hirdetés

Pilisi Parkerdő: 50 éve védi a természetet és segíti a természetjárókat

'Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

A természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás összhangjának megteremtését és fejlesztését szolgálta 50 évvel ezelőtt a Pilisi Parkerdőgazdaság megalapítása. Az erdőgazdaság sikeresen valósította meg az elképzelt modellt:

a természeti értékek megőrzése mellett napjainkban a főváros környéki parkerdőknek évente 25 millió látogatója van,

miközben a szükséges infrastruktúra fenntartásához jó alapot szolgáltat a fenntartható erdőgazdálkodás.

1969-ben egyedülálló volt a Pilisi Parkerdőgazdaság alapítóinak célkitűzése: olyan erdőkezelési modell kidolgozása és megvalósítása, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. Mindennek anyagi forrását a korszerű erdőgazdálkodás volt hivatott megteremteni. Az alapító, első igazgató, Dr. Madas László úttörő, változtató ember volt, akiben emellett volt türelem, kitartás és alázat, amelyek ma is a pilisi erdészek hivatásának alappillérei. Az ő munkássága eredményeként született meg a Parkerdőnél folyó erdőgazdálkodás szakmai struktúrája, amely a gazdasági szempontok mellé, sőt fölé rendeli a természetvédelem és a turizmus követelményeit.

hirdetés

Eddigi története során az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában is közreműködött,

és egyik kezdeményezője volt a Pilisi Bioszféra Rezervátum kialakításának. A Pilisi Parkerdő országosan élen jár az örökerdő-gazdálkodás széleskörű bevezetésében, miközben gazdálkodásával stabil alapot biztosít a turisztikai és természetvédelmi közfeladatok ellátásához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az erdőgazdaságra bízott erdők mintegy 40%-án folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel dolgoznak a szakemberek. A természetvédelmi feladatok terén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával szoros és kiváló az együttműködés, amely a Parkerdő működési filozófiájából fakad. E szerint az aktív természetvédelem, az erdőgazdálkodás és a természetjárás nem választhatóak el egymástól. Ennek tükrében, az erdei életközösség minden elemét figyelembe véve végzi mindennapi munkáját az erdőgazdaság közel 300 dolgozója, köztük 150 erdész szakember.

Az ökoszisztéma szerves részét képezi a vadállomány, ezért fontos, hogy a vadvilág és az erdő kezelése egymással szoros összhangban történjen.

A Pilisi Parkerdő Zrt. közel 80.000 hektárnyi területen végez vadgazdálkodási tevékenységet, ahol a hazai öt nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) mindegyike megtalálható, amelyek mellett számos kisragadozó és egyéb állatfaj jelenléte teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A folyamatos erdőborítás megvalósításának feltétele a vadállomány létszámának szabályozása. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakszemélyzete számára komoly és felelősségteljes munkát jelent a vadgazdálkodás, ennek része az állomány folyamatos monitorozása és szabályozása, a genetikailag értékes vérvonalú állomány védelme és nevelése, vagy éppen az olyan alternatív módszerek alkalmazása, mint a vaddisznók élve történő befogása a lakott területekhez közeli erdőkben.

Elhelyezkedéséből és adottságaiból fakadóan a Parkerdőgazdaság

az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, amely kikapcsolódási lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros és a lovas természetjáróknak egyaránt.

Több mint 1.000 km turistaút, 360 km erdei kerékpározásra kijelölt út és erdei lovas úthálózat köti össze a kilátókat, turistaházakat, népszerű letelepedő helyeket. Az 1973-ban megalkotott pilisi tájegység rendezési programnak köszönhetően épült ki Visegrád határában, Mogyoró-hegyen az első kirándulóközpont. Kilátók épültek, többek között a Kis-Hárs-hegyen és a Nagy-Hárs-hegyen. A 2013-ban átadott Som-hegyi Turistaházzal, már a modern, XXI. századi turizmus igényeire szolgált megoldásokkal a Parkerdő, melyet követően sorra újultak meg az erdei szálláshelyek. A 2018-ban avatott hármashatár-hegyi Rotter Lajos Turistaházzal együtt csaknem 300 turista találhat magának jól felszerelt, korszerű éjszakai szállást, 6 helyszínen. A társaság kezelésében lévő erdőkben 9 kilátó található, melyek a látogatószámláló berendezések adatai alapján igazoltan közkedvelt célpontok az erdőjárók körében.

hirdetés

Az erdőgazdaság működési területén 3 millió ember él, az ő képviseletüket pedig 117 önkormányzat látja el, akikkel napi szintű a Társaság kapcsolata. Ez nagyon fontos a lakossági igények felmérésében, a partneri együttműködések kialakításában, a környezettudatos szemlélet formálásában.

E szemléletformáló munka nem ma kezdődött. Jó alapokra volt szükség ahhoz, hogy napjainkra szélesebb körben is ismerté válhassanak erdeink értékei és emellett az erdészek elhívatottsága. Az alapgondolatot Dr. Madas László így fogalmazta meg:

„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”

Egy ilyen erdei könyvtárat nyitott meg több mint 30 éve Visegrád határában, 1988-ban az erdőgazdaság, Magyarországon elsőként. Napjainkra csak ebben az Erdészeti Erdei Iskolában évente több mint 10.000 gyermek vesz részt erdőpedagógiai foglalkozásokon.

A Parkerdőnél folyó környezeti nevelés másik fellegvára az idén 40 éves fennállását ünneplő Budakeszi Vadaspark, amely 2018-ban újabb látogatottsági rekord mellett nyerte el az Év Családbarát Ökoturisztikai Élménye díjat.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito.jpg

Leonardo da Vinci egyik találmányát is beépítették az esztergomi reneszánsz vízgépbe, amely újra működik

Kora kiemelkedő technikai csodája volt a firenzei mesterek által megépített vízemelő, aminek csellel történt elfoglalásával Szulejmán is bevette a várat.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. október 04.


hirdetés

Esztergom egyik új látványossága egy különleges reneszánsz vízgép, amelynek megszületéséhez Leonardo da Vinci egyik találmányára is szükség volt.

Korának csúcsteljesítménye, forradalmi újítása volt a forrásvizet és a Duna vízét is munkára fogó vízkerék-együttes, amely addig soha nem látott magasságba, 50 méterre emelte fel a vizet.

Mindezt azért, mert az esztergomi érsek így szeretett volna vízhez jutni a várban. Később a vízkerék stratégiai fontosságú lett, ennek köszönhetően több mint kétszáz éven át működött, míg egy ágyúgolyó véget nem vetett a karrierjének. Nagy szerencséjére a tornyot, amelyben a szerkezet nagy része is helyet kapott, a föld betemette, megóvta, így most – sok évnyi kutatómunka után – újra megtekinthető egy rekonstruált változata.

hirdetés

Ha szereted felfedezni a régmúlt időket, a különleges tárgyi emlékeket, és szereted hallgatni a valaha itt élt emberek életéről szóló történeteket, akkor mindenképpen sétálj el az esztergomi Bazilika alatt, a Duna mentén a Dzsámihoz és a Veprech-toronyhoz.

Egy lakóház falai közé rejtve élte át a történelem viharait a 400 éves dzsámi

A ma már műemlék, négyszáz éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a régi Oszmán Birodalom - észak-nyugat irányban - legtávolabb fennmaradt és felújított dzsámija, amely a klasszikus formáktól eltérően négyzetes alapú, nyeregtetős, a sarkában áll a régi minaret, és oldalában egy gyilokjáró van.

Az épület különlegessége, hogy a 17. században, az építésekor egy már meglévő, és használatban lévő utca fölé készült el, mert máshogy már nem találtak helyet neki a várfalon belül.

A régi utca köveinek egy része a mai rózsakertben és kávézóban is még látható. (A most használatos utcaszintet később alakították ki a hegyoldalban.)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-4.jpg

Az angol királynő is megcsodálta Kovács Margit kerámiafiguráit

Az ország egyik legnépszerűbb múzeumában, Szentendrén láthatók a híres Madonnás szobrai, neves faliképei, és még egy tapintható tárlatot is berendeztek a látogatóknak.
Söptei Zsuzsanna, Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2019. október 11.


hirdetés

Kovács Margit bájos figuráit, színes, mázas kerámiáit, faliképeit nagyon sokan kedvelik. Szentendre egyik leglátogatottabb múzeumában pedig idén tavasz óta egy újrarendezett kiállításon ismerhető meg a leghíresebb magyar keramikus életműve.

Még annak is érdemes ellátogatni újra, aki már látta a korábbi tárlatot, mert most más koncepcióval, más módon találkozhatunk az alkotó munkáival. Fotósunkkal együtt mi is úgy jöttünk ki a régi házban berendezett kiállításról, hogy: „nahát, egészen másra emlékeztünk, és mennyi új részlet, mennyi új érdekesség fogott meg minket”.

A Kovács Margit múzeum korábban amolyan „kötelező” látogatási hely volt a hazánkba érkező államfőknek, neves személyeknek - az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták a különleges alkotásokat.

hirdetés

Meg persze a turistacsoportok, iskolák, kirándulók is ellátogattak ide, ha Szentendrén jártak. A vonzereje ma is megvan, ott jártunkkor is több csoport nézelődött a termekben.

Az újragondolt kiállításon feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók is, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművekkel is találkozhatunk.

Így több, idehaza fellelhető köztéri munkáját is bemutatják, például a már nem létező Úttörő Áruház szökőkútjáról is megemlékeznek. De nekünk nagy kedvenc volt a Balatont bemutató képe, amelyen még a régi „fecske” úszó is fellelhető egy fürdőzni induló alakon. Ezt – a magyar dolgozók nyaralását bemutató képet – a Déli Pályaudvarra készítette.

A korábban már megsemmisült alkotásokról a digitális panelen futó filmben emlékeznek meg, és Kovács Margitot is láthatjuk munka közben egy falra kivetített film segítségével.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvasboges_2019_1.jpg

Vezetett túrán hallgathatod a szarvasbőgést a Pilisi Parkerdőben

A különleges séta során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.


hirdetés

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulások során nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetsz.

A hazai erdők egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasbőgés, az erdő életének azon időszaka, amikor az erdőjárók a legkönnyebben észrevehetik a vadon élő állatok jelenlétét.

A gímszarvasok kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptember tájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek.

Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban ivarérett nőivarú egyedeket – ünőket és teheneket – terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. A hímek éberen vigyáznak arra, hogy más, háremet még nem alakított bika ne férkőzhessen a nőstények közelébe; ha ez mégis megtörténik, a hárembika bőgéssel figyelmezteti a távolmaradásra.

hirdetés

Az ország északi részén, így a Pilisi Parkerdő területén néhány héttel később kezdődik a szarvasbőgés, mint délebbre. Viszont tovább is tart a gímszarvasok násza, vagyis a szeptemberi csúcs után akár még októberben is hallani bőgő bikát a térségben.

Erdeink egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas – amelynek bőgése a vad fizikai állapotáról, méretéről, sőt, vérmérsékletéről is tanúskodhat – nem kedveli a hőséget, ezért a bőgés alkonyattól kezd erősödni, amikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

A szarvasbőgés megfigyelésére évek óta indít szakvezetéseket a Pilisi Parkerdő, a túrasorozat pedig idén is folytatódik. A vezetett kirándulásokon a kísérő szakemberek nemcsak a gímszarvasok, hanem az éjszaka aktív többi állat életével is megismertetik az érdeklődőket. A szarvasbőgés túrák egy-egy alkalommal korlátozott számú látogatót fogadnak, és a helyszínen fizetendő díj ellenében vehetők igénybe. Célszerű az erdei, terepi viszonyoknak megfelelő ruházatot és lábbelit viselni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyi.jpg

Ki korán kel, vadregényes napfelkeltét láthat a Duna mentén

A hajnali köd lassan ritkul, az őszi nap bágyadtan töri át az első sugaraival. A táj csendes, békés még ilyenkor.
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

Ilyet csak a koránkelők élvezhetnek: mikor az őszi hajnal-reggel beköszönt, és az éjszakai pára csak lassan adja meg magát. A nap már felkelt, de a sugarai még gyengék, nehezen törik át a ködgomolyokat. Csak néhány madár, őz vagy ló motoszkál, a természet is még inkább alszik.

Ha a Dunakanyar felé veszed az irányt, akkor ilyen csodában lehet részed.

hirdetés
hirdetés

KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!