SIKERSZTORIK
A Rovatból

Lantai-Csont Gergely Afrika vad tájain

A hatodik afrikai expedícióján van túl a 24 éves fotográfus, Lantai-Csont Gergely. Beszámoló Etiópiáról és Szomáliáról.

Link másolása

Lantai-Csont Gergely ezzel a blogbejegyzéssel hozta nyilvánosságra 2013 augusztusában, hogy terepjárójával 11 afrikai országon keresztül fog 4 hónapon át autózni:

„Szeptember közepén egy négy hónapos expedícióra indulunk. Elképesztő, általam soha nem tapasztalt csapatmunkával, összefogással és közel 8 hónapnyi kőkemény pénzügyi, logisztikai, antropológiai munkával tudtuk megvalósítani az expedíció indulását. Közel 50 ember dolgozott értünk Magyarországon és Afrikában. Ki kell emeljem az Afrikai-Magyar Egyesület és Balogh Sándor segítségét és munkáját, aki nélkül most sem tudnánk elutazni. Szintén ki kell emeljem Ildikó Szilasi munkáját, aki az Utazzafrikaba.hu Utazási Irodáján keresztül számos hasznos helyi kapcsolattal, témaötlettel segíti háttérből az expedíciót, amíg mi terepen vagyunk. A felvételeket, cikkeket az Aytassou Articles Cikkügynökségen keresztül publikáljuk 2014-től szerte Európában. Őszintén köszönöm mindenkinek aki segítette munkámat!”

Az négy hónap azóta el is telt, Gergely és csapata már hazaért, és most Budapesten mesélt nekünk az elképesztő élményeiről, a nem mindennapi sztorijairól.

18

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

19

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Milyen céllal indultatok neki Afrikának?

- Fő célunk az volt, hogy feltárjuk és bemutassuk azokat a zárt közösségeket, kultúrákat, vallásokat, társadalmi és természeti jelenségeket, melyek az expedíció 24.000 km-t érintő útvonalába estek. Igazából az útvonalat rajzoltuk a témákhoz, természetesen. Az út másodlagos célja volt egy makro és mikro szintű közgazdaságtani jelentés elkészítése az Afrikai-Magyar Egyesület számára, mely teljes körképet ad az érintett országok gazdasági helyzetéről, befektetési, üzleti lehetőségeikről, valamint tartalmazza az ezek megvalósításához szükséges helyi kapcsolatokat, elérhetőségeket, jogszabályi háttereket.

Lantai-Csont Gergely:

24 éves fotográfus, de két diplomával is tudja bizonyítani, hogy pénzügyes közgazdász. "Olyan zárt közösségeket, kultúrákat, vallásokat, szektákat mutatok be, amelyekkel hosszú ideje vagy soha nem is foglalkozott a sajtó" - mutatkozik be a La Femme 50 tehetséges magyar fiataljai között, ugyanis 2013-ban beválasztották a legjobbak között. Ám nem csak ezt az egy sikert tudhatja magának az elmúlt évben: a Tata Honda nevű szekta nőtagjairól készült fotója bekerült a National Geographic Traveler fotópályázat 11 legjobb alkotása közé. Képét 15 ezer fotó közül választották ki. Anyagait a legnagyobb hazai magazinok, mint például a National Geographic és a Földgömb is publikálja.

17

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Amikor hazafelé ültél a repülőn, akkor posztoltál Facebookra egy érdekes adatsort (alább közöljük is ezeket a számokat), amiből a legérdekesebb számomra ez volt: "21,68 USD-t fizettünk ki kenőpénzre, segítőkre, motivációra". Csak pénz ellenében voltak hajlandóak segíteni nektek a helybeliek?

