es jubileumi koncertje:

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mikrofon.jpg

Már szólhat élőzene a vendéglátóhelyeken vidéken

Nagy segítség ez a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő zenészeknek és az éttermeknek, kávézóknak is.
MTI / Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ismét szolgáltathatnak zenét a vidéki vendéglátóhelyek - közölte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) kedden az MTI-vel.

Gyimesi László, az MZTSZ alelnöke, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) napokban újraválasztott elnöke kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette, hogy

Budapest kivételével a zeneszolgáltatást a vendéglátóüzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén már nem korlátozzák a járványra vonatkozó rendelkezések.

Gyimesi László levélben kérte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert annak pontosítására, hogy a vendéglátóhelyek megnyitására vonatkozó rendelkezés magában foglalja-e a zeneszolgáltatás lehetőségét. Az MZTSZ alelnöke azzal adott hangsúlyt kérésének, hogy a zenészek munkavégzési lehetőségeinek elvesztése nagy gondot okoz és kérte, hogy a kormány tájékoztatásában jelenjen meg a vendéglátóhelyi zenészfoglalkoztatás lehetőségének kimondása. Mint írta, a zeneszolgáltatás felszabadítása sok kollégának, különösen a cigányzenészeknek munkát és megélhetést jelentene.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1.png

Clint Eastwood 90(!) éves – íme a kedvenc filmjeink tőle rendezőként

A május 31-én szülinapos színész-rendező ma olyan filmekkel büszkélkedhet 4 Oscar díja mellett, mint a Nincs bocsánat, A szív hídjai vagy az Amerikai mesterlövész.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

Clint Eastwood az egyik legkülönlegesebb csodabogarává vált kilencven éves korára Hollywoodnak, hiszen még mindig aktív rendezőként és olykor színészként is, nem beszélve arról, hogy több filmje zenéjét is ő szerezte. Ráadásul olyan sikeres filmeket készít, melyeket egy, a karrierje csúcsán lévő fiatalabb rendező is elirigyelhetne tőle.

Színészként lett világsztár: először Sergio Leone filmjeiben lett ismert a neve, melyet a Jó, a rossz és a csúf koronázott meg. Majd Don Siegel rendezővel készített több sikeres filmet, ezekben kezdte megteremteni azt a keményfiú karaktert, amit később a Piszkos Harry-filmekben vitt sikerre, létrehozva az önfejű igazságosztó zsaru karakterét, ami azóta egy állandó szereplő a film világában. Többek között Bruce Willis is ilyen figurák megformálásával lett világsztár. Ahhoz, hogy Eastwood neve mára egy mindenki által ismert brand legyen, a színészi karrierje is hozzájárult. Mégis most a rendezői karrierjére koncentrálva szedtük össze a legjobb munkáit. Rendezni is korán kezdett, hiszen már 1971-ben bemutatták első saját filmjét, a Játszd le nekem a Mistyt!, s eddig összesen 38 nagyjátékfilmet készített. Ki tudja, hol áll meg.

10. Amerikai mesterlövész

Sokan talán nem helyeznék fel erre a listára a filmet, mégis megérdemli a kiemelést. Ugyanis ezúttal Eastwoodra nem jellemző, mégis tökéletesen megrendezett, bravúros akciójeleneteket láthatunk. Az Amerikai mesterlövészt 84 évesen alkotta a mester, amikor a kortársai már a nyugdíjas otthon közösségi szobájában néznek ilyeneket a közös televízión. A film persze nem csak ezért került fel a listára, remekül bánik pl. a suspense-szel, s a művet összesen hat Oscar-díjra jelölték, közte Bradley Coopert is a legjobb színész díjára.

9. Fennsíkok csavargója

hirdetés

Ez Eastwood második saját rendezése, s még egyértelműen magán viseli Don Siegel és Sergio Leone filmjeinek hangulatát, mégis egy biztos kézzel megrendezett western, ráadásul több, a műfajban eredeti ötlettel. Egy kis vadnyugati városban játszódik, ahol felfogadnak egy titokzatos idegent, hogy néhány most szabadult bűnözőtől védje meg a lakókat.

