hirdetés

Pilisi Parkerdő: 50 éve védi a természetet és segíti a természetjárókat

'Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

A természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás összhangjának megteremtését és fejlesztését szolgálta 50 évvel ezelőtt a Pilisi Parkerdőgazdaság megalapítása. Az erdőgazdaság sikeresen valósította meg az elképzelt modellt:

a természeti értékek megőrzése mellett napjainkban a főváros környéki parkerdőknek évente 25 millió látogatója van,

miközben a szükséges infrastruktúra fenntartásához jó alapot szolgáltat a fenntartható erdőgazdálkodás.

1969-ben egyedülálló volt a Pilisi Parkerdőgazdaság alapítóinak célkitűzése: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek anyagi forrását a korszerű erdőgazdálkodás volt hivatott megteremteni. Az alapító, első igazgató, Dr. Madas László úttörő, változtató ember volt, akiben emellett volt türelem, kitartás és alázat, amelyek ma is a pilisi erdészek hivatásának alappillérei. Az ő munkássága eredményeként született meg a Parkerdőnél folyó erdőgazdálkodás szakmai struktúrája, amely a gazdasági szempontok mellé, sőt fölé rendeli a természetvédelem és a turizmus követelményeit.

Eddigi története során az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában is közreműködött,

hirdetés

és egyik kezdeményezője volt a Pilisi Bioszféra Rezervátum kialakításának. A Pilisi Parkerdő országosan élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében, miközben gazdálkodásával stabil alapot biztosít a turisztikai és természetvédelmi közfeladatok ellátásához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az erdőgazdaságra bízott erdők mintegy 40%-án folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel dolgoznak a szakemberek. A természetvédelmi feladatok terén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával szoros és kiváló az együttműködés, amely a Parkerdő működési filozófiájából fakad. E szerint az aktív természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás nem választhatóak el egymástól. Ennek tükrében, az erdei életközösség minden elemét figyelembe véve végzi mindennapi munkáját az erdőgazdaság közel 300 dolgozója, köztük 150 erdész szakember.

Az ökoszisztéma szerves részét képezi a vadállomány, ezért fontos, hogy a vadvilág és az erdő kezelése egymással szoros összhangban történjen.

A Pilisi Parkerdő Zrt. közel 80.000 hektárnyi területen végez vadgazdálkodási tevékenységet, ahol a hazai öt nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) mindegyike megtalálható, amelyek mellett számos kisragadozó és egyéb állatfaj jelenléte teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A folyamatos erdőborítás megvalósításának feltétele a vadállomány létszámának szabályozása. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakszemélyzete számára komoly és felelősségteljes munkát jelent a vadgazdálkodás, ennek része az állomány folyamatos monitorozása és szabályozása, a genetikailag értékes vérvonalú állomány védelme és nevelése, vagy éppen az olyan alternatív módszerek alkalmazása, mint a vaddisznók élve történő befogása a lakott területekhez közeli erdőkben.

Elhelyezkedéséből és adottságaiból fakadóan a Parkerdőgazdaság

az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt.

Több mint 1.000 km turistaút, 360 km erdei kerékpározásra kijelölt út és erdei lovas úthálózat köti össze a kilátókat, turistaházakat, népszerű letelepedő helyeket. Az 1973-ban megalkotott pilisi tájegység rendezési programnak köszönhetően épült ki Visegrád határában, Mogyoró-hegyen az első kirándulóközpont. Kilátók épültek, többek között a Kis-Hárs-hegyen és a Nagy-Hárs-hegyen. A 2013-ban átadott Som-hegyi Turistaházzal, már a modern, XXI. századi turizmus igényeire szolgált megoldásokkal a Parkerdő, melyet követően sorra újultak meg az erdei szálláshelyek. A 2018-ban avatott hármashatár-hegyi Rotter Lajos Turistaházzal együtt csaknem 300 turista találhat magának jól felszerelt, korszerű éjszakai szállást, 6 helyszínen. A társaság kezelésében lévő erdőkben 9 kilátó található, melyek a látogatószámláló berendezések adatai alapján igazoltan közkedvelt célpontok az erdőjárók körében.

Az erdőgazdaság működési területén 3 millió ember él, az ő képviseletüket pedig 117 önkormányzat látja el, akikkel napi szintű a Társaság kapcsolata. Ez nagyon fontos a lakossági igények felmérésében, a partneri együttműködések kialakításában, a környezettudatos szemlélet formálásában.