- Nem, de inkább elmesélném az egyik élményünket. Megindultunk Dzsibutiból Szomáliába, 380 km sivatagi hardcore road. Éjjel 12 felé újra elakadtunk a homokban, és nem volt semmilyen kocsi a környéken, csak 4-en voltunk. Karina, én, egy tartalék sofőr és egy katona. Három órája ástam a homokot és nem tudtam megmozdítani se a kocsit. Sehol senki, Szomália, éjjel. Telefonon sikerült elérnem a rendőrfőnököt, aki azt mondta, hogy lehetetlen lesz lejutnunk Hargeisába, mert a következő 80 kilométeren egy méteres homok van. Vissza kell menni Dzsibutiba, és Etiópia felől kerülni. Dzsibutiba viszont már nem volt vízumunk, mert az egyszeri belépésre jogosított csak. Tehát csapdában vagyunk. Na ekkora összeestem kicsit, csak úgy 2-3 percre, ezután újra felhívtam a rendőrfőnököt, hogy segítsenek, nem tudunk visszamenni, csak előre tudunk menni, bármi áron. Azt mondta, hogy OK, segít. Mondom köszönöm, de nincs pénzem fizetni neki a segítségért. Azt mondta, hogy ne vicceljek, ha valaki bajba kerül, akkor tőle pénzt kérni abszolút ellenkezik a Korán tanításaival. Küldött 2 land crusiert és 20 embert. Éjjel! Amikor megérkeztek hozzánk hideg vizet és kólát is hoztak. Még erre is gondoltak! A rendőrfőnök félreértette azt, hogy nincs pénzem, mivel én azt akartam mondani, hogy nem tudok megfizetni 20 embert, de ő úgy értette, hogy egyáltalán nincs pénzem, ezért a pénztárcájából egy köteg pénzt is akart adni, persze nem fogadtam el. Van mit tanulni ezektől a szomáliföldi srácoktól! Végül a 380 kilométert 26 óra alatt tettük meg, 110 liter benzint felhasználva. Az utolsó kilométerig kísértek minket...

1

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Volt olyan utatok, ahol nagyon kellett figyelni a biztonságotokra?

- Amikor az Etióp Turisztikai Minisztérium vendégeként eljutottunk az Erta Ale Vulkánhoz, akkor a biztonságunkról 14 jól képzett katona gondoskodott. Ez a régió utazásra nem javasolt. 2012 januárjában a magyar kutatókat 39 lázadó rohanta le és szinte mindenkit megöltek. (Fábián Tamást a Szegedi Egyetemen dolgozó geográfus, és dr. Szabad Gábor bőrgyógyász vesztette életét - a szerk.) Annak ellenére, hogy minket itt 14 etióp katona védett, nem gondolom, hogy nem lett volna meg annak az esélye, hogy valami nagyobb baj történjen. Az éjszakát a vulkánon töltöttük, a terepjáróknál maradt két katona, a kráterhez vezető utakat további 2-2 katona őrizte. A többiek pedig a szállásunkat védték. Sokat nem aludtam aznap... A terület a hivatalos álláspont szerint teljesen biztonságos, kiemelt turisztikai célpont. Ezt nincs módom megcáfolni. Nagyon köszönjük az etióp kormány segítségét, és hálásak vagyunk nekik most is.

2

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- A Facebookon követtelek, figyeltem az Afrikából küldött posztjaidat. Egyszer csak láttam, hogy elakadt a sárban az autótok. Mi történt pontosan?

- Úgy kezdődött az eset, hogy éjjel kiindultunk helyszínre, hogy hajnalban már fotózhassak. Ehhez a feladathoz megbíztuk a legjobb útvonal gájdot (értsd: helyi józsibá'), aki a sötétben is elnavigál. A kedves jóember pont beleirányította a kocsit a legjobb helyre, egy süllyedős mocsaras tóba. Miután rájöttünk, hogy egyedül nem tudjuk kiszedni a kocsit, segítséget kértünk német turisták sofőrjeitől. A segítségünkre siető Land Crusier rögtön elsüllyedt. Hamarosan jött még egy, de az is elsüllyedt. Ekkora már 3 terepjáró volt teljesen a sárban... Műholdason sikerült elérnünk a legközelebbi etióp katonai bázist, mire kivonult az Etióp Hadsereg 20 katonával, hogy segítsenek. Mindenki elsüllyedt. Alsónadrágban, sárosan, nyakukban AK47-esekkel rohangáló és üvöltöző katonákkal volt tele a táj. (Itt agybajt kaptam és a németek utolsó, harmadik terepjárójával elmentem fotózni.) Mire visszaértem a fotózásból, a szépen lemosott, kiszabadított terepjáróink a falu központjában csillogtak. A helyzet megoldását csak Karina tudja azóta is...

