hirdetés
Raboljunk mástól, hogy nekünk több legyen! – A kapitalizmus kórképét rendezi a Magyar Színházban Paolo Magelli
A világjáró olasz Maestróval a próbák szünetében beszélgettünk.
szöveg: Göbölyös N. László - fotók: Juhász Éva, Magyar Színház - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Egy család hat nemzedéke koporsó-kereskedelemmel foglalkozik, és e bombaüzlet érdekében nem válogatnak az eszközökben. Ez az alapötlete Dusan Kovačevič A maratonfutók tiszteletkört futnak című fekete komédiájának, amelyet Magelli állít színpadra a Magyar Színházban.

– Ön visszajáró vendég Budapesten. Több mint 40 évvel ezelőtt már bemutatkozott rendezőként ugyanebben a színházban, Csehov Sirályával, egy jugoszláviai társulattal. Hogyan emlékszik vissza az akkori munkájára és a 70-es évek Budapestjére?

– Nagyon fiatal voltam, alig 25 éves. Emlékszem, a város rögtön elbűvölt, de legalább ennyire a színházi élete. Persze, furcsa volt, hogy orosz katonákat is lehet látni, de már akkor érezhető volt e jelenléttel szemben egyfajta távolságtartó és kritikus magatartás. Egyik este előadás után elmentünk vacsorázni egy étterembe, ahol már ott ült néhány orosz tiszt, amikor megérkeztünk. Bennünket kiszolgáltak, nekik viszont azt mondták, hogy záróra van.

– Ez is az ellenállás egyik formája…

– De nagy szeretettel emlékszem Hubay Miklósra, akivel még Olaszországban ismerkedtem meg, vagy Eörsi Istvánra, akinek több darabját is rendeztem Németországban. Éppen Hubay volt az, aki megszervezett nekem egyik délután egy találkozót Szabó Magdával az ő budai házában. Felejthetetlen volt az a három óra, amit nála töltöttünk. Magyar barátaim kézről kézre adtak, meghívtak magukhoz, vagy elvittek különleges helyekre, miközben megismerhettem a budapesti értelmiségi világot.

– Nem ez volt azonban az első budapesti útja.

– Először 1963-ban jártam itt, 14 évesen. Rávettem apámat, hogy hozzon el, mert látni akarom a Pál utcát (Magelli tökéletes magyarsággal ejti ki az „utca” szót. (Molnár Ferenc regénye kötelező olvasmány Olaszországban – GNL). Kocsival jöttünk Firenzéből Bécsen keresztül. Még vízumot kellett kérnünk, és Magyarországon nem voltak autósztrádák. Akkoriban is gyönyörűnek láttam Budapestet, de szomorú, megsebzett volt. Amikor tízegynéhány évvel később visszajöttem, egy büszke várost találtam, amely végre talpra állt. Ez mélyen megmaradt az emlékezetemben.

– Az elmúlt évtizedekben többször is rendezett már Magyarországon, Miskolcon, Zalaegerszegen, Kaposvárott. Mi vonzotta Kovačevič darabjához?

– Amikor Kovacevic még egészen fiatalon, a 70-es évek elején megírta ezt a darabot, talán a „kommunista dinasztiák” allegóriáját akarta ábrázolni. Ma már a volt jugoszláv köztársaságokban klasszikusnak számít, és egyre több helyen játsszák. Számomra ez a darab mai olvasatában a kapitalista rendszer gonosz kórképe. Raboljunk a másiktól, hogy nekünk több legyen – a kapitalizmus így képzeli a maga halhatatlanságát. Manapság kevés olyan szerzőt találunk, akik igazán otthon lennének a tragikomédia műfajában, úgy gondolom, Dusko egyike a legkiválóbbaknak egész Európában.

A darabban nincs szó szeretetről, csak önzésről, piszkos üzletekről, pénzről, a halállal való kereskedésről. Ez utóbbi már önmagában nagyszerű ötlet: ez a család az évtizedek során eladott 20 ezer koporsót, de csak ötvenet gyártott.

Ez a kapitalizmus módszere: felmarkolni a pénzt, eltüntetni, aztán befektetni... és ez ma is aktuális, nemcsak az olyan átmeneti szakaszban lévő országokban, mint Magyarország, hanem ugyanezt megtaláljuk Olaszországban, Ausztriában és másutt is. Olvastam egy cikket arról, hogy mennyi csalás van az Európai Unió pénzügyei körül… és közben mindenütt tönkretették a munkásosztályt, már sehol sem lehet hallani a hangját.

– Van a darabban egy mondat: „A halál az egyetlen biztos és örök üzlet” – mondja Mirko, a család legfiatalabb tagja. Ez nagy igazság az életben is: gondoljunk csak a fegyverpiacra, de még a médiára is, amely a legnagyobb címlapsztorikat a katasztrófákból, a sorozatgyilkosságokból csinálja.

– Ez pontosan így van. Éppen ezért akarjuk, hogy a darab fináléjának a közönség is részese legyen! Amikor Mirko megöli Cristinát, ugyanolyan gazember lesz, mint felmenői. Már nem az az álmodozó fiatalember, aki Afrikába készül, és meg akar szabadulni a pénz rabságától. Olyan lesz, mint a többiek, sőt, még náluk is rosszabb. Ez az új nemzedékek problémája: beilleszkednek a rendszerbe, és ezáltal rosszabbak lesznek, mint az öregjeik. Igen, erről szól a darab: a halál a legnagyobb üzlet. Gondoljunk csak bele: 40 éven át kizsákmányolnak, aztán eldobnak minket. Mit jelent egyáltalán az, hogy „élni”? Van egy nagyon jó barátom, egy híres francia építész Patrick Bouchain, aki Rennes városában épített munkásoknak egy utcát, amelyben minden van: a háromemeletes, gyönyörű házak között általános iskola, mozi, színház, üzletek, és az utca végére tervezett egy temetőt. Ki akarták érte tüntetni, de ő nem fogadta el, mert csak azt akarta keserű iróniával bebizonyítani, hogy a kapitalista rendszer egy kilométert ad az emberi életnek.

– Ebből is lehetne egy fekete komédiát írni… Mirko figurája és a darab befejezése engem kicsit Mrožek Tangójára emlékeztet. Ott is a legfiatalabb veszi át a hatalmat…

– Erre nem is gondoltam, pedig még fiatal koromban rendeztem is Mrožeket. Igen, valóban lehet némi párhuzamot találni a kettő között. Csakhogy Mrožek a befejezéssel hagy egy kis reményt, Mirko viszont a legundorítóbb, első számú kapitalista lesz…

– Ön egyszer azt mondta, hogy egy országról sokat elárulnak a színészei. A mostani próbák során mi újat tudott meg Magyarországról?

– Már nem idegenek nekem a magyar színészek, hiszen többször dolgoztam velük. Pontosak, mint a németek, de sokkal szabadabbak, és pozitív értelembe véve őrültek. Nagyon temperamentumosak, gyakran euforikusak, de időnként váratlanul depresszióba esnek. Néha egy látszólag semmiségtől belezuhannak egy gödörbe. Ezt én nagyon szépnek találom, bármilyen is nehéz ilyenkor velük, mert olyan emberekről van szó, akiknek van bátorságuk megmutatni magukat nekem a színpadon anélkül, hogy elrejtenék a gyengéiket. Franciaországban például a színészek szinte mindig védőburokkal veszik körül magukat. A németeknek megvannak a maguk határozott elképzeléseik, de könnyű velük vitatkozni. Az olaszok nagy mesterei a nyelvnek, gyorsak, de nehéz őket levinni a dolgok mélyére.

A magyar színészek nyitottak, jól bánnak a nyelvvel, viszont érzik a mélységeket is.

– Lehet, hogy ezek az érzelmi hullámzások a közép-európai szellemből táplálkoznak. Azt mondják, hogy nem véletlenül született meg az abszurd műfaj éppen ebben a régióban, Kafkával, Örkénnyel…

– … és ne felejtsük el a románokat, Tristan Tzarával, Ionescóval vagy a még korábbi Ion Luca Caragialéval, akit az egész irányzat atyjának is tekinthetünk! De igaz, hogy ezt a térséget áthatja ez a szellem. A magyarok mégis mások, aminek szívesen megfejteném a titkát. Szabó Magda mondta: a magyarok önmagukon kívül hordják a lelkük egy részét.

– Pályája kezdetén együtt dolgozott Roberto Benignivel, majd Giorgio Strehlerrel, a milánói Piccolo Teatro legendás igazgatójával.

– Benignivel csináltuk meg első stúdiószínház-társulatunkat, még szinte gyerekek voltunk. Együtt nőttünk fel – ő három évvel fiatalabb nálam –, és egy életre szóló barátságot kötöttünk. Aztán a 2010-es évek első felében újra sok közös munkánk volt Robertóval a pratói Metastasio színházban, amelynek igazgató-főrendezője voltam. Giorgio Strehlertől viszont asszisztenseként tanultam meg, hogyan kell megélni a színházat, annak minden szépségét. Később egészen közeli kapcsolatba kerültem Benno Bessonnal, aki Bertolt Brecht történelmi asszisztense volt a Berliner Ensemble-nál. Dolgoztam vele Genfben, Párizsban, Rennes-ben egyaránt és mindent átadott nekem, amit Brechtről tudni lehet.

– Olaszország ma, ugyanúgy, mint Magyarország, tele van társadalmi problémákkal, feszültségekkel. Hogyan reagál erre az olasz színház?

– Úgy érzem, hogy napjainkban az olasz színház nagy identitási válsággal küzd. Én a Metastasióban megpróbáltam visszahozni az állandó társulat hagyományát, mert meggyőződésem, hogy a színész-sztárrendszer teszi tönkre a színházat. Vannak olyan színészek, akiknek napi 3-4000 eurós fizetésük van, miközben nagyon sok tehetség nem jut munkához. Én egy kicsi, de erős társulatot alakítottam ki, és látom, hogy egyre több helyen próbálkoznak ezzel, Modenában, Genovában, Torinóban. Ezzel együtt a színház alapvető reformra szorul, és be kell töltenie azt a szerepet, amit Strehler is vallott: a társadalom szolgálatát. Ez jelenleg Európában legjobban Németországban működik, de Magyarországon is hasonlót tapasztalok, annak ellenére, hogy itt most megpróbálnak színházakat bezáratni az egyre csökkenő finanszírozással.

Ez nagyon nagy baj, mert a magyarok a színháznak köszönhetik saját kulturális identitásukat. Mindig is az ellenállás eszköze volt, hol a nyelv védelmének érdekében, hol pedig a politikai véleménynyilvánítással.

Éppen ezért keményebben fel kellene lépni e tendencia ellen! Németországban például aligha lehetne ezt megcsinálni, mert nagyon erős a művészek érdekképviselete, miközben a volt jugoszláv köztársaságokban is sok kis színházat lehetetlenítettek el, mert tudják, hogy „hülyéket” sokkal könnyebb kormányozni.

– Egyetlen hatalom sem rajong az okos emberekért…

– Nagy a felelősségünk a fiatal korosztályokkal szemben, mert ha egy országban csökkentik a kulturális színvonalat, az előbb-utóbb azzal jár, hogy a gazdaság is visszaesik. A magasabban képzettek elmennek olyan országba, ahol jobban megbecsülik a tudást.

– Az utóbbi években sokan aggódnak Európa jövőjéért. Hogyan lehet megfékezni a nacionalizmus, az idegengyűlölet és más szélsőségek terjedését?

– Én büszke vagyok arra, hogy toszkán, hogy firenzei vagyok, de nincs szükségem arra, hogy bizonygassam nemzeti hovatartozásomat. Sokkal fontosabb számomra, hogy ezen a parányi területen, amit Európának neveznek, ahol számos csodálatos kultúra és nyelv él, őrizzük meg a sokféleség alkotta egységet. Egyedülálló szépség birtokában vagyunk! Valamikor a Közel-Kelet volt hasonló, Libanonnal, Jordániával, Marokkóval, az egész mezopotámiai területtel, Perzsiával, ahol a sokféle nyelv és kultúra harmóniában élt, ezt azonban lerombolta a mocskos háborúk sorozata. De Európában, Isztambultól Skóciáig, Berlintől Oroszországig, hogyan gyűlölhetik egymást az emberek? Szeretnünk kell egymást, mindegy, hogy olaszok, magyarok, horvátok, franciák vagyunk. Elég, ha felismerjük a sokféleség együttes szépségét. Ilyen egyszerű…


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Trónok Harca első rész: sárkányon lovaglást, meztelenkedést és brutalitást is kaptunk, de csúnya bakival indított az HBO GO
A nyolcadik évad első része odabilincselt minket a képernyő elé. SPOILER!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 15.



A nagyjátékfilm hosszúságú részek beharangozása ellenére a Trónok Harca 8. évadának első epizódja még egy órás sem volt. Nem ez okozott azonban csalódást a tűkön ülő rajongóknak. Az HBO GO hajnali 3-kor (egy órával az amerikai premier után) kezdte streemelni az első részt. Az imádott főcím utáni negyed órában azonban - valószínűleg a nagy nézettség miatt - kb. húsz percre behalt az HBO GO szervere. A csatorna kiküszöbölte a hibát, de ez a "műsorszünet" éppen elég volt ahhoz, hogy csalódott nézők százai szitkozódjanak az HBO Facebook-oldalán.

Miután helyre állt a rend, minden fennakadás nélkül lehetett élvezni a részt, ami egyébként tartalmilag és képileg abszolút kielégítő volt.

VIGYÁZAT! SPOILER!

Az első epizód főként északon játszódik, ami nem meglepő, hiszen a hét királyság összes főszereplője itt gyűlik össze, hogy felkészüljön a Holtak seregével való összecsapásra. Mint kiderült, a Mások már át is törtek a Falon. Az évad komor jelenettel indít: a komor téli tájon komoran vonuló déli katonák és az őket még komorabban bámuló északiak.

A jelenetet egyébként tökéletesen feloldja Tyrion poénja, ami tulajdonképpen az első rész legelső mondata. Azzal viccelődik, hogy lefagynak a tökei, ellenben milyen szerencséje van a vele szemben utazó eunuknak, Lord Varysnak.

Az északiak nem bíznak az idegenekben. A tanács előtt a kis Lyanna Mormont ki is mondja mindannyiuk véleményét: Havas John Észak Királyaként távozott, de a koronáról lemondva, egy idegen királynővel tért vissza, ráadásul legádázabb ellenfelük Jaime Lannister is északnak tart, hogy új szövetségesként csatlakozzon a Holtak elleni harchoz. John hiába magyarázza, hogy nem volt más választása, az új felállás nővéreinek, Sansának és Aryának sem tetszik.

Délen az állapotos Cersei Lannister is megkapja a hírt, hogy a Mások már áttörték a falat, amit gúnyos elégedettséggel nyugtáz. Majd taktikai húzásból beengedi ágyába a hatalmas hajóflottával rendelkező Euron Greyjoyt. (Ha erre a szexjelenetet vártátok, akkor most szólok, hogy hiába, mert épp az utolsó gombjaikat igazítják, amikor visszatér hozzájuk a kamera.) S bár csak érdek-etyepetye volt, az arrogáns és pimasz Euron Greyjoy bejön Cerseinek. Írhatnám, hogy várom, mi sül ki belőle, és ők egy menő pár is lehetnének, de mivel Cerseiről van szó, kétlem, hogy valami gyönyörű románc szövődik köztük a maradék öt rész alatt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ráijesztett a rajongókra egy képpel a Trónok harca Sansája
Sophie Turner spoilergyanús képén néhány rajongó kiakadt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 16.



Tegnap debütált a Trónok harca utolsó évada és azonnal fel is állította a legnépszerűbb epizód rekordját.

Alig nézték meg az első részt, máris a második előzetese borzolta a kedélyeket. Valóban nagyon izgalmasnak ígérkezik az új évad, már csak azért is, mert a sorozatban sosem lehet tudni, ki fog éppen meghalni.

Sophie Turner legfrissebb fotója talán szándékosan jó kis pletykaalap az ezzel kapcsolatos összeesküvések kigondolóinak.

Lapozás után mutatjuk a képet!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Utolsó részéhez közeledik a Drága örökösök – vége az első évadnak
Egyelőre nem tudni, jön-e második széria.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 17.



Évadzáráshoz közeledik az RTL Klubon futó sorozat, a Drága örökösök, írja a Noizz. A Mi kis falunkhoz hasonlóan népszerű, a vidéki szépségeiről és konfliktusairól szóló széria

utolsó részét április 26-án adják le, közel 4 hónap és 81 rész után kerül le a csatorna repertoárjáról.

Helyette a Konyhafőnök új epizódjai jönnek.

Egyelőre nincs hír arról, lesz-e a Drága örökösöknek második etapja, de a közkedveltségből kiindulva jó esély van rá, hogy igen (a Mi kis falunk is egyébként már a harmadik évadot gyűri).

Korábban készítettünk interjút a sorozat egyik szereplőjét, Stefit alakító Kiss Anna Laurával, amit itt olvashattok, és amiben nem csak a karakteréről mesélt, de néhány kulisszatitkot is megosztott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
És már itt is a Trónok harca újabb előzetese, amely izgalmas találgatásokra ad alkalmat
A 8. évad 2. része is izgalmas lesz! Vigyázat, lehetséges spoilerek!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 15.



Elstartolt a Trónok harca utolsó, nyolcadik évadának első része.

Mi is megnéztük, és írtunk róla spoilerveszélyes beszámolót, amit erre a linkre kattintva olvashatsz el, ha már te is láttad az első részt.

Összegyűjtöttük azokat a - szintén lehetséges spoilerektől hemzsegő rajongói elméleteket, amelyek arról szólnak, hogy kivel mi történik majd a Trónok harcában, kik élik túl a történteket, és mi lesz a végkifejlet.

Megírtuk azt is, hogy mennyi meztelenkedős jelenet lehetett a sorozatban.

Még nem is látta mindenki a 8. évad 1. részét, már itt a második előzetese.

Izgalmasnak ígérkezik!

Az előzetesért kattints, vigyázz, SPOILERVESZÉLY!!!!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x