E szemléletformáló munka nem ma kezdődött. Jó alapokra volt szükség ahhoz, hogy napjainkra szélesebb körben is ismerté válhassanak erdeink értékei és emellett az erdészek elhívatottsága. Az alapgondolatot Dr. Madas László így fogalmazta meg:

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”

Egy ilyen erdei könyvtárat nyitott meg több mint 30 éve Visegrád határában, 1988-ban az erdőgazdaság, Magyarországon elsőként. Napjainkra csak ebben az Erdészeti Erdei Iskolában évente több mint 10.000 gyermek vesz részt erdőpedagógiai foglalkozásokon.

A Parkerdőnél folyó környezeti nevelés másik fellegvára az idén 40 éves fennállását ünneplő Budakeszi Vadaspark, amely 2018-ban újabb látogatottsági rekord mellett nyerte el az Év Családbarát Ökoturisztikai Élménye díjat.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-zebegeny.jpg

Maradj otthon, ne most kirándulj - kérik a Dunakanyar települései, ahová özönlenek a turisták

A fizikai kontaktus és az utazás kerülése az egyik legfontosabb lépés a járvány elleni küzdelemben, mivel tünetmentesen is fertőzhetsz, és a mászkálással terjeszted a fertőzést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 21.


hirdetés

A Dunakanyar települései egymás után fordulnak a nyilvánossághoz azzal a kéréssel, hogy maradj otthon, ne most kirándulj.

A kérés oka egyszerű: szeretnék lassítani vagy adott esetben megállítani a koronavírus-járvány terjedését.

Jó okkal teszik ezt, mivel sokan nem törődnek a figyelmeztetéssel, és a Balaton környékét az utóbbi napokban ellepték a turisták, korzózó látogatók.

Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt már néhány nappal ezelőtt írásban kérte, hogy tiltsák meg a buszos turisták közlekedését.

hirdetés

"A kormány rendeletet alkotott arról, hogy rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos csoportosan tartózkodni.

Fentiek alapján megfelelő analógia alkalmazásával tiltható és korlátozható lenne indokolt és arányos mértékben a szervezett buszos turizmus is.

Kérjük ezért az Operatív irányítás legfelsőbb szervét, hogy kezdeményezze és hathatósan működjön közre a koronavírus-vészhelyzet miatt kialakult egészségügyi kockázatok minimalizálását veszélyeztető buszos turizmus azonnali leállításában."

Dömösön az alábbi táblát tették ki:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
lanykeres-ciara-vihar-predikaloszek.jpg

Még Ciara sem tartotta vissza a romantikus lánykéréstől: a Prédikálószék tetején kérte meg szerelme kezét

Sándor mindent megtervezett, ám a vihar közbeszólt. De ő nem adta fel, és dacolva a széllel és sárral, sikerült szerelmét felcsábítani a Pilisbe. Az időjárás pedig végül kegyes volt hozzájuk, így csodásan sikerült a lánykérés.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 11.


hirdetés

Igazi naplementés, romantikus lánykérésre készült Maracskó Sándor, ezért mindent jól kitervelt, ám az időjárás, és Ciara közbeszólt. A terv az volt, hogy Londonból hazarepül a hétvégére, és vasárnap elviszi párját, Editet a Dunakanyarba, annak is a tetejére, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a vidékre.

De jött a rekordokat megdöntő szélvihar, ami miatt a repülőgépek is kénytelenek voltak a földön maradni,

így Sándor a Prédikálószék helyett Luton kövét koptatta. Végül hazajutott, ám a barátnője hétfőn dolgozott. Némi rábeszélés után sikerült őt elcsalogatni a munkából, így dél körül nekivágtak a túrának.

Az időjáráselőrejelzés szerint ugyan a szél megmarad, de az akkor még ömlő eső eláll, mire ők a Pilisbe érnek. Így minden szükséges eszközzel felszerelkezve nekivágtak a túrának.

Az aktívan sportoló pár hozzá van szokva az extrémebb körülményekhez is, így nem okozott gondot nekik a cuppogó sár és a fák között fütyülő szél. Szerencsésen feljutottak a kilátóba, ahol nem meglepő módon csak egyedül ők voltak.

hirdetés

Addigra pedig az idő is kedvezőbbre fordult.

Kisütött a nap, és csodás naplementével ajándékozta meg a szerelmeseket. És ekkor jött el a pillanat, amikor Sándor az addig jól elrejtett gyűrűt elővarázsolta, és megkérte Edit kezét, aki meghatottan mondott igent.

A romantikus lánykérés után még megvárták, hogy a nap lenyugodjon, és a már sötétbe borult erdőben, fejlámpával világítva tértek vissza a kiskunyhó mellett leparkolt autójukhoz.

Ezekre a szép pillanatokra biztos örökké emlékezni fognak, hiszen ilyen "viharos" lánykérésre nem minden nap kerül sor a Prédikálószéken. Az Időkép pedig - mintha csak nekik készítette volna - szintén megörökítette a hétfői nap látványos időjárás-változását, így a hangulatot bármikor fel fogják tudni idézni.