- És Karina hogy bírta az ilyen viszontagságokat? Nőként megélni egy ilyen kalandot, sőt az egész expedíciót biztos más, mint férfiként...

- Karina nagyon segítőkész volt végig, de még itt Magyarországon megállapodtunk az ő szerepéről. Lehetőséget biztosítottunk neki, hogy részt vegyen az expedíción, amennyiben az út ráeső költségeit kifizeti, illetve kint mindenben, amiben kérem, a segítségemre lesz. Bármilyen operatív szintű munkát neki kellett elvégezni: hotelszobák megkeresése, beszélgetés helyiekkel, emellett mint antropológus hallgató, kutatási lehetőséget biztosítottam neki olyan helyekre, ahová amúgy soha nem jutott volna el.

3

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Melyik volt a legszebb hely, ahol a négy hónap alatt jártatok?

- Ez a fotó Kenyában, a Turkána-tó alatt 200 kilométerre fekvő Wamba városánál készült. Ez a szamburuknak az egyik központja, nagyon sok szamburu harcos él itt. Csodálatos élmény volt ezen a helyen eltölteni pár napot, szamburu harcosok jelenlétében. Lenyűgöző a környezet, az élővilág, és hogy ebben az idillben még mindig dárdával szaladgáló harcosok élnek. Éjjel még elefántcsorda is átvonult mellettünk.

4

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Négy hónap hosszú idő. Mi az, ami a legjobban hiányzott?

- A legjobban az edzés hiányzott. Afrikában nincs nagyon lehetőség arra, hogy az ember eddzen. Én küzdősportolok, heti négy edzésre járok, és nagyon hiányzott, hogy nem tudtam ilyen jellegű mozgással kiadni magamból a fölösleges energiákat. Nyilván hiányzott a családom, de alapvetően ilyen lelki problémákon nem is volt nagyon időm gondolkozni, mert annyira pörgős volt a program, hogy gyakorlatilag hat-hét hónap anyagát sűrítettem bele a szervezéskor négy hónapba, tehát folyamatosan pörgés volt. Rinyálásra nem volt idő, hogy úgy mondjam...

- Maradt megvalósítatlan álom?

- Az expedíción mindent megvalósítottunk, amit terveztünk megvalósítani, de még vannak Afrikában olyan helyek, ahová elszeretnék jutni. Két-három év múlva szeretnék majd egy hasonló expedíciót csinálni a kontinens nyugati partján, illetve nyáron kijutni Mozambikba és Zimbabwebe.

16

© Aytassou Articles www.facebook.com/aytassou - www.aytassou.com; Fotó: Gergely Lantai-Csont www.facebook.com/lantai.gergely

- Sajnos minden kaland véget ér egyszer, gondolom vissza kellett térned a régi kerékvágásba, a mindennapi mókuskerékbe. A te esetedben mit kell értenünk ezalatt?

- Most, hogy hazaértem gőzerővel tanulok a mesterképzésem felvételijére. Egy G-math nevezetű angol nyelvű pénzügyi matematika és angol nyelvtannal keveredett brutál nehéz vizsgát kell egy nagyon jó szintre letegyek, ez biztosítja a felvételemet a külföldi mesterképzésre. A következő két hónapon ezzel telik, rohanok össze-vissza tanárhoz, képzésre, de most csak erre van időm. Ősztől pedig mennék mesterképzésre, London, Frankfurt és Párizs közgazdaságtudományi és pénzügyi egyetemeit jelöltem meg.