8. Tökéletes világ

Clint Eastwood legjobb filmjei közé nem mindig sorolják ezt a filmet, mégis egyértelműen ott van a helye ezen a listán. Megjelenésekor nem mindenki volt oda a filmért, de többnyire jó fogadtatást kapott. Annak ellenére, hogy az amerikai közönség nem harapott rá nagyon, azért világszerte már jól alakultak a bevételei. A nők akkori aktuális kedvencétől, Kevin Costnertől furcsa volt az új szerepkör: egy brutális bűnözőé, de játékában mégis kifinomult érzelmeket kellett megmutatnia. A film egy veszélyes bűnöző s egy elrabolt kisfiú különös utazásáról szól.

7. Gran Torino (2008)

Ez az egyszerű, letisztult film már magán viseli a rendező addigra jól kiérlelt sajátos kézjegyeit, melyek a kétezres évekbeli filmjeit jellemzik. A Millió dolláros bébi után jött ki ezzel a filmmel, ami uralta az Oscar szezont. Egyik legnépszerűbb filmje, hiszen Eastwood azt csinálja, amit korábban is szerettünk tőle, az igazságosztó szerepébe bújik egy vietnámi veterán személyében. A közönség hatalmas bevétellel hálálta meg a szerethető filmet, és az IMDb szavazatai alapján a 178-adik legjobb film a világon, ami meglehetősen előkelő hely.

6. A törvényen kívüli Josey Wales (1976)

Eastwood kedvenc tematikái közé tartozik a bosszú. Josey Wales egy egyszerű farmerként élt családjával, távol a világ zajától, saját tanyáján. Ám az amerikai polgárháború szele Josey-t is érintette: a családját meggyilkolták, farmját felégették az épphogy átvonuló, válogatás nélkül pusztító csapatok. A békés farmer beáll a környék hírhedt banditái közé, hogy felkutassa azokat, akik tönkretették az életét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
puf-sajto.jpg

Premier: a karantén előtti koncertek hangulatát idézi fel a Pál Utcai Fiúk új klipje

A Columbo című szám lett az egyik legnépszerűbb a tavaly megjelent lemez dalai közül.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

A tavaly ősszel megjelent, „Igazán ez minden” című hetedik Pál Utcai Fiúk stúdióalbum országos lemezbemutató koncertturnéja a járványhelyzet miatt egyelőre még szünetel, így a közönség is jelenleg csak videoklipeken keresztül találkozhat a zenekarral. Ennek megfelelően a PUF elsősorban a klipkészítésre koncentrált az elmúlt hónapokban.

Az új lemez számai közül eddig a „Kérnéd” című dalra készült egy szövegvideó, valamint a „Vaktyúk” és az „Esőben” című dalokhoz egy-egy klip, illetve a múlt hónapban a „Nagy szerelem” című számhoz készült egy „home video”, amelyet a zenekar tagjainak otthoni felvételeiből állítottak össze.

Most pedig az igen változatosra sikerült új album egy olyan dalára készült videó, amely szintén tovább színesíti a PUF zenei világát.

A zenekar gitárosának, Molnár Balázsnak a szerzeménye megpróbál választ adni arra, hogy vajon mit is csinál egy alternatív zenész akkor, amikor éppen nem „alternatívzenél”.

Tévésorozatot néző hétköznapi emberré válik? Vagy éppen ír egy olyan, ugrálós-táncolós popszámot, mint ez?

hirdetés

Mindenesetre az új dalok közül a Columbo a koncerteken hamar közönségkedvenccé vált, így nem véletlen, hogy a klipet is nagyrészt a tavaly novemberi lemezbemutatón készült videófelvételekből készítette Erdély Jakab.

Ez egyben utal arra is, hogy a zenekar már nagyon készül vissza a koncertszínpadokra: újra gőzerővel próbál a turné folytatására, sőt – a korlátozó intézkedések megszüntetését követően – a rajongók számíthatnak egy nagyobb szabású budapesti koncertre is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!