hirdetés
magelli02.jpg

Raboljunk mástól, hogy nekünk több legyen! – A kapitalizmus kórképét rendezi a Magyar Színházban Paolo Magelli

A világjáró olasz Maestróval a próbák szünetében beszélgettünk.
szöveg: Göbölyös N. László - fotók: Juhász Éva, Magyar Színház - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Egy család hat nemzedéke koporsó-kereskedelemmel foglalkozik, és e bombaüzlet érdekében nem válogatnak az eszközökben. Ez az alapötlete Dusan Kovačevič A maratonfutók tiszteletkört futnak című fekete komédiájának, amelyet Magelli állít színpadra a Magyar Színházban.

– Ön visszajáró vendég Budapesten. Több mint 40 évvel ezelőtt már bemutatkozott rendezőként ugyanebben a színházban, Csehov Sirályával, egy jugoszláviai társulattal. Hogyan emlékszik vissza az akkori munkájára és a 70-es évek Budapestjére?

– Nagyon fiatal voltam, alig 25 éves. Emlékszem, a város rögtön elbűvölt, de legalább ennyire a színházi élete. Persze, furcsa volt, hogy orosz katonákat is lehet látni, de már akkor érezhető volt e jelenléttel szemben egyfajta távolságtartó és kritikus magatartás. Egyik este előadás után elmentünk vacsorázni egy étterembe, ahol már ott ült néhány orosz tiszt, amikor megérkeztünk. Bennünket kiszolgáltak, nekik viszont azt mondták, hogy záróra van.

– Ez is az ellenállás egyik formája…

– De nagy szeretettel emlékszem Hubay Miklósra, akivel még Olaszországban ismerkedtem meg, vagy Eörsi Istvánra, akinek több darabját is rendeztem Németországban. Éppen Hubay volt az, aki megszervezett nekem egyik délután egy találkozót Szabó Magdával az ő budai házában. Felejthetetlen volt az a három óra, amit nála töltöttünk. Magyar barátaim kézről kézre adtak, meghívtak magukhoz, vagy elvittek különleges helyekre, miközben megismerhettem a budapesti értelmiségi világot.

– Nem ez volt azonban az első budapesti útja.

– Először 1963-ban jártam itt, 14 évesen. Rávettem apámat, hogy hozzon el, mert látni akarom a Pál utcát (Magelli tökéletes magyarsággal ejti ki az „utca” szót. (Molnár Ferenc regénye kötelező olvasmány Olaszországban – GNL). Kocsival jöttünk Firenzéből Bécsen keresztül. Még vízumot kellett kérnünk, és Magyarországon nem voltak autósztrádák. Akkoriban is gyönyörűnek láttam Budapestet, de szomorú, megsebzett volt. Amikor tízegynéhány évvel később visszajöttem, egy büszke várost találtam, amely végre talpra állt. Ez mélyen megmaradt az emlékezetemben.

– Az elmúlt évtizedekben többször is rendezett már Magyarországon, Miskolcon, Zalaegerszegen, Kaposvárott. Mi vonzotta Kovačevič darabjához?

– Amikor Kovacevic még egészen fiatalon, a 70-es évek elején megírta ezt a darabot, talán a „kommunista dinasztiák” allegóriáját akarta ábrázolni. Ma már a volt jugoszláv köztársaságokban klasszikusnak számít, és egyre több helyen játsszák. Számomra ez a darab mai olvasatában a kapitalista rendszer gonosz kórképe. Raboljunk a másiktól, hogy nekünk több legyen – a kapitalizmus így képzeli a maga halhatatlanságát. Manapság kevés olyan szerzőt találunk, akik igazán otthon lennének a tragikomédia műfajában, úgy gondolom, Dusko egyike a legkiválóbbaknak egész Európában.

A darabban nincs szó szeretetről, csak önzésről, piszkos üzletekről, pénzről, a halállal való kereskedésről. Ez utóbbi már önmagában nagyszerű ötlet: ez a család az évtizedek során eladott 20 ezer koporsót, de csak ötvenet gyártott.

Ez a kapitalizmus módszere: felmarkolni a pénzt, eltüntetni, aztán befektetni... és ez ma is aktuális, nemcsak az olyan átmeneti szakaszban lévő országokban, mint Magyarország, hanem ugyanezt megtaláljuk Olaszországban, Ausztriában és másutt is. Olvastam egy cikket arról, hogy mennyi csalás van az Európai Unió pénzügyei körül… és közben mindenütt tönkretették a munkásosztályt, már sehol sem lehet hallani a hangját.