Összesen közel 150 ember egyéves munkája járult hozzá ahhoz, hogy az expedíció megvalósuljon, de nézzük a számokat is:

• Összesen 28.077 db fénykép készült az expedíción.

• 16 nagycikkre való fotóesszé készült el.

• Közel 26 óra FULL-HD videóanyagot dokumentáltunk.

• 114 napot töltöttünk el 11 afrikai országban,

• ahol összesen 84 helyi emberrel dolgoztunk huzamosabb ideig.

• Összesen 24.187 km-t tettünk meg terepen, ebből közel 8000 km off-read volt.

• 3386 liter benzint égetett el az autó a megtett kilométereken,

• 14,4 liter/100km-es átlagfogyasztással.

• Összesen 4831 USD ért vásároltunk üzemanyagot a 4 hónap alatt.

• Átlagosan napi 9,43 USD-t fizettünk ki hotelért.

• 10,6 USD-t költöttünk élelmiszerre és italra naponta.

• 3,43 USD-ért kommunikáltunk haza egy átlagos napon, valamint napi

• 21,68 USD-t fizettünk ki kenőpénzre, segítőkre, motivációra.

• Az expedíció 4 résztvevője összesen 9 one-way repülőjeggyel csatlakozott ki/be az expedícióba.

• Vízumokra az expedíció tagjai 2205 USD-t költöttek.

Ha kíváncsi vagy Gergely többi fotójára, amit az expedíción készített, KATT IDE!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
„A minőségi csokoládéhoz elég három alapanyag” – Gyöngyvér a világ legjobb ültetvényein leste el a kakaóbab feldolgozásának trükkjeit
Hobbinak indult Sára-Gulyás Gyöngyvérnél a csokikészítés, azóta viszont csak ebből él. Extrém bonbonjaival világversenyeken szerzett érmei neki csak a hitelességhez kellettek, és igazán a csokikészítő workshopok éltetik.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

– Mikor és miért kezdtél komolyabban foglalkozni a csokoládékészítéssel?

– 2011-ben kezdődött ez a történet, amikor karácsonyra készítettem a rokonoknak és barátoknak kézműves csokoládékat, majd szájhagyomány útján elkezdtek az ismerősök ismerősei is rendelni tőlem. Pár hónappal később már annyi rendelésem volt, hogy egyik napról a másikra eldöntöttem, hogy ebbe komolyan belevágok, felmondtam az akkori munkahelyemen és pont annyi félretett pénzem volt, amennyiből el tudtam kezdeni. Ráadásul akkoriban ment férjhez a húgom, akinek a szobája megüresedett, úgyhogy mondtam a szüleimnek, hogy mit szólnának, ha műhely lenne belőle, és szerencsére ők megengedték, sőt, támogatták is az ötletemet. Így lett a hobbiból megélhetés a csokoládékészítés. Mindig érdekelt a csokoládé, bár tinikoromban inkább a fogyasztása, hiszen hazafelé a suliból mindig vettem egy táblával, és egy álomképként bennem is volt, hogy de jó lenne ezzel foglalkozni, de amikor szakmát kellett választani, eszembe se jutott, hogy ezt is választhatnám. Viszont olyan papírokat szereztem, amelyek jó kiindulópontként szolgáltak ehhez, hiszen az egyik az idegenforgalom-szállodamenedzsment volt, amivel bármilyen vendéglátóhelyet nyithatok, a másik pedig egy szakácssuli.

– Mitől jó egy csokoládé?