Nem csoda, hogy Sándor elmentette magának is a képsorokat. A leíráshoz pedig sejtelmesen ennyit írt: "Ahogy a vihar kitört majd átment a hegyen, felmásztunk a Prédikálószékre, valami különleges történt, majd pár kép készült közel expedíciós hangulatban, a napnyugta után a sötét erdőben levonultunk a völgybe. Köszönjük ezt a videót az időkép.hu-nak, emlék lesz a következő évtizedekre!"

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvas.jpg

Motorral, quaddal hajtják az állatokat, vagy drótokat feszítenek ki – a szarvasok életébe kerülhet az illegális agancsgyűjtés

Az 'agancsozók' miatt menekülő állatok fennakadhatnak kerítéseken, kifuthatnak az utakra, vagy komolyan megsérülhetnek. A Pilisi Parkerdő több szomorú esetet is elmesélt figyelmeztetésként.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés. Az úgynevezett agancsozók, illegális agancsgyűjtők engedély nélkül tevékenykednek, ami eleve törvénybe ütköző cselekedet, de még ennél is jóval nagyobb kárt tudnak okozni.

Az agancsgyűjtés két ok miatt is törvénytelen. Egyrészt lopásnak minősül: a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak írásos engedély birtokában lehet összeszedni. Ha valaki ennek hiányában gyűjt agancsot, a jogszabályok szerint bizony lopást követ el.

Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz.

Az agancsozók sokszor szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.

„Nemsokára február végén járunk, olyan időszakban, amikorra a tél természetes szelekciót hajt végre a vadállományban. Az állatok kondíciója romlik, amit majd tavasszal bőséges mennyiségű táplálékkal tudnak pótolni. A tél végén tehát természetes, hogy az erdei ökoszisztéma ezen eleme fokozottan sérülékenyebb” – magyarázta Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese, miért jelent problémát ilyenkor a vadon élő állatok megzavarása.

hirdetés

A szarvasok űzése-hajtása azzal a céllal történik, hogy közben levessék az agancsukat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy

a tél végére legyengült, megzavart szarvasok teljesen kimerülhetnek, kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak. „Az állatok összetörik magukat az agancsért folytatott küzdelemben, el is pusztulhatnak”

– emelte ki Dr. Csépányi Péter. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek. De sajnos arra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
pilis-2.jpg

Jó időben irány a Hirsch-orom, a Pilis egy kevéssé ismert, de annál szebb helye

A 9 kilométeres túra Pilismarótról indul, látványos útvonalon haladhatsz a csúcsra, ahonnan pazar a kilátás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 06.


hirdetés

A tavaszias idő egyre többeket csal ki a természetbe, ilyenkor sokan szívesen túráznak a hegyekben is. A fővároshoz közel, a Visegrádi-hegységben van egy kevéssé ismert, ám annál szebb hely, melyet érdemes az idei túra-tervbe felvenni.

A Pilisi Parkerdő területén található a Pilismarót–Hirsch-orom–Pilisszentlélek között futó piros sáv jelzésű turistaút, mely egy szép erdőségen vezet át, és az ormon remek kilátásban lehet része annak, aki végigjáró az utat.

Ráadásul idén felújították a hidat Pilismarót közelében, amely a Miklós-deák-völgyben futó patak felett biztosítja az átjutást. A korábbi fahíd már igen rossz állapotba volt, de most már ez az akadály is elhárult a túrázók elől.

A 9 kilométeres túra Pilismarótról, a Miklós-deák utcából indul. A piros sávval jelölt út 2 kilométeres sétát követően elhalad a Millenáris emlékmű, majd a Miklós-deák-völgyi-tavak mellett. A három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. újította fel 2014-ben. A helyreállítás során a természetvédelmi szempontok kiemelt hangsúlyt kaptak. Az erdészeti műúton mintegy 1 kilométert tovább haladva turistatábla jelzi, hogy a gyalogtúra egy erdei földúton folytatódik. Innen már látható az újjáépített fahíd.

A patak felett átkelve a turistaút az 1895-ben foglalt Aranka-forrás közelében halad el, amelyet szintén tavaly felújítottak. Továbbra is a piros sáv jelzést követve nagyjából 1,5 kilométer után az út végi meredek szakaszt megmászva érhető el a Hirsch-orom.

hirdetés

A 414 méter magas sziklaszirten egy obeliszk emelkedik, amelyet 1896-ban Magyarország ezeréves fennállásának emlékére és Hirsch István főerdőtanácsos tiszteletére emeltek. Ez az a pont, ahonnan megcsodálható a pompás kilátás.

Az út innen Pilisszentlélek felé folytatódik.

VIDEÓ: A Hirsch-oromról

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!