hirdetés
vlagyimir_putyin-1.jpg

Putyin rákos és Parkinson-kórban szenved, februárban sürgősségi műtéten esett át egy politikai elemző szerint

Egyre erősödnek a pletykák, hogy januárban lemond a hatalomról az orosz elnök.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Nem elég, hogy szakértők szerint Vlagyimir Putyin nyilvános szereplésein a Parkinson-kór kezdeti jeleit mutatja, Valerij Szolovej politikai elemző szerint az orosz elnök daganatos betegségben szenved, írja a The Sun. A több brit bulvárlapban is idézett elemző azt állítja, Putyin állapota olyan súlyos, hogy februárban sürgősségi műtéten esett át.

Valerij Szolovej forrásai szerint az orosz elnök már januárban lemond a hatalomról, bár ezt a Kreml néhány hete határozottan cáfolta. Szolovej úgy véli, az értesülési pontosak, ugyanis a "döntéshozatal epicentrumához" közel állóktól tud Putyin megrendült egészségi állapotáról.

A politikai elemző szerint a daganatos betegséggel kapcsolatos műtét után február 19-én, egy szentpétervári koszorúzáson jelent meg a nyilvánosság előtt először Putyin.

Szolovej értesülései szerint az elnök 34 éves lányát, Katyerinát készíti fel utódjának. További esélyes jelöltek lehetnek Oroszország élére a miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev, valamint a mezőgazdasági miniszter, Dmitrij Patrusev.

hirdetés

A Kreml az elmúlt hetekben folyamatosan magyarázkodásra kényszerűl Vlagyimir Putyin egészségi állapotával kapcsolatban. Legutóbb a hét elején cáfolták, hogy bármi gond lenne a 68 éves elnök egészségével, miután egy televíziós műsorban köhögőrohamot kapott. Putyin képtelen volt befejezni mondatait, miközben a koronavírussal kapcsolatos gazdasági kérdésekről beszélt.

Csak fokozzák a spekulációkat a közelgő lemondással kapcsolatban, hogy a közelmúltban olyan törvényt fogadtak el, mely távozása esetén élete végéig teljes mentelmi jogot garantálna Putyin és a családja számára is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-3.jpg

Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában

Idehaza a pozitív tesztek aránya még sosem volt ilyen magas: több mint hatvankét százalék, ami a víruskutató szerint azt mutatja, hogy még mindig kevés tesztet végeznek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában. Ez látszik a hivatalos adatokból. Vasárnap 151-en hunytak el a betegségben itthon. Az új fertőzöttek száma több mint ezerrel kevesebb, mint szombaton.

Az elhunytak száma a járvány kezdete óta Kínában 4743, míg nálunk 4823 beteg.

Magyarországon a pozitív tesztek aránya még sosem volt ilyen magas: több mint hatvankét százalék.

Ugyanakkor nő a gyógyultak aránya és 50 napja most csökkent először az aktív esetek száma.

hirdetés

A tisztifőorvos abban bízik, hamarosan kiegyensúlyozottabb lesz a járványgörbe. Müller Cecília szerint az embereken múlik, hogyan alakul tovább a járvány.

A víruskutató szerint annyi a pozitív hír, hogy a gyorsulás üteme lassul. Nagyon magas a pozitivitási arány, ami azt mutatja, hogy még mindig túl kevés tesztet csinálnak nálunk - mondja Rusvai Miklós. Úgy véli, hogy a héten lehet a tetőzés, és utána tényleg csökken a járványgörbe.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
jakabpeter.jpg

Megszavazta az Országgyűlés Jakab Péter rekordbírságát

A Jobbikos politikustól kéthavi tiszteletdíját, 4.413.600 forintot vont meg az Országgyűlés, majd mikor a képviselő az Elios-ügyről kezdett beszélni, kikapcsolták a mikrofonját.
MTI, fotó: Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Kéthavi tiszteletdíját, 4.413.600 forintot vont meg Jakab Pétertől, a Jobbik frakcióvezetőjétől az Országgyűlés.

A képviselők 115 igen, 51 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá Kövér László házelnök döntését.

Jakab Péter azért kapott büntetést, mert a parlament október 19-i ülésén megpróbált egy zsák krumplit átadni a miniszterelnöknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson ingyen osztogatott krumplival vehettek szavazatot a kormánypártok.

A házelnöki döntés indoklása szerint az Országgyűlés ülésének rendjét és méltóságát sértő - a média fokozott figyelmének felkeltését célzó - képviselői magatartások különösen alkalmasak arra, hogy a parlament működésébe, döntéseibe vetett közbizalmat csorbítsák. Jakab Péter cselekményét Kövér László ilyennek tekintette.

hirdetés

Az országgyűlési törvény szerint a Ház tekintélyét, az ülés méltóságát kirívóan sértő cselekmény esetén a házelnök a képviselő fizetését minimum a kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével csökkenti.

Jakab Péter a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését előbb a mentelmi bizottságtól kérte, amely nem adott helyt a képviselő kérelmének, ezt követően fordult az Országgyűléshez, amely szintén elutasította kérelmét.

Az országgyűlési törvényt tavaly decemberben kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosították, hogy szigorúbban legyenek büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők. Legsúlyosabb esetben hathavi tiszteletdíj-elvonással lehet sújtani egy képviselőt.

Az új szabályok hatályba lépése óta most, Jakab Péterre szabta ki a házelnök a legmagasabb összegű bírságot.

Jakab büntetésének megszavazása után a politikus azt mondta:

"Képviselőtársak, szégyen, hogy akkor, amikor egy ország a válság ellen küzd, akkor önök itt azzal szórakoznak, hogy 4,4 millióra büntessenek egy zsák krumpliért".

Majd hozzátette: ha "egy ajándék, adriai luxusjachtozást vittem volna a miniszterelnök úrnak, azt ugye elfogadta volna".

Ezt követően a Jobbikos képviselő a miniszterelnök vejéről és az Elios-ügyről kezdett beszélni, de kikapcsolták a mikrofonját. Az Országgyűlés alelnöke, a KDNP-s Latorcai János ugyanis arra kérte Jakabot, hogy az ügyrendbeli felszólalását mondja, de nem adta vissza a szót neki - írja a hvg.hu.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
eu.jpg

Uniós biztos: folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen

Az eljárást mindaddig folytatják, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak - közölték.
MTI - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Mivel az Európai Unió értékeit továbbra is fenyegetik, folytatni kell a 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen mindaddig, amíg a jogállamisági problémák a két országban fennállnak

- jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) ülésén hétfőn.

Reynders a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás, illetve az LMBTQI-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális) jogaival kapcsolatos magyarországi és lengyelországi fejleményekkel foglalkozó vitán kiemelte: mindaddig, ameddig aggályok állnak fenn a jogállamiság helyzetével összefüggésben a két tagállam esetében, az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa tartsa fent az eljárást.

A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar és lengyel hatóságok "elgondolkodnak a problémák megoldásán". Hozzátette: az Európai Bizottság bármikor kész együttműködni a két tagállammal és egyeztetni illetékes hatóságaikkal. Azonban arra is készen áll, hogy a közös értékek védelmében minden rendelkezésére álló eszközzel éljen, köztük a kötelezettségszegési eljárással, valamint az első ízben szeptemberben bemutatott jogállamisági jelentéssel, ha a helyzet nem javulna. Megemlítette, hogy a végső döntés a Tanács kezében van, de a bizottság nyomást gyakorolhat mindkét tagállamra.

Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament között "rendkívül pozitív" megállapodás jött létre az unió hosszútávú költségvetéséhez, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó jogállamisági feltételrendszerről. Az uniós bizottság várja, hogy bevezetni kívánt mechanizmussal összefüggésben végleges döntés szülessen - közölte Reynders.

hirdetés

Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta, hogy az Európai Bizottság novemberben bemutatott, a szexuális kisebbségekre vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú a csoportokhoz tartozók jogi helyzetének javítása érdekében az egész unión belül, köztük Magyarországon és Lengyelországban is.

Azzal a magyar alaptörvény-módosítási tervezettel kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az apa férfi és az anya nő, Dalli a nemzetközi emberi jogok, és a határokon átívelő családjogi szabályok tiszteletben tartására hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a balliberális EP-képviselők "megszokott, egyoldalú performansza" volt a hétfői ülés, amelyen még a meghívott német EU elnökség sem vett részt. Szavai szerint a Magyarországot rendszeresen támadó, szélsőséges EP-képviselők "kedvenc hobbijukat űzték": támadhatták Magyarországot és Lengyelországot.

Azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország ellen zajló 7. cikk szerinti eljárás politikai és ideológiai okokból indított eljárás, amely teljes mértékben megalapozatlan és hazugságokra épül. "A jogállamiság kisajátítása politikai célok érdekében aláássa a tagállamok közötti bizalmat és súlyosan károsítja az unió egységét. A politikai zsarolás és ideológiai boszorkányüldözés semmilyen módon nem jelentheti a kiutat az esetleges nézeteltérésekből" - fogalmazott.

A napirenden szerepelt másik témával kapcsolatban az EP-képviselő jelezte, hogy a családjogi kérdések szabályozása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, az unió ezen a területen nem rendelkezik hatáskörrel, ezért abszurdnak nevezte, hogy a kérdés egyáltalán napirendre került.

"Jól mutatja ez a mai vita is, hogy a jogállamiságot kihasználva már azt is meg akarják mondani nekünk, hogy mit gondoljunk a családokról, a házasságról, a gyermekek neveléséről" - mutatott rá Hidvéghi. Hozzátette: Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti (EP-) képviselője "természetesen" ismét a saját hazáját támadta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament LIBE bizottsága annak ellenére foglalkozik a 7. cikk szerinti eljárásokkal, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában az uniós szerződések szerint nincs szerepe, abban a továbbiakban kizárólag a tagállamokat tömörítő Tanács jogosult dönteni. A vita érdektelenségét mutatja, hogy azon a Tanács soros elnökségének képviselője, és a magyar, illetve a lengyel kormány képviselője sem vett részt, csupán a balliberális EP-képviselők Magyarország és Lengyelország iránti egyoldalú performanszára került sor - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a koronavírus-járvány aláássa a kisebbségi közösségek helyzetét és jogaikat. A magyar kormány pedig tudatosan használja ki a járványhelyzetet az emberi jogok aláásására.

Kiemelte, a magyar kormány szexuális kisebbségekre vonatkozó alkotmánymódosító tervezete aktuálpolitikai célokat szolgál, valójában el kívánja terelni a figyelmet egy másik, a közpénzekkel összefüggő javaslatról - közölte a képviselő.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oltas-3.jpg

Öt szakaszban oltanának Franciaországban: idősotthonok lakói és dolgozói kapnák meg a vakcinát először

Egy járványszakértő szerint a normál működésre csak 2021 őszén térhet vissza az ország, akkorra lesz szerinte a lakosság 80-90 százaléka védett a vírussal szemben.
MTI - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

A francia egészségügyi hatóságok ajánlása szerint az idősotthonok lakói és dolgozói kaphatják meg elsőként a koronavírus-elleni oltást.

"Kit kell elsőként megvédeni? A legveszélyeztetettebbeket és azokat, akik velük foglalkoznak" - hangsúlyozta hétfői sajtótájékoztatóján Dominique Le Guludec, az egészségügyi főhatóság (HAS) vezetője.

Az illetékes szervezet öt szakaszban javasolja a veszélyeztetettség szerint a lakosság beoltását.

Tekintettel arra, hogy a december végén, január elején kezdődő oltási kampány első fázisában még csak korlátozott mennyiségű adag áll majd rendelkezésre, a testület ajánlása szerint a mintegy 750 ezer, idősotthonban élő franciának és az ott dolgozó 100 ezer embernek kell elsőként megkapnia a vakcinát, mert ők azok, akiknél az egészségi állapotuk vagy a koruk miatt a legvalószínűbb, hogy kifejlődik a betegség súlyosabb formája.

A Covid-19 fertőzésben elhunyt 52 ezer francia közül 16 ezren idősotthonok lakói voltak. A látogatások szigorításával ez a közösség fizette a járvány legnagyobb árát - hangsúlyozta jelentésében a hatóság.

hirdetés

A második fázisban az idősebb korosztályt kell beoltani az ajánlás szerint, először a 75 év felettieket, majd a 65 és 74 év közötti generáció tagjait, valamint az egészségügyi dolgozók közül a leginkább veszélyeztetetteket.

Ezt követően következnek az 50 évnél idősebbek, valamint minden egészségügyi dolgozó, a negyedik lépcsőben pedig a járványnak kitett foglalkozásokban dolgozókat (zárt helyen vagy idegenekkel rendszeresen kapcsolatba kerülőket), a veszélyeztetett és a bizonytalan életkörülmények között élőket (pszichiátriai betegeket, hajléktalanokat, elítélteket) oltanák be a szakemberek, végül a lakosság fennmaradó részét.

A kormány ígéretei szerint még ezen a héten bejelenti az oltási kampány menetrendjét, és azt, hogy abban milyen szerepet szán a háziorvosoknak és az önkormányzatoknak.

"Lesznek emberek, akiket majd meg kell győzni"

- ismerte el Jean Castex miniszterelnök, aki szerint két probléma merülhet fel a vakcinával kapcsolatban. Az egyik az, hogy az emberek olyan kígyózó sorokban várakoznak majd a beoltásra, mint ahogy az néhány hónapja a tömeges szűrések kezdetén történt a tesztelésre várva, illetve az, hogy a lakosság egy része egyáltalán nem akarja magát beoltatni.

Miután a kormány előzetesen leszögezte, hogy nem teszi kötelezővé a koronavírus-elleni oltást, a hatóságok feladata lesz a franciák többségét meggyőzni, miután az Ifop közvélemény-kutatóintézet vasárnap megjelent reprezentatív felmérése szerint jelenleg a franciák 41 százalékának áll szándékában beoltatni magát.

Arnaud Fontanet járványszakértő, a kormány mellett működő tudományos tanács tagja szerint a normál működésbe csak 2021 őszén térhet vissza az ország, akkorra lesz szerinte ugyanis a lakosság 80-90 százaléka védett a vírussal szemben.

A járványügyi mutatók már harmadik hete csökkennek, a korlátozások teljes feloldásához azonban a kormány szerint ötezerre kell csökkennie a napi esetszámnak, és 2500-3000 közé a súlyos betegek számának.

Az elmúlt héten átlagosan még napi 11 ezer új esetet tártak fel a hatóságok, hétfőn viszont már csak 4005-öt, amire augusztus óta nem volt példa.

Kórházban 28 258 fertőzöttet ápolnak, számuk 55-tel csökkent az elmúlt 24 órában. Intenzív osztályon 3451-en vannak, öttel kevesebben, mint vasárnap.

Az elmúlt 24 órában az elhunytak száma 406-tal 52 731-re emelkedett.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!