– Van a darabban egy mondat: „A halál az egyetlen biztos és örök üzlet” – mondja Mirko, a család legfiatalabb tagja. Ez nagy igazság az életben is: gondoljunk csak a fegyverpiacra, de még a médiára is, amely a legnagyobb címlapsztorikat a katasztrófákból, a sorozatgyilkosságokból csinálja.

– Ez pontosan így van. Éppen ezért akarjuk, hogy a darab fináléjának a közönség is részese legyen! Amikor Mirko megöli Cristinát, ugyanolyan gazember lesz, mint felmenői. Már nem az az álmodozó fiatalember, aki Afrikába készül, és meg akar szabadulni a pénz rabságától. Olyan lesz, mint a többiek, sőt, még náluk is rosszabb. Ez az új nemzedékek problémája: beilleszkednek a rendszerbe, és ezáltal rosszabbak lesznek, mint az öregjeik. Igen, erről szól a darab: a halál a legnagyobb üzlet. Gondoljunk csak bele: 40 éven át kizsákmányolnak, aztán eldobnak minket. Mit jelent egyáltalán az, hogy „élni”? Van egy nagyon jó barátom, egy híres francia építész Patrick Bouchain, aki Rennes városában épített munkásoknak egy utcát, amelyben minden van: a háromemeletes, gyönyörű házak között általános iskola, mozi, színház, üzletek, és az utca végére tervezett egy temetőt. Ki akarták érte tüntetni, de ő nem fogadta el, mert csak azt akarta keserű iróniával bebizonyítani, hogy a kapitalista rendszer egy kilométert ad az emberi életnek.

– Ebből is lehetne egy fekete komédiát írni… Mirko figurája és a darab befejezése engem kicsit Mrožek Tangójára emlékeztet. Ott is a legfiatalabb veszi át a hatalmat…

– Erre nem is gondoltam, pedig még fiatal koromban rendeztem is Mrožeket. Igen, valóban lehet némi párhuzamot találni a kettő között. Csakhogy Mrožek a befejezéssel hagy egy kis reményt, Mirko viszont a legundorítóbb, első számú kapitalista lesz…

– Ön egyszer azt mondta, hogy egy országról sokat elárulnak a színészei. A mostani próbák során mi újat tudott meg Magyarországról?

– Már nem idegenek nekem a magyar színészek, hiszen többször dolgoztam velük. Pontosak, mint a németek, de sokkal szabadabbak, és pozitív értelembe véve őrültek. Nagyon temperamentumosak, gyakran euforikusak, de időnként váratlanul depresszióba esnek. Néha egy látszólag semmiségtől belezuhannak egy gödörbe. Ezt én nagyon szépnek találom, bármilyen is nehéz ilyenkor velük, mert olyan emberekről van szó, akiknek van bátorságuk megmutatni magukat nekem a színpadon anélkül, hogy elrejtenék a gyengéiket. Franciaországban például a színészek szinte mindig védőburokkal veszik körül magukat. A németeknek megvannak a maguk határozott elképzeléseik, de könnyű velük vitatkozni. Az olaszok nagy mesterei a nyelvnek, gyorsak, de nehéz őket levinni a dolgok mélyére.

A magyar színészek nyitottak, jól bánnak a nyelvvel, viszont érzik a mélységeket is.

– Lehet, hogy ezek az érzelmi hullámzások a közép-európai szellemből táplálkoznak. Azt mondják, hogy nem véletlenül született meg az abszurd műfaj éppen ebben a régióban, Kafkával, Örkénnyel…

– … és ne felejtsük el a románokat, Tristan Tzarával, Ionescóval vagy a még korábbi Ion Luca Caragialéval, akit az egész irányzat atyjának is tekinthetünk! De igaz, hogy ezt a térséget áthatja ez a szellem. A magyarok mégis mások, aminek szívesen megfejteném a titkát. Szabó Magda mondta: a magyarok önmagukon kívül hordják a lelkük egy részét.

– Pályája kezdetén együtt dolgozott Roberto Benignivel, majd Giorgio Strehlerrel, a milánói Piccolo Teatro legendás igazgatójával.

– Benignivel csináltuk meg első stúdiószínház-társulatunkat, még szinte gyerekek voltunk. Együtt nőttünk fel – ő három évvel fiatalabb nálam –, és egy életre szóló barátságot kötöttünk. Aztán a 2010-es évek első felében újra sok közös munkánk volt Robertóval a pratói Metastasio színházban, amelynek igazgató-főrendezője voltam. Giorgio Strehlertől viszont asszisztenseként tanultam meg, hogyan kell megélni a színházat, annak minden szépségét. Később egészen közeli kapcsolatba kerültem Benno Bessonnal, aki Bertolt Brecht történelmi asszisztense volt a Berliner Ensemble-nál. Dolgoztam vele Genfben, Párizsban, Rennes-ben egyaránt és mindent átadott nekem, amit Brechtről tudni lehet.

– Olaszország ma, ugyanúgy, mint Magyarország, tele van társadalmi problémákkal, feszültségekkel. Hogyan reagál erre az olasz színház?

– Úgy érzem, hogy napjainkban az olasz színház nagy identitási válsággal küzd. Én a Metastasióban megpróbáltam visszahozni az állandó társulat hagyományát, mert meggyőződésem, hogy a színész-sztárrendszer teszi tönkre a színházat. Vannak olyan színészek, akiknek napi 3-4000 eurós fizetésük van, miközben nagyon sok tehetség nem jut munkához. Én egy kicsi, de erős társulatot alakítottam ki, és látom, hogy egyre több helyen próbálkoznak ezzel, Modenában, Genovában, Torinóban. Ezzel együtt a színház alapvető reformra szorul, és be kell töltenie azt a szerepet, amit Strehler is vallott: a társadalom szolgálatát. Ez jelenleg Európában legjobban Németországban működik, de Magyarországon is hasonlót tapasztalok, annak ellenére, hogy itt most megpróbálnak színházakat bezáratni az egyre csökkenő finanszírozással.

Ez nagyon nagy baj, mert a magyarok a színháznak köszönhetik saját kulturális identitásukat. Mindig is az ellenállás eszköze volt, hol a nyelv védelmének érdekében, hol pedig a politikai véleménynyilvánítással.

Éppen ezért keményebben fel kellene lépni e tendencia ellen! Németországban például aligha lehetne ezt megcsinálni, mert nagyon erős a művészek érdekképviselete, miközben a volt jugoszláv köztársaságokban is sok kis színházat lehetetlenítettek el, mert tudják, hogy „hülyéket” sokkal könnyebb kormányozni.

– Egyetlen hatalom sem rajong az okos emberekért…

– Nagy a felelősségünk a fiatal korosztályokkal szemben, mert ha egy országban csökkentik a kulturális színvonalat, az előbb-utóbb azzal jár, hogy a gazdaság is visszaesik. A magasabban képzettek elmennek olyan országba, ahol jobban megbecsülik a tudást.

– Az utóbbi években sokan aggódnak Európa jövőjéért. Hogyan lehet megfékezni a nacionalizmus, az idegengyűlölet és más szélsőségek terjedését?

– Én büszke vagyok arra, hogy toszkán, hogy firenzei vagyok, de nincs szükségem arra, hogy bizonygassam nemzeti hovatartozásomat. Sokkal fontosabb számomra, hogy ezen a parányi területen, amit Európának neveznek, ahol számos csodálatos kultúra és nyelv él, őrizzük meg a sokféleség alkotta egységet. Egyedülálló szépség birtokában vagyunk! Valamikor a Közel-Kelet volt hasonló, Libanonnal, Jordániával, Marokkóval, az egész mezopotámiai területtel, Perzsiával, ahol a sokféle nyelv és kultúra harmóniában élt, ezt azonban lerombolta a mocskos háborúk sorozata. De Európában, Isztambultól Skóciáig, Berlintől Oroszországig, hogyan gyűlölhetik egymást az emberek? Szeretnünk kell egymást, mindegy, hogy olaszok, magyarok, horvátok, franciák vagyunk. Elég, ha felismerjük a sokféleség együttes szépségét. Ilyen egyszerű…


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sziget2019-extrem-arcok-rockstar-photographer-cimkep-1000x667.jpeg

Ők voltak az idei Sziget legextrémebb arcai

Csillámpor bikinifelső helyett, humoros és igazán menő jelmezek, extrém hajak - mutatjuk a fotókat.
Fotók: Rockstar Photographers - szmo.hu
2019. augusztus 13.



Augusztus 7-én indult a 2019-es Sziget és augusztus 13-án ér véget. Idén több mint félmillió fesztiválozó bulizott a Szigeten, voltak, akik csak 1-1 napra látogattak ki, de voltak olyanok is, akik az egész hetet végigtolták.

Sztárdömping, tömérdek program, bevállalós emberek és eszméletlen hangulat jellemezte az idei fesztivált is. Na, és persze az elmaradhatatlan jelmezek, csillámporok, extrém ruhák és hajviseletek.

Mutatjuk a 2019-es Sziget legextrémebb arcait!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
mikisfalunk-1000x694.jpg

Bejelentették, milyen műsorokkal indítja az őszt az RTL Klub

Jön a világ egyik legsikeresebb párkereső műsora, lesz több újdonság és visszatér néhány régi kedvenc is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 14.



Megtartotta az őszi tévés szezon nyitányát jelző sajtótájékoztatóját az RTL Magyarország, ahol Kolosi Péter, a médiavállalat programigazgató vezérigazgató-helyettese ismertette, milyen műsorokra építi stratégiáját az RTL Klub a következő időszakban.

Mielőtt az új és visszatérő műsorok bejelentésére sor került volna, Kolosi kitért rá, hogy az RTL Klub továbbra is piacvezető a kereskedelmileg kiemelt, 18-49 éves korcsoportban az esti főműsoridőben. Az idei évben 187 főműsoridős estét nyert meg eddig az RTL Klub idén, ami az esték körülbelül 80 százalékát jelenti.

A főműsoridős közönségaránya az RTL Klubnak az év első felében 13,6% volt az említett korcsoportban. Az RTL Magyarország csoportszinten is piacvezető volt főműsoridőben.

Kolosi Péter szerint magáért beszél az is, hogy A mi kis falunk sorozat esetében még az ismétlésnek is 18% feletti közönségaránya volt, és az RTL Híradó 225 estéből 212-t megnyert este 6-kor, ami 90 százalék feletti eredményt jelent 18-49-ben.

A Drága örökösök második évada már el is indult hétfőn.

Visszatér A mi kis falunk, ami hatalmas sikert aratott. Szombatonként este 8-tól láthatjátok; az új évad első része augusztus 31-én lesz, benne néhány új szereplővel. Aznap Kiss Ádám és a Showder Klub új, speciális standup comedy adását is láthatjátok.

Szeptember elsején 20:05-kor érkezik a Jófiúk, A mi kis falunk alkotóinak új sorozatának premier része. Hetente egyszer, vasárnap esténként adják és három rendőrről szól.

Újra lesz X-Faktor - a 2019-es adás műsorvezetője Kiss Ramóna lesz, a mentorok pedig Dallos Bogi, ByeAlex, Gáspár Laci és Puskás Peti.

Megint lesz Nyerő páros Sebestyén Balázs vezetésével. Az összeköltöző 8 sztárpáros között látható lesz Csobot Adél és Istenes Bence is.

Visszatér az egyik párkereső műsor, a Házasodna a gazda: szeptember elsején 19 órakor kezdődik a premier adás. A műsorvezető Nádai Anikó, a gazdák: Demjén Niki, Berecz Balázs, Bige Botond, Brindzik Zsolt, Szilágyi Misi.

Jön a világ egyik legsikeresebb párkereső műsora, a Love Island, amit szeptember elsejétől minden nap nézhettek - hétvégén is lesz adás. A műsort Cipruson forgatják, a megnyerhető fődíj 20 millió forint. A premier rész 21:05-kor kezdődik. A műsorvezető az Éjjel-Nappal Budapestből és a Szenzációs Négyesből is ismert Lali lesz.

A negyedik évaddal folytatódik a Konyhafőnök VIP, a műsorvezető Fördős Zé, a séfek: Rácz Jenő, Sárközi Ákos.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
foofighters-0.jpg

A Foo Fighters lezúzta az arcunkat a Sziget valaha volt egyik legjobb koncertjén

Két és fél órát játszottak közel teltház előtt, és a hihetetlenül jó fej, közvetlen viselkedésükre is sokáig emlékezni fogunk.
Láng Dávid; fotók: Rockstar Photographers - szmo.hu
2019. augusztus 14.



Évekig kötelező program volt a Sziget zárónapjain az End Show, ami azt jelentette, hogy hívtak egy többnyire pendriveról verető DJ-t a nagyszínpadra, akinek a szettjét különleges fényekkel, lézershow-val és a végén tűzijátékkal spékelték meg. Ez persze látványosnak látványos volt, de azért lássuk be, erősen kimaxolta a parasztvakítás-faktort, miközben a zenei értéke a nullához konvergált.

Tavaly aztán megtört a szörnyű hagyomány: az Arctic Monkeys-t hozták el utolsó fellépőnek, ami már pusztán az élő hangszerek miatt is minőségi előrelépés volt.

A buli mégse hagyott mély nyomot bennünk, bár tűpontosan eljátszották a slágereiket, de valami hiányzott. Egy patikamérlegen kimért, steril koncertet kapott a közönség bármifajta különleges showelem, vagy anélkül, hogy akár minimálisan is megpróbálták volna bevonni őket.

Na, az idei zárónap fő fellépőjének leigazolt Foo Fighters mindenben a fentiek tökéletes ellentétét hozta.

Ott kezdődött a dolog, hogy a szokásos 90 perc helyett két és fél órát játszottak: már fél 9-kor elkezdték, amivel valószínűleg a Sziget történetének leghosszabb koncertjét nyomták le. És végig látszott rajtuk, hogy nem azért tesznek így, mert a szerződésük miatt kötelező, hanem mert baromira élvezik.

Ahogy Dave Grohl fogalmazott: "Addig fogunk játszani, amíg le nem zavarnak bennünket a színpadról." Oké, ez valószínűleg egy bevett fordulat nála, két évvel ezelőtt a Sportarénában is hasonlót mondott, ahogy valószínűleg minden turnéhelyszínen, de ettől még ugyanolyan szimpatikus gesztus marad.

Grohl közvetlenségéről rengeteg sztorit hallani, és most a Sziget közönsége is meggyőződhetett róla, hogy sok más rockzenésszel ellentétben mennyire nincs elszállva magától.

Már-már szürreális volt, amikor kiszúrt a tömegben egy buborékot fújó lányt, és konkrétan percekig arról beszélt két szám között, milyen állati menő ez, és abba ne hagyja a buborékfújást.

De ez nem minden: a végén fel is hívta a színpadra a csak "Bubble Girl"-ként emlegetett rajongót, hogy a finálé alatt onnan fújja a buborékokat, nyilván élete egyik legnagyobb élményét megszerezve ezzel.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
sziget2019-rockstarphotographer-1000x666.jpeg

Félmillió belépés fölött zár a Sziget - százezren jöttek a világ több mint 100 országából

A fesztivál főszervezője beszélt többek között a K-híd felújításáról és a zajhatár túllépéséért indított eljárásról is.
Címkép: Rockstar Photographers - szmo.hu
2019. augusztus 13.



A Sziget idén mintegy 100.000 külföldi látogatót vonzott Budapestre a világ több mint 100 országából. A legtöbben az Egyesült Királyságból érkeztek, majd sorban Hollandia, Franciaország, Németország illetve Olaszország, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A több mint 1000 fellépő a világ 62 országából érkezett és az egyszerre bentlévő látogatók idén kb. 53-47%-ban magyarok illetve külföldiek.

A fesztivál ugyan teltházzal nyitott, de a főszervező, Kádár Tamás szerint a zárónapon biztos nem lesz teltház.

„Sajnos az időjárás előrejelzés hatása a napijegy vásárláson már látszik, de így is a végső heti látogatószám közel lesz az 530 ezerhez”

– mondta a főszervező, aki kitért az első napi teltházas hírekre is.

„A teltház a Sziget infrastruktúra fejlődésével és a helyszínek, nézőterek pozícionálásával nőtt az évek során 95 ezerre, a hatóságoktól is ekkora napi létszámra van rendezvénytartási engedélyünk” – mondta a főszervező, aki hozzátette, a nyitónapon nem volt vészhelyzet, a sok egyéb program mellett egy hazai viszonylatban rekordlétszámú koncert zajlott le és a nap végén a teltházas tömeget a protokollnak megfelelően vezették ki a területről. Ed Sheeran első magyarországi fellépése egyébként hatalmas koncertélmény volt a rajongóinak.

A csütörtöki nap egyik legnagyobb „sztárfellépője” Jane Goodall főemlőskutató, aki a Sziget Love Revolution „mozgalmának” jegyében lépett a Nagyszínpadra egy tízperces előadással, megfogalmazva azt, amit a Sziget a kiáltványában is leír, hogy „együtt képesek vagyunk rá, együtt meg fogjuk tenni” – utalva a környezetvédelemre.

A Love Revolution jegyében mások is színpadra léptek, mint például a két akrobata fiúból álló The Arrow, aki előadásukban azt mutatták be, hogy minden szerelem egyenlő. „Számomra nagy fegyvertény, hogy sikerült meghívni Emi Mahmoud költőt, aktivistát és UNHCR jószolgálati nagykövetét, aki egykori menekültként sorstársai és a hátrányos helyzetű közösségekben élők helyzetére igyekszik felhívni a figyelmet” – mesélte a főszervező.

Mahmoud mostani előadásában arról is beszélt, hogy az határozza meg az embert, hogy hogy viselkedik a másikkal. A főszervező elmondta, hogy már a jövő évi „speaker”-ek meghívásán dolgoznak, s bár konkrétumokat még nem árult el, de utalt arra, hogy ismert, jelentős személyekről van szó.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x