– Minél kevesebb az összetevő, annál jobb. Ami kell bele, az kakaómassza, kakaóvaj és nádcukor vagy más édesítés, illetve tejcsoki esetén plusz tejpor. Ezen túl nagy mértékben meghatározza egy csoki minőségét, hogy milyen fajtájú kakaóbabból készült. Rengeteg típus van az ízesebb-aromásabbtól a kevésbé karakteres, semlegesebb változatokig, és az sem mindegy, hogy hol termesztették azokat. Általánosságban elmondható, hogy Latin-Amerikából származik a legjobb minőség (pl. Mexikó, Karib-térség, Costa Rica, Kolumbia, Peru), és a Criollo típus a legjobb kakaóbab. A fairtrade jelölés is fontos, hogy fenntartható gazdaságból származzon, és tisztességesen megfizessék a farmereket. A jó minőségű csokik csomagolásán ezeket az információkat – azaz a termőterületet, a kakaóbab típusát, sőt, néha még azt is, hogy hány órán át és hány fokon pörkölték – mind fel is tüntetik.

– Úgy látom a falon lévő vidám fotókból, hogy sok helyen voltál már a világban, ahol foglalkoznak kakaóbabbal: hol milyen tudással gazdagodtál?

– Az első ültetvény, ahol jártam, 2016-ban Vietnamban volt, és itt találkoztam azzal, hogy milyen lépésekből áll a kakaó feldolgozása. Persze már hallottam róla sokat, de ott láttam először, ahogy fermentálják, szárítják, őrlik vagy éppen préselik ki belőle a kakaóvajat – és ott kóstoltam először nyers kakaóbabot is. Hatalmas nagy tudást azért nem itt szereztem a témában, viszont első találkozásnak szuper volt.

A Karib-térségben jártam utána jópár szigeten és ültevényen, de a legkedvesebb élményem Martinique szigetén volt, ahol a szállásadónk kakaóval foglalkozott, és a dzsungelben lakott, ahol minden megtermett nála a kakaóbabtól a kókuszon át a papayáig, és a saját portáján készítette el a csokoládéit. Ő részletesen elmagyarázta a dolgokat, és itatott velem egy kakaóbab gyümölcséből készített, erjesztett alkoholt is, amely finom, licsis-citrusos aromájú volt. Mivel ő meg azt nem tudta, hogyan kell bonbont és trüffelt készíteni, arra meg én tanítottam meg, szintén helyben termett alapanyagokból.

Guadeloupe szigetén is rengeteget tanultam egy férfitól, aki workshopot tartott a csokoládékészítés folyamatairól, például a pörkölésről és őrölésről, saját tábla csokit is készítettünk, és megkóstoltatott minket autentikus kakaóitalokkal is. Tőle rengeteget tanultam, ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy itthon is meg lehetne csinálni egy ilyen tanfolyamot.

Santa Lucia szigetén pedig többek között teljesült egy álmom, hiszen megszállhattam a Hotel Chocolatban, ahol az étterem minden ételében van valamilyen módon csokoládé, és valami isteniek azok a kombinációk – illetve természetesen itt is volt workshop arról, hogyan kell a nulláról elkészíteni a csokoládét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam ezekre a helyekre!

– És végül meg is valósítottad a csokoládékészítő tanfolyamokat itthon, Lady Lavender néven! Mi inspirált még ebben az utazáson felül, és milyen az összetétele a csoportjaidnak?

– Ez úgy jött, hogy jártam tánciskolába, és ott megismertem egy gourmet házaspárt, és egyszer megkérdezték, hogy eljöhetnek-e megnézni, hogyan készítem a csokoládéimat. Úgyhogy nekik tartottam meg életem első tanfolyamát, de nem azért csináltam, hogy hasznom legyen belőle, csak poénból, azért az alapanyagárat persze odaadták. Amikor a csokoládéjukat bevitték a munkahelyükre, a férj egy olyan cégnél volt, ahol több ezer ember dolgozik, és ott szájról-szájra terjedt, hogy létezik ilyen tanfolyam, és erre lehet jönni. Onnantól hetente jött egy négyfős csoport onnan, én meg közben rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt csinálni, és jó látni a lelkesedésüket, hogy nahát, mennyire finom és szép már elsőre is a végeredmény. Nem magamtól találtam tehát ki, hanem az igények alapján alakult így, hogy ez érdekli az embereket: mostanra már a vállalkozásom harmadát teszi ki a nagyjából a tanfolyamok tartása. Nem csak az óbudai műhelyben tartom őket, hanem országosan is kitelepülünk, ha van megkeresés.

Ami a csoportok összetételét illeti, a feltételezéssel ellentétben nem csak csajok jönnek, sok a fiú is, akik általában a párjuknak készítenek valamit. Sokszor nekik még jobb érzékük is van az ízekhez, örömmel díszítgetnek és néha tovább is maradnak, mint a lányok, de persze 75-80%-ban azért valóban nők vesznek részt, és sok a gyerek is. Szóval 10-70 éves korig vegyes az összetétel.

– Melyek a legérdekesebb ízű csokoládék, amelyeket valaha készítettél és kóstoltál?

– Sok érdekes ízesítést készítettem már, mert régen meg voltam róla győződve, hogy csak olyat akarok készíteni, amit más nem. Ezért elkezdtem egyből meghökkentő párosításokat kitalálni sajtokkal, és a gorgonzolással több elismerést is begyűjtöttem. De szeretek különféle gombákkal is dolgozni, abból az egyik legizgalmasabb az volt, amikor karamellizált hagymára dobtam pöfeteg gombát és fehércsokival párosítottam, de medvehagymás és zöldségpárlatos kreációkat is megálmodtam. Húsokkal is dolgoztam már, azaz libamájas, vadpástétomos, füstölt kolbászos és baconös variációkkal. Virágos kombinációkat is kipróbáltam egyébként, szóval az a rövidebb lista, hogy milyen csokit nem készítettem még.

Ezeket az extrém ízeket csak a legbevállalósabbak szokták megkóstolni, ebből nem lehetne megélni, de fesztiválon a vagány látogatók szerették ezeket, csak ugye ők nem akartak ezekből húszat hazavinni. De a vásározást már abbahagytam, a céges partnerek meg biztosra mennek, és nem akarnak megosztó ízeket rendelni, úgyhogy most már kevésbé ez az irányvonal nálam.

A legizgalmasabb csokoládé, amit valaha kóstoltam, az egy vietnami úton a pho leveses csoki azzal az egyedi fűszerezéssel: igazán emlékezetes és finom volt! Egyébként szeretem tesztelgetni a konkurenciát, és ahogy járok a világ minden táján, sok érdekességgel találkozom.

– Milyen elismeréseket gyűjtöttél be eddig a csokikészítő szakmában, és milyen céljaid vannak még?

– Nem neveztem sok termékemet, és csak 2-3 évig vettem részt aktívan versenyeken, amelyeken meglepő módon nagy arányban szereztem érmeket, főleg bonbonokkal (Great Taste 2016 egy csillag gorgonzola bonbon és két csillag pipadohányos bonbon; Academy of Chocolate 2016 masala chai tejcsokoládé; International Chocolate Awards bronz 2016 gorgonzola bonbon és sajmeggy pálinka-zöldbors bonbon, illetve ezüst 2017 zölddiólikőrös bonbon; Az év pálinkás bonbonja két db bronz 2023 vadcseresznye bonbon és sajmeggy pálinka bonbon).

De nem vagyok alapvetően versengő típus, csak érdekelt, hogy világszinten hol tartanak a csokoládéim. Szerintem ez inkább hiteleséget ad, ha már tanítom, hogy lássák, akik jönnek hozzám, hogy van mögöttem tudás. De nem tervezek a jövőben versenyekre járni, és nem is a gyártásban látom a jövőmet, hanem inkább a rendezvényekben és a tanfolyamokban: emberekkel szívesebben foglalkozom